Új Dunántúli Napló, 1998. május (9. évfolyam, 119-148. szám)

1998-05-05 / 122. szám

6 Dunántúli Napló Gazdasági Tükör 1998. május 5., kedd Röviden Tavasil szemlék. Ez évtől ismét rendszeressé kívánja tenni az FM az évenkénti májusi határszemlét. A tárca régi hagyományt újít fel a szinte minden településre kiterjedő határjárással. A szemléken ezúttal nemcsak a növények fejlettségi álla­potát veszik számba, hanem a földtulajdoni és a föld- használati viszonyokat, az utak és az agrárlétesítmé­nyek állapotát is. Mágocson sövényalma- metszési bemutatót tartot­tak a napokban a közkedvelt gyümölcsfaj zalai forgalma­zói. A rendezvényen több mint félszáz érdeklődő vett részt. Az újdonság lugas­rendszerű termesztésével nemcsak mágocsi, de bikali és egyházaskozári gazdák is foglalkoznak. (cs) Villányi fahenger. Vil­lány és a BCM közti vasút­szakaszon négy sebesség- korlátozó és útátjárójelző táblát emelt el nemrég az ismeretlen tettes. Az új jel­zőket visszatették, de most már fahenger tartja a táblá­kat. A MÁV baranyai terü­letén, hogy megelőzzék a fémtolvajlást, a jelzőtáblák tartóját alumínium helyett tölgyfából készítik. A mint­egy ötezer rögzítő oszlop 80 százalékát most már elöre­gedett talpfából kifaragott henger helyettesíti. (cs) Az MNB hivatalos devizaárfolyamai (1 egységre, forintban) Angol font 350,59 Francia frank 35,12 Japán jen (100) 157,82 Német márka 117,77 Olasz líra (1000) 119,29 Osztrák schilling 16,74 Svájci frank 140,86 USA-dollár 210,25 ECU 232,70 Fiatalokat foglalkoztatnak A foglalkoztatás elősegíté­sét, a szakképzés fejleszté­sét, a munkanélküli fiatalok helyzetének javítását szol­gáló együttműködési megál­lapodást írtak alá a Munka­ügyi Minisztérium és az Ipartestületek Országos Szövetségének képviselői. Reményeik szerint a szer­ződésben leírtaknak megfe­lelően a kisiparosok az el­következő években majd több, eddig munkát nem ta­lált fiatalt foglalkoztatnak. Közel is vagyunk, meg nem is Uniós csatlakozásunk előtt mezőgazdaságunknak lesz a legtöbb gondja Bizonyos területeken már most részei vagyunk az uniós piac­nak, de nagyon sok még a tennivalónk, hogy megfeleljünk az EU követelményeinek. Dr. Halm Tamás, a Magyar Közgazda- sági Társulat igazgatója szerint reális az a cél, hogy körülbelül 2002-ben teljes jogú tagjai lehetünk a közösségnek. pontból megfelelnek a nyugati technikai követelményeknek. Igaz, a dolgozók bére csak egy- hetede a németországinak, a tel­jesítmények viszont ugyan­azok, mint az unióban megta­Még van mit behoznunk illusztráció: wéber tamás Nagyon sok még a lemaradá­sunk, de ezek nem behozhatat- lanok - magyarázza az igaz­gató, aki a társaság Baranya megyei szervezetének közgyű­lésén tartott ugyanebben a té­mában előadást. Legnagyobb bepótolrrivalónk a környezet­védelemben van. Ez olyannyira elhanyagolt terület volt, hogy egyes szakértők 1000 milliárd forintra becsülik azt a költséget, amellyel uniós szintre lehetne felhozni a magyar környezeti állapotot. Ha például Baranyá­ból paradicsomot exportálunk a nyugati országokba, ott nagyon szigorú szabályok szerint fog­ják megvizsgálni, van-e rajta még permetezőszer, milyen földben termesztették, mivel trágyázták. Az nem túlságosan érdekli a közösséget, hogy a magyar polgár mennyi kipufo­gógázt szív be nap mint nap a lerobbant, korszerűtlen jármű­parkja miatt. De azt már igen, hogy a Nyugatra induló szállí­tójárművek milyen állapotban vannak, sőt azt is szigorúan el­lenőrizni fogják, hogy a sofő­rök hány órát vezettek egyhu­zamban. Ugyanakkor a csatlakozási tárgyalások megkezdésekor már látszik, hogy az utolérés­hez bizonyos területeken meg­lehetősen hosszú kifutási időt kell hagyni, hiszen például a környezetvédelmi beruházások hosszú időt és óriási összegeket fognak felemészteni, igaz erre a közösségtől is segítséget ka­punk. Ez egyáltalán nem kivé­telezés, az unió jelenlegi tagor­szágai közül is többen kaptak már meghatározott időre fel­mentést a közösségi szabályok alól. Lemaradásunk van még többek között a vámeljárásban, az államigazgatásban, nem be­szélve a bűnözésről. Meg kell szüntetnünk például a vámsza­bad területeket, valamint a vámmentes boltokat is. Azért nem olyan sötét a helyzet, mert szerencsére van­nak már olyan területek, ame­lyek már most megfelelnek a közösségi feltételeknek. Halm Tamás szerint az idetelepült multinacionális cégek, mint például az Opel, a Suzuki, vagy a General Electric olyan tech­nológiát telepített le Magyaror­szágon, amelyek minden szem­lálható multinacionális üzem­ben. Feltehetően belépésünk után, ha nem is egyhamar, de ezt a hátrányunkat is le tudjuk dolgozni. Halm Tamás szerint is az agrárágazatnak lesz a leg­több gondja csatlakozásunk után. Az, hogy mihez kell majd alkalmazkodnunk, vagy hogy mire kell felkészülnünk, ma még nem lehet tudni, hiszen a közösség mostanság alakítja át támogatási rendszerét. De az már biztos, a szétaprózott gaz­daságokkal nem sokra me­gyünk. Alapelv, hogy a farmer­nek nem lehet a földje lakóhe­lyétől 25 kilométernél mesz- szebb, hogy csak annak lehet földje, aki saját maga meg is tudja művelni. B. G. Tervezés szigorú szabályokkal Az idén életbe lépett építési törvény 27 új jogszabályt tartal­maz. A decemberig érvényben lévő' Országos Építési Szabály­zatot felváltotta az Országos Területrendezési és Építési Köve­telmény (OTÉK), amely szigorúbb követelményeket támaszt a tervezó'vel szemben. Az új szabályok elsősorban az építtető érdekeit védik. Ki­mondják, hogy a megrendelőt pontosan tájékoztatni kell arról, milyen háztervet várhat el a pénzéért a tervezőtől. Utóbbi számára pedig újdonság, hogy a kiviteli terveket 10 évig köteles megőrizni. (Ez összefügg az építési anyagok és szerkezetek szavatossági idejével.) Ugyan­akkor korlátok közé is szorítják a jogszabályok az építtetőt, mert mindenhez, például egy kerítés utcai frontjának építésé­hez is engedélyt kell kérni. A törvénytervezet indokolt­nak látja az építészeti-műszaki tervezési jogosultság szabá­lyainak módosítását. Minthogy - egy minisztériumi elemzés szerint - az utóbbi időkben a tervezői gárda felhígult, szak­mai teljesítménye csökkent, az új jogszabálytervezet alapvető követelményként állítja a ter­vezők elé a megfelelő szakmai színvonal elérését, a felsőfokú végzettséget, a kamarai tagsá­got és azt, hogy felvegyék őket az országos tervezői illetve a mérnöki névjegyzékbe. A szakmai felügyeletet az építész illetve a mérnöki kama­rák gyakorolják majd. Az épí­tészkamarák 8000-res taglét­száma rendkívül magas, egyes vélemények szerint ennek a ti­zede is elég lenne. Korábban csak technikusból voll 8 ezer s ennél jóval kevesebb diplomás dolgozott a szakmában. A technikusok a korábban szerzett tervezői jogosultságu­kat csak akkor tarthatják meg, ha jogszabályban meghatáro­zott szakvizsgát tesznek, vagy ha rendelkeznek vezető terve­zői minősítéssel. Remélhetőleg változik a sokak által bírált gyakorlat, hogy a személyes ismeretség vagy a közvetítői ju­talék döntse el, ki kapja a terve­zési megbízást. Cs. J. A legnagyobbak között Magyarországi kutatásfejlesztési központot hoz létre a Nokia PÉCS-BUDAPEST A finn Nokia két magyaror­szági társasága a múlt évet csaknem 20 milliárd forin­tos együttes árbevétellel zárta, amivel a Nokia a 15 legnagyobb forgalmú ma­gyarországi vállalkozás közé került. A két cég együttes árbevétele 1996-ban még 7,4 milliárd fo­rint volt. Az árbevétel meghá­romszorozódása 1997-ben a pécsi monitorgyártás beindu­lásával magyarázható. A tele­fonhálózatok létesítésével és mobilkészülékek értékesíté­sével foglalkozó, budapesti székhelyű Nokia Telecom­munications Kft., valamint a pécsi/ székhelyű, monitorokat gyártó Nokia Monitor Kft. negyedéves bevételi és nyere­ségadatait, hasonlóan a Nokia más országokban működő ér­dekeltségeihez, üzletpolitikai okokból a hagyományok sze­rint nem közlik. A multinacionális cég ma­gyarországi munkatársainak száma jelenleg 1200, ami az elképzelések szerint az év vé­gére 1400 főre emelkedik, az ezredfordulóra több mint 2000 magyarországi alkalma­zottal számolnak. A továbbfejlődés lehetősé­gét egy kutatásfejlesztési központ létrehozásában lát­ják, amelyet egyelőre Buda­örsön nyitnak meg, a tervek szerint még ebben a hónap­ban. Júniusban elkezdik a várhatóan több milliárd forin­tos saját tulajdonú új Nokia ház építését is. A jövőbeni növekedés megalapozására, új termékek kifejlesztésére és a hosszú távú fejlesztések fi- nanszírozásáraa a közeljövő­ben 100 millió dolláros ösz- szeggel létrehozzák a Nokia Kockázati Tőke Alapot. A 38 ezer főt foglalkoztató Nokia világcég első negyed­évi nettó értékesítési árbevé­tele 2,67 milliárd dollár, ami a múlt év azonos időszakához képest 31 százalékos javulást mutat. A nettó nyereség 1997 első negyedévének eredmé­nyeihez képest 87 százalékkal nőtt és elérte a 360 millió dol­lárt. Mint Timo Nakarítól, a pé­csi gyár PR-menedzserétől megtudtuk, az árbevétel fej­lődése - ha nem is az átlagos Nokia-szinten, de - a moni­torgyártásnál is megmutatko­zik/ K.E. Táptalaj a tőkeexportnak A magyar-orosz árucsere­forgalom tavaly több mint 3 milliárd dollárt tett ki, szemben az előző évi 2,8 mil­liárd dolláros forgalommal. Ez a növekedés Magyaror­szág méreteit figyelembe véve komoly eredménynek tekinthető - jelentette ki az Oroszországi Föderáció bu­dapesti kereskedelmi kiren­deltségének vezetője. Vitalij Jefimov elmondta: a magyar cégek tavaly mintegy 900 millió dollár értékben ex­portáltak Oroszországba, szemben az 1996-os több mint 700 millió dolláros kivi­tellel. A Magyarországra irá­nyuló orosz export tavaly 2,2 milliárd dollárt tett ki, az előző évben mintegy 2 milli­árd dollár volt a kivitel értéke. Ami viszont a tőkemozgá­sokat illeti, Vitalij Jefimov ismeretei szerint a magyar cégek évente 1,5-2 millió dol­lár értékben ruháznak be Oroszországban. Az orosz cégek pedig eddig összesen nem kevesebb mint 200 mil­lió dollárt fektettek be Ma­gyarországon. Dolgozni akarnak BÁRÁNY AJENŐ A községben 38 cigánycsalád akar konyhakertet művelni. Az önkormányzat emiatt pá­lyázati pénzen portánként 50 kiló vetőkrumplit és vetőmag­egységcsomagot vásárolt. Mindezért családonként 400 forintot kellett fizetni. Nagy a felbuzdulás a faluban, most már traktor és mezőgazdasági gépsor beszerzését tervezik pályázat útján. A másfél mil­liós önrészt elő is teremtette a falu vezetése. Utólag az is ki­derült, nemcsak a cigány munkanélküliek kertészked­nének. Cs. J. A Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara tisztelettel meghívja Önt a „Felkészülés az Európai Uniós tagságra” című konferenciára. A Kormányzati EU Kommunikációs Stratégia által támogatott rendezvényre 1998. május 12-én 10.00 órai kezdettel a Pécsi Kereskedelmi Központ földszinti nagytermében kerül sor (Pécs, Majorossy I. u. 36.). A meghívott előadók között olyan neves szakemberek lesznek, akik nemcsak a csatlakozás általános feltételeiről, hanem az eddigi vállalati felkészülés­felkészültség tapasztalatairól és az egyes szakterületeket érintő kérdésekről, feltétekről is adnak tájékoztatást. A rendezvényen a délelőtti plenáris ülést követően szekció ülésekre kerül sor. Várjuk érdeklődő kérdéseiket, szívesen fogadjuk javaslataikat a szekció ülések hozzászólásaira kereskedelmi osztályunknál ill. az EU Info központnál: 211 -755/143,144 és 237-es melléken. Növekedett a sertésállomány Öt százalékkal növekedett a ha­zai sertésállomány tavaly április­tól egy év alatt, miközben az anyakocák száma alig változott - tűnik ki a KSH gyorsjelentésé­ből. Az ország' sertésállománya 1998. április 1-jén 5,117 millió volt, s az 1997. április 1-jén meg- figyelthez képest 224 ezerrel (öt százalékkal) növekedett Bár a teljes állomány bővült, az anyakocák száma az elmúlt egy évben kevéssé változott. Idén április 1-jén 346 ezer anya­kocát tartottak számon, 5 ezer darabbal (1 százalékkal) keve­sebbet, mint az előző év azonos időszakában. A KSH szerint tavaly április elsején 351 ezer, augusztus else­jén 356 ezer, december elsején pedig 345 ezer anyakocát tartot­tak Magyarországon. Elfogyott a hazai burgonya A piacokon már csak elvétve lehet találni a hazai földeken termett burgonyát, viszont a baranyai piacokon már megje­lent 450 forintos áron az új­burgonya is. Nagy valószínű­séggel a háziasszonyok még nem ezt fogják vásárolni körí­tésnek, hiszen ez csak kurió­zum, hanem az angol és a hol­land importból beszerzett, s a csaknem százforintos áron kí­nált krumplit. A piaci kereslet-kínálat szabálya szerint most minden kis- és nagytermelő a burgo­nya termesztésére fog ráállni, ahhoz sem kell különös előre­látás, hogy jövő ilyenkor túl­kínálat lesz a piacokon. A ha­zai burgonyatermés jó része a nyugat-európai szabványok- élelmes termelők kihasználják nak való „gumókat” is árulják, nak nem is felel meg. Az a konjunktúrát, a takarmány- kilóját 70 forintért. B. G. A burgonya árváltozása a megye egyes piacain (1998. március)

Next

/
Thumbnails
Contents