Új Dunántúli Napló, 1998. május (9. évfolyam, 119-148. szám)
1998-05-30 / 147. szám
1998. május 30., szombat Kultúra - Művelődés Dunántúli Napló 13 Világvége a megismerés határán Az elmúlt években gyerekek és felnőttek szerették meg Szabó Zsuzsa bábjait, játszottak vele együtt különös, a nézőket is a produkcióba bevonó előadásain. A pécsi Bóbita Bábszínház művésze és csapata nemrég a szakma második legnagyobb, lengyelországi seregszemléjén nemcsak a nagydíjat kapta meg a „Hol van a világ vége?” című munkájával, de a legjobb színészi alakításért járó elismerést is. A 36 éves alkotó most korszakot zár. Ennek jele új, cserkúti otthona is, ahol beszélgetünk, s ahol a most még lakatlan falak közé bábműhelyt, pajtaszínházat, és múzeumot tervez, tekintve, hogy az udvarházban valaha szárazmalom működött. Bábszínházi szerződése lejárt, és a helyzetet nem könnyíti meg, hogy találkozásunkkor éppen a Bialában kapott díj miatt vita folyt arról, kit is illet a Grand Prix-val járó pénz, a színházat-e, melynek költségvetéséből a produkció létrejött, vagy az alkotóközösséget, melynek a zsűri adta. De Szabó Zsuzsa már a jövőre figyel, pedig az elmúlt évekből is van miről beszámolni. Könyve jelent meg, tanított, tantervet írt szabad művészeti iskoláknak, s olyan foglalkoztató játékokat csinált például, mint a Kígyókirály gyűrűje, melyet a bábos szakma a maga műfajában példaértékűnek tartott. A mostani nyertes darab is a szívéhez nőtt. Számára a játék olyan, mint valami áldozás vagy szentség, sokszor fájdalmas, de mindig mélyen, belülről átélt. S hogy végül is hol van a világ vége? Zsuzsa szerint ott, ahol a saját megismerésünk határa is. Lételeme a munka. Előadása akár több évig is formálódik, a színpadra állítás egész folyamatában részt vesz, maga készíti bábuit is. A teljes alkotófolyamat érdekli. Már most is forgat 3-4 előadástervet a fejében. Azt mondja magáról, „együgyű” ember. Ez az ügy pedig a bábművészet, melynek ő például nem tör minden áron való megújítására. Az ősi, kultikus eredetű bábjáték ma önálló művészeti ággá alakul, új kifejezési formákat keres. Szabó Zsuzsa is kutat, s úgy tartja: mindaz, ami tudásként felhalmozódik az évek alatt, egy szerencsés pillanatban, jó csillagállás alatt alkotássá érhet. Ha így történik, akkor az több már, mint egy mesterség. H. I. Gy. Szabó Zsuzsa a Kígyós Jancsi című előadásban is bevonta az ifjú nézőket a produkcióba fotó: Tóth l. Művészetről, piacról, tradíciókról Néhány kérdés Kass János grafikusművészhez Kass János grafikusművész talán a legnevesebb hazai könyvillusztrátor, akinek a Kékszakállú herceg várához készült híres grafikai sorozatát valamennyien ismerjük, a napokban a pécsi Arthus Galériában állította ki munkáit. A hetvenegy éves Kass, akinek a közelmúltban nyílt életműkiállítása szülővárosában, Szegeden, ahhoz a generációhoz tartozik, amely még Szalay Lajostól, Barcsay Jenőtől, Borsos Miklóstól tanulhatta a mesterség éthoszát, és mint könyvillusztrátort, bensőséges, bibliofil viszony fűzi a könyvekhez is. A napokban találkoztunk a korábban a Képző- és az Iparművészeti Főiskolán is tanító művésszel.- Tisztelt tanár úr, mennyire osztja Tom Wolf véleményét, aki a 20-as évektől kezdődőén a képzőművészet tetemes hányadát szélhámosságnak tartja? Mennyire él ma a mesterség iránti alázat, ha csak az Ön műfajára tekintünk?- Sajnos, sokmindenben igaza van. A művészet mai piacára is igaz, hogy a művek értékét az értük fizetett pénz határozza meg, s a piacteremtéshez művészetelméleti írók is kellenek. Ma mindent elborít a tömegtermelés. Bár jelei vannak annak is, hogy néhol visszatérnek az egyedi, a kézműves megoldásokhoz, egy-egy cég például a kézzel szedett nyomtatáshoz. A személyes képességeknek, a manufakturális készségeknek ismét szerepük lehet.-És ha a hazai grafikára tekint vissza?-Régen a művészet volt a fontos. Például Barcsay számára, aki mellett volt egy nagy művészeti író, Lyka Károly. Barcsay, Borsos Miklós, Bernáth Aurél - nagy nevek. A művész ma huszadrangú. Azért az idő szelektál. Amikor a művek-művé- szek és a túltermelési válság áradatában Rothko a műveivel feltűnt, sokan úgy hitték, könnyű lesz utánozni. Tévedtek. Utóbb lassan elválik, mi érték, mi nem. Akár a bor, erjed, forr és nemes ital lesz belőle, ha jól van kezelve. Azt viszont minden esztétizálás nélkül ki kell mondani, hogy ma a mű „értékét” az határozza meg, hogy mennyit fizetnek érte. Azt is jól látni, ki kit menedzsel, és ebben a hajszában kevesen tudják megőrizni a személyiségüket. Csontváry például megtehette, hogy eladja a patikáját, óriási vásznakat vásároljon és elutazzon délre.- Tóth Menyhért majoránnát termelt, eltartotta magát.- Igen, Tóth Menyhért paraszt volt, kapált. Supka Manna emelte ki, tette ismertté. Aba- Novák Vilmost is ő próbálta kibányászni akkori ismeretlenségéből. De visszatérve a grafikára, ő volt Rékassy Csaba mentora is, és ő nyitotta meg Reich Károly emlékkiállítását.- A művészetben számos avantgárd kísérlet egyúttal a tiltakozás eszköze, a szabadság demonstrálása. Jómagam például a szentendrei Vajda Lajos Stúdió indulását ismerem közelebbről. Hogyan ítéli meg ezeket a próbálkozásokat az érték szempontjából ?- Már a Vajda név is determinál. Ez egy Szentendréhez tartozó etikus kezdeményezés volt, de egy kicsit beltenyészet maradt. Holott olyan kiváló szobrász is volt, van köztük, mint a kevéssé ismert Holdas György. És persze festők, grafikusok is. A protestálás, ha Hajnóczy Péterre vagy másokra gondolunk, inkább az irodalom közvetítésével ütött át.- Több Móricz-könyvre is emlékszem, amit Ön illusztrált. Könyvillusztrátorként most jelentetett meg a félévszázados munkásságára visszatekintő könyvet. Hogyan summázná eddigi pályáját és milyen tennivalói vannak?- Rengeteg még a torzó, amit be kell fejeznem. Ha az embernek menni kell, ne rendetlen szalmakazlat hagyjon maga után, hanem gabonát, amiből később lisztet lehet őrölni. Most azon dolgozom, hogy újabb, művészeket, írókat ábrázoló bélyegsoraimat is kiállíthassam. A pályám azért indult illusztrálással, mert ez még egy olyan cenzúrázatlan terület volt, ahol azért pénzt is lehetett keresni, és nem kellett gazsu- lálni! De én nem is vágytam babérokra, jobban érdekelt az élet. A gyerekkorom is valahogy úgy alakult, hogy könyvek vagy szerzőik közelébe jutottam. Juhász Gyulát úgy hetenként láttam... Budapesten én a Logodi utcában, Babits az Attila utcában lakott. Márai az Ostrom utcában. Szabó Lőrinc fiával együtt jártam iskolába, a mellettem lévő rajzbakon ült Nagy László, a költő a főiskolán, aki nagyon szerette, kergette a lányokat. A politika erre-arra odafigyelt, de a költők és a festők sorsa sem volt olyan tragikus, ahogyan azt utóbb szeretik beállítani. Persze azért a függetlenség nagyon fontos dolog. Az oppozíció, ahogy Kassák hajtogatta, akivel az utolsó folyóiratszámát együtt szerkesztettük. Ha már dicsérnek, akkor baj van - mondta lemondóan magáról. Életművemet szülővárosomnak, Szegednek ajándékoztam, és remélem, hogy elődeim öröksége, az egykori Kass Szálló - amit ma Hungáriának ismernek - egyszer a város kulturális központja lesz. Bóka Róbert Utazás egy regény körül A hét közepén a Művészetek Házában rendhagyó nyomozás eredményéről értesülhettek az olvasók, irodalmunk szerelmesei. Dr. Nagy Imre, a JPTE Bölcsészettudományi Karának docense „Utazás egy regény körül” című könyvét mutatta be, amely egy, a maga nemében ritka leletmentő munka filológiai tükre.- Tanár úr, Ön Bessenyei György „Tariménes utazása ” című könyvét „ utazta be ”, többségünk ezt a művet nem is olvasta.- A regényt 1804-ben fejezte be az öreg Bessenyei, ez volt a mű első születésnapja. De csak 1886 után, Beöthy Zsolt, Eckhardt Sándor, Császár Elemér révén válik olvasmánnyá - és csak 1930-ban (!) jelenik meg egy megkérdőjelezhető változata, s jut el az olvasókhoz, példázva a magyar szövegek kallódó, kalandos sorsát is. A most bemutatott könyv az általam sajtó alá rendezett regény szövegének filológiai elemzése. Arra keres választ, hogy mi a regény szövege. Ugyanis az eredeti kéziraton kívül két másolat maradt ránk, kiegészítésekkel, kisebb változtatásokkal. De utóbb valamennyi megcsonkult, töredékessé vált, amiben szerepet játszhatott az örökhagyók nemtörődömsége is.- Hogyam sikerült a rekonstrukció?- Úgy vélem, a lehető leghitelesebb szöveghez jutottam, a közeljövőben a Balassi Kiadónál meg is jelenik a regény. A számunkra is tanulságos mű előképeit a korabeli filozófiai és államregények jelentik, de Bessenyeié egy szuverén, nagy alkotás, amely az emberi boldogságra keresi a választ. Az ifjú Tariménes és a vadember erkölcsi próbákra kényszerülve jut el olyan modem, ma is perdöntő gondolatokig, mint a tolerancia követelménye, önmagunk tisztánlátása - és ebben a műben enged a legközelebb magához a szerző, aki a tulajdonképpeni főszereplő is. Bessenyei nem a Kazinczy-féle neológia útján haladt, hanem egy vaskosabb, nyersebb - anakronisztikusán fogalmazva — népi nyelvet használ. Én úgy érzem, értékeit tekintve Atlantiszként bukkanhat most elő számunkra. Sejtéseim szerint több, hasonló Atlantiszunk is van a magyar irodalomban, amely felfedezésre vár. B. R. Budapesti székhelyű könyvkiadó és könyvnagykereskedés vállalkozókat keres „FRANCHISE” rendszerű üzletek létrehozásához Baranya megye területén. Várjuk meglévő könyv- kereskedések vagy egyéb profilú, váltani szándékozó üzletek, esetleg új vállalkozást indítók jelentkezését. Széles körű választékot, jó fizetési feltételeket biztosítunk, megfelelő szakmai segítséget adva, vállalva az üzleti kockázatot. Frekventált helyen lévő üzletek előnyben. Pályázatokat „Kockázatmentes vállalkozás” jeligére, az 1242 Bp. Pf. 320 címre kérjük elküldeni. (hirdetés) Útravaló könyvek Évtizedek után felújítva és modernizálva adja ki az idén 170 éves Akadémiai Kiadó a „Klasszikus Nagyszótárak” sorozatban az angoi, a német és a francia nyelvű nagyszótárát. A változásokat, új szavakat, kifejezéseket tartalmazó munkákat számítógépes szótárkészítés könnyítette, ami az adatbázis folyamatos karbantartását is jelenti. A komoly tudományos jellegű munka első eredménye a júliusban megjelenő angol nagyszótár, majd októberben a német, novemberben pedig a francia lesz soron. Különleges útiregény Körösi Zoltán most megjelent ötödik könyve, a „Történetek a csodálatos csecsemők életéből”. A szerző, aki a Magyar Rádió irodalmi osztályának vezetője, felkavaró novellafüzért ad közre a Kijárat Kiadó jóvoltából. A különös útirajzban a jól ismert mindennapok mögül hirtelen egy másik valóság bukkan elő, hol reményt adó csodák, hol egy titkos világ elrémisztő megmutatkozásai. „Szerelmem, Pécs” címmel jelent meg dr. Harcos Ottó könyve. Az 1990-ben elhunyt szerző írásait felesége rendezte sajtó alá. A kötetben többek között a város történetéről, épületeiről, neves pécsi személyiségekről olvashatunk személyes hangú esszét, élményszerű riportot. Az írások 1953 és 1989 között születtek, s különböző újságokban, többek között lapunkban is megjelentek. H. I. Gy. Hírcsatorna Emlékezés dr. Vargha Károlyra. Június 3-án 17 órakor dr. Vargha Károly főiskolai tanár emléktábláját avatják fel Pécsett, az Aradi vértanúk 42. sz alatt, ahol dr. Rónai Béla nyugalmazott főiskolai tanár mond beszédet. Június 5-én 18 órakor a Csontváry Múzeumban a Pécsi Madrigálkórus tart hangversenyt emlékére. Sétatéri pünkösd. A Pécsi Kulturális Központ rendezésében május 30-án 10 órakor a Lippói Ifjúsági Fúvószenekar fellépésével kezdődik Pécsett a Sétatéren a pünkösd,majd a Bóbita Bábszínház adja elő a „A bőgős fia meg az ördögök” című cigány népmesét, melyet délután gyerektáncosok bemutatója követ. Dalosünnep Mohácson. A mohácsi Bartók Béla Művelődési Központ a város pünkösdi ünnepkörhöz tartozó dalosünnepét június 1-jén 15 órakor rendezi meg a Kossuth Filmszínházban, ahol többek közt a Mezőtúri Petőfi Dalkör és az Aranyosgyé- resi Református Egyházközség kórusa is fellép. Tárlat a Gyöngyszem Galériában. Márkus Ilona festményeinek és tűzzománcainak kiállítása nyílik június 5-én Pécsett, a Gyöngyszem Galériában. A tárlatot dr. Nagy Endre, a Janus Pannonius Tudományegyetem tanszékvezető egyetemi tanára nyitja meg, közreműködik Völgyi Melinda színművésznő. A tárlat július 2-áig tekinthető meg. A brit film reneszánsza A brit film reneszánsza címmel az elmúlt két év angol mozijából kaphatnak ízelítőt az érdeklődők a június 2. és 13. közötti vetítéssorozaton Budapesten, az Erzsébet körúti Örökmozgó Filmmúzeumban. Elsőként a Hétszer 24 (24/7) című, 1997- ben készült alkotást tűzik műsorra. Rendezője a huszonéves Shane Meadows. - Szerepel a programban a Szerelem és halál Long Islanden című Richard Kwietnibwski-munka. Az érdeklődők megtekinthetik a Gyász és düh, Carine Adler filmet. Helyet kapott a válogatásban az 1996-os datálású Coky Giedroyc rendezte Stella ügyletei. Vetítik még az Éhkoppon című alkotást. Megtekinthető még a Dupla vagy semmi című film is. r 1 i i
