Új Dunántúli Napló, 1998. május (9. évfolyam, 119-148. szám)
1998-05-26 / 143. szám
1998. május 26., kedd Hazai Tükör Dunántúli Napló 3 Kevesebb munkanélküli, mint Nyugat-Európában Öt éve nem látott adatok Az Országos Munkaügyi Módszertani Központ és a Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint 1998-ban folyamatosan növekszik a magyarországi foglalkoztatottak számaránya, s a munkanélküliség öt éve nem látott alacsony szintre csökkent. A foglalkoztatottak átlagos száma az idei év első négy hónapjában 3 millió 639 ezer fő, a munkanélkülieké 343 ezer volt, így a munkanélküliségi ráta 8,6 százalékos, s ez 2 százalékponttal alacsonyabb az EU-átlagá- nál - derült ki a Központi Statisztikai Hivatal tegnapi gyors- tájékoztatójából. Az Országos Munkaügyi Módszertani Központ adatai szerint ugyanakkor a regisztrált munkanélküliek száma a februári 10,1 ezer fős, és a márciusban tapasztalt 12,1 ezer fős mérséklődés után áprilisban újabb 21,5 ezer fővel csökkent. Ennek eredményeként április végén 438,1 ezer munkanélküli szerepelt a nyilvántartásban, 44,2 ezer fővel kevesebb, mint egy éve. A munkanélküliek számának csökkenésével párhuzamosan a foglalkoztatottak száma növekszik. A KSH adatai szerint 1998 márciusában 3 672 500 fő volt a foglalkoztatottak száma, hatvanezerrel több, mint az év elején. A férfiak munkanélküliségi mutatója az első négy hónapban - a 15-61 éves népességre számított 68,4 százalékos aktivitási arány mellett - 9,5 százalék volt. A munkaképes nők 7,5 százaléka keresett munkát. V’ Kié a Kánai menyegző? Magyar-kanadai műkincsvita Jogos magyar állami tulajdon Giorgio Vasari XVI. századi olasz mester festménye, amely a montreali szépművészeti múzeumban található - erősítette meg hétfőn Szabó- Pap Gabriella, a Művelődési Minisztérium főtanácsosa. A „Kánai menyegző” című festmény hovatartozása körüli magyar-kanadai diplomáciai vitáról külföldi hírügynökségi jelentés számolt be. Erre reagálva a főtanácsos elmondta: a magyar fél már évtizedek óta sikertelenül próbálja visszaszerezni a festményt, de a kanadai fél nem mutat hajlandóságot a tárgyalásokra. A felbecsülhetetlen értékű, korai barokk stílusú műalkotás 1871-ben került a budapesti Szépművészeti Múzeum tulajdonába, miután az intézmény megvásárolta Esterházy herceg gyűjteményének egy részét. A képet - több más értékes festménnyel együtt - a második világháború utolsó hónapjaiban a Pénzügyminisztérium páncéltermében helyezték el, ám onnan az eltűnt. Feltehetően 1956 végén csempészte ki az országból akkori birtoklója, s tőle vásárolta meg a montreali múzeum. A festmény a Szépművészeti Múzeum hivatalos háborús veszteséglistáján szerepel. A szakmában nyilvántartják a képet, mint háborús veszteséget, s ezt a kanadai múzeumi szakembereknek is tudniuk kell. Tokaj ismét világszínvonalú Soha ennyi kitűnő bor nem termett talán a tokaji vidéken, de az utóbbi pár évtizedben bizonyosan nem. Ilyen és hasonló véleményeket lehetett hallani, amikor az egyébként szigorú zsűri a benevezett 320 minta közül hetvenkettőt érdemesített aranyéremre a Tokaj-he- gyaljai borok hétvégi, Sárospatakon rendezett versenyén. pSzabó Dániel, az Országos Borszakértő Bizottság tagja, a borverseny főszervezője aláhúzta: a zárt borvidék korábbi versenyein még soha nem ítéltek oda ennyi aranyérmet. Ezúttal azonban nem engedékenységről, hanem egy nagyon is örvendetes jelenségről van szó, nevezetesen arról, hogy Tokaj-Hegyalja bortermelői - többségükben kistermelők - megértették az idők szavát, az elvárást, hogy a nemzetközi piacokon csak tartósan magas minőségű Tokajival lehet megjelenni és sikerrel szerepelni. A nagy mennyiségek kora lezárult. A borversenyen a kistermelők mellett nagygazdaságok is részt vettek. Közülük a Tokaj Kereskedőház Részvénytársaság tarolt aszúival és szamorodni boraival. Összesen tizenegy díjat vitt el, s ezzel tovább erősítette hazai és nemzetközi pozícióit. Az abszolút első helyet So- hajda Tibor szerencsi gazda kapta 1989-es, hatputtonyos tállyai aszújáért. Az év tokaj- hegyaljai borásza Sz.epsi István mádi borosgazda lett. Egyelőre kizárt a nagykoalíció Választások után, koalíciós tárgyalások küszöbén, kormányalakítás eló'tt Magyarországnak ismét van társadalmilag elfogadott parlamentje - ezt Kukorelli István, az Országos Választási Bizottság elnöke jelentette be hétfőn az 1998. évi parlamenti választásokat értékelő nemzetközi sajtótájékoztatón. A végleges választási adatokat csütörtökön ismerheti meg a közvélemény. Mint elhangzott, a vasárnapi forduló eredményei ellen eddig nem érkezett jogorvoslati kifogás. A végleges, hiteles adatokat várhatóan csütörtökön hozzák nyilvánosságra. Göncz Árpád (első képünkön) tegnap táviratban üdvözölte Orbán Viktort, a Fidesz elnökét. „Gratulálok pártja választási győzelméhez. Erőt, egészséget kívánok az ország érdekében végzendő feladatai megoldásához” - hangzik a távirat. A mandátumok aránya A Fidesz-MPP a 386 parlamenti mandátum 38,34 százalékát tudhatja magáénak - az 1990. évi 5,69 százalék, illetve a négy év vel későbbi 5,18 százalék utári. Az FKGP mutatói: 1990 - 11,40 százalék, 1994 - 6,74, 1998 - 12,44 százalék. MSZP: 1990-ben 8,55, 1994- ben 54,14, 1998-ban 34,72 százalék. Az SZDSZ nyolc éve a mandátumok 24,35 százalékát kapta, négy esztendeje 17,88-at, most 6,22 százalékot. Az MDF 1990-ben elért 42,49 százaléka 1994-ben 9,84-re, 1998-ban 4,40-re csökkent. Az 1993-ban alakult MIÉP 14 mandátuma 3,63 százaléknak felel meg. Ismét lesz független képviselő, Kupa Mihály személyében. 1990-ben hét független képviselő is mandátumot szerzett, négy éve viszont egy sem.. Az új Országgyűlés tagjainak. 91,70 százaléka férfi. Út az új kormányig Akár két-három hónapot is igénybe vehet az új kormány munkába állítása - tudtuk meg Lövétei jIstván alkotmányjogásztól, aki elmondta a Fe- renczy Europressnek:- Most, hogy a voksok immár szentélyre szóló mandátummá váltak, gyakorlatilag elkészülhet a Ház tagjainak hiteles névsora. A következő a menetrend: az újdonsült képviselőknek kiküldik megbízólevelüket, amelyet be kell majd mutatniuk a köztársasági elnöknek, hogy az államfő a második fordulótól számított egy hónaipon belül, azaz legkésőbb június 24-éig összehívhassa az országgyűlést. Ez idő alatt Göncz Árpádnak ki kell alakítania elképzelését a leendő miniszterelnök személyéről - aki általában a választásokon győztes párt elnöke -, hogy a Ház első ülésén előterjeszthesse javaslatát. Az államfő indítványára legalább az összes honatya (386) felének + 1 képviselőnek igennel kell szavaznia. Ha nem így történik, az államfőnek 45 napja van arra, hogy legfeljebb még kétszer új nevet javasoljon. A megválasztott kormányfő maga választja ki kabinetjének tagjait, s e személyi javaslatok alapján nevezi ki a köztársasági elnök a minisztereket. Ez az aktus, továbbá az új kormány programjának parlamenti elfogadtatása nincs határidőhöz kötve. Ennek ellenére természetes, hogy a választások után mielőbb megkezdődnek a koalíciós tárgyalások, hiszen a kormányzásban partner erőknek közös érdekük, hogy a lehető legrövidebb idő alatt megállapodjanak a személyi és egyéb kérdésekben. A paragrafusok arra sem szabnak határidőt, hogy ténylegesen mikor kell munkához látnia az új kormánynak. (takács) A Horn-kabinet leltára A Miniszterelnöki Hivatalban a tárcák bevonásával március eleje óta készül az a - Horn- kormány elmúlt négy évét ösz- szegző - nagy terjedelmű beszámoló, amelyet elfogadásra június 15-éig a még hivatalban lévő kabinet elé terjesztenek. Müller György, a Miniszter- elnöki Hivatal helyettes államtitkára érdeklődésünkre elmondta: a számos melléklettel kiegészített anyag az egyes minisztériumok elmúlt négyéves tevékenységének elemzése mellett az MSZP-SZDSZ koalíció működésének ideje alatt született törvényeket és kormányrendeleteket is számba veszi. A minisztériumi munka taglalását pénzügyi és létszámadatok egészítik ki, míg a jogszabályok és rendeletek felsorolásából az is kiderül majd, hogy milyen be nem fejezett fontos ügyeket vihet tovább vagy gondolhat újra az új kormány. A már megkötött nemzetközi szerződésekhez tartania kell magát a hivatalba lépő kabinetnek, más esetben azonban mérlegelheti a megkezdett tárgyalások folytatását vagy berekesztését. Előfordulhat, hogy a jóváhagyott törvényjavaslatot az ügyvezető kormány még leteszi a megváltozott összetételű Ház .asztalára. A nyugdíjemelés augusztusra történő előrehozásáról született döntés például ilyen. Hogy hány régebbi kezdeményezés kerülhet a honatyák elé, az az új kabinet felállásának időpontjától függ. (-riann) Koalíciós esélyek Kövér László, a Fidesz ügyvezető alelnöke szerint a párt elmúlt tízéves történetének megtagadása és a választóknak tett ígéret megszegése lenne, ha nagykoalícióra lépnének az MSZP-vel. A mandátumok megoszlásának ismeretében leszűkültek a koalíciós lehetőségek és bár az MDF az első számú partnere a Fidesznek, az FKGP-vel meg kell kísérelnie, hogy a programok összehangolásával kompromisszumos, de semmiképp sem elvek feladásával járó kormányprogramot állítsanak össze. Mint mondta, olyan kormányprogramot kell letenni a parlament asztalára, ami megvalósítható - függetlenül attól, hogy a potenciális koalíciós partner esetleg mit mondott a kampány során. Tölgyessy Péter (Fidesz) úgy nyilatkozott: erős kétségei vannak, hogy a koalíció Tor- gyán József részvételével megvalósulhat. A kisgazdák a kampány során túlzott ígérgetésekbe bocsátkoztak, és ezek esetleg másfél év múlva kisiklathatják a kabinetet. Torgyán József (második képünkön) kijelentette: az FKGP - 82 képviselőjelöltjének visszaléptetésével - példát mutatott nemzeti elkötelezettségből a Fidesznek is. Most a Fideszen a sor, hogy megtegye a szükséges kormányalakítási lépéseket. Ellenzéki szerepben Az MSZP országos elnöksége tegnapi ülésén a választási eredmények ismeretében nem tartott indokoltnak olyan drámai gesztust, amilyet vasárnap az SZDSZ ügyvivő testületé tett. Ugyanakkor egyetértett azzal, hogy jelentős megújulásra van szükség a pártvezetésben. Tisztújító kongresz- szusra azonban csak ősszel kerülhet sor. Az elnökség Gál Zoltánt, Katona Bélát és Keleti Györgyöt bízta meg a szocialista frakció vezetésének megszervezésével. A párt konstruktív ellenzéki szerepre készül, és továbbra is azokért a célokért küzd, amelyekért az előző években sík- raszállt. KDNP: Kik a felelősök? „A KDNP vezetéséből azonnal távozniuk kell azoknak, akik a KDNP és a saját erejükbe vetett túlzott és irreális önbizalmuk miatt szeparatív politikát folytattak és mereven elzárkóztak a jobboldali centrumpártokkal való együttműködéstől” - közölte FUzessy Tibor és Gáspár Miklós, a keresztény- demokraták két alelnöke. Másfél milliárdba kerül a parlamenti váltás A jövő hét elején kezdődik meg a Képviselői Irodaházban a helyiségek szétosztása az új honatyák között - közölte hétfőn Bakos Emil, a Parlament gazdasági főigazgatója. A ciklusváltásra összesen 1,5 milliárd forint áll rendelkezésre. Ebből kell a mandátumukat elvesztett képviselők és a frakcióalkalmazottak végkielégítését, valamint a műszaki fejlesztés költségeit fedezni. A végkielégítésekről pontos számításokat csak a hivatalos választási eredmények ismeretében lehet végezni. Az összeg a járulékokkal együtt körülbelül 300 millió forintra, rúg. A távozó képviselők hat havi tiszteletdíjat kapnak, tehát egy bizottsági hellyel nem rendelkező képviselő bruttó 684 ezer forintra számíthat. Az iroda- és számítástechnikai fejlesztésekre, továbbá a szavazatkezelő és hangosítási rendszer felújítására 600-650 millió forintot költhet az Országgyűlés Hivatala. Az Országgyűlés költségvetése a gazdasági főigazgató előzetes becslése szerint nem változik jelentős mértékben a választások után. A költségeket alapvetően az határozza meg, hogy hány bizottsági hely szétosztásában egyeznek meg a pártok, és hány kormánypárti, illetve ellenzéki honatya ül majd a parlamenti széksorokban. - Az ellenzéki képviselőknek ugyanis nagyobb összegű támogatás jár - mondta Bakos Emil. MTI- Ki a legszeretnivalóbb magyar rendező? Mikes Iván. *- Mi a KB TV legnagyobb kincse? Lucien hangja, mely a nemzeti vagyon része. Ha se Mikes, se Lucien, mi menti meg a KB TV-t? Egon úr bölcsessége. És ha a bölcsesség sem segít? Akkor jön Kata és a világ újra gömbölyű.