Új Dunántúli Napló, 1998. május (9. évfolyam, 119-148. szám)
1998-05-04 / 121. szám
6 Dünántúli Napló Gazdasági Tükör 1998. május 4., hétfő Röviden Könyvvizsgálói klubnap. Klubnapot tart a Magyar Könyvvizsgálói Kamara Baranya Megyei Szervezete május 6-án. A Penta Unió Oktatási Centrumban dr. Veit József, a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem adjunktusa tart előadást a cash flow kimutatás összeállításáról. (I) Mágocson sövényalma- metszési bemutatót tartottak a napokban a közkedvelt gyümölcsfaj zalai forgalmazói. A rendezvényen több mint félszáz érdeklődő vett részt. Az újdonság lugasrendszerű termesztésével nemcsak mágocsi, de bikali és egyházaskozári gazdák is foglalkoznak. (cs) A Hegyháton családi közösségekből állatenyésztő vállalkozások alakultak ki az elmúlt három év során. Mágocson, Nagyhajmáson, Mekényesen, Sásdon és Al- sómocsoládon főként baromfi-, pulyka- és csirketartással foglalkozó kft-k, bt-k száma megközelíti a harmincat. (cs) Támogatás a földbérlethez A mezőgazdaságban az idén vezették be a földhaszonbérleti díj költség- csökkentő támogatását. A támogatást július 31-éig lehet igényelni az adóhatóságtól. A Földművelésügyi Minisztériumtól kapott információink szerint a földbérlet után a bérleti díj tíz százalékát lehet visszaigényelni. A támogatás alapja a haszonbérleti szerződésben rögzített összeg, de legfeljebb aranykoronánként húsz kilogramm étkezési búza tonnánkénti 18 ezer forintos áron számított értékének 10%-a. A támogatásra azok a mezőgazdasági termeléssel foglalkozó őstermelők, egyéni vállalkozók, jogi személyek, gazdasági társaságok jogosultak, akik földhaszonbérleti szerződés keretében művelnek földet. Gyepre és halastóra nem vehető igénybe. A kérelmeket a megyei agrárkamarák javaslatával ellátva négy példányban kell benyújtani a földművelésügyi hivataloknál. A földhasznosítási támogatást július 31-éig lehet igényelni az adóhatóságtól. U. G. A pályázatokra kétmilliárd forintot osztottak szét A megyében nincs szociális erdősítés A tartós munkanélküliek foglalkoztatására az idén államilag támogatott erdősítési programot indított a Munkaügyi, a Földművelésügyi, valamint a Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium. A pályázatra Baranyából nem jelentkezett senki. volna foglalkoztatniuk legalább 100 munkanapon keresztül. A megye legnagyobb erdészeti vállalkozása, a Mecseki Erdészeti Rt. szintén nem jelentkezett támogatásért, de ennek obA regisztrált munkanélküliek megoszlása Baranyában A Munkaügyi Minisztériumhoz tartozó Közmunka Tanács által kidolgozott pályázatra országosan is igen kevesen jelentkeztek. A cél az volt, hogy a tartós munkanélküliek között enyhítsék a foglalkoztatási gondokat, másrészt az Európai Közösség elvárásainak megfelelően növeljék a magyarországi erdőterületet. A hároméves program első évének tapasztalatai sem voltak túl kedvezőek, de azért öt megyében - Baranya nem volt köztük -, próbálkoztak a szociális erdőtelepítéssel. Abban mindenki egyetértett, hogy ez a foglalkoztatás meglehetősen sokba kerül, legalábbis jóval többe, mintha a vállalkozások saját dolgozóikkal végeztették volna el a telepítést. A folytatás mellett ennek ellenére azért döntöttek, mert a programmal a tartós munkanélküliek közül néhányat több hónapra keresethez juttathatták, de a pályáztatók titkon arra is számítottak, hogy közülük né- hányan ismételten visszaszoknak a munka világába. Az idén beadott pályázatok értékelése már megtörtént. Ezek szerint 29 beadványban megfogalmazott feladatok megvalósítását tartottak állami támogatásra alkalmasnak. A támogatás összege több mint 2 milliárd forint, 5 ezer munkanélküli 6 hónapi foglalkoztatását teszi lehetővé. A pénzügyi segítséggel fizetik a bért (ez a minimálisnál valamivel jobb), a közterheket, valamint az egyéb dologi kiadásokat, mint például a munkahelyi szállítást. Az erdőtelepítés az ország különböző tájain összesen 836 községet érint, a legnagyobb ösz- szeggel 320 millióval Szabolcs megye részesedik, második Szolnok megye 235, a harmadik Borsod 122 millió forinttal. Baranyából viszont nem jelentkezett senki az erőtulajdonosok közül. Az egyéni gazdáktól ezt nem is lehetett elvárni, hiszen ők kis területű erdőkkel rendelkeznek, a pályázati feltételeknek egyébként sem feleltek volna meg. Ugyanis minimum 100 munkanélkülit kellett jektív akadálya volt - mondja dr. Papp Tivadar, (képünkön) a cég erdőgazdálkodási igazgatója. A társaság erdőterületének döntő része ugyanis még a Kincstári Vagyonigazgatóság tulajdonában van, az rt. csak kezelője az erdőknek. A körülbelül 200 hektár cégtulajdon meg a vadgazdálkodás kiszolgálására szolgál. Az igazgató szerint körülbelül ezer hektár telepítésre van lehetőség a megyében, s ha a tulajdoni viszonyok rendeződnek, vállalják a kisgazdaságok integrációs feladatainak ellátását is. A maguk részéről 350 hektár betelepítését látják megoldhatónak, a volt Fűzkosári- pari Vállalat területét akarják újratelepíteni. B. G. Segítség az állattartóknak A kormányzat mennyiségi és minőségi javulást szeretne A Földművelésügyi Minisztérium több mint 20 milliárd forinttal kívánja támogatni az idén a hazai állattartást annak érdekében, hogy megálljon az állatok számának csökkenése. Az állattenyésztés a mezőgazdaság bruttó termelési értékének 41,6 százalékát adja. A statisztikai adatok szerint a meghatározó gazdasági állatfajok - a szarvasmarha, a sertés, a juh és a baromfi - létszáma mintegy 40-60 százalékkal, a tejtermelés 33, a vágóállat-termelés 32, a kivitelben meghatározó egyes állati termékek és élőállatok mennyisége pedig 30-40 százalékkal csökkent a ’80-as évek második felének átlagos adataihoz viszonyítva. Ezt a kedvezőtlen tendenciát szeretné megállítani a tárca a célzott támogatásokkal. A kormányzat szeretné, ha a gazdasági haszonállat-állomány minősége is javulna, ezért az úgynevezett biológiai alapok fejlesztését is serkenteni kívánja. Erre a célra 900 millió forint áll rendelkezésre. Az állatlétszám növelését az idén 2 milliárd forintnyi állami támogatással ösztönzi a tárca. A szakemberek elsősorban a nőivarú tenyészállatok beállításának támogatását szorgalmazzák. így az üszőtenyésztés beállítását 40 000 forinttal, a törzskönyvi nyilvántartásba vett hús- és kettős hasznosítású tehenek tartását pedig 15 000 forinttal támogatják. A tenyész- süldő beállításáért minőségtől függően 8000-15 000 forint, a tenyészjerkéért és a tenyészgö- dölyéért 6000, illetve 8000 forint támogatást ígér a tárca. A beruházások támogatására a minisztériumhoz eddig benyújtott pályázatokban összesen 7 milliárd forintot igényeltek a tenyésztők. A takarmányozási feltételek javításához egymilliárd forinttal járul hozzá a tárca. Azért, hogy a vágóállatok és az állati termékek minél kedvezőbb áron kerüljenek piacra, a tenyésztők az idén 18,6 milliárd forint piacra jutási támogatásra számíthatnak. Telepeket újítanak fel HEGYHÁT Az észak-baranyai tájegység mezőgazdasággal foglalkozó közösségei (kft, bt, magánvállalkozó, stb.) közül csaknem negyvenen pályáztak megyei támogatásért. A Megyei Agrárkamara szakmai vezetője, Vass János (képünkön) elmondta, a legtöbben baromfi- és sertéstenyésztő egységeket akarnak korszerűsíteni - főként Mágocson és Sásdon. Zömük a szinten tartást tervezi, néhá- nyan azért bővítik a kapacitást is. Kevesen vannak azok, akik szarvasmarha-istállókat újítanak fel, s a tartáshoz szükséges modem technikával látják el az épületeket. Közülük páran új fejőházat is építenek. Más pályázók pedig szántóüzem és gabonatároló kialakításához kértek anyagi segítséget. Számuk azonban csekély. Megyei szinten csaknem négyszeres a túljelentkezés. A bírálóbizottság, melynek tagja a kamara is, - megfontolja, hogy kinek nyújtson segítséget. A döntés legkésőbb május elején várható. Cs. J. Olcsóbb fenntartani, mint felszámolni A magyar energiaipar kapacitásának jelentős növelésére nincs szükség, hiszen középtávon nem kell számítani a gazdaság energiaigényének számottevő bővülésére - hangoztatta Járosi Márton, a Magyar Energetikai Társaság (MET) elnökségi tagja. A villamosenergia-ipar privatizációja nyomán a vagyon 45 százaléka már külföldi befektetők kezében van, az állami tulajdon 37 százalék, az önkormányzatoké 8, a hazai kisbefektetők részesedése 10 százalék. A szakember felvetette: ebben a helyzetben szigorú energiapolitikai elvek megtartásával kell érvényt szerezni a társadalmi érdekeknek. Meg kell akadályozni további monopóliumok kialakulását, kényszeríteni kell a befektetőket a valódi versenyre. Járosi Márton szerint a jelenleginél kiegyensúlyozottabb energiahordozó-összetételt kell kialakítani, jelenleg ugyanis a földgáz túlsúlya jellemzi a felhasználást. Petz Ernő, a MET elnöke szerint az energiapolitikai feladatok végrehajtásának ellenőrzése végett meg kell teremteni az állami intézményrendszert és a társadalmi ellenőrzés formáit. A szakértő szerint meg kell akadályozni a még állami tulajdonban lévő cégek további privatizációját, a Magyar Villamos Művek Rt.-ből, a Paksi Atomerőmű Rt.-ből és az OVIT Rt.-ből nemzeti villamostársaságot kellene létrehozni. Kis Csaba, az Országos Magyar Bányászati és Kohászati Egyesület főtitkára kifejtette: a hazai szénbányák termelésének 90 százaléka energetikai célú energiahordozó. A szénbányák léte tehát a szénbázisú erőművek sorsától függ. A szakember szerint a hazai szénbányászatnak gazdasági létjogosultsága van, szakértői számítások szerint az ágazat fenntartása nem pusztán regionális és szociális kérdés. Az előnyöket és hátrányokat egybevetve olcsóbb a bányászat fenntartása, mint felszámolása. Témáink a héten: • A Zöld-Mid dél-dunántúli hálózata • A Pécsi Vízmű Rt. fogadóórája • Alacsony emissziójú (low-e), hőtakarékos üvegezések • Egyedi fűtőberendezések korrózióvédelme Hívja a ZÖLP HÍD zöld számot hétfő Várbíró Péter kedd Valkó Lajos szerda Dr. Fülöp László csütörtök Sólymos Iván 06-80-236-236-os A ZÖLD-HÍDban; 15'18 6,3 kÖ*Ött> ÍB8Ve"! Csütörtök: 15.00 Előadás: A MÉV részvétele a PHARE programban, a vállalat rekultiváríftal kapcsolatos külföldi tapasztalatai Előadó: Lendvainé Koleszár Zsuzsa /MÉV/ Is ? ? .. B«i r Várbíró Péter Irodavezető Piaci árak Baranya megyében B . Pécs, vásárcsarnok Pécs, Felsőmalom u. Komló Siklós Szigetvár Mohács Szentlőrinc burgonya 80 75-85 85 90 70-80 80 85 fehérrépa 950-1200 1000 450-1100 1200 1000 750-1100 1150 sárgarépa 85 80 85 90 100 130 ff 95-100 fejes káposzta 75 80 80 90 90 80 95 fokhagyma 300-350 400 320-380 440 400 350 440 uborka 200-250 260 200-260 270 200-280 220 250 paradicsom 400 420 350-400 450 450 420 420 paprika (db) 12-55 20-50 25-55 50-70 25-55 20-45 25-70 karfiol 250 240 220 250 240 180-260 280 hagyma 200-250 220 200 220 200 220 190-200 bab 200-380 250-300 240-280 270-350 300 240-300 260-300 alma 100-120 80-140 90-120 80-160 80-150 90-150 . 105-150 banán 190 190 220 240 220 220 250 tojás 11-13 11-14 13-14 12,50 10-12 12 12-15 Az Iposz bírálja az adórendszert Cél a tb-terhek könnyítése, a hitellehetőségek bővítése Az Ipartestületek Országos Szövetségének közgyűlése elfogadta a munkaadói szervezet ez évre szóló cselekvési programját. A dokumentum szerint az Iposz elsősorban a jelenlegi adórendszer ellentmondásainak feloldását igyekszik elérni. Hasonlóképp fontos célnak tekintik a társadalombiztosítás járulékfizetési és -ellátási rendszerének gyökeres átalakítását. Mint Szűcs György, a szövetség elnöke elmondta, az idei feladatsor szervesen beilleszkedik a munkaadói szervezet 2002-ig szóló programjába, annak időarányos része. A cselekvési programot előzetesen elfogadta az országos elnökség és megtárgyalták a regionális fórumokon is. Az Iposz mindent megtesz azért, hogy sajátos eszközeivel eléije: mielőbb, lehetőleg még ebben az évben sor kerüljön az adórendszer felülvizsgálatára, s ennek nyomán a minimálisan előírt jövedelemhatárokra vonatkozó diszkriminatív rendelkezés megszüntetésére. A szövetség véleménye szerint mielőbb könnyíteni kell a tb-terheken. Ennek érdekében szorgalmazza, hogy az illetékesek lehetőleg hamarabb tűzzék napirendre az egyéni vállalkozók járulékbevallási rendszerének megváltoztatását. Indokolt mielőbb egyszerűsíteni a jelenlegi bonyolult és fölösleges adminisztrációs kötelezettségeket is. Az egyéni vállalkozók, az iparosok működési feltételeinek stabilizálása érdekében az Iposz minden eszközzel fellép a hitelfelvételi lehetőségek bővítéséért, ugyanakkor síkra száll a készpénzfizetés korlátozására vonatkozó szabályok módosítása érdekében. Az Iposz elvárja, hogy az új parlament vizsgálja felül az egyéni vállalkozókat közvetlenül érintő, továbbá a munka világára és a szociális ellátórendszerre vonatkozó törvényeket - hangsúlyozza a közgyűlés által elfogadott dokumentum. Rámutat arra is: változatlanul sürgető az érdekképviseleti törvény mielőbbi megalkotása, • hogy a vállalkozói szférában tiszta viszonyok alakuljanak ki. i (
