Új Dunántúli Napló, 1998. május (9. évfolyam, 119-148. szám)
1998-05-27 / 144. szám
1998. május 27., szerda DUmántúli Napló 7 Oldalszerkesztő: Mészáros B. Endre % & w Hír-téglák A külföldiek 1997-ben több, mint 2 ezer ingatlant vásároltak Magyarországon, s ennek harmadrészét Somogy megyében. A vevők 80 százaléka német, 10 százaléka osztrák állampolgár volt. Átlagosan 1,6 millió forintot szántak ezekre az ingatlanokra, összesen pedig 3,1 milliárd forinttal gyarapították a somogyiak pénztárcáját, s ma már nemcsak a Balaton- parti porták, hanem a víztől 10-20 kilométerre lévő parasztházak is igen keresettek. Az új lakások szobaszáma arányaiban alig változik Baranyában, holott azt hihetnénk, ha valaki építkezni kezd, akkor nem egy kislakással tervez. Mindezek ellenére tavaly a megyében az új lakások közül a 2 szobások aránya 30, a 3 szobásoké 41, a 4 vagy több szobásoké pedig 23 százalékos volt, a maradék 6 százalékot az 1 szobások adták. Az én házam toronyház címmel hirdetnek pályázatot tanulóknak. A fiatalabbak rajzokat, festményeket küldhetnek, a nagyobb tanulók pedig fotókkal és tervrajzokkal kiegészített írásos pályázatokban fogalmazhatják meg, milyen lesz a 3. évezred lakóháza és lakó- környezete. A pályamunkákat, az iskola nevét is feltüntetve május 31-éig lehet eljuttatni a Pro Fit-tréning Kft. (1088 Budapest, Vas utca 15/A) címére. A díjak: osztálykirándulás, diákújság-előfizetések és más meglepetések. Irodaárak. Az ország nagyvárosai közül Pécsett lehet a legmagasabb áron irodákat vásárolni. Egy statisztikai elemzés kimutatta, hogy a frekventált irodahelyiségek nálunk négyzetméterenként ugyanannyiba kerülnek mint Budapesten, ugyanakkor a hasonló nagyságú Debrecenben, Szegeden vagy Miskolcon egy ilyen ingatlanért a legdrágább helyen is csak feleannyit kell fizetni. Tény viszont, hogy az olcsó árfekvésű irodákért itt sem kell többet fizetni, mint bármely nagyvárosban az országban. A vízparti ingatlanárak sem emelkedtek FOTÓ: TÓTH LÁSZLÓ Visszaestek a nyaraló- és víkendtelekárak Vállalati üdülőket vásárolnak a régió tehetősebb családjai Baranyában a nyaralók, kis- és nagyméretű üdülők, hétvégi házak forgalmában óriási visszaesés tapasztalható. Alig akad ember, akinek tőkealapja lenne új víkendházat építeni, de elveszítették kincsképző, értékmegőrző szerepüket is a nyaralók, hiszen a turizmus és az irántuk mutatkozó kereslet alakulása is azt mutatja, pénzpocsékolás manapság az ilyen befektetés.--------------------------------------------- térré fekvő településeken még BARANYAI KORKÉP Ha pedig a klasszikus célokat vesszük alapul, a heti munka utáni pihenést a hétvégi birtokon, nos, akkor az a kérdés, hogy kinek van energiája a mai 100 forint feletti benzinárakon kiruccani a szőlőbe? így hát vásárló alig akad az ingatlanokra, s eladóként is csak az jelentkezik, akinek nagyon kell a pénz, vagy ráér akár fél évig is kínálni tulajdonát. Pécs környékén az ilyen gyümölcsösökre, szőlőkre az a jellemző, hogy többnyire olcsóbban értékesíthetők, mint a rajtuk található építmény kialakítási költsége. Akiket a pillanatnyi körülmények rákénysze- rítenek, vagy például lakást akarnak venni a gyereknek, azok természetesen ehhez a tőkéhez nyúlnak először, de vásárló az ingatlanra csak akkor jelentkezik, ha a kerti lak télen is otthont tud adni a tulajdonosának. Az áruk azonban még így is igen alacsony, alig haladják meg az 1 millió forintot. A gyönyörű természeti környezetben fekvő falusi házaknál sincs ez másképp, a különleges adottságú településeken: Püspökszentlászlón, Kisújbá- nyán, Óbányán is legfeljebb áron alul kel el egy-egy porta (zömmel külföldiek a vevők), de a legtöbb helyen családi házak gazdasági épületekkel is hiába várnak néhány százezer forintért vevőre. Az Ormánságban, a Pécstől 30-40 kilomérosszabb a helyzet, mert nagy a választék az egészen új, nagyméretű házakból, de ma már senki sem vágyik vidékre. Sajátos a kép a megye egykori legkeresettebb fürdőhelyén, Harkányban, ahol a déli háború leültette az ingatlanpiacot, errefelé most jóval köny- nyebb bérbe adni, mint eladni a nyaralókat (többnyire a délszláv menekültek a bérlők). Persze, a fürdő közelsége, a központi fekvés, a parkosított környezet az áraknál továbbra is szempont, de pécsi középáron (35^10 ezer forint/négy- zetméter) most megszerezhető egy harkányi ingatlan. Siklóson ezzel szemben egészen más a helyzet. Itt üzleteket érdemes venni, hiszen feleannyiba kerülnek, mint a pécsiek, 2 millió kb. egy 30 négyzetméteres bolt. Pécshez közeli fekvésének, szép környezetének, jó infrastruktúrájának köszönhetően Orfű az egyetlen kivétel, ahol viszonylag normális árakon kereslete és kínálata is van az üdülőingatlanoknak. A rendszeresen visszatérő holland, német, belga turisták révén tőketermelő befektetésként is felfogható egy-egy nyaraló megszerzése, így a tó körül 50-55 ezer forintot is el lehet kérni egy beépített négyzetméterért, ugyanakkor a víztől távolodva már feleannyiért is megkaphatok az ingatlanok. Nem véletlen, hogy itt is megjelentek a külföldi vásárlók, s az ügyleteket cégeket alapítva vagy rokonokon keresztül bonyolítják le. Érdekes, hogy a hasonlóan szép fekvésű, közeli Abaligeten az árak már csak feleekkorák. A legtöbb pécsinek a Balaton déli partján van a nyaralója, de itt is tapasztalható: egyre kevesebb ember engedheti meg magának, hogy hétvégén kocsiba üljön és leugorjon pihenni a magyar tengerre. Ä parton minden harmadik üdülő elhanyagolt. Sokat rontott a helyzeten a privatizáció is, a bagóért eladó és eladott (10-20 millióért több száz négyzetméteres ingatlanok kaphatók) vállalati üdülők igen levitték az árakat. Azért a 80 négyzetméter körüli tóparti ingatlanok még mindig elkelnek 4-5 millió forintért, főleg, ha lehetőség van a területen üzlet kialakítására is, de a víztől 1-2 kilométerre már csak 2 millióba kerül az ugyanilyen tulajdon. Valójában a Balaton- parton most üdülőt eladni nem érdemes, csak vásárolni. Gyakorlattá is vált, hogy négy-öt család összefog, s pár millióért hatalmas ingatlant vesz, mert minél nagyobb, annál olcsóbb. Vállalati üdülők szép számmal épültek a Duna-par- ton is, de értékesíteni ezeket a létesítményeket a legnehezebb. Ugyanakkor Mohácson a magánnyaralókat olyan drágán adják, hogy ilyen feltételek mellett érdemesebb telket venni és a magas építőanyag- árak ellenére építkezni! Baranyában tehát telített a hétvégi házak, nyaralók piaca, kereslet nincs, kínálat annál inkább. Holt tőkének számít az ilyen ingatlanüzletekbe belefektetett pénz. A szakértők szerint aki csak teheti, ne adja el most a nyaralóját, de aki tud várni, az most különösen jó üzleteket köthet! Cs. Z. Most még olcsók vagyunk a nemzetközi ingatlanpiacon Az európai uniós csatlakozásunk alapvetően átalakítja majd a hazai ingatlanpiaci árakat, gondolhatnánk, pedig a valóságban Magyarország már 1997 ősze óta tagja annak a konföderációnak, melyben (CEI) 9 nyugat-európai ország van még, s a kontinensen 22 ezer ingatlanforgalmazót tömörít. Ez a tagság máris megmérettetésre kényszeríti a honi szakembereket. A CEI célja ugyanis az, hogy a szakképesítéseket, az ingatlanforgalmazási gyakorlatot mindenütt egységesítsék, egyben összehasonlító piaci felméréseket készítsenek a tagok ingatlankínálatából. Eszerint a CEI tavasszal körképet készített arról, hogy tagországaiban hol, milyen áron lehet családi házhoz jutni. A felmérés eredményeit a mellékelt grafikonunk mutatja (ECU-ben megadva az ingatlanok négyzetméter árát, de helyszűke miatt csak a maximális értékeket tüntettük fel, az alsó határ ennek 50-60 százaléka), melyből kiderül, hogy Pécs, de Budapest családiházas árai is jóval alatta maradnak az ír, az osztrák, a francia, az olasz, a német vagy a spanyol ingatlanoknak. Egy müncheni ház négyzetmétere többnyire ötször annyiba kerül, mint egy Me- csek-oldali luxuslakásé, de nyugaton másutt is 2—4-szer drágábbak a lakóotthonok. Persze, vannak üdítő kivételek. Az itáliai Nápolyban, Torinóban vagy az angliai Birminghamban, a francia Lille-ben, a spanyol Malagán éppen annyiba kerül egy ház, mint fővárosunkban. Ami pedig Pécset illeti, hazai összevetésben Győrnél valamivel olcsóbb, Szegednél, Kecskemétnél viszont sokkal drágább. Pécs Budapest Leeds London Párizs Lille Madrid Torino Róma München o Beruházó lázemelkedés Az év első negyedében igen erőteljesen, 12,1 százalékkal nőtt a beruházási kedv hazánkban a tavalyi hasonló időszakhoz képest. Ennél is biztatóbb, hogy a beruházási láz görbéjének fel- emelkedésében az építkezési befektetések 18 százalékos növekedést mutatnak. A szakemberek szerint az enyhe tél jelenti a magyarázatot, de fellendült az építési piac is. Nézzük meg, mi van a mérleg másik serpenyőjében. Régóta nem volt már olyan mélyponton az építőipari ágazat, mint áz elmúlt év hasonló időszakában. Másrészt történt egy lényeges, negatív előjelű változás is. Az újonnan épített lakások száma 1997 első negyedévéhez képest 19 százalékkal esett vissza. Ezek után jogos a kérdés, akkor most hogyan is állunk? Nos, a valós helyzet: a nagyberuházások építkezési igénye nőtt (szupermarketek, szolgáltató és üzletközpontok épülnek vidéken, Pécs pedig ezen a téren az elsők között található), ezzel szemben a lakossági befektetések, azaz az otthonteremtés arányaiban sokkal visszafogottabb. Vagyis továbbra is a tőkeerős cégek építkeznek, míg a „kisember” kivár. Kérdés, hogy mire - netán egy új lakáscélú szocpolkedvezményre - és meddig van esélye várakozni, hiszen az évek múlásával egyre drágább lesz fajlagosan egy négyzetmétert beépíteni. A bizakodók Harkányban is építkeznek fotó: Tóth l. Nincs pezsgés a piacon A népszerű baranyai üdülőhelyen meglehetősen pang az ingatlanforgalom. A vásárlók elsősorban a Németországból hazatelepülök soraiból kerülnek ki, a hazai ingatlantulajdonosok nem látnak fantáziát a beruházásban. HARKÁNY Az elmúlt egy év alatt az árak stagnáltak, ugyanakkor csökkent a kereslet. Mintegy 300 házat, lakást és üdülőt kínálnak eladásra - ezeknek csak töredéke cserél tulajdonost.- Az egykor Németországba telepítettek nyugdíjaskorukra haza szeretnének telepedni, és ehhez keresnek kisebb családi házakat vagy üdülőingatlant. Sokan közülük szívesen vásárolnának szőlőt, pincét, de ezt a törvények nem teszik lehetővé - tájékoztat dr. Bonyár Zsuzsa, aki már régóta jelen van a harkányi ingatlanpiacon. - A hor- vátok inkább üzlet céljára bérelnek, vásárolnak telkeket, házakat. Harkányban egyelőre csak a külföldiek bíznak. Az árak a közművesített telkek esetében nőttek valamelyest a tavalyihoz képest, idén a centrumtól való távolság függvényében 3-6000 forintba kerül egy négyzetméter. A legkeresettebb rész a Kossuth Lajos utca és a fürdő környéke. Az üdülőkért négyzetméterenként 42-57 000 forintot kell az asztalra tenni, egy újabb társasházban 30 négyzetméteres üdülőapartmant 1,7 millió forintért lehet megvásárolni. A családi házaknál a kereslet a 2-3 szobás házakra korlátozódik, kb. 4 millió Ft értékig. Tradicionális parasztházak is érdekelnék a külföldieket, ahol nincs nagy kert vagy gazdasági épületek. Ezek azonban ritkaságszámba mennek, üzletek sem kötődnek gyakran. Elsősorban azok szeretnék eladni ingatlanukat, akik régebben az üdülő kiadásából szereztek többletjövedelmet. Ezekre a magánszállásokra egyre kisebb az igény, hiszen lépten-nyomon új panziók, apartmanházak nőnek ki a harkányi főutcán. Úgy tűnik, némelyek mégiscsak reménykednek a fürdőturizmus fellendülésében. Győrffy Z. Fogalomtár Most induló ingatlan-fogalomtárunk olyan kifejezésekre próbál magyarázatot adni, melyekkel gyakran találkozhatunk az ingatlanügyletek, házépítések során. A használati jog. A bérlői jog lehetővé teszi az építkezést anélkül, hogy az ehhez szükséges telket meg kellene vásárolni. Adásvétel helyett egy olyan kizárólagos használatra vonatkozó szerződést kötnek, aminek időtartama legfeljebb 100 év lehet. Ez a tény bejegyezhető a telekkönyvbe. Egy közönséges vétellel szemben természetesen kisebb értékű vagyonhoz jutunk így, mert végül is korlátozottan birtokolhatjuk, netán értékesíthetjük, örökíthetjük az ingatlant. k 1
