Új Dunántúli Napló, 1998. június (9. évfolyam, 149-177. szám)
1998-06-09 / 156. szám
2 Dlinántúli Napló Világtükör 1998. június 9., kedd Hírcsatorna Gazdasági akadályokba ütközött az Európai Unió a keleti bővítés politikai elhatározása után. Ahhoz, hogy a tíz tagjelölt felvétele akadálymentes legyen, a jelenlegi tagállamoknak jövőre dönteniük kellene a közös pénzügyek, a belső felzárkóztatási politika és a közös mezőgazdaságpolitika 2000 utáni alakulásáról - állapították meg a közösség külügyminiszterei Luxemburgban. Nagyobb beleszólást akar a jövőben kapni a kijevi kormányszervek kisebbségekre vonatkozó döntéseinek előkészítésébe a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség, mint az ukrajnai magyarok legfontosabb érdekvédelmi szervezete. Túl van a válságon az orosz gazdaság - jelentette ki Borisz Jelcin orosz elnök, aki tegnap hivatalos látogatásra Bonnba érkezett. A német-orosz gazdasági kapcsolatokról szólva elismeréssel nyilatkozott arról, hogy Németország egyik legfontosabb gazdasági partnere Moszkvának. Kártérítést követel a második világháború után kényszermunkára fogott lengyel polgárok számára a Lengyel-Német Megbékélés Alapítvány, amelynek adatai szerint a nácik mintegy 3 millió lengyelt vittek kényszermunkára Németországba. Erőszakkal vettek birtokukba zsidó telepesek négy épületet hétfőre virradóra Kelet-Jeruzsá- lemben. Állításuk szerint szabályosan kiállított adásvételi szerződésük van az ingatlanokra. Az arabok lakta negyedben a helybéli palesztinok azonban kétségbe vonták a tranzakciók érvényességét. A vita torzsalkodásba torkollott, a két közösség kőzáport zúdított egymásra. A később a helyszínre vonult izraeli rendőrök a telepesek védelmére keltek. Összeütközött két MÍG vadászrepülőgép hétfőn a délcsehországi Ceské Budejovice felett. A pilóták ejtőernyővel kiugrottak, és bár sérülésekkel, de túlélték a katasztrófát. Mielőbb tárgyalni akar India Pakisztánnal. Atal Behari Vadzspaji indiai miniszterelnök hétfőn hangsúlyozta hazája elkötelezettségét a Pakisztánnal való „közvetlen kétoldalú párbeszéd” mellett, és megismételte, menynyire „óhajtja a hivatalos tárgyalások mielőbbi újrakezdését.” Újabb kilenc embert vett őrizetbe a francia rendőrség hétfőn. Az elfogottak alapos gyanú szerint az iszlámista algériai GIA (Iszlám Fegyveres Csoport) hálózatához tartoznak. Az Európai Unió és a NATO készen áll Koszovó megvédésére Szankciók Szerbiával szemben A Szerbia ellen korábban már elhatározott, de elhalasztott beruházási tilalomról döntöttek hétfőn Luxemburgban az Európai Unió külügyminiszterei, akik késznek mutatkoztak további szankciókra is a koszovói válság megfékezésére. Albán szeparatistáktól lefoglalt fegyverek fotó: feb/reuters Az Európai Unió mélységesen elítélte Belgrádot, amely Brüsszel álláspontja szerint erőszakos akcióival túlmegy a terroristaellenes műveletek igazolható határain. A külügyminiszterek ugyanakkor azt is leszögezték: készek megakadályozni, hogy a koszovói fegyveresek hadieszközökhöz és pénzhez jussanak. A miniszterek szerint Szlo- bodan Milosevics jugoszláv elnöknek kiemelt felelőssége van a koszovói probléma békés rendezésében, ezért felszólították Belgrádot a tartományban uralkodó feszültség azonnali csökkentésére, és a politikai párbeszéd mielőbbi folytatására. Robin Cook brit külügyminiszter hétfőn többször is úgy nyilatkozott, hogy a nemzetközi intézmények komolyan foglalkoznak a katonai fellépés gondolatával. A NATO megbízottjai vasárnap Albánia északkeleti térségében a jugoszláv határnál tanulmányozták a koszovói válság nyomán kialakult helyzetet. Az Észak-atlanti Szerződés Szervezete a közelmúltban döntött úgy, hogy felméri: milyen segítséget tud nyújtani az albán hadseregnek, és mire van szüksége Albániának a koszovói menekültek ellátásához. Koszovói albán fegyveresek hétfő hajnalban támadást intéztek a közép-koszovói Srbica közelében lévő Banje és Suvo Grlo falvak ellen. A pristinai szerb médiaközpont jelentése szerint a településeket szervezetten védő szerbek kétórás harcban visszaverték az automata fegyverekkel, valamint akna- és gránátvetőkkel felfegyverzett albán támadókat. A szerbek közül senki sem sebesült meg. Kilenc balkáni ország külügyminiszterei ültek össze hétfőn Isztambulban, hogy megvitassák a regionális együttműködéssel és a koszovói helyzettel kapcsolatos kérdéseket. „Nem engedhetjük meg, hogy a legutóbbi tragikus koszovói fejlemények megkérdőjelezzék a délszláv rendezést szolgáló daytoni konferencia óta elért eredményeket” - nyilatkozta a megfigyelőként jelen lévő Vlagyimir Petrovszkij, az ENSZ-főtitkár helyettese. Mohiban megkezdődött az aktivizálás Az osztrák kancellár a pozsonyi nagykövet visszahívását fontolgatja Hétfőn a kora reggeli órákban aktiválták a fűtőelemeket, és ezzel üzembe helyezték a mohi atomerőmű egyes blokkját. A Szlovák Atomenergetikai Felügyelet igazgatója, Miroslav Li- pár vasárnap adta át az erőmű igazgatójának, Jozef Valach- nak a felfűtéshez az engedélyt. Egyelőre nem lehet tudni, vajon az indításnál jelen volt-e Vladimír Meciar szlovák kormányfő, aki a múlt hét végén Kassán kijelentette: ha kell, maga nyomja meg az atomerőmű „startgombját”, hogy ezzel is bizonyítsa, mennyire határozottan megbízik annak biztonságában. A szlovák lépést „felelőtlen és igen barátságtalan cselekedetnek” minősítette Viktor Kiima osztrák kancellár. Bejelentette: fontolóra veszi Ausztria pozsonyi nagykövetének hazarendelését. Kiima nemrégiben azt nyilatkozta: Ausztria, mint július 1-jétől az Európai Unió soros elnöke, akár óvást is emelhet Szlovákia jövendőbeli felvétele ellen. Alexander van der Bellen, az osztrák zöldek szóvivője „egész Közép-Európa számára fekete hétfőnek” nevezte a mohi aktiválás napját. Véleménye szerint ezzel Szlovákia A mohi kapcsolóterem FOTÓ: FEB/REUTERS „túlságosan messzire ment” és „megsértette Ausztriát és az Európai Uniót.” Duka Zólyomi Árpád, a szlovákiai Együttélés mozgalom alelnöke és parlamenti képviselője (eredeti hivatása szerint atomfizikus), a Pozsonyi Komensky Egyetem magfizikai tanszékének tanára indokolatlannak tartja a mohi atomerőmű biztonsága miatt kialakult szenvedélyes, politikai színezetű aggodalmakat. Szepes Károly, a magyar Országos Atomenergia Hivatal főosztályvezető-helyettese szerint hivatalának nem feladata a mohi atomerőmű biztonságát vizsgálni. „Biztonsági ellenőrzéseket a nemzeti hatóság, illetve az üzemeltető felkérésére a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség szokott végezni” - tette hozzá a magyarországi szakember. A külföldi tőke értékeli az euro-atlanti elkötelezettséget Bizalom a bővítésért cserébe Amióta hazánk Madridban meghívást kapott a NATO bővítésének első körébe, és tart a ratifikációs folyamat, érezhetően megnőtt a külföldi beruházók bizalma az ország iránt. Folytatódik a pilótasztrájk A labdarúgó-vb nézői eljutnak a meccsekre A bécsi Nemzetközi Gazdasági Összehasonlító Intézet szakértőjének, Hunya Gábornak minap megjelent tanulmánya szerint az egykori keleti blokk 7 országába 1995-ben a beruházásra szánt külföldi tőke 10, 1996-ban 9, 1997-ben 12 százaléka áramlott be. Teljes összege ezekben az országokban együttesen meghaladja az 50,5 milliárd dollárt. A pénz fele az állami vállalatok privatizálására, 10-12 százaléka zöldmezős beruházásokra, a maradék rész pedig a már folyamatban lévő üzletek bővítésére fordítódott. A világon mindössze 30 ország dicsekedhet azzal, hogy a külföldi tőke beáramlása legalább 20 százalékkal meghaladja vagy megkétszerezi az összberuházások világátlagának értékét. Magyarország 1992 és 1997 között folyamatosan, Csehország 1995-ben, Lengyelország pedig először tavaly érte el ezt a küszöböt. A nemzetközi beruházások először főként a kereskedelemben és a feldolgozóiparban, majd a bankszektorban jelentkeztek. Később Csehországban a távközlésben, hazánkban pedig az energiaágazatban értek el sikereket, főként 1995-ben. Eközben a részesedésük negyven százalék alá esett a gépiparban. Brüsszeli körökben azt hangsúlyozzák, hogy az euro- atlanti bővítés sikerei nyomán a nemzetközi közösség egyre inkább nemcsak úgy tekint hazánkra, mint fontos partnerre, hanem megbízható szövetségesre is. Az észak-atlanti szervezet értékelése szerint Magyarország stabilizáló tényező a térségben. (gyulay) A labdarúgó-világbajnokság kezdete előtt a francia nemzeti légitársaság vezetése, csakúgy mint az egy hete sztrájkoló pilóták megkeményítették álláspontjukat. Az Air France felső vezetéséből és a személyzet képviselőiből álló rendkívüli bizottság ülése után Pierre-Henri Gou- geon, az Air France vezérigazgatója megerősítette: szóba sem jöhet, hogy engedjenek a pilóták követeléseinek. Ugyanakkor Jean-Charles Corbet, a pilóták legnagyobb szakszervezete, az SNPL elnöke kijelentette, hogy nem hátrálnak meg, a végsőkig kitartanak. A francia légitársaságot az utóbbi egy hét alatt valamivel több mint egymilliárd frankos kár érte a pilóták sztrájkja miatt. Több vezető politikus, köztük Jacques Chirac államfő is a konfliktus megoldását sürgette Az SNPL szóvivője, Christian Paris azt közölte, hogy a szakszervezet javaslatot fog tenni, hogyan oldják meg a labdarúgó-világbajnokság nézőinek szállítását. Az indítvány értelmében különjáratokat szerveznének, amelyeken kizárólag a belépőjeggyel rendelkező szurkolók utazhatnának. A repülőgépeket francia pilóták vezetnék, méghozzá ingyen. Elaknásított tengerpart Holland-belga vita a nyolcvanéves mustárgáz miatt Veszélyesek is lehetnek az egyébként vonzóan gyönyörű belga fürdőhelyek. Miközben Knokke, Heist és Zeebrugge a nyaralókat várja, halál lapít strandjaiktól pár száz méternyire. Az első világháború győztes hatalmai nyolc évtizeddel ezelőtt Belgium partvidékén süllyesztették a tengerbe a sok millió áldozatot követelt csaták „hulladékát”, a fel nem használt különböző fegyverzetet. Alig méternyi homok fedi a 35 tonnányi német muníciót, közte ötszáz tonna mérges gázt, legnagyobbrészt a rettegett gránátok formájában. Legutóbb harminc évvel ezelőtt készítettek felmérést a tömegpusztító eszközök állapotáról, s akkor azzal zárult a vizsgálat, hogy nincs szükség rendkívüli intézkedésekre. Azóta csak víz- és iszappróbát vesznek a három négyzetkilométernyi területről, az eredményt azonban hétpecsétes titokként kezeli a brüsszeli kormányzat. Sárga-fekete bóják figyelmeztetnek az életveszélyre, a hajózási térképeken tiltott övezetként jelzik. Azt viszont nem, hogy ott mérges gáz és robbanóanyag lapul. A nyaralók figyelmét sem hívja föl egyetlen tábla sem arra, hogy valójában hadianyagraktár körül sétál vagy szörfözik. „Struccpolitika” - összegzi véleményét Michiel Maertens, a belga zöldek egyik aktivistája. „Lehet, hogy csekély a veszély, ám ha megcsúszik a talaj, az egymásnak súrlódó, bizonynyal jócskán rozsdás halálosztók kilyukadhatnak.” Aggódnak a holland törvényhozók is a bármelyik pillanatban tömegkatasztrófát okozható víz alatti lőszerraktár miatt. Cselekvésre akarják sarkallni a hágai kormányt: járjon el Brüsszelnél a vegyi bombaraktár fölszámolásáért Európa legsűrűbben lakott térségében. A belga kabinet az egyik nemzetközi szakértői csoport 1991. évi jelentésére hivatkozik: semmihez se nyúljanak hozzá, mert komoly robbanás- veszély fenyeget, mihelyt a nyolcvanéves muníció levegőt kap. Kulcsár László Ha kedd, akkor Kiskegyed! • Egy ágyban a gyengédséggel • Jobban csókol a nő • Nem kell mindjárt odavágni • Férfi is lehet, nem csak férj Kiskegyed- a legolvasottabb női magazin i i
