Új Dunántúli Napló, 1998. május (9. évfolyam, 119-148. szám)
1998-05-21 / 138. szám
1998. május 21., csütörtök Jogszabály-ismertetés Dünántúli Napló 7 Oldalszerkesztő: Dunai Imre A játékszerek európai biztonsága Afelfújódott állatgyógyászati vény kialakítása csak olyan lehet, hogy a velük való érintkezés esetén a sérülés veszélye a lehető legkisebb legyen. A játék és része, valamint a nyilvánvalóan 3 éves kor alatti gyermek számára készített játék szétszedhető része is olyan méretű legyen, hogy ne lehesAz ipari, kereskedelmi és idegenforgalmi miniszter és a népjóléti miniszter 24/1998. (IV. 29.) IKIM-NM együttes rendelete a gyermekjátékszerek biztonsági követelményeiről, vizsgálatáról és tanúsításáról szólva a Európai Közösségek Tanácsának irányelveivel összhangban álló szabályozást tartalmaz. A rendelet alkalmazásában gyermekjátékszer minden olyan termék, amelyet egyértelműen játék céljára terveztek és gyártottak 14 évesnél fiatalabb életkorúak számára. Játékszer akkor hozható forgalomba, ha az a rendeltetés- szerű és a gyermekek szokásos viselkedését figyelembe vevő, előrelátható használata során senki egészségét nem veszélyeztető, és megfelel a megszabott lényeges biztonságossági követelményeknek az előre látható és szokásos‘használati idő végéig. A forgalomba hozatal előtt a gyártó, annak képviselője vagy az importáló köteles a játékot a szabványoknak való megfelelőséget tanúsító jelöléssel és a termék származásának azonosítására szolgáló adatokkal ellátni eltávolíthatatlan módon. Az 1999. január 1-jén hatályba lépő rendelet mellékletének biztonsági követelményeiből érdemes néhány jellemző példát kiemelni. Általános előírás, hogy a játék használatában rejlő kockázat mértéke nem lehet olyan nagy, hogy az a felhasználók és - ahol az szükséges - a felügyelőik képességeit meghaladja. Különösen azon játékok esetében, amelyeket 3 éves kor alatti gyermekek használatára szántak. Adott esetben elő kell írni a játékot használó alsó korhatárát és a felnőtt felügyeletet. Előírás, hogy a játék olyan mechanikai szilárdságú legyen, hogy ellenálljon a használat közbeni igénybevételének anélkül, hogy törés vagy deformáció miatt sérülést okozna. A játékon a hozzáférhető élek, kiugró részek, zsinórok, rögzítések és a részek mozgásának gyen, hogy a sérülésveszély se a használó, se harmadik személy számára - a játék jellegéhez képest - ne legyen indokolatlanul nagy. A játék nem képezhet veszélyes gyúlékony elemet a gyermek környezetében. Nem lehet robbanásveszélyes, nem tartalmazhat ilyen jellegű, illetve radioaktív elemet vagy anyagot. Úgy kell kialakítani és gyártani, hogy használatakor ne jelentsen veszélyt a testi épségre, illetve egészségre lenyeNagyon fontos a játék jó minősége sen lenyelni, illetve belélegezni. A játék, annak része és csomagolása nem okozhat fulla- dási vagy megfojtási veszélyt. Az olyan játéknak, amelynek belsejébe be lehet jutni, és amely használója számára zárt teret képez, rendelkeznie kell olyan kijárattal, amely minden nehézség nélkül belülről is kinyitható. A játék lövőeszköz alakja és összeállítása, továbbá a lövedék kilövésekor keletkező mozgási energia olyan leFOTÓ: LÄUFER LÁSZLÓ lés, belélegzés, továbbá a bőrrel, nyálkahártyával vagy szemmel való érintkezés esetén; a higiéniai és tisztítható- sági követelmények teljesüljenek és így a fertőzés, a megbetegedés, és a szennyeződés veszélye elkerülhető legyen. A jövő évtől a három évesnél nem idősebb gyermekek részére készült játék csak csomagolva hozható forgalomba. A követelmények betartásának ellenőrzése a piacfelügyeleti hatóság jogkörébe tartozik. „Receptért telefonálok az orvosomnak” A földművelésügyi miniszter 8/1998. (III.18.) FM rendelete az állatgyógyászati készítményekről szóló 22/1996. (VII.) FM rendeletet módosítja. A változás arra vonatkozik, hogy az állatgyógyászati készítmények vényén fel kell tüntetni az állatorvos nevét, székhelyét, telefonszámát, hivatali beosztását, az állatorvost alkalmazó intézmény nevét, székhelyét; magánállatorvos esetében a nevét, címét, telefonszámát, a magángyakorlati nyilvántartás számát. A vényt az állatorvosnak alá kell írni és bélyegző lenyomatával - magánorvos esetében az Állatorvosi Kamara által kiadott bélyegző lenyomatával - el kell látni. (Ha mindezen felül még ráfér a lapra, a gyógyszert is oda lehet írni.) Jog-forrás Nyugdíjreform-összesítő. A Magyar Közlöny különszámaként megjelent A Nyugdíjreformmal kapcsolatos jogszabályok című gyűjtemény. A 200 oldal terjedelmű kiadvány az 1998. január 31-éig megalkotott jogszabályokat tartalmazza. A polgári jog kodifiká- ciója. A kormány elrendelte a polgári jog, ezen belül a Polgári Törvénykönyv átfogó korszerűsítésére irányuló munkák megkezdését. A felülvizsgálat közvetlen célja egy korszerű, a nemzetközi gyakorlatnak és elvárásoknak is megfelelő Polgári Törvénykönyv megalkotása, amely a gazdaság alkotmányaként, a ci- vilisztika alaptörvénye lesz. Az egységes új kódex elkészítésének határideje 2002. IV. negyedéve. A 14 fős Polgári Jogi Kodifikációs Főbizottság tagja a Pécsi Janus Pannonius Tudományegyetem képviseletében dr. Kecskés László tanszékvezető egyetemi tanár. Nemzetiségi, kisebbségi irányelvek. A művelődés- ügyi és közoktatási miniszter 18/1998. (IV. 24.) MKM rendelete a Nemzeti etnikai kisebbség óvodai nevelésének irányelve, és a Nemzeti, etnikai kisebbség iskolai oktatásának irányelve kiadásáról szóló korábbi rendeletet módosította a német nemzeti kisebbségi iskolai oktatásra vonatkozóan. A rendelet mellékletét C. fejezettel kiegészítő módosítás magyar és német nyelven egyaránt szerepel a Magyar Közlöny 34. számában. Sorállományváltás a honvédségnél. A honvédelmi miniszter 6/1998. (IV. 8.) HM rendelete az 1998. évi és az 1999. első negyedévi sorállományváltás végrehajtásának rendjéről szól. Ezek szerint az elkövetkező háromnegyed évben behívások május 26-27-én, augusztus 25-26-án, november 17-18-án és 1999. február 16- 17-én; leszerelések augusztus 6-án, október 29- én és 1999. február 11-én lesznek. Jogi tanácsadó H. G. kérdésére, hogy ki mikor jogosult árvaellátásra? • A jelenleg hatályos 1997. évi LXXXI. törvény 54. §-a szerint árvaellátásra az a gyermek jogosult - ideértve a házasságban vagy az élettársi közösségben együtt élő egy háztartásban közösen nevelt, korábbi házasságból, élettársi együttélésből származó gyermeket is -, akinek szülője haláláig az öregségi, illetve rokkantsági nyugdíjhoz szükséges szolgálati időt megszerezte, vagy öregségi, illetve rokkantsági nyugdíjasként halt meg. Árvaellátás jár a nevelt gyermeknek, a testvérnek és az unokának is, ha őt az elhunyt saját háztartásában eltartotta, és a gyermeknek tartásra köteles és képes hozzátartozója nincs. Az örökbefogadott gyermeknek vér szerinti szülője jogán árvaellátás nem jár, kivéve, ha a gyermeket a vérszerinti szülő házastársa fogadta örökbe. Botné 1996-ban előnyugdíjba került. Férje ezt megelőzően 1995 évben meghalt. Levélírónk jelenleg 54 éves és azt kérdezi, hogy miért nem kapja elhalt férje után a 20% -os özvegyi nyugdíjat? • Az 1998. január 1-jétől hatályos 1997. évi LXXXI. törvény 47. § (2) bekezdése szerint az ideiglenes özvegyi nyugdíj megszűnését követően özvegyi nyugdíjra az jogosult, aki házastársa halálakor a reá irányadó öregségi nyugdíjra jogosító korhatárt betöltötte, vagy rokkant, vagy házastársa jogán legalább két árvaellátásra jogosult gyermek eltartásáról gondoskodik. A fentebb megjelölt törvény 50. paragrafus (1) bek. b) pontja szerint az özvegyi nyugdíj 20%-a annak az öregségi, rokkantsági vagy baleseti rokkantsági nyugdíjnak, amely az elhunyt halála időpontjában megillette vagy megillette volna. Tekintettel arra, hogy levélírónk a reá irányadó öregségi korhatárt nem töltötte be, illetve nem rokkant, részére az özvegyi nyugdíj 20%-át nem állapíthatták meg. A törvény szerint az ideiglenes özvegyi nyugdíj a házastárs halálától legalább egy évig, továbbá az elhunyt jogán árvaellátásra jogosult, másfél évesnél fiatalabb gyermeket eltartó özvegynek az árva 18 hónapos életkorának betöltéséig jár. Fogyatékos vagy tartósan beteg gyermek esetében az ideiglenes özvegyi nyugdíj azonos feltétellel a gyermek harmadik születésnapjáig folyósítható. B. J.-né pécsi olvasónk azt kérdezi, hogy a 20 perces munkaközi szünet kinek jár? • Az 1992. évi XXII. törvény (Munka Törvénykönyve) 122. §-a szerint ha a napi munkaidő a hat órát meghaladja, a munkavállaló részére legalább húsz perc munkaközi szünetet kell biztosítani. Ha a három, vagy többműszakos, illetve a megszakítás nélküli üzemelés miatt a munkaidő nem szakítható meg, továbbá a készenléti jellegű, illetve az olyan munkakörökben, ahol az étkezés munkaidőn belül is biztosítható, a munkaközi szünetet a munkaidőn belül kell kiadni. A munkaközi szünet minden egybefüggő három túlóra után is megilleti a munkavállalót. S. Á. Új jogi alap a mezőőröknek A földművelésügyi miniszter 29/1998. (IV.30.) FM rendelete újra szabályozta a mezőőrök és a hegyőrök szolgálati viszonyát. A mezőőrök számára a tanfolyamot és a vizsgát a megyei földművelésügyi hivatalok szervezik. A vizsgát tett mezőőr (hegyőr) a hivatal vezetője előtt esküt tesz. • A mezőőr szolgálatban a zöld színű formaruha bal oldalán, jól látható helyen mezőőri jelvényt visel. A jelvény 60 mm átmérőjű, ezüst alapszínű, kör alakú, középen piros, fehér, zöld színű mezővel, amelyet jobbról és balról stilizált búzakalász vesz körül, és az első részén „Mezei őrszolgálat”, illetve „Hegyorsig ” felirat szerepel. • A mezőőrnek feladata ellátása során a szolgálati igazolványát magánál kell tartania, a rendőrhatóság és az ellenőrzésére jogosult személy felszólítására, valamint az intézkedése alá vont személy kérésére fel kell mutatnia. • A mezőőr gondoskodik az őrzött területen észlelt károkozás esetén a terület tulajdonosának, használójának, szükség esetén pedig az illetékes természetvédelmi hatóságnak az értesítéséről. A mezőőr a sörétes vadászlőfegyvert kártevő riasztása, veszett állat irtására, vaktölténnyel vadriasztásra, valamint kóbor macska és póráz nélküli kóbor kutya elpusztítása céljából használhatja. • A mezőőr feladatának ellátása során a rendőrségnél rendszeresített könnygáz- szóró palackot és sörétes vadászlőfegyvert, valamint az ehhez szükséges mennyiségű és minőségű lőszert tarthatja magánál, illetve használhatja. • A könnygázszóró palack alkalmazását meg kell előzni a cselekmény, magatartás abbahagyására való felhívásnak, figyelmeztetésnek, hogy könnygázszóró palack alkalmazására kerül sor. Előzetes figyelmeztetés nélkül a könnygáz- szóró palack csak akkor alkalmazható, ha a késedelem a mezőőr életét, testi épségét veszélyeztetné. Könnygázszóró palack nem alkalmazható szemmel láthatóan kiskorú, súlyos beteg vagy fogyatékos személy- lyel, illetve terhes nővel szemben. A könnygázszóró palackot a lehető legkisebb sérelmet okozó módon kell alkalmazni. • A rendelet 1998. június 1- jén lép hatályba, ám még rengeteg kérdés nyitott, ahogy ezt Fáik Konrádtól, a Baranya Megyei Földművelésügyi Hivatal vadászati-halászati felügyelőjétől (kis képünkön) megtudtuk. Nincs adat a jelenleg alkalmazott mezőőrök számáról, csak az biztos, hogy június 1-jétől mindenki számára az új jogszabály szerint új alapon szerveződik a szolgálat, ahol az önkormányzatok meg tudják azt szervezni. Egyelőre a mezőőri jelvénynek a mintája sem jutott el Baranyába. Ä rendelet végrehajtását, egységesített értelmezését összhangba kell hozni a vadászati törvénnyel. ÖN MÁJUS 24-én 1 db. szavazólapot kap. Ezzel a MÚLT és a JÖVŐ közül választhat. •• rr Ha a JO VÖT akarj 3, őket válassza! 1. sz. vk. MIKES Éva 2. sz. vk. RÉVÉSZ Mária 3. sz. vk. KÖRÖMI Attila Magyar Polgári "Párt A jelölteket támogatják: Dévényi Sándor Ybl-díjas építész Dr. Papp Lajos szívsebész Dr. Páva Zsolt Pécs polgármestere Dr. Rajczi Péter nyugalmazott tanár Vörös Vince, FKgP örökös tiszteletbeli elnök Dr. Benkovicsné Dr. Benkő Klára (KDNP) Dr. Bőgner Miklós (FKgP) Czukor Antal (KDNP) Hegedűs Tamás (MDNP) Dr. Kurucsai Csaba (FKgP) Staub Ernő (MDNP) Dr. Tóbiás János (FKgP) Várbíró Péter (MDF) Klimó György Társaság Magyar Kereszténydemokrata Szövetség Munkástanácsok Országos Szövetsége politikai hirdetés