Új Dunántúli Napló, 1998. május (9. évfolyam, 119-148. szám)

1998-05-31 / 148. szám

Országos Színházi Találkozó Veszprémben Történetek „A Hangról” Teátrumok egymás között Vége felé közeledik a színházi évad, s ilyentájt eljön az ideje, hogy ne csak a közönség nézze az előadásokat, hanem a színhá­zak is találkozzanak, hogy az Országos Színházi Találkozó röp­ke néhány napja alatt megmutassák egymásnak is, mi az, ami a szezonban igazán fontosnak számított. Vagyis fontos is, és fesz­tiválképes is egyben. A fesztiválképesség - s ezt nagyon lényeges hangsúlyozni - nemcsak a minőséget jelenti, hanem a produk­ció szállíthatóságát, másutt játszhatóságát is. Örök kérdés, hogy a Találkozót szervező város színháza, színpada alkalmas-e a másik teátrum előadásának befogadásá­ra. Sok vita kíséri esztendők óta az együttlétet. Volt idő, ami­kor Budapest-centrikusságáért bírálták, amellett szólt azon­ban a többféle játszási hely lehetősége. Máskor a válogatásról hangzott el heves kritika. Tény, hogy ebben az esztendőben is sokan hiányoznak a fesztiválról. Ebben az évben június elseje és nyolcadika között Veszprém az otthona az Országos Színházi Találkozónak, amelyen ott lesz a Vígszínház a Boldogtalan holddal, az Új Színház Az üvegcipő­vel, a pécsi Nemzeti a Caligula helytartójával, a miskolci Nemze­ti A revizorral. A József Attila Színház a Liliomfival, a Thália Társaság a Képcsinálókkal, a Madách Színház A Tribádok éj­szakájával. A pécsi Harmadik Színház a Kvartettel, a kaposvári Csiky Gergely Színház a Muriin Murlóval, a Budapesti Kamara az Animus és Animával, valamint a Velencei kalmárral, a Kato­na József Színház a Henschel fuvarossal és az Yvonne burgun­di hercegnővel. A Merlin Színház az Úri murival, a nyíregyházi Móricz Zsigmond Színház a Ványa bácsival, a győri Nemzeti a De mi lett a nővel produkciójával. A házigazda veszprémi Petőfi Színház a Kegyelemmel. (rk) Még alig néhány nap, és június 4-8-ig újra állnak országszerte a tereken, az utcákon az idei Könyv­hét sátrai. Ott lesznek a leendő olvasók, akik ér­deklődve emelnek föl egy- egy kötetet, netán nem­csak a fülszöveget nézik meg. S talán, a könyv­kiadók, könyvterjesztők reménye szerint, nem te­szik le kissé csalódottan, megpillantva az árát. A rendszerváltást követő idő­szak privatizációs hulláma, amely a könyvkiadókat is el­A könyv ünnepe előtt Hová tűnt a középnemzedék? érte, lassan csillapodni lát­szik. A néhány nagy kiadó he­lyére sok kisebb könyvmű­hely lépett, s most már az is látható, melyik tudott talpon maradni, melyik nem. Immár kiderült, miként lehet egyál­talán életben maradni, fölven­ni a küzdelmet a könyvpiac problémáival, amelyek nem­csak belülről, hanem kívülről is érkeztek. A Magvető Kiadó 1995-ben kényszerült kft.-vé alakulni. Szerkesztői nagy részétől ugyancsak kényszerűen meg­vált. Azóta ügyvezető igazga­tója Morcsányi Géza, aki most arról beszél: a mamut könyvkiadók kora lejárt. Más az irodalom szerepe, küldeté­se, más a kiadók anyagi lehe­tősége. Nádas Péter egyszer azt mondta, hogy „írója határozza meg a kiadó rangját”. S ez va­lóban így van. A Magvetőnek, az immár közép- vagy ha úgy tetszik kis kiadónak, meg kel­lett találnia a maga arcát, és meg kellett keresnie, illetve meg kellett őriznie azokat az írókat, akik megadják a ran­got. A Magvető - hagyomá­nyai szerint - a könyvheti kö­tetek sorában az idén is meg­jelenteti a Körképet és a Szép verseket. Mások standján lesznek szépirodalmi alkotá­sok éppúgy, mint tudományos és ismeretterjesztő munkák, képzőművészeti kiadványok és természetesen a gyermek- irodalom darabjai is. Ugyan­akkor nem kevésbé föltűnő, hogy sok ismert és jeles kö­zépkorú, vagy annál valamivel idősebb író és költő hiányzik a sorból. Elfáradtak, vagy éppen a támogatókeresés „tudomá­nyába” nem tudnak beletanul­ni? Véletlen? Nincs, aki meg­mondja. Ezzel szemben alighanem nagy érdeklődésre tarthat szá­mot Benedek István Gábor Ez lett a vesztünk, mind a kettőnk veszte című kötete, amely Karády Katalinról és Horthy kémfőnökéről, a titokzatos Újszászy Istvánról szól a tiszt naplója nyomán. Hasonlókép­pen figyelemre méltó Komád György Hagyatéka, amely a ki­lencvenes évek, a rendszervál­tás regénye. Első kötetes író­ként lép a közönség elé Papp Zoltán színész Visszaélet című kötetével. A versek, paródiák, groteszk darabok ezúttal maszk nélkül mutatják a szí­nészt. (róna) Sinatra, a zongorista és a Ián The Voice. „A Hang”. így emlegették tisztelői Frank Sinatrát. Különös lenne, ha a nemrégiben elhunyt világ­sztárnak nem lett volna ma­gyar kötődése. Az első történet abból az időből való, amikor Európában járt.- Áprilisi este volt- emlékezik a kölni Hyatt Regency Ho­tel bárzongoristája, a magyar szárma­zású Prímő Béla - 1993-ban, amikor egy úr arra kért, hogy játsszak el néhány Sinatra­slágert. Két héttel később telefaxot kaptam Sinatra titkárságá­tól: elvállalnám-e az európai turnéra érkező Sinatra kíséretét? Amikor bemutattak Sinatrának - folytatja -, első kérdése az volt, hogy olasz vagyok-e? Nem, magyar vagyok, mondtam ola­szul. Sinatra elnevette magát, és kiadta a parancsot: játszd el ne­kem a Laurát! A lelkem is zengett, nem csupán a zongora húrjai. Sinatra magához ölelt, és azt mondta: „Szólíts Franknek.” Frank Sinatra koporsója mellett ott álltak gyermekei: Nancy (57), Frank (53) és Tina (49). Hiányzott közülük a „titkos lány”: Deana Moore (40). Keserűen mondja:- Olyan apát veszítettem el, aki sohasem fogott a karjában, sohasem simogatta meg az arcomat, bár soha nem tagadott le, ám gyávaságból el sem ismert. A számítógép-kereskedő férjével Ausztráliában élő, kétgye­rekes asszony születési bizonyítványában ez áll: „Anyja Éva Bartók színész; apja Curd Jürgens színész”. Az igazi, a vérbeli apa viszont - állítja a sydneyi asszony - Frank Sinatra. Amikor a hollywoodi nagyság, Cary Grant először látta meg a világítóan kék szemű kislányt, gratulált az anyának.- Engem nem tudsz becsapni, Frank a legjobb barátom...- Csak a tükörbe kell tekintenem, és apám néz vissza rám - érvel Deana, és még hozzáteszi: - fiaim, Oliver (10) és Darmon (6) is a nagyapjukra hasonlítanak. Bartók Éva lánya 1957. október 7-én született Londonban. Anyja (68) ma is ott él. Éva és Sinatra kapcsolata rövid, ám an­nál tüzesebb volt. Akkor ismerték meg egymást, amikor az éne­kes-színész még együtt élt Ava Gardnerrel, ám mindenki tudta: házasságuk napjai meg vannak számlálva. Bartók Éva is válófél­ben volt ugyancsak világhírű férjétől, Curd Jürgens német film­színésztől. Jürgens táviratban gratulált Sinatrának az apaság­hoz. A válasz két szó volt: „Thank you.” (Köszönöm.) Deana 15 éves volt, amikor először kapcsolatot keresett édes­apjával. Sinatra azonban közölte, nem tud foglalkozni egy ti­zenéves lánnyal. Deana úgy meséli:- Porig sújtott a válasz, és csak az vigasztalt, hogy nem taga­dott meg. Négy éve újra írt az apjának. Találkozni szeretett volna vele. Ám a találkozó most már örökre elmarad. Pünkösdi zarándokok a csíksomlyói Madonnánál Nézze meg az i Sissi királyné is itt imádkozott Évszázados hagyomány szerint tízezrek zarándokolnak el pünkösdkor a csíksomlyói búcsúba, hogy a XV. századbeli, hársfából faragott csodatevő Madonna előtt imádkozva megerősítést nyerjenek hitükben, magyarsá­gukban, és reménységet kapjanak bajukban, bánatukban.- A magyar nyelvterület Európában a gazdag zarándokhelyek közé tartozik - mondja Balogh Ferenc nyugalmazott gimnáziumi tanár, a téma szakértője, több könyv szerzője.- A legrégibb zarándoklatok Szent Ist­ván koráig nyúlnak vissza. A Bakony hegységben lévő Bodajkon például még Szent István épített kápolnát a Szent Szűz tiszteletére, és ő meg a családja is sűrűn látogatott ide. Imádkozott itt Szent Gellért és Szent László is. A hívők nagy tömegekben főleg a kegyhely búcsúnap­ján, július 2-án, Sarlós Boldogasszony ünnepén keresik fel Bodajkot. Hazánk egyik legismertebb és a világ egyetlen nagy jelentőségű görög katoli­kus Mária-kegyhelye Máriapócs, amely arról vált híressé, hogy 1696-ban köny- nyezett a Mária-kép. I. Lipót király magá­hoz is kérette, fel is vitette Bécsbe, ma is a Stephans-dómban található. Mielőtt azonban elszállították volna a tiszántúli kis településről, másolatot készítettek ró­la, és - az is könnyezni kezdett. És cso­dák történtek, azóta is betegek gyógyul­nak meg, bénák kezdenek el járni, a né­mák megszólalnak. A búcsúnap augusz­tus 15-e, Nagyboldogasszony ünnepe. A kegyhelyek csodák helyszínei, de ezek a tudomány által megmagyarázha­tatlan jelenségek korántsem csak gyógyulások. Példa erre a fővároshoz kö­zeli Máriabesnyő, ahol Grassalkovich An­tal állíttatott 1758-ban templomot. Építke­zés közben az ott dolgozó kőművesek egyike különöset álmodott: a régi, már há­romszáz éve romokban heverő premont­rei kápolna oltárának helyén találni fog valami nagy értéket. És valóban csoda tör­tént, mert másnap egy szép elefántcsont Madonna-szobrocska került elő. így lett, és ma is ez a templom kegyszobra, amely előtt március 25-én, Gyümölcsoltó Bol­dogasszony, valamint Nagyboldogasz- szony napján tízezrek imádkoznak. Máriabesnyőn ugyanis évente két búcsú van. Mária Terézia is megfordult itt, és Er­zsébet királyné, a magyarok kedves Sissije is gyakran imádkozott itt Istenhez. A búcsújárásokon, a zarándoklatokon nem csak vallásos emberek vesznek részt - folytatja Balogh Ferenc. Az általa vezetett csoportokban például gyakran vannak val­lásukat nem gyakorlók is, a legelemibb hit­béli kérdésekben is tájékozatlanok. Őket általában az egyetemes művészeti értékek tisztelete és a kíváncsiság vonzotta, vonz­za a kegyhelyekre. Olyan emberrel azon­ban még nem találkozott a tanár úr, akit érintetlenül hagyott volna e helyek hangu­lata, szelleme. Csak a magyarországi mint­egy kéttucatnyi kegyhely közül említ pél­dát: Búcsúszentíászló, Máriagyűd, Pálosszentkút vagy éppen a csöppnyi Mátraverebély. Deregán Gábor Elfújta a szél Vannak filmek, amelyek már forgatásuk idején le­gendává váltak. Az Elfúj­ta a szél közülük való. Á film alapjául szolgáló re­gény Margaret Mitchell egyetlen műve. Sikeré­nek titkát sokan próbál­ták megfejteni. Az Oscar- díjakkal elhalmozott film csak tovább növelte nim­buszát. Nézők száz­milliói rajongtak érte. S könnyezték tele zseb­kendőjüket az elkényez­tetett és indulatos, büsz­ke és elbűvölő Scarlett O'Hara története láttán. A máig ható sikeren föl- buzdulva Alexandra Ripley megírta a történet folytatását, a Scarlettet. A belőle forgatott televí­ziós darab elérte a min­den idők legdrágább té­véfilmje rangot. A Ma­gyar Televízió most az Elfújta a szelet tűzte műsorára. (Vasárnap, MTV1 21.10; második rész: hétfő, MTV1 20.00). (szig) J FOTÓ: FEB/REX asp«»«™ ......I................... avf.vj i Deana Moore, a titkos gyermek

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents