Új Dunántúli Napló, 1998. május (9. évfolyam, 119-148. szám)
1998-05-25 / 142. szám
12 ffünántúli Napló VÁLASZTÁS ’98 1998. május 25., hétfő 7. sz. egyéni választókerület, Szigetvár Országos listáról bejutott baranyaiak Május 24-én 21.10 órakor Feldolgozott szavazatszám: 100 százalék A jelölt neve szavazatszám % Gráf József (MSZP) 9 448 54,54 Dr. Verasztó Hermin (FKgP) 7 872 45,46 Szavazásra jogosult: Szavazáson részt vett: Érvényes szavazat: Érvénytelen szavazat: 35 767 fő 17 611 49,24% 17 323 98,36% 284 1,61% —-4—44 Részvételi arány: 49,24% 0 10 20 30 40 50 60 70 80 90 100 Dr. Verasztó Hermin Cráf József Hiányolták a visszalépőt Az első fordulóban félő volt, hogy nem jön össze a szükséges szavazat. Akkor még nyolcán versengtek a választópolgárok kegyeiért. Aztán maradtak továbbjutóként hárman, ám közülük egyikük visszalépett az újabb megmérettetéstől. Tegnap kevesebben járultak az urnák elé, mint az első fordulóban. Az első forduló nyolc jelöltjéből a második fordulóra továbbjutott három, ám Mester József (Fidesz-MDF) visszalépett. Hiányolták is sokan a tek- lafalui és az endrőci szavazókörben. „Nem is tudtam, hogy ő már nem szerepel a szavazólapon” - mondta egy nyugdíjas férfi csalódottan. A 7. számú választókerület 99 választókörében tegnap az volt a tét, hogy a szavazásra jogosult 35 767 választópolgár legalább 25 százaléka - mint másutt - elmegy-e szavazni, s a két jelölt közül ki kap több voksot. A szigetvári választási iroda első, 7 órai összesítése szerint 421-en szavaztak, ami 1,2 százalékos, a 9 órai adatok szerint a 2733 szavazó már 7,6 százalékos részvételt jelentett. A 11 órás helyzet megnyugtatóbb így szavaztunk május 10-én volt, hiszen a választásra jogosultak 19,1 százaléka (6818 polgár) járult az urnák elé, ám ez még mindig kevés volt. A 13 órai állapot szerint végre átlépte a választókerület a 25 százalékos érvényességi küszöböt, a 9335 szavazó voksa a választásra jogosultak 26,1 százalékos részvételét igazolta. A 15 órai összesítés eredménye: 11 786-an szavaztak (33,0 százalék). A 17 órás adatok szerint a részvételt 43,5 százalékos volt, mert 15 187 szavazópolgár élt a választási jogával. De vajon ki lesz a győztes? A két versengő jelölt, dr. Verasztó Hermin (FKgP) és Gr áj Józsefi MSZP) a délelőttöt családi körben töltötte. Az eseményekre már nem volt befolyásuk, de azért a feszültség bennük volt végig. Váradon a 106 választásra jogosult közül 20, Bogdásán a 243-ból 100, Teklafaluban a 271-ből 94-en mentek el szavazni az urnák lezárásáig, 19 óráig. A többi választókörben sem tolongtak a választók. A szigetvári 5. számú választókörben 14 óráig 301 (36,0 százalék), a 6. számúban 14.20 óráig 293 (32,1 százalék) választópolgár adta le voksát. Németh István MIÉP 3,25% Pöttendi János Munkáspárt 4,29% Cservenl Gádor SZDSZ 5,82% Forrd János KDNP 2.05% Mester József Fidesz-MDF 23,06% Gáspár István MSZDP 1,16% Gráf József MSZP 36,50% Dr. Verasztó Hermin FKgP 23,86% Gráf József: Többet és jobban! Az 59 éves szigetvári szövetkezeti elnök ismét képvielő. Az elmúlt ciklusban az MSZP frakciójában az agrárköltségvetés területén dolgozott, kormányzati feladatként a párt delegálta az EU-csatlakozással foglalkozó agrárintegrációs bizottságba.- Számított a sikerre?- Igen, azóta, hogy a visszalépések nyomán kevésbé esélyes ellenfelem volt. A közel 10 százalékos különbséget meggyőzőnek érzem, köszönettel tartozom a rám szavazóknak. Abban támogattak, hogy a következő parlamenti ciklusban többet és jobban tudjak segíteni a térségnek.- Visszatekintve az elmúlt hetekre: hogyan értékeli a kampányt?- Az első része korrekt volt, a másodikról ugyanezt nem tudom elmondani. Tapasztaltam olyan dolgokat is, amelyeket az én kampánystábomnak soha sem engedtem volna meg. Ezeket azonban el kell felejteni.- Kisgazdapárti jelöltet győzött le, az FKgP pedig a vidéket, a mezőgazdaságot favorizálja.- Minden bántó szándék nélkül mondom: én a gyakorlatban is agrárszakember vagyok.- Zökkenőmentes lesz a csatlakozásunk?-Úgy gondolom, igen. Az elmúlt időszakban elkezdett már kialakulni az a mezőgazda- sági szerkezet, amely optimumot kínál, azaz nem alapul az 1-2 hektáros, s nem is a több ezer hektáros területeken, vagyis a kis- és közepes méretű gazdaságoknak van jövője. Kétségtelen azonban, hogy ez a szerkezet nem azonos az átlagos európaival, ám versenylehetőséget kínál. A szakemberek, a hozzáértés, a kiváló adottságok ehhez megvannak, ezekre lehet támaszkodnunk. Mitől függ a választásokat követően, hogy ki lesz a miniszterelnök? A kormányalakítás lépcsőfokai A köztársasági elnök melyik pártot kéri majd fel kormányalapításra? Mikor alakul meg és mi módon az új parlament? Az elkövetkező egy hónap során sok mindenre választ kapunk, de mindemellett van még jó néhány nyitott. Az Országos Választási Bizottság pár napon belül kihirdeti a választások végleges eredményét, azt követően a köztársasági elnöknek egy hónapja van összehívni az országgyűlés alakuló ülését. Itt döntenek a ház elnökének, al- elnökének, jegyzőinek személyéről is. Ez a 30 nap egyben arra szolgál, hogy az újonnan megválasztott képviselők megküldjék az államfőnek a megbízatásukról szóló igazolást, valamint ekkor dől el, hogy a köztársasági elnök kit javasol miniszterelnöknek - tudtuk meg dr. Petrétei József alkotmányjogásztól (képünkön). Nincs ugyanis arra vonatkozó szabály, hogy Göncz Árpádnak kit kell megbíznia kormányalakítással, erről elsősorban a koalíciós egyeztető tárgyalások döntenek. A fő kérdés: mely párt képes olyan alternatívát kidolgozni, amelyik garanciát jelent a többségi kormányzásra. Előfordulhat az is, hogy nem a százalékokban győztes párt kapja meg ezt a lehetőséget. A miniszterelnök személyéről az alakuló országgyűlés, vagy egy későbbi ülése dönt, többségi szavazással. Az már egy további következmény, hogy ha az országgyűlés megalakulása után 40 napig nem képes megegyezni a miniszterelnök személyéről, akkor a köztársasági elnök feloszlathatja a parlamentet. A választási számadatok alapján sajátos helyzet állt elő most hazánkban: vagy koalíciós kormány alakul, vagy előfordulhat, hogy kisebbségi kormány jön létre, azaz a hatalomra jutó párt, vagy koalíció nem birtokolja a mandátumok több, mint 50 százalékát, de az országházon belüli szimpatizánsok révén döntő kérdésekben keresztül tudja vinni akaratát a koalícióhoz nem tartozó pártok támogatásával. Több országban akár évekig is fenn tudott maradni ilyen kormány. Az is tény, hogy a parlamentáris kormányzás lényegéből fakadóan, ha a parlament 12 hónapon belül négyszer megvonja a kormánytól a bizalmat, akkor a köztársasági elnöknek megint csak jogában áll - bár nem kötelező érvénynyel - feloszlatni az ország- gyűlést. MSZP: Üszögi-Bleyer Jenő Hetvenkét éves. A Magyar Nyugdíjasok Országos Szövetségének elnöke. Okleveles mezőgazdász. Az előző ciklusban is az MSZP listájáról lett országgyűlési képviselő.- Változik-e valami elfoglaltságai közt az újabb képviselői megbízatásával?- A Magyar Nyugdíjasok Országos Szövetségében betöltött elnöki tisztségem 1999. november 1- jéig szóló megbízatás. A miniszter- elnök mellett működő Idősügyi Tanács szóvivője vagyok, ami független a mostani eredménytől. — Mi lesz az első teendője az új ciklusban a baranyai választók érdekében?- Az első, hogy a nyugdíjasok az augusztusi nyugdíjjal kapják meg a javadalmukra járó 2,5 százalékot. A másik, hogy a rokkantak helyzetével foglalkozó törvény megalkotásánál a rokkantnyugdíjas bányászok érdekeit kívánom a lehető legnagyobb mértékben figyelembe vétetni. SZDSZ: dr. Wekler Ferenc Történész, 42 éves, mecsek- nádasdi lakos. Az előző két ciklusban egyéni jelöltként került be a parlamentbe.-Most, hogy országos listáról került be, változik-e politikai magatartása ?- Szó sincs róla, ezután is Mecseknádasd és térsége gondjai foglalkoztatnak. Ezek közül is elsősorban az M6-os, M56-os útfejlesztés, melynek megvalósulására most még nagyobb az esély, hiszen a választókerületből négyen is ott ülnek majd a parlamenti padsorokban. - Miben látja gyengébb szereplésének okát? — Igazságtalannak tartom azt a büntetést, amit a nép a szabaddemokratákra mért. Látható volt, hogy le akarják váltani a kormányt, de a pártunkkal szemben sokkal keményebbek voltak. Amíg az emberek közvetlenül nem érzékelik a gazdasági növekedést, addig jobbra, balra kileng az inga. Ott hibáztunk, hogy mi most nem mozdultunk időben jobbra. A pártok megyei vezetőinek értékelése FIDESZ Dr. Trombitás Zoltán, a Fidesz Baranya megyei elnöke a késő esti órákban már meglehetősen jókedvű volt, hiszen tegnap eldőlt, hogy csak pártjának van esélye kormányalakításra. Mint mondotta, több egyéni befutóra számítottak Baranya megyében is, akárcsak a déli régióban. Az előzetes számításokat egy igen szoros párharc módosította a pécsi 2-es választókörzetben. MSZP Szőke Attila, az MSZP Pécs városi elnöke:-Ha más megyékben és nagyvárosokban olyan eredményt ért volna el az MSZP, mint Baranyában és Pécsett, akkor biztosan nyertünk volna. Köszönhető ez képviselőink eddigi munkájának. Az eredményt egyedül értük el. Csak a jobboldal pártjainál volt szervezett összefogás, ilyen támogatást mi nem kaptunk. Kisgazdapárt Tóth Attila, a párt megyei alel- nöke:-Nagy sikernek könyvelhetjük el, hogy pártunk, amelynek egyik legfontosabb célja a vidékfejlesztés, ezen a választáson a városokban is előretört. Örülök annak is, hogy a második fordulóban a vártnál aktívabbak voltak a választók. A kisgazdapárt - céljának megfelelően - komoly tényező maradt a parlamentben. MDF Habjánecz Tibor, a Magyar Demokrata Fórum megyei elnöke természetesen arra számított, hogy pártjából baranyai képviselőt is köszönthet, de ez nem sikerült. Mindenesetre megfogalmazta: az MDF 17 parlamenti képviselővel (feltehetően ennyien kerülnek a parlamentbe) mindenképpen kormányzati pozícióba kerül, s ez négy év után feltétlenül eredmény. SZDSZ Bretter Zoltán, az SZDSZ Baranya megyei ügyvivője lehan- goltan mondta el, hogy saját értékelésük szerint sem az országban, sem a megyében nem szerepeltek jól. A párt azonban nem szakad el a megyétől, lesz egy képviselője az Országgyűlésben dr. Wekler Ferenc személyében. Most a történtek elemzése következik, s máris készülnek a helyhatósági választásokra. MIÉP Deák Péter, a párt megyei elnöke:-A MIÉP az elmúlt időszakban bizonyította a választók előtt, hogy programja találkozik nagyon sokak véleményével, törekvéseivel. Ennek az eredménye, hogy a hatalom birtokosainak várakozásaival szemben a MIÉP bejutott a parlamentbe, ahol - céljainak megfelelően - következetesen képviseli majd a valódi nemzeti érdekeket. Határnapok a választások után A választási plakátot az, aki elhelyezte, vagy akinek érdekében elhelyezték, 1998. június 23-áig köteles eltávolítani. A választásra fordítható költségvetési támogatás felhasználásáról a jelölő szervezeteknek és a független jelölteknek legkésőbb 1998. június 23-áig el kell számolniuk a kifizetőhelyen. Minden jelölő szervezetnek és független jelöltnek legkésőbb 1998. július 23-áig kell a Magyar Közlönyben nyilvánosságra hoznia a választásra fordított állami és más pénzeszközök, anyagi támogatások összegét, forrását és felhasználásának módját. A szavazóköri jegyzőkönyvek egy példánya az illetékes választási irodában május 27-én 16.00 óráig megtekinthető. A szavazólapokat a polgármesteri hivatalban 1998. augusztus 22-éig kell megőrizni. Választási mellékletünk összeállításában közreműködtek: Aradi Péter, Berta Mária, B. Murányi László, Cseri László, Deák Gábor, Dunai Imre, Győrffy Zoltán, Kozma Ferenc, Kótány Jenő, Lendvai Dávid, Méhes Károly, Mészáros Attila, Mészáros B. Endre, Nyaka Szabolcs, Schneider Gábor. Fotók: Läufer László, Müller Andrea, Tóth László, Wéber Tamás. Infografikák: Hajdú Zsolt, Müller Nándor. Szerkesztette: Balogh Zoltán. f i i k
