Új Dunántúli Napló, 1998. május (9. évfolyam, 119-148. szám)

1998-05-27 / 144. szám

1998. május 27., szerda Kert - Szőlő - Balkon Dunántúli Napló 9 Oldalszerkesztő: Miklósvári Zoltán mt) i____________ Gazdahírek Palkonyai nyitott pin­cék. A hagyományoknak megfelelően május 31-én, Pünkösd vasárnapján idén is megnyílnak a palkonyai bo­rosgazdák pincéi. A nagy érdeklődésre számot tartó, délután 2 órakor kezdődő program keretében Bor és kultúra címmel nyílik kiállí­tás, amely a Villány-Siklósi Borút legszebb palackozott borait mutatja be az érdek­lődőknek. A rendezvényt kulturális előadások, kira­kodóvásár és a nyitott pin­cékben borkóstolás kí­séri. (k) Rovarölő karbamátok. A “(növényvédő szerek között 'immár három évtizede sze­replő karbamátokat főként a károkozó ízeltlábúak, boga­rak, szívó-rágó kártevők el­len használjuk a kertben, ugyanakkor alkalmasak a drótférgek, fonálférgek, cse­rebogárpajorok ártalmatla­nítására is. Használatuknál ajánlott az óvatosság, mert közepesen mérgezőek a méhekre, földigilisztákra, vadakra. (k) Szakkönyv. A Gazda­könyvtár sorozat gondozá­sában jelent meg Szili Ist­ván GQmbatermesztés című szakkönyve, amely elsősor­ban a csiperketermesztés ismereteit foglalja össze. Emellett megtalálhatók benne a laskagomba, a síi­táké és más gombafélék termesztési módozatai. A szakirodalom külön foglal­kozik a gombák védőszerei­vel és alkalmazásukkal, (k) FŰNYÍRÓVÁSÁR elektromos, benzinmotoros, önjáró fűnyírók, fűnyíró traktorok, motoros kaszák, szegélynyírók Kapálógépek nagykeráronl Permetezők és egyéb kerti gépek teljes választéka a legalacsonyabb áron! Pécs, Szigeti út 94. Tel: 72/312-891 Kistermelők rovatunkkal a jövő szerdán jelentkezünk Már Baranyában is jelen van a fertőzés Új betegség: a szőlősárgaság Sajnálatos módon 1995-ben Magyarországon ez ideig ismeret­len, új betegségtünetet észleltek Eger környékén. A laboratóri­umi vizsgálati eredmények alapján kiderült, hogy egy, külföl­dön nagyon is jól ismert károsítóról, a fitoplazma okozta szőlő­sárgaságról van szó. Az első tünetek rendszerint már júliusban jelentkeznek a fiatal hajtásokon egymásra simuló, enyhén a fonák felé sodródó levelek formájában. A vegetáció előrehaladtával a sodródás fokozódik, a levelek tipikus háromszög alakot vesznek fel. A fehér fajtákon a sodródás mellett gyakori a le­velek sárgulása, elhalása, míg a vörös fajtákon részleges, erek által élesen határolt vagy teljes levélkárosodás követke­zik be. A fertőzött hajtások jelleg­zetesen csüngő habitust mu­tatnak. A sodródó levelek kezdetben világoszöldek, majd fokozatosan sárgulnak és elhalnak. Korai fertőzés esetén részleges elhalás kö­vetkezik be a fürtökön. Ké­sőbbi fertőzésnél a beteg für­tök bogyói ráncosodnak, töp- pednek. Az ilyen bogyók íze ehetetlenül savanyú. Részle­ges, illetve súlyos esetben tel­jes fürtelhalás figyelhető meg mindkét fajtánál. A fertőzött tőkéken elszá­radt, elhalt vesszőket lehet ta­lálni a nyár közepén. A beteg vesszők gyakran vagy egyálta­lán nem érnek be, vagy nem fásodnak el. A vessző érése egyenlőtlen, a zöld és a fásott részek váltakoznak egymás­sal. Az ilyen vesszők körkörö­sen, gumiszerűen hajlíthatok, a törés abszolút kizárt, aminek egyenes következménye még gyenge teleken is az elfagyás. Az előbbiekben felsorolt tünetek csak a tőke egy ré­szén, gyakran egy-egy hajtá­son jelentkeznek. A kezdeti, egy hajtásra korlátozódó fer­tőzés idővel átterjed az egész tőkére, azon általános lerom­lást, később pusztulást idéz elő. A betegség terjesztésében nagyon fontos, kiemelkedő szerepet játszanak különböző kabócafajták. Hogy melyek azok a fajták, ennek felmérése folyamatban van? A múlt évi nyári-őszi felmérések folya­mán a tünetek alapján a beteg­ség a Baranya szőlőültetvé­nyeiben kisebb-nagyobb fer­tőzéssel jelen van. A felderítés során megállapítható, hogy van fajtafogékonyság, különö­sen a zweigelt, a zöld velte- lini, a merlot és a chardonnay fajták esetében. A chardonnay fajta minden megyében fertő­zésre érzékenynek bizonyult. A legerősebb és a legtipiku­sabb tüneteket mutatta. A vírusokhoz hasonlóan a fitoplazmák ellen közvetlen vegyszeres védekezés nincs. Ezért a megelőzés kiemelt je­lentőségű. Ez elsősorban az egészséges szaporítóanyag használatát követeli meg. A másik védekezési mód a ka­bócák elleni védelem, ami tu­lajdonképpen a betegséget ter­jeszti. Feltételezhető, hogy a fito­plazma azokon a területeken, ahol a szőlőmolyok ellen ha­tékonyan védekeznek, ott ke­vesebb kabóca fordul elő, így a rovarkártevők elleni perme­tezés jelenthet közvetett vé­delmet. Ha a szőlőültetvé­nyekben a fentiekhez hasonló, illetve más, de nem ismert tü­neteket észlelnek, a területi­leg illetékes Növényegész­ségügyi Állomás növénykór- tanos szakemberének jelent­sék be. Csörnyei Lászlóné Zöldtrágya a gyümölcsösben A füvesítés hasznosságához és praktikus voltához nagyon kö­zel áll egy másik takarásos talajápolási módszer, a zöldtrá- gya-növények termesztése a gyümölcsöskert talaján, itt azonban az elsődleges cél a ta­laj termőerejének és szerves- anyag-tartalmának a növelése. Főként a gyenge termőképes­ségű talajokon van jelentősége, a termőerő és a szervesanyag növelése mellett jelentős még, hogy csökkenti a defláció (el­sősorban homoktalajokon) és az erózió káros hatását. A cél­szerűség azt kívánja, hogy olyan zöldtrágya-növényt vá­lasszunk, amelynek növeke­dése vagy őszi vagy őszi és kora tavaszi, mert így a zöld- trágya-növény fokozott vízigé­nye nem esik egybe gyümölcs­fáink vízigényével. Nem kevésbé figyelembe kell még venni, hogy lehetőleg a zöldtrágya-növény hidegtűrő és igénytelen legyen, árnyé­kolja a talajt, a talajban lévő gyökérzete viszonylag nagy tömegű legyen, mert így növeli leginkább kertünk talajának szervesanyag-tartalmát, és leg­később április végéig bedol­gozható legyen a talajba. Ennyi fontos szempontnak a hazai ta­pasztalatok alapján a következő növények felelnek meg legin­kább: káposztarepce, nyár végi vetésű mustár, rozs, csillagfürt, napraforgó, facélia. Bedolgozá­suk a kiskertben körülményes, szinte kizárólag ásással történ­het. Üzemi méretekben egysze­rűbb, mert a nehéz tárcsákkal megoldható. Valószínű, hogy a vetőmag ára miatt a kertbarát költséges módszernek fogja találni, de kérem, a döntés előtt vesse egybe a vetőmag költségét a szervestrágya beszerzési árá­val. Állíthatom, hogy ha a be­dolgozása megoldható, akkor olyan területeken, ahol a szer­vestrágya beszerzése lehetetlen - városkörnyéki kertekben ez egyre gyakoribb -, célszerű a kiskertben is alkalmazni a zöld- trágyázást. Buzássy Lajos A kertész noteszából Termesszünk brokkolit! Egyre terjed a brokkoli ter­mesztése és fogyasztása. Ez a termény frissen, fagyasztva vagy konzerv formájában bő­víti az egészséges táplálkozás­hoz nélkülözhetetlen zöldségfé­lék választékát. Házikertben is érdemes a termesztésével foglalkozni, mert egyáltalán nem mondható igényes növénynek: napos he­lyen, kielégítő víz- és tápanya­gellátás mellett szinte minde­nütt megtermeszthető. Nagy előnye - a hozzá ha­sonló karfiollal szemben hogy a hajtás csúcsán kifejlődő zöld rózsa levágása után a leve­lek hónaljából számos kisebb rózsa fejlődik, és ezeket - egé­szen az őszi fagyok beálltáig - úgyszólván folyamatosan lehet szedni. Vegyszeres beavatko­zást csak a levéltetvek és a ká­posztalepke hernyója elleni vé­delem követel. Bálint György Az ebédlő ablakában megteremhet a borsfű, a borsos­menta, a citromfű és kapor is fotó: Tóth László Fűszernövények az ablakban A több évszázados konyhai fűszerfelhasználás rene­szánszát éli. Táplálkozá­sunkban egyre nagyobb szerepet kapnak nálunk is a termeszthető fűszernövé­nyek, amelyek ételeinket íz­letesebbé, változatosabbá teszik, és szervezetünkre, egészségünkre is jótékonyan hatnak, elősegítve az emész­tést. Többet gyógynövény­ként is használunk. A kertben termeszthető fű­szernövények közül többet az erkélyen, ablakban is tartha­tunk. A gondos háziasszony előrelátóan számít a zord téli időszakra, amikor a szabadból nem lehet begyűjteni, mégis frissen szedheti az ételízesí­tőt, amit idejében ládába, vagy cserépbe vetett-ültetett. A mélyhűtött, vagy szárítva tárolt fűszernövény nem min­dig adja vissza azt az ízt-illa- tot, amit - még a téli fénysze­gény időszak ellenére is - a frissen szedett növények. Fűtött lakásban, konyhaab­lakban tartható télen a sza­badban lefagyó levelű fűszer- növények közül a bazsalikom, a borsfű, a borsmenta, a cit­romfű, a kapor, a metélő­hagyma, a metélőpetrezse­lyem, a metélőzeller és az illa­tos turbolya. A bazsalikom egyéves, lágy szárú növény, jellegzetes fűszeres, aromás illatú. Cse­répbe sekélyen vetjük, vilá­gos, meleg helyen tartjuk, rendszeresen öntözzük. Vi­rágját kicsípjük, így bokroso- dik. Levelét bab-, hal-, hús- és tojásos ételekhez, salátákhoz használjuk. A borsfű egyéves, lágy szárú, de kissé fásodó, illatos, csípős-aromás ízű növény. Cserépbe vagy ládába vetjük, világos helyen tartjuk. Leve­les hajtását bab-, lencse-, bur­gonya-, káposzta- és húséte­lekhez, illetve mártásokhoz használjuk. A borsosmenta évelő, lágy szárú, tarackosan terjedő tövű, erős, hűsítő, mentolos il- latű és ízű növény. Gyökeres salakból vagy tőosz­tással szapo­rítjuk . Ládá­ban vagy cserépben, világos he­lyen, de nem tűző napon tart­juk, rendszeresen öntözzük. Leveles hajtását gyümölcséte­lekhez, süteményekhez, il­letve zöldfőzelékekhez, szár­nyasételekhez, töltelékekhez - sőt ételeink díszítésére is - használhatjuk. A citromfű évelő, lágy szárú, terjedő tövű növény. Apró magját sekélyen vetjük, vagy tősarjait - a kertből - cserépbe ültetjük. Citromil­latú leveleit gyümölcsle­vesbe, gyümölcsös sütemé­nyekhez, salátákhoz, mártá­sokhoz használjuk. A kapor egyéves, lágy szárú, az egész növény köz­ismert, jellegzetes illatú. Magját tél végén vetjük cse­répbe. Már a kis növényt is hasznosíthatjuk, csak a kész ételhez használjuk apróra vágva. Tökfőzelék, borsófő­zelék, húsok és mártások íze- síthetők vele. A fűszernövények cserép­ben neveléséhez általános vi­rágföldet használjunk, rend­szeresen öntözzük, a gyomo­kat távolítsuk el. Magjuk a ve­tőmag-kereskedésekben be­szerezhető. (Folytatjuk) Búzás László Nagyanyáink kerti tanácsai Nagyanyáink számára kevésbé volt fontos, hogy szálkás vagy szálkamentes babot vetnek. Ha szálkásodott, hagyták a hüve­lyeket beérni, vagy kifejtették belőle a zsenge babot, vagy meghagyták hosszúkás száraz­babnak. Amelyik szálkamentes volt, azt viszont korán letépték a tőről (nem hagyták megszál- kásodni). A bokorzöldbab egyébként is többször virágzik, és nagyobb hozamú, ha folya­matosan szedjük. Számos virág és kerti vete- mény szereti a kávézaccot. Na­gyon meghálálja például a me­télőhagyma, de a rózsa is. Mel­lesleg a rózsatövek köré nem­csak kávét, hanem 2 centiméter vastagon faszénport is kiszór­hatunk. E két fontos tápszert a csapadék gyorsan bemossa a ta­lajba, elhalványult rózsáink pe­dig visszanyerik eredeti élénk színüket. Ha még a rózsák illa­tát is növelni akarjuk, dugjunk a töve alá egy-két vöröshagy­mát vagy fokhagymát. Közismert, hogy a káposzta- félék közül a karfiol a legfázó- sabb. A palántákat tehát csak akkor ültessük ki (lehetőleg ugyanolyan mélyre, mint a me­legágyban voltak), amikor már talaj menti fagy nem várható. Később, ha szükséges, talajfel- töltéssel akadályozzuk meg a növények megdőlését. Ha a karfiol feje nem nőtt meg (vagy azért, mert kényszerérett vagy, mert a szá­razság miatt elkorcsosodott), ne essünk kétségbe. Bátran vágjuk le, vigyük a pincébe és ültessük nedves homokba. Ott a fejek tovább fejlődnek. Király László Gyógynövényünk: a bodza Az egész országban elterjedt, főleg a lakóhelyek körzetében, és az akácosok szélein gya­kori, sokszor annyira elszapo­rodik, hogy önállóan állo­mányt alkot. Cserje, de fának is megnő. Levele hosszas, tojásdad alakú, általában öt levélből álló. Végük hegyezett, széle fűrészes, nagyságuk kb. 10 cm. Az ágak végén hozza a vi­rágzatot, amely szétterülő, sok apró virágból, sűrűn álló bog- ernyő, színe sárgásfehér, jel­legzetes illatú, virágzására má­jus-júniusban kerül sor. A vi­rágból 5-8 mm átmérőjű, gömbölyű alakú, feketéslila színű termés képződik. A virágzat gyűjtését óvato­san végezzük, hogy ne törőd­jön, rövid kocsányrésszel szed­jük, közvetlen az elágazás alatt válasszuk le. Azonnal szárít­suk, mert különben megbar- nul. Hat kg friss áruból nyerhe­tünk 1 kg száraz virágzatot. Teája köhögéscsillapító, vér- tisztító, izzasztó, vizelethajtó. Üdítőitalnak is használatos. A bogyóját teljesen meg­érve gyűjtsük, szárítsuk, kb 5 kg nyersből várhatunk 1 kg szárazárut. Teája enyhe has­hajtó hatású, izzasztó, vizelet­hajtó. A friss bogyóból készít­hető lekvár, ivóié is. Leveléből készített szárít- mány teája a fentieken kívül még jó reumás bántalmak el­len, de használják a koszorúér okozta légszomj ellen is. Buzássy L. K

Next

/
Thumbnails
Contents