Új Dunántúli Napló, 1998. május (9. évfolyam, 119-148. szám)

1998-05-13 / 130. szám

1998. május 13., szerda Háttér - Riport Dlinántúli Napló 15 A hangyakirálynő felkutatása A régi, békebeli mesekönyvek képein mindig mosolygós ma­mák és papák vannak, pirospozsgás, boldog gyermekeikkel. Szerető, biztonságos, meleg családot teremteni azonban nehéz, néha igazán embert próbáló feladat. Egy szövetség nem szüle­tik a semmiből. Küzdeni kell érte. Idilli környezetben, pár lépésnyire a házuktól fotó: Tóth l A kicsi ház előtt az apa sütkére­zik. Egyfolytában dolgozott már napok óta, éjjel is, ideje pi­henni egy keveset. A kertben ruhák száradnak. A ház mögött, a hegyoldalra felkúszó gyü­mölcsösben a fiúk hangyaki­rálynőt keresnek. Kozmáéknál teljes a béke. Pedig nem könnyű az életük. Három gyermeket nevelnek egy közel 40 négyzetméteres, kétszobás házban. A kicsikkel édesanyjuk otthon van, a csa­ládban Kozma Zsolt a kenyérke­reső. Hogy mennyire nem lehet a világról előítéletekkel gon­dolkodni, arra ő az élő példa. Vegyészmérnökként végzett, de megszerzett egy második diplomát is. Ma altatóorvos a POTE Anaesthesiológiai és In­tenzív Terápiás Intézetében. Dr. Kozma azonban azok közé tartozik az egészségügyben, akiknek a zsebébe nemigen jut bélelt boríték. Ezt ő ugyan soha nem panaszolná, de a tény tény marad: ötüknek gyakorlatilag a fizetéséből és a gyermekek után kapott pénzből kell fenntarta­niuk magukat. Kasszafúrási technikák A szigetelés nélküli, lebon­tott garázs helyére, ahol most egy saját, házi homokozó bol­dogítja a gyerekeket, építeni szeretnének, mondja a feleség, Vidák Gabriella. A 22-es csap­dája, hogy ha nincs saját erő, bizonyos készültség, nem kap­ják meg a szociálpolitikai tá­mogatást, s így hitelt sem. A pénzt sohasem szórhatták, de mindig próbálkoztak vala­mivel. Míg például Zsolt az egyetemre járt, kaktuszt árul­tak, gyöngyből nyakláncot fűz­tek, s vitték a vásárba. Most a tanításból jön be még egy kis jövedelem.-Egy hónapban körülbelül százezer forintunk van ötünkre - mondja Gabi. -A rezsi 16 ez­ret rögtön elvisz, az étel, az is­kola, az óvodabefizetés 60 ezer forint. Az öreg, tízéves Trabant nagy benzinfaló, 10 ezret köl­tünk rá. És hát kell ruha, cipő, meg olvasnivaló is, mert ebben a családban szeretik a könyvet. Ugyan most már kevesebbet vásárolnak, mert nagyon drága lett, de a polcokon versek, filo­zófiai írások, vallástörténeti munkák, lexikonok, pszicholó­giával, természettudománnyal foglalkozó művek vannak. És sok olyan könyv, mely arról szól, hogyan nevelhetünk jobb, gazdagabb lelkű gyermekeket. Zsolt egyébként igazán ügyes. Odabent büszkén mu­tatja: a boltíveket ő csinálta a szobák közé. A csempézést Gabriellával ketten végezték. A konyha egyszerre főzőhely, ebédlő és fürdőszoba. Estén­ként pontos koreográfia alapján itt mosdik Luca, Bence, Dani, az anya és végül az édesapa. A vizet a fúrt kútból szivattyú vi­szi fel a tetőre helyezett 200 li­teres tartályba, de melegíteni a tűzhelyen kell. A gáz a kertig jutott el, de arra most már nincs pénzük, hogy a házba is beve­zessék. Szerelem, szerelem- Én éppen elhatároztam, hogy már nem megyek férjhez, amikor megismertem Zsoltot - meséli Gabriella. - Ápolónő' voltam az idegsebészeten. Tíz évet dolgoztam ott, de mindig jobb akartam lenni a munkám­ban, úgyhogy jelentkeztem az egészségügyi főiskolára Buda­pestre. Az ifjúsági takarékból bútort vettem, s úgy gondoltam, rendben van az életem. Zsolt, saját bevallása szerint, először nem gondolta, hogy Gabi lesz a párja. Mosolyogva mutatja, hogyan látta meg elő­ször, mit mondott, hogyan állt. Még ma is emlékszik rá.-Egy tanárom, akit nagyon szerettem, azt tanácsolta: ah­hoz, hogy legyen az embernek elég tapasztalata, s jól tudjon választani, legalább száz lány­nyal meg kell ismerkedni. Hát én közel se jutottam el idáig, de Gabit másnak láttam, mint a többieket. Nyugodt volt, meg­értő, rendkívül toleráns. Éppen ilyen lányra vágytam. Régi szabály, hogy sikeres kapcsolathoz közös érdeklődési körök is kellenek. Egy házassá­got nem lehet csak a szimpá­tiára vagy az érzéki vonzalomra építeni. Zsolt és Gabi együttes életük nyolc éve alatt megküz- döttek magukkal, de a másikkal is. Most már egymás miatt is olyanok, amilyenek. Változtak és változtattak a társukon. Gabi és Zsolt rég tudja már, hogy a házasságért harcolni kell. Harcok és békék Tökéletes család nincs a va­lóságban. Az idillfestők képein talán, ahol a külvilág küzdel­meiből az otthon melegébe ha­zatérő férj elé röpködő fürtök­kel szaladnak ragaszkodó gyermekei, miközben az édes­anya máris ropogósra keményí­tett kötényében tálalja a gő­zölgő finomságokat. Mégis, a legtöbben valami ilyesmire vágynak: a fészekmelegre, a kedvenc étel illatára, a meghitt otthonra, ahol minden olyan békés és csendes, mint az élet­képeken. Gabi tudatosan is formálta asszonysorsát. Bár hajnalban kell, hogy elindítsa a családot, s gyakran naponta kétszer is mos, azért önmagára is fordít egy órácskát. Ilyenkor olvas többnyire.- Néha rámzúdulni érzem mindazt, amit egy mai nőnek teljesítenie kell - vallja be. - De azután arra gondolok, hogy egy nő ma már lehet bányász, vagy birkózó akár, egy férfi azonban soha nem lehet anya. Ezt nem csinálja meg helyettünk senki. Zsolt egy ideig úgy érezte, az a dolga, hogy tökéletes legyen. A magyar álmot akarta megva­lósítani, a lakást az autóval, s elkeserítette, hogy ez szinte le­hetetlen.- Volt egy idő, amikor azt gondoltam - tekint vissza - , hagyjon békén a család, hogy nyugodtan dolgozhassak értük. Ma már nem hiszem, hogy tel­jesíteni kellene mindenáron. Talán ezért mondjanak antikar- rieristának. . . Állítja, hogy a gyermekeitől rengeteget tanult. Kétségtelen, hogy mindegyik más-más egyéniség. A kedves, mosoly­gós, négyéves Luca harmonikus kisgyerek. Testvérei odavannak érte. Bence ősszel megy isko­lába. Nyugodt fiú, de kitart amellett, amit a fejébe vesz. A nagyfiú, a hét és fél éves Dani bizonyos dolgokban már ön­álló. Kreatív gyermek, minden érdekli, ami formázható, a sár, az agyag, a homok. A Kozma-családban az is előfordul, hogy a szobafalra együtt festenek tengert és delfi­neket, a ház előtti kis járdán pedig házi krétarajzverseny zaj­lik. Gabriella szerint az a lé­nyeg, hogy az ember éppúgy őszinte legyen önmagához, mint a gyermekeihez. Igazából csak egy titok van: szeretni kell őket minél jobban, mert minél több szeretet jut valakinek, an­nál többet tud adni tovább. A család értéke Gabriella nem bánja, hogy édesanya és háziasszony. De úgy látja, a család ma nem eléggé vonzó a fiatalok szá­mára.-A család társadalmi meg­becsültsége kicsi. Nem tisztel­jük a gyerekeket, a másikat, a nőket, sőt a nők sem egymást. A mai lányok is nehezebben ké­szülhetnek fel az anyaságra, a háztartásvezetésre. Nekem sem ment könnyen, megkínlódtam érte, hogy anya vagyok. A szomorúság, a napi gond persze elszáll, amikor Zsolt és Gabi este még utoljára benéz­nek a három békésen álmodó gyerekre. Mert ilyenkor lehet mindent megbocsátani. És másnap mindig egy új nap kez­dődik. Hodnik Ildikó Gy. A CIB BEFEKIHIBS B323SM! líl utiáüí7adí (NYÍLTVÉGŰ BEFEKTETÉSI ALAP) Szolgáltatásainkról kérjük érdeklődjék fiókunkban 7621 Pécs, Ferencesek u. 33. Tel.: (72) 213-700 A BANCA COMMERCIALE ITALIANA-CSOPORT TAGJA

Next

/
Thumbnails
Contents