Új Dunántúli Napló, 1998. május (9. évfolyam, 119-148. szám)

1998-05-29 / 146. szám

1998. május 29., péntek Háttér - Riport Dünántúli Napló 9 Windischmann Anna 23 éves volt A pécsi köztemető a legszebb városi temetők egyike Amennyiben lehet szép egy temető - gondoljunk csak a kolozsvári házsongárdi temetőre vagy a párizsi Pere Lachaise-re - a pécsi a legszebbek közül való. Ezt mondják a temetkezéssel foglal­kozó szakemberek, hozzátéve, hogy Magyarországon ma talán a szombathelyi szebb. De az sem biztos. A pécsi 1904. november 3-án nyitotta meg kapuit; ekkor földelték el ide az első halottat, a tüdőgümőkorban (tbc) elhunyt 23 esztendős Szemen Józsefné született Windischmann Annát. Egy helybéli vasutas felesége volt, s Pécsett még ma is élnek leszármazottjai, rokonai. A kilencvennégy esztendő alatt, amióta szegény Anna elsőként érkezett Szent Mihály lován a pécsi nagytemetőbe, sokaknak megkondult a lélekharang. Mára több mint 140 000 ember nyugszik itt az örökkévalóság ölelésében, többségük rég elfe­lejtett, tán neve sincs már, míg másokról évente a város társa­dalma is megemlékezik. Utób­biakról jó pár esztendeje egy kiadvány jelent meg, melyben Aidinger János áll a névsor élén: Pécsnek az a neves pol­gármestere, aki a városnak a Nemzeti Színházat megépít­tette. Hősi halottból 2685-en pi­hennek itt: az 1848-49-es for­radalom és szabadságharc hősei közül 11 -en, az I. világháború áldozatai közül 1737-en, a II. világháborúból 921-en és 1956- ból 16-an. Szabó Mihályné, a temető igazgatója sok mindent megélt már itt: kérdésünkre kapásból mondja, hogy valamikor 1977- ben állt az összes sírásó a bíró­ság előtt, különböző kegyelet­sértő bűncselekmények miatt. Főleg az aranyra, ékszerre men­tek. Azóta tulajdonképpen a pécsi temető csöndes: nem kell fegyveres őrzés, mint mondjuk Budapesten, nem gyakori a rendőri feljelentés sem. Mint bárhol az ország temetőiben. Ritka a sírkőlopás, és nem igaz az, hogy egy üveg pálinkáért koponyát lehet kapni. Persze, krimi azért akad. Az idén már az irodába is betörtek (vajon mit kereshettek itt?), és leg­utóbb egy virágáruslányt fülel­tek le, akinek két gavallér hordta kifelé a sírokról a friss virágokat. Minderről Szabó Mihályné nem szeret beszélni, s nem föl­tétlenül örvend az újságíró lá­togatásának sem. Mindig akad valami, ami ugyebár félreért­hető,' s ezt itt, az élők figyelmé­nek kereszttüzében nem jó utó­lag magyarázgatni. Sokféle a panasz. Legutóbb valaki azért szólalt föl, hogy miért dúlják szét a hősi halottak sírjait, hol­ott éppen ellenkezőleg: a rend­betétel munkálatai folynak. Ok­tóber 25-én évforduló lesz, s katonai ünnepségre készülnek. Nehéz mindenki megelége­désére tenni. Mindenesetre a társadalom vagyoni helyzete és elszegé­nyedése itt is tettenérhető. A sírbolt márványa, a fejfa ara­nyozása sok mindent elárul. Főleg ma, amikor nem olcsó egy temetés. Az igazgatónő is megerősíti ezt.- Mégis, mennyibe kerül?- Nagyon változó, tulajdon­képpen egyforma számla alig akad. Az alsó határ negyven­ezer forint, s legfeljebb száz­harmincezerig terjed. Nagyon ritka - legutóbb valaki egy igen drága koporsót vásárolt - hogy e fölé menne.-Akad, aki nem tud fizetni?- Sok a szegény ember. Be­jönnek, s azt mondják, hogy van ennyi és ennyi pénzük, s próbáljunk szerény temetést ki­hozni belőle.- Szociális temetkezés?- Évente egyre több, negy- ven-ötven olyan - köztük egy­kori hajléktalan - akad, akinek az eltemettetési költsége a vá­rost terheli. A temetőben ré­szükre külön részt jelöltünk ki. Akár a díszsírhelyeknek. Valóban, ez a két véglet. A régi (1990 előtti) területen 79- en vannak eltemetve, zömében a munkásmozgalom harcosai, az új parcellában harmincán. És tízet hamvasztottak, ők a város olyan polgárai, akik munkássá­gukkal öregbítették Pécs hírne­vét. Tudósok, művészek, spor­tolók, közéleti emberek.- Kilencven óta változott a politikai éra. A díszsírhelyeket ez nem érintette?-Szerencsére nem. Sőt az sem jutott még senkinek sem az eszébe, hogy a szovjet hősi te­metőt felszámoljuk, az emlék­művet lebontsuk. — A vörös csillag — ami sok síron is látható - önkényuralmi jelképnek számít közterületen.- A temető korlátozottan közterület. Mindezt jó hallani: az élők vitái ide nem hallatszanak el. A kegyeleti szempontok minden­nél előrébb valók, mindent megelőznek. A holtakat ne bolygassa senki. Igen ám, de ez a logika is megtörik néha. A temető terü­lete véges: pontosan 60 hektár, s most újabb 6 hektárt kellett hozzákanyarítani a Nagyárpádi út mentén. Jelenleg 56 284 sír­helyen, 2115 sírboltban, 8811 urnafülkében és 1483 földbe temetett urnában nyugszanak a halottak, de tény: előbb-utóbb a temető betelne, ha nem újítanák (nem frissítenék fel) a parcellá­kat. Huszonöt évenként kell újra megváltani a sírhelyet, s ha a hozzátartozók elmulasztják (elfelejtik vagy nem akarják) kifizetni az újabb 25 esztendőt, a sírokat „szanálják”. Avagy, ahogyan azt a rendelet fogal­mazza, az „újrahasznosítás”, a „kiürítés” szavakkal jelölve a tennivalókat.-Hogyan?- Nyilván nem azonnal nyú­lunk a sírokhoz, ha lejár egy- egy parcella megváltási ideje, hanem várunk még néhány évet. Feltételezzük, hogy nem mindenkihez jut el a közlemé­nyünk. Másodsorban leltárt ké­szítünk, amiben a felépítmény értékét is feltüntetjük, s doku­mentáljuk az intézkedést.- Hova kerülnek annak a ha­lottnak a csontjai, akinek a sír­ját a hozzátartozó nem váltja meg?- Az újrahasznosítás esetén a sírgödröt a szokásosnál mé­lyebbre ássák és a korábban el­hunyt maradványai oda kerül­nek, az újonnan eltemetett ko­porsója alá. Ezt természetesen a temetkezési főkönyvekbe beje­gyezzük.- Jó megoldás ez?-Azt hiszem, hogy inkább egy kialakult gyakorlat. Mint ahogyan kialakult gya­korlat az is Magyarországon, hogy a régi sírok felszámolásá­nál az elhanyagolt, gazos sírhe­lyek gyorsabban „frissülnek” fel, mint azok, amelyiken érté­kes és díszes síremlék van. Ér­demes elmeditálni a dolgon: a gazdagabbak itt is előnyt él­veznek. Az időtállóbb régi sí­rok (márvány) esélye sokkalta nagyobb, hogy fönnmaradja­nak. Ezt követeli a temető esz­tétikája, hangulata is. De vajon meddig? Az országos temető­rendeletek 1970-ből valók; a hírek szerint új temetkezési törvény készül már. A gesztenyefák a temető útja fölött összeborulnak, s ha néha szitál az eső, jószerivel eser­nyőként szolgálnak. Kérdem az igazgatónőt, hogy ha volna néhány százmilliója, mire költené el? Legelőször a hűtőházat említi: felújításra szorul. Aztán kicserélné a jár­műveket, kéne az utak állandó rendbetételére, fásításra, egyébre. Létesítene egy olyan parcellát, ahol a hamvak szét­szórását lehetne megoldani, mint Budapesten és Szegeden. És természetesen megemelné az itt dolgozók fizetését is, hi­szen a bruttó átlag nem éri el a havi ötvenezret. (A sírásás bor­ravalós szakma.)- Mi lesz, ha a temető' bete­lik?- Pár éven belül bekövetke­zik, hogy új sírhely a temetőben nem lesz, de mint említettem, újra és újra mód nyílik a régi sí­rokba való temetésre. Sokan vá­lasztják, mondva, hogy a soron következő sírhely már a teme­tőkaputól nagyon távolra esik.- És a kérés teljesíthető'?- Igen. A soron következő sírhely 2200 forint, a belső sír­hely jóval drágább, akad, ame­lyik 17 900 forint. Minél köze­lebb a központi ravatalozóhoz, annál többe kerül.-Mikor kanyarítják a régi temetőhöz az újonnan kialakí­tott hat hektárt? Mikor kezdik meg abban a parcellában a te­metéseket?- Akkor, amikor az öreg te­metőben új sírhely már nem lesz, tehát pár év múlva. A pécsi nagytemető kötődés a múlthoz. Idősebb korban, amikor az élet rendje folytán már több a kapocs, többeknek mindennapos cél: virágot vinni, sétálni a sírok között, vagy csak a kíváncsiságtól átitatva végig­nézni egy-egy temetést. Olykor természetes és olykor furcsának tűnő, nem minden­napi viszony az élethez és az elmúláshoz. Kozma Ferenc Mibe kerül a temetés a pécsi nagytemetőben? • A koporsó ára 8400 forinttól 118 000 forintig terjed. • A hamvasztás költsége 13 100 forint, sürgősségi pótdíj 5000 illetve „azonnalra” 6 000 forint • A szemfedő 1400 forint, a mívesebb szövésű 8400 forint. • Az urnatartó tégely ára 2200-35 000 forint között mozog. • Az urnához tartozó legdrágább terítő 5000 forint. • A ravatalozásért maximum 8000 forintot kell fizetni, de sze­rényebben 3 500-ba kerül. • A rendelet szerinti sírhely 2200 forint, de ennek a tízszerese is, ha a régi temetőrészt választja a hozzátartozó. • Fejfa vagy fakereszt kapható 1750 forinttól 3000-ig. • A teljes temetés költsége átlagban 80 000 forintra rúg, amibe benne van a szállítás költsége is. • Temetés egyházi része a kápolnából 5300 forint, amiben benne van a pap költsége, a két kántor, a keresztvivő valamint a kápolna bérlete és a harangozás. A régebbi sírokat hatalmas, öreg fák vigyázzák fotó: Tóth László Dunai Imre jegyzete Csillag szélben Amint az erdeiben a makk, a csemete, a faóriás és a kor­hadó fatörzs megjeleníti a tölgy több évszázados történe­tét, úgy a csillagos égről is leolvasható a csillagok élet­útja keletkezésüktől pusztulá­sukig - írta Herschel, a 18. század jeles csillagásza. Ma úgy számítják, hogy a Nap hidrogénkészlete még néhány milliárd évre ele­gendő. Akadt azonban egy kellemetlen következtetés: hajlott korában felpuffad és elnyeli a Földet. Irdatlanul messze van, de azért kedvet szegő prognózis azoknak a geopatriótáknak, akik a jövő olyan távlatára is gondolnak, amelyhez már végképp nincs semmi személyes közük. Újabban egy optimistább modell viszont azzal kalkulál, hogy a Nap élettartama mint­egy 11 milliárd év, és 4,6 mil­liárd év alatt jutott abba az ál­lapotba, amelyben a tömege számára tipikus. A fényessége megszületésekor a mainak csak 70 százaléka volt, ám a jelenlegi mintegy 1,1 milliárd év alatt további 10 százalék­kal emelkedik. Ez katasztrofá­lis felmelegedéssel jár a földi élővilág számára. Újabb 5,4 milliárd év alatt a Nap fé­nyessége több, mint kétsze­resre nő. Ezután 1,3 milliárd év alatt óriássá növekszik: fé­nyessége 2300-szorosa, su­gara 170-szerese lesz a jelen­leginek. Némi összehúzódás következik és 120 millió éves nyugalom, majd utolsó előtti rövid életfázisként a Nap fé­nyessége 5200-szoros lesz, és gömbsugara eléri a Föld mai pályáját. Ám a csillagszél fo­gyasztó hatására vörös óriás állapotában a Nap tömege a jelenleginek csak 60 száza­léka lesz és a Föld pályája a mostani 1,69-szeresére kerül tőle. A végső stádium közelé­ben az óriásból 100 ezer év alatt fehér törpe lesz, tömege a jelenlegi felére csökken, a Föld pályasugara viszont a mai 1,85-szeresére nő. Ek­képp glóbuszunk tovább őrzi meg az emberiség nyomát a világegyetemben, mint ahogy azt korábban hitték. Egyébként érdekes, hogy a Nap milyen feltűnően másolja a politikai szervezetek élet­szakaszait és a bizalmi index pulzálását a mind fényesebb jövőben. Persze, az is elkép­zelhető, hogy mi vagyunk ennyire letagadhatatlanul ha­sonlító gyermekei éltető­pusztító csillagunknak. A3XX: a világ legnagyobb utasszállító repülőgépe Hétszáz mérnök tervezi, ezer utast visz A végleges döntésnek 1999 elején kell megszületni ar­ról, gyártják-e a nyugat-eu­rópaiak a világ legnagyobb utasszállítóját, az Airbus A3XX típusjelűt. A terve­zett óriásgépben csaknem ezer utas kapna helyet - kétszer annyi, mint a jelen­leg repülő legnagyobb Jum- bókban. A tervezés rendkívüli felada­tok elé állítja a 700 mérnök­ből álló nemzetközi szakem­bergárdát, hiszen ezúttal nem arról van szó, hogy va­lamivel megnagyítanak egy gépet, hanem alapjában új konstrukció készül. A több mint 500 tonna súlyú gép vezérlése, önrezgésének ki­egyensúlyozása nagy felada­tokat jelent csakúgy, mint az óriás test által keltett légör­vények következményeinek elhárítása. Jóllehet, a tervezők szerint az új gép nem tesz szüksé­gessé jelentős átalakításokat a repülőtereken, mások borúlá­tóbbak és úgy vélik: a mére­tek és a biztonság miatt akár több százmilliós átépítésekre is szorulhatnak azok a légiki­kötők, amelyeken az új szu- per-Airbus-ok leszállhatnak majd. Másra utalva fotó: tóth László

Next

/
Thumbnails
Contents