Új Dunántúli Napló, 1998. május (9. évfolyam, 119-148. szám)
1998-05-27 / 144. szám
1998. május 27., szerda Kert - Szőlő - Balkon Dunántúli Napló 9 Oldalszerkesztő: Miklósvári Zoltán mt) i____________ Gazdahírek Palkonyai nyitott pincék. A hagyományoknak megfelelően május 31-én, Pünkösd vasárnapján idén is megnyílnak a palkonyai borosgazdák pincéi. A nagy érdeklődésre számot tartó, délután 2 órakor kezdődő program keretében Bor és kultúra címmel nyílik kiállítás, amely a Villány-Siklósi Borút legszebb palackozott borait mutatja be az érdeklődőknek. A rendezvényt kulturális előadások, kirakodóvásár és a nyitott pincékben borkóstolás kíséri. (k) Rovarölő karbamátok. A “(növényvédő szerek között 'immár három évtizede szereplő karbamátokat főként a károkozó ízeltlábúak, bogarak, szívó-rágó kártevők ellen használjuk a kertben, ugyanakkor alkalmasak a drótférgek, fonálférgek, cserebogárpajorok ártalmatlanítására is. Használatuknál ajánlott az óvatosság, mert közepesen mérgezőek a méhekre, földigilisztákra, vadakra. (k) Szakkönyv. A Gazdakönyvtár sorozat gondozásában jelent meg Szili István GQmbatermesztés című szakkönyve, amely elsősorban a csiperketermesztés ismereteit foglalja össze. Emellett megtalálhatók benne a laskagomba, a síitáké és más gombafélék termesztési módozatai. A szakirodalom külön foglalkozik a gombák védőszereivel és alkalmazásukkal, (k) FŰNYÍRÓVÁSÁR elektromos, benzinmotoros, önjáró fűnyírók, fűnyíró traktorok, motoros kaszák, szegélynyírók Kapálógépek nagykeráronl Permetezők és egyéb kerti gépek teljes választéka a legalacsonyabb áron! Pécs, Szigeti út 94. Tel: 72/312-891 Kistermelők rovatunkkal a jövő szerdán jelentkezünk Már Baranyában is jelen van a fertőzés Új betegség: a szőlősárgaság Sajnálatos módon 1995-ben Magyarországon ez ideig ismeretlen, új betegségtünetet észleltek Eger környékén. A laboratóriumi vizsgálati eredmények alapján kiderült, hogy egy, külföldön nagyon is jól ismert károsítóról, a fitoplazma okozta szőlősárgaságról van szó. Az első tünetek rendszerint már júliusban jelentkeznek a fiatal hajtásokon egymásra simuló, enyhén a fonák felé sodródó levelek formájában. A vegetáció előrehaladtával a sodródás fokozódik, a levelek tipikus háromszög alakot vesznek fel. A fehér fajtákon a sodródás mellett gyakori a levelek sárgulása, elhalása, míg a vörös fajtákon részleges, erek által élesen határolt vagy teljes levélkárosodás következik be. A fertőzött hajtások jellegzetesen csüngő habitust mutatnak. A sodródó levelek kezdetben világoszöldek, majd fokozatosan sárgulnak és elhalnak. Korai fertőzés esetén részleges elhalás következik be a fürtökön. Későbbi fertőzésnél a beteg fürtök bogyói ráncosodnak, töp- pednek. Az ilyen bogyók íze ehetetlenül savanyú. Részleges, illetve súlyos esetben teljes fürtelhalás figyelhető meg mindkét fajtánál. A fertőzött tőkéken elszáradt, elhalt vesszőket lehet találni a nyár közepén. A beteg vesszők gyakran vagy egyáltalán nem érnek be, vagy nem fásodnak el. A vessző érése egyenlőtlen, a zöld és a fásott részek váltakoznak egymással. Az ilyen vesszők körkörösen, gumiszerűen hajlíthatok, a törés abszolút kizárt, aminek egyenes következménye még gyenge teleken is az elfagyás. Az előbbiekben felsorolt tünetek csak a tőke egy részén, gyakran egy-egy hajtáson jelentkeznek. A kezdeti, egy hajtásra korlátozódó fertőzés idővel átterjed az egész tőkére, azon általános leromlást, később pusztulást idéz elő. A betegség terjesztésében nagyon fontos, kiemelkedő szerepet játszanak különböző kabócafajták. Hogy melyek azok a fajták, ennek felmérése folyamatban van? A múlt évi nyári-őszi felmérések folyamán a tünetek alapján a betegség a Baranya szőlőültetvényeiben kisebb-nagyobb fertőzéssel jelen van. A felderítés során megállapítható, hogy van fajtafogékonyság, különösen a zweigelt, a zöld velte- lini, a merlot és a chardonnay fajták esetében. A chardonnay fajta minden megyében fertőzésre érzékenynek bizonyult. A legerősebb és a legtipikusabb tüneteket mutatta. A vírusokhoz hasonlóan a fitoplazmák ellen közvetlen vegyszeres védekezés nincs. Ezért a megelőzés kiemelt jelentőségű. Ez elsősorban az egészséges szaporítóanyag használatát követeli meg. A másik védekezési mód a kabócák elleni védelem, ami tulajdonképpen a betegséget terjeszti. Feltételezhető, hogy a fitoplazma azokon a területeken, ahol a szőlőmolyok ellen hatékonyan védekeznek, ott kevesebb kabóca fordul elő, így a rovarkártevők elleni permetezés jelenthet közvetett védelmet. Ha a szőlőültetvényekben a fentiekhez hasonló, illetve más, de nem ismert tüneteket észlelnek, a területileg illetékes Növényegészségügyi Állomás növénykór- tanos szakemberének jelentsék be. Csörnyei Lászlóné Zöldtrágya a gyümölcsösben A füvesítés hasznosságához és praktikus voltához nagyon közel áll egy másik takarásos talajápolási módszer, a zöldtrá- gya-növények termesztése a gyümölcsöskert talaján, itt azonban az elsődleges cél a talaj termőerejének és szerves- anyag-tartalmának a növelése. Főként a gyenge termőképességű talajokon van jelentősége, a termőerő és a szervesanyag növelése mellett jelentős még, hogy csökkenti a defláció (elsősorban homoktalajokon) és az erózió káros hatását. A célszerűség azt kívánja, hogy olyan zöldtrágya-növényt válasszunk, amelynek növekedése vagy őszi vagy őszi és kora tavaszi, mert így a zöld- trágya-növény fokozott vízigénye nem esik egybe gyümölcsfáink vízigényével. Nem kevésbé figyelembe kell még venni, hogy lehetőleg a zöldtrágya-növény hidegtűrő és igénytelen legyen, árnyékolja a talajt, a talajban lévő gyökérzete viszonylag nagy tömegű legyen, mert így növeli leginkább kertünk talajának szervesanyag-tartalmát, és legkésőbb április végéig bedolgozható legyen a talajba. Ennyi fontos szempontnak a hazai tapasztalatok alapján a következő növények felelnek meg leginkább: káposztarepce, nyár végi vetésű mustár, rozs, csillagfürt, napraforgó, facélia. Bedolgozásuk a kiskertben körülményes, szinte kizárólag ásással történhet. Üzemi méretekben egyszerűbb, mert a nehéz tárcsákkal megoldható. Valószínű, hogy a vetőmag ára miatt a kertbarát költséges módszernek fogja találni, de kérem, a döntés előtt vesse egybe a vetőmag költségét a szervestrágya beszerzési árával. Állíthatom, hogy ha a bedolgozása megoldható, akkor olyan területeken, ahol a szervestrágya beszerzése lehetetlen - városkörnyéki kertekben ez egyre gyakoribb -, célszerű a kiskertben is alkalmazni a zöld- trágyázást. Buzássy Lajos A kertész noteszából Termesszünk brokkolit! Egyre terjed a brokkoli termesztése és fogyasztása. Ez a termény frissen, fagyasztva vagy konzerv formájában bővíti az egészséges táplálkozáshoz nélkülözhetetlen zöldségfélék választékát. Házikertben is érdemes a termesztésével foglalkozni, mert egyáltalán nem mondható igényes növénynek: napos helyen, kielégítő víz- és tápanyagellátás mellett szinte mindenütt megtermeszthető. Nagy előnye - a hozzá hasonló karfiollal szemben hogy a hajtás csúcsán kifejlődő zöld rózsa levágása után a levelek hónaljából számos kisebb rózsa fejlődik, és ezeket - egészen az őszi fagyok beálltáig - úgyszólván folyamatosan lehet szedni. Vegyszeres beavatkozást csak a levéltetvek és a káposztalepke hernyója elleni védelem követel. Bálint György Az ebédlő ablakában megteremhet a borsfű, a borsosmenta, a citromfű és kapor is fotó: Tóth László Fűszernövények az ablakban A több évszázados konyhai fűszerfelhasználás reneszánszát éli. Táplálkozásunkban egyre nagyobb szerepet kapnak nálunk is a termeszthető fűszernövények, amelyek ételeinket ízletesebbé, változatosabbá teszik, és szervezetünkre, egészségünkre is jótékonyan hatnak, elősegítve az emésztést. Többet gyógynövényként is használunk. A kertben termeszthető fűszernövények közül többet az erkélyen, ablakban is tarthatunk. A gondos háziasszony előrelátóan számít a zord téli időszakra, amikor a szabadból nem lehet begyűjteni, mégis frissen szedheti az ételízesítőt, amit idejében ládába, vagy cserépbe vetett-ültetett. A mélyhűtött, vagy szárítva tárolt fűszernövény nem mindig adja vissza azt az ízt-illa- tot, amit - még a téli fényszegény időszak ellenére is - a frissen szedett növények. Fűtött lakásban, konyhaablakban tartható télen a szabadban lefagyó levelű fűszer- növények közül a bazsalikom, a borsfű, a borsmenta, a citromfű, a kapor, a metélőhagyma, a metélőpetrezselyem, a metélőzeller és az illatos turbolya. A bazsalikom egyéves, lágy szárú növény, jellegzetes fűszeres, aromás illatú. Cserépbe sekélyen vetjük, világos, meleg helyen tartjuk, rendszeresen öntözzük. Virágját kicsípjük, így bokroso- dik. Levelét bab-, hal-, hús- és tojásos ételekhez, salátákhoz használjuk. A borsfű egyéves, lágy szárú, de kissé fásodó, illatos, csípős-aromás ízű növény. Cserépbe vagy ládába vetjük, világos helyen tartjuk. Leveles hajtását bab-, lencse-, burgonya-, káposzta- és húsételekhez, illetve mártásokhoz használjuk. A borsosmenta évelő, lágy szárú, tarackosan terjedő tövű, erős, hűsítő, mentolos il- latű és ízű növény. Gyökeres salakból vagy tőosztással szaporítjuk . Ládában vagy cserépben, világos helyen, de nem tűző napon tartjuk, rendszeresen öntözzük. Leveles hajtását gyümölcsételekhez, süteményekhez, illetve zöldfőzelékekhez, szárnyasételekhez, töltelékekhez - sőt ételeink díszítésére is - használhatjuk. A citromfű évelő, lágy szárú, terjedő tövű növény. Apró magját sekélyen vetjük, vagy tősarjait - a kertből - cserépbe ültetjük. Citromillatú leveleit gyümölcslevesbe, gyümölcsös süteményekhez, salátákhoz, mártásokhoz használjuk. A kapor egyéves, lágy szárú, az egész növény közismert, jellegzetes illatú. Magját tél végén vetjük cserépbe. Már a kis növényt is hasznosíthatjuk, csak a kész ételhez használjuk apróra vágva. Tökfőzelék, borsófőzelék, húsok és mártások íze- síthetők vele. A fűszernövények cserépben neveléséhez általános virágföldet használjunk, rendszeresen öntözzük, a gyomokat távolítsuk el. Magjuk a vetőmag-kereskedésekben beszerezhető. (Folytatjuk) Búzás László Nagyanyáink kerti tanácsai Nagyanyáink számára kevésbé volt fontos, hogy szálkás vagy szálkamentes babot vetnek. Ha szálkásodott, hagyták a hüvelyeket beérni, vagy kifejtették belőle a zsenge babot, vagy meghagyták hosszúkás szárazbabnak. Amelyik szálkamentes volt, azt viszont korán letépték a tőről (nem hagyták megszál- kásodni). A bokorzöldbab egyébként is többször virágzik, és nagyobb hozamú, ha folyamatosan szedjük. Számos virág és kerti vete- mény szereti a kávézaccot. Nagyon meghálálja például a metélőhagyma, de a rózsa is. Mellesleg a rózsatövek köré nemcsak kávét, hanem 2 centiméter vastagon faszénport is kiszórhatunk. E két fontos tápszert a csapadék gyorsan bemossa a talajba, elhalványult rózsáink pedig visszanyerik eredeti élénk színüket. Ha még a rózsák illatát is növelni akarjuk, dugjunk a töve alá egy-két vöröshagymát vagy fokhagymát. Közismert, hogy a káposzta- félék közül a karfiol a legfázó- sabb. A palántákat tehát csak akkor ültessük ki (lehetőleg ugyanolyan mélyre, mint a melegágyban voltak), amikor már talaj menti fagy nem várható. Később, ha szükséges, talajfel- töltéssel akadályozzuk meg a növények megdőlését. Ha a karfiol feje nem nőtt meg (vagy azért, mert kényszerérett vagy, mert a szárazság miatt elkorcsosodott), ne essünk kétségbe. Bátran vágjuk le, vigyük a pincébe és ültessük nedves homokba. Ott a fejek tovább fejlődnek. Király László Gyógynövényünk: a bodza Az egész országban elterjedt, főleg a lakóhelyek körzetében, és az akácosok szélein gyakori, sokszor annyira elszaporodik, hogy önállóan állományt alkot. Cserje, de fának is megnő. Levele hosszas, tojásdad alakú, általában öt levélből álló. Végük hegyezett, széle fűrészes, nagyságuk kb. 10 cm. Az ágak végén hozza a virágzatot, amely szétterülő, sok apró virágból, sűrűn álló bog- ernyő, színe sárgásfehér, jellegzetes illatú, virágzására május-júniusban kerül sor. A virágból 5-8 mm átmérőjű, gömbölyű alakú, feketéslila színű termés képződik. A virágzat gyűjtését óvatosan végezzük, hogy ne törődjön, rövid kocsányrésszel szedjük, közvetlen az elágazás alatt válasszuk le. Azonnal szárítsuk, mert különben megbar- nul. Hat kg friss áruból nyerhetünk 1 kg száraz virágzatot. Teája köhögéscsillapító, vér- tisztító, izzasztó, vizelethajtó. Üdítőitalnak is használatos. A bogyóját teljesen megérve gyűjtsük, szárítsuk, kb 5 kg nyersből várhatunk 1 kg szárazárut. Teája enyhe hashajtó hatású, izzasztó, vizelethajtó. A friss bogyóból készíthető lekvár, ivóié is. Leveléből készített szárít- mány teája a fentieken kívül még jó reumás bántalmak ellen, de használják a koszorúér okozta légszomj ellen is. Buzássy L. K
