Új Dunántúli Napló, 1998. május (9. évfolyam, 119-148. szám)
1998-05-27 / 144. szám
1998. május 27., szerda Baranyai Tükör Dunántúli Napló 5 Sok szülő panaszkodik, de eddig csak egy szállt harcba megvert gyermeke jogaiért Kiszolgáltatottság és tekintély Ha gyermekünket akár testileg, akár lelkileg bántalmazza a tanár az iskolában, az első felháborodáson túl nemigen tudjuk, mit tehetünk. A Pécshez közeli faluban történtek egyáltalán nem tekinthetők egyedinek, de a problémákat egyelőre csak tünetileg lehet kezelni, a bajok nagyon mélyen gyökereznek. SZABADSZENTKIRÁLY Gáspárné, Brigi édesanyja izgatottan meséli, hogyan bánt el lányával az egyik tanár néhány nappal ezelőtt, amikor a hatéves kislány társaival ült az ebédlőben tanítás után. Fecsegtek, ami hiba volt, mert az ebédre csendben kell várni. A tanár hiába szólt a gyerekre többször is, annak csak járt a szája, az asztal fölé hajolva magyarázott a társának valami nagyon fontosat. A pedagógus azonban nem tűrhette tétlenül a tekintélyén esett csorbát, s hátulról kétszer is „meglegyintette” a rakoncátlan buksit. Legyintése oly jól sikeredett, hogy Brigi alsó ajka kívül-belül felszakadt. Az apa megdöbbent, mikor a lányát meglátta, majd rohant panaszt tenni az igazgatóhoz, aki egyrészt sajnálatát fejezte ki a baleset miatt, másrészt elmondta, hogy Brigi sajnos nagyon nehezen kezelhető, agresszív kislány. Hazatérésük után az anya döntött, és már indultak is Pécsre látleletet vetetni. Az eredmény: 8 napon belül gyógyuló sérülés. Ezt követte a szentlőrinci rendőrség, ahol megtették a feljelentést. Azóta sorra érkeznek a szülők Gás- párnéhoz és biztatják, ne adja fel, mert ez az ő ügyük is. S valóban, több szülő is sorolja az ő gyermekét ért sérelmeket a nyilvános megszégyenítéstől a legvadabb testi fenyítésig. Állításuk szerint ez így megy már öt éve, mióta az új igazgató irányítja az iskolát. Aki tehette, elvitte a gyerekét máshová, legtöbben Pécsre kerültek, csakúgy, mint az egykori tanári kar fele is. Az igazgató nem érzi magát felelősnek. A „legyintő” tanárt még a történet napján elmarasztalta írásban, miután pár óra alatt megvizsgálta az ügyet. Egyébként is úgy látja, hogy ezek mesterségesen gerjesztett indulatok. Otthon mindent szabad a szülőnek, de ha az iskolában csak hozzáérnek a gyerekhez, máris szaladnak a rendőrségre. Ezek után már ő is fontolóra vette, hogy feljelentést tesz rágalmazás miatt, mivel elítél minden erőszakot az oktató-nevelő munkában. A legborzasztóbb, mondja Gáspárné, hogy a gyerek azóta rendszeresen sírva riad fel éjszakánként azt motyogva, hogy ha T. bácsi még egyszer ilyet csinál, akkor ő visszamegy hozzá és leszúrja. Brigi szótlanul, dagadt ajkát összeszorítva elfordul tőlünk, már ő is tudja, hogy ezért mennek Pécsre megint. A Gyenge doktornőhöz. Dr. Gyenge Eszter pszichiáter (kis képünkön), a pécsi gyermek-ideggyógyintézet főorvosa szerint a fenti nem tekinthető egyedi esetnek. A napokban egy másik általános iskolából több diák is bent járt az intézetben, mert az egyik tanár az egész osztályt rendszeresen fenyíti. A pszichiáter, a szentkirályi igazgatóhoz hasonlóan úgy véli, a nevelés eszköztárába a testi fenyítés semmilyen formája nem férhet bele. Annál is kevésbé, mert semmire sem jó: mind a gyereknek, mind a tanárnak szorongást okoz. A következményei pedig kiszámíthatatlanok, a gyermek gyakorta agresz- szióval reagál, de hosszú idő után is depressziót okozhat. Egy nemrég készült felmérés szerint a tanárok módszerei sokkal kevésbé függnek az egyetemen tanultaktól, mint azoktól a mintáktól, amiket gyermekkorukban láttak - tette hozzá dr. Révész György, a JPTE pszichológiai tanszékének adjunktusa. Szakmai állásfoglalások persze születnek, és a Közoktatási Törvény is tiltja a fenyítés alkalmazását. A magunk részéről ugyanakkor mindenképpen fel kell vetnünk: ugyan ki és mi védi a tanárt, milyen magasabb fórum áll mellé, ha netán kezelhetetlen, agresszív gyerekkel kell naponta megvívnia a maga kis csatáját, érvényesítenie pedagógusi hitvallását? Gondoljunk csak az USA- ban teret nyert „mindent megengedő” gyakorlatra, amely csak az utóbbi időben négy véres leszámoláshoz vezetett. És ezekben az esetekben nem a tanár lőtt. Aradi P. - Lendvai D. Toronyugró betörő SIKLÓS A siklósi rendőröket sem ma tanították tornára, illetve az említett tantárgyból nem voltak felmentve - derült ki a minap. A rend éber őreit már bosz- szantotta, hogy valaki a gyors - a jelzést követő háromperces - kiérkezés ellenére kicsúszott az elfogás alól. A hét végi, siklósi óvoda sérelmére történt behatoláskor épp ezért az ügyeletesek már „bekerítő hadműveletet” hajtottak végre, melynek eredményeként az intézmény tetején menekülő betörő - habár többméteres magasságból vetette alá magát - kénytelen volt beismerni: a mutatványra a rendőrök is képesek, ráadásul ők sérülés nélkül landolnak, s még a bilincselésre is marad energiájuk. A horvát állampolgárságú gyanúsított a tettét éhségével magyarázza. K. J. Oktatnak az egértanya helyén Irodákat, oktatási központot alakítanak ki a Nevelési Központ művészeti iskolájának volt épületében. A közüzemi rt. egy betéti társaságnak adja bérbe. PÉCS miatt üzletnek, raktárnak nem használható. Hamarosan lakók költöznek az épületbe. Az rt. bérbe adja Az iskola átköltözött a Nevelési Központba, azóta üresen áll a valamikor felvonulási épületnek használt, a környék lakói által egyszerűen csak „egértanyának” titulált ház. Sokan tudni vélték - s már a tiltakozást fontolgatták -, hogy hajléktalanszállónak fogják a jövőben használni. Ezt dr. Simon Ferenc, a Pécsi Közüzemi Rt. gazdasági igazgatója határozottan cáfolta. A cég az épületet az önkormányzattól vásárolta meg, hogy később jó pénzért eladja. Mindeddig azonban nem sikerült vevőt találnia, ugyanis a ház értékét rontja, hogy ide nem vezet közút, a szállítás és a parkolás egy betéti társaságnak, amely irodát és oktatási központot alakítana ki itt. B. G. Hírek Röviden Kisszentmártonban a gyermeknapra kialakítanak egy játszóteret közösségi munkában a háborús emlékműnél. Idén arról is döntenek, hogy a parkosított résznek mi legyen a neve. Az önkormányzat javasolta a Bráda park megnevezést, ugyanis a Bráda családból hatan haltak meg a világháborúkban. (cs) Pécs környezet-egészségügye. A Mecsek Egyesület ma 17 órakor tartja a megyei levéltárban „Ötórai beszélgetés” programsorozatának következő rendezvényét. A téma: Pécs környezeti állapota és a város környezet-egészségügyi helyzetét jellemző tendenciák. (aa) Új országos tudakozó a MÁV-nál. Az eddiginél nagyobb telefonközpontot helyezett üzembe a MÁV. Ezentúl éjjel-nappal hívható a budapesti információs központ. (sn) • Bírságolnak a határátkelőkön, így Beremenden és Barcson is azért, ha egy járművezető helytelenül vált sávot, nem használja a tompított fényszórót, tilosba megy a sorompónál, vagy nem kapcsolja be a biztonsági övét. A legtöbb baj az öv- és a fényszóróhasználattal van. A büntetés összege 500-tól 2000 forintig terjed. (cs) Az aballgeti vasútállomáson a farakodó munkagép elektromos felsővezetékeket szaggatott szét a hét végén. Szerencse, hogy a munkakezdés előtt áramtalanították a területet. A vállalkozót 20 ezer forintos kártérítésre kötelezték. (cs) Kedden adóbevallás PÉCS Május 31. a társasági adóbevallások határideje. Ez azonban vasárnapra esik, sőt a hétfő is ünnep. Előbb kell a kitöltött nyomtatványokat leadni? Nem - mondja határozottan Éváné Kamarás Zsófia (képünkön), a megyei adóhivatal osztályvezetője. A törvények ugyanis úgy rendelkeznek, ha a beadási határidő ünnepre vagy munkaszüneti napra esik, akkor az ez után következő munkanap a beadási határidő. A fizetési esedékességnek is ez a határideje, tehát előre semmit sem kell tenni a társas vállalkozásoknak. Persze még így is lesznek olyanok, akik kedden sem tudnak eleget tenni kötelezettségüknek. Az APEH azonban nem büntet azonnal, toleráns a késedelmeskedőkkel szemben. Az osztályvezető azonban nyomatékosan felhívja a figyelmet arra, hogy legkésőbb a jövő héten az eredeti (nem a késedelmi) nyomtatványokon végezzék el a bevallást. B. G. Késik a határnyitás DRÁVASZABOLCS Mégsem nyitják meg a határforgalom számára az előzőleg megadott időpontban a drávaszabolcsi hidat. Az ok: a rossz időjárás. Kisebbfajta pánik tört ki a hét elején a drávaszabolcsi kereskedők között, amikor elterjedt, hogy valószínűleg nem készül el az előzőleg megadott határidőre a már több hete felújítás alatt álló híd. A vállalkozók ugyanis közvetlenül a gyártótól vásárolnak, többnyire nagy tételben, egy-kétmillió forintért. A gyakorlat az, hogy az értékesítés után, legkésőbb nyolc nap múlva fizetni kell az áruért, úgyhogy sokan patthelyzetbe kerültek azzal, hogy nem tudták, mikor nyit a híd. Hesz Gábor, a Baranya Megyei Közútkezelő Kht. mérnöke lapunknak elmondta, az utóbbi napok esős időjárása miatt a speciális szigetelési technológia lehetetlenné vált, így a horvát kivitelező vesztett némi időt. Előreláthatólag június 16-án nyílik meg a határ. A horvát és a magyar fél tárgyal a héten a beremendi határátkelő nyitva tartásának meghosszabbításáról. N. F. Esélyt adni a kisközösségeknek A teleházak megjelenésével egy eddig ismeretlen intézménynyel barátkozhatnak meg a kisebb baranyai települések lakói. Legtöbbször az Internet elérésének egyik módját látják csak benne, holott a teleházak funkciója ennél sokrétűbb. Teleházak ■ Baranyában BARANYAI KÖRKÉP Az első teleház Svédországban jött létre 1985-ben. Magyarországon a csákberényi a korelső, amely 1994 júniusától fogadja a látogatókat. Itt működik a Magyar Teleház Szövetség is, amely már közel félszáz hazai intézményt tart nyilván. A teleházak működését a közhasznúság, a közösséget kiszolgáló működés jellemzi. Ehhez mindegyikben korszerű információs és kommunikációs infrastruktúrát találunk. A legfontosabb azonban mégis a kisközösségek életének segítése, a civil kezdeményezések felkarolása. Baranya az egyik legjobban ellátott megye a teleházakat illetően, hiszen május 30-án már a hetedik nyílik meg, ezúttal Kémesen. Az úttörők Alsómo- csolád és Sellye voltak, ahol már 1997 közepén megkezdték működésüket. Őket követte még tavaly a máriakéméndi, majd idén a bükkösdi, a kárászi és az abaligeti teleház nyitása. Legtöbb helyen a Hálózat a demokráciáért program támogatásával sikerült megvalósítani a civil szervezetek kezdeményezését. A teleházak vezetői mindenütt nagy elánnal vágtak bele a közösségi élet megreformálásába. Valamennyi helyen kialakult a „mindenki irodája”, amely keretében olcsóbban és könnyebben lehet például fénymásoláshoz, nyomtatáshoz jutni. Tanfolyamokat szerveznek, elsősorban számítás- technikai ismeretekből, de több helyütt a munkaügyi központokkal, illetve a vállalkozási központokkal együttműködve indítottak mentálhigiénés és álláskeresési tréningeket, vagy éppen vállalkozási ismereteket bővítő tanfolyamokat. Legjobban a gyerekek, fiatalok örülnek a teleházak megjelenésének, hiszen így részben szórakozásra, részben a tanulásban is fel tudják használni a rendelkezésre álló számítógépeket. A középgeneráció inkább a tanfolyamok, különböző pályázati lehetőségek,tanácsadás iránt érdeklődik. Annyi már most is leszűrhető, hogy a kezdeti bizalmatlanság mindenütt felengedett, és egyre többen veszik igénybe a baranyai teleházak nyújtotta, meglehetősen széles körű szolgáltatásokat. A helyi önkormányzatok kevés kivétellel mindenütt örömmel fogadták a civilek teleház-kezdeményezéseit, több helyütt rendszeres anyagi támogatásban is részesítik őket. Ez azonban bizonyos értelemben önkormányzatfüggővé teszi a teleházakat. Probléma a rövid működés alatt még nemigen fordult elő, de a Teleház Szövetség éppen arra hívja fel a figyelmet, hogy nem szabad lebecsülni a „kisajátításra” irányuló törekvéseket. Győrffy Zoltán (iö Kommentár az 1. oldalon)
