Új Dunántúli Napló, 1998. május (9. évfolyam, 119-148. szám)
1998-05-12 / 129. szám
1998. május 12., kedd Tudomány - Számítástechnika Dunántúli Napló 7 Oldalszerkesztő: Mészáros B. Endre mV • wS w Chipet-hírek Csuklókomputer. A Seiko honlapján <http://wwww.seiko.com> már megtekinthető a csuklón viselhető személyi számítógép. A Ruputer <http://www.ruputer.com> névre keresztelt készülék két megabájt RAM-ot tartalmaz. A karóra-számítógép kábelen vagy infravörös átvitellel adatcserére képes a Windows 95 operációs rendszer PC-vel. Kelendő használt PC-k. Az International Data Corporation felmérése szerint az idén a tavalyinak hetedével növekszik a használt személyi számítógépek iránti kereslet. Elsősorban az örökös anyagi gondokkal küszködő képzés és oktatás a fő megrendelő, valamint a kisvállalkozások keresik a levetett PC-ket. A múlt: a WordStar. Ma már csak kevesen emlékeznek a személyi számítógép őskorának szövegszerkesztőjére, a WordStarra. A program tulajdonosa, a The Learning Company (TLC) bejelentette: nem fejleszti tovább a szoftvert. Ezzel véget ért a PC-re írt egyik legrégebbi program pályafutása. A WordStar első verziói még a CP/M 8 bites operációs rendszer alatt futottak. A WordStar mellett kitartó, hűséges felhasználók mintegy 10 ezer forintnak megfelelő összegért hozzájuthatnak a Textmaker Professionalhöz. Sci-fl hírlevél. SF News címen sci-fi-hírlevelet jelentet meg az Avana, a Magyar Tudományos-fantasztikus Művészetért Országos Egyesület <avana@scifi.hu>. A kiadvány az Interneten is olvasható <http://www.scifi.hu/ sfnews.htm>, sőt e-mailben is megrendelhető (címzett: majordomo@scifi.hu, tárgy: subscribe sinews). Az Avana nonprofit szerveződés, célja a magyar sci-fi—élet fellendítése. Az egyesület másik kiadványa, az Univerzum Kapuja, amely folyamatosan bővülve és szépülve igyekszik a műfaj webes kiindulópontjává válni. A régió is belegabalyodott a mind sűrűbb szövésű Internet-hálóba Két éve még kuriózumnak számított, ha megyénkben valaki rendszeresen az Interneten csatangolt. A háztartásokban a számítógépek száma egyre nő, de gyarapszik a térségben az egyéni Internet-előfizetők aránya is. Igaz, ma még az igazi szörfözők többsége a Dél-Dunántúlon a munkahelyéről lép be a rendszerbe, főként az e-mail, a www szolgáltatást használva. Az átlagos baranyai Internet-felhasználó 33-34 éves, Pécsett él, többnyire felsőfokú végzettségű és gazdaságilag aktív férfi. A világháló szolgáltatásai közül a legtöbben a levelezést (e-mail használat: 89,4%), a www-t (78,4%) és az FTP-t (48,2%) veszik igénybe - állapítja meg az a felmérés, melyet a Matáv Pécsi Igazgatósága megbízásából a Szocio- Gráf Piac és és Közvéleménykutató Intézete végzett térségünkben, a vizsgálathoz több ezer embert megkérdezve. Fancsali Péter (képünkön) marketing osztályvezetőtől, a munkát elemző team irányítójától azt is megtudtuk, hogy napjainkra a megyében minden nyolcadik háztartásban működik már számítógép, melyek hatodát modemmel is felszerelték. Az alkalmazottak 15 százaléka munkahelyén számítógéppel dolgozik, s ötödük E-mail, vagy Internet-hozzáféréssel is rendelkezik. Akinek pedig lehetősége van a világhálóra kapcsolódni, az hetente több, mint két órát bolyong a számítógépes rendszer rengetegében. A korlátlan elérést biztosító csomaghoz az emberek többnyire a munkahelyükön jutnak hozzá (84,4%), de ez a szolgáltatás igen népszerű és az otthoni előfizetők körében is egyre többen igénylik (39,9%). Persze azért még Baranya nem számít Internetező „nagyhatalomnak”, hiszen mint említettük, minden nyolcadik háztartásban van számítógép, s közülük csak 2,4 százalék rendelkezik Internet-eléréssel. Igaz viszont az is, hogy a megkérdezettekből háromszor ennyi jelezte, most már beszáll a világszintű adatforgatagba. A szörfözőink harmada egyébként naponta, fele pedig hetente útra kel a világhálón, s a legnépszerűbb „mulatságok”: do- kumentumfogadás-küldés, újság- és folyóirat-olvasás, szoftverek letöltése. Hogy mindemellett gyerekcipőben jár még nálunk az Internet használata, azt igazolja az a tény, hogy csaknem mindenki a kedvenc helyek felkeresésére használja, vagy azzal kezdi a hálón tevékenységét. De azért növekszik azoknak a tábora is, akik kíváncsiságból bebarangolnak minden olyan címet, mely a kezükbe kerül. Milyen gyakran használja az Internetet arra, hogy. üzleti, személyes Információkat tegyen közzé vldeoállományokat nézzen meg rádiót hallgasson adatbázisokban Információkat keressen dokumentumokat küldjön, vagy kapjon latokat küldjön, vagy kapjon v: lamlt vásároljon 10,6 21.1 1 68,3 31,6 65,8 22,5 | 75 valamit megrendeljen 5*!, vitákba bekapcsolódjék “p újságot, folyóiratot olvasson . o képeket, grafikákat töltsön le szoftvereket töltsön le 36,4 43,9 37,4 18,6 36,7 «I 25,2 KI 18,2 75,9 31,5 46,1 22,4 53,7 I 24,5 27,9 51,3 20,7 gyakran néha soha 100% Chipen innen, bájton túl Már 320 millió dokumentum van az Interneten. A World Wide Web-en napjainkban 320 milliónál is több oldalt tesz ki a választék. A Science című amerikai tudományos folyóirat közlése szerint a web, a hálózat legtöbb címét: a HotBot <http://www.hotbot.com> keresőgép tartja nyilván (34%); - az ugyancsak közkedvelt Alta- Vistának <http://www.alta- vista.com> 28, - a Northern Lite-nak <http://northern- lite.com> 20, - az Excite-nak <http://www.excite.com> 14, - az Infoseeknek <http://www.infoseek.com> 10, - a Lycosnak <http://lycos.com> pedig 3 százalékra van rálátása. Egy- egy kutatáskor a keresőgépek akár 15 milliárd szón is átrágják magukat. A NEC <http://nec.com> cég szakértői szerint az általában használt keresőgépeknél hatékonyabbak a kevésbé közismert metakereső- gépek - például <http:/ /metac- rawler.com> vagy <http://ahoy.cs.washing- ton.edu:6060> -, amelyek már kifinomultabb mesterséges intelligenciával rendelkeznek. E-mail a tojásból. Nem mindennapi feladattal bízta meg a stuttgarti Bosch elektronikai vállalat az offenbachi képzőművészeti főiskola formatervezés szakos hallgatóit. Arra kérte őket, hogy vázolják föl a 2020. év távközlési-informatikai eszközeinek külalakját. Az alkotások: egyszerűen és sokoldalúan használható mobil készülékeket, amelyek többségükben nem nagyobbak egy karóránál. Formájuk olyan, mint egy tojás: szétnyitva mobiltelefon-készülék, összecsukva picurka számítógép, amely természetesen elektronikus levelezésre is alkalmas, a képeket pedig hologramként vetíti falra, papírlapra, ablaküvegre. Elkészült a parletto: tenyérnyi, érintéssel kezelhető, vékony képernyő, amely képtelefonként, Internet-eszközként, vetítővászonként egyaránt használható. A mai rádiótelefonra talán a GAN nevű készülék hasonlít leginkább: gazdája szóbeli parancsainak engedelmeskedik, képtelefon, címjegyzék, határidőnapló, telebank- és helymeghatározó funkciókkal felruházva. Sokoldalú feladatok elvégzésére alkalmas FOTÓ: T. L. Pentium kisvállalkozóknak Számítástechnikai szakkiállításon Pécsett is bemutatták az Intel leggyorsabb, 333 MHz-es Pentium II processzorát, mely kifejezetten kisvállalkozóknak készült az Intel új, 0,25 mikronos gyártási technológiájával. A kiállítást tető alá hozó pécsi Takács Tibort (képünkön), a System-5 cég számítástechnikai vezetőjét arról kérdeztük, miben különleges és kinek segít ez az új típusú processzor.-Eddig a számítástechnikai piac úgy működött, hogy a versenyben egyre gyorsabb és nagyobb teljesítményű egységeket alakítottak ki. Aztán, amikor a nagyfelhasználóknak újabb különleges teljesítményű darabot dobtak piacra, akkor a „levetett”, mondhatni minőségében amortizálódott elemet megkapták a kisebb PC-felhaszná- lók és a magánszemélyek. Most egyedi megoldással jelentkezett az Intel, a Pentium II kifejezetten azokat a kisvállalkozásokat célozza meg, akik többcélú személyi számítógép-alkalmazók. Ezt a processzort ugyanis kifejezetten a kisvállalatvezetés sokoldalú feladatainak elvégzésére dolgozták ki. De az Internetet használóknak is sok meglepetést tartalmaz a • Pentium Il-t is előállító 0,25 mikronos Intel gyártási technológia. Az innen lekerülő újdonságok a világhálót használó cégek és magánszemélyek számára is lehetővé teszik majd a képeknek és a processzorteljesítménytől erősen függő adatigényes tartalomnak a gyors letöltését és kezelését. Hogy a kisfelhasználóknak sokat jelenthet az új technológia: az új Celeron alaplapot a játékokhoz, az interaktív DVD-hez és a videoképek feldolgozásához szükséges grafikai és 3d-igényes alkalmazások hasznosíthatják igazán jó hatásfokkal. Sóra bukkant az űrszonda A Jupiter Európa nevű holdján sóra bukkantak, ami alátámasztja azt az elméletet, hogy ott esetleg víz, vagy talán élet is lehetett. A Galileo űrszonda nemrég magnéziumszulfátot azonosított, ami a Földön más sók mellett a víz elpárolgása után marad vissza a felszínen. A szakértők szerint ez a lelet akár azt is jelentheti, hogy ismeretlen geofizikai erők sóban gazdag vizet sajtoltak a Jupiter hold felszínére. Még az is elképzelhető, hogy valahol még ma is van ott víz. Az Európa a Jupiter négy holdja közül a legkisebb. Tömege akkora, mint a mi Holdunké, ezért is irányult rá a Galileo érzékszerveinek megkülönböztetett figyelme. Az űrszonda a Jupiter közelében járva leszállóegységet is bocsátott a bolygóra, amely sikeresen talajt ért és páratlan értékű adatokat sugárzott a Földre a felszíni ásványok összetételéről. A fény élet. Ám a túl sok fény egyenlő a pusztulással, azaz maga a halál, legalábbis egyes gerincesek számára. Amerikai kutatók nemrég megtalálták az okát annak, hogy miért fogy rohamos ütemben a békák, varangyok, ebihalak és szalamandrák száma? Az elvékonyodó, több helyen lyukas magaslégköri ózonpajzs immár annyival több ibolyántúli sugarat enged át, hogy e kétéltűek rendkívül érzékeny ivadékai nem bírják elviselni ezt a terhelést. Legalábbis ezt mutatja az a kísérlet, melyben azt a fészket, ahova a szalamandrák lerakták petéiket, betakarták olyan szűrőkkel, amelyek kizárják az ibolyántúli sugarak legagresz- szívabb hullámhosszú tartományát. Később összehasonlították a védett és a védelem nélküli ivadékok fejlődését. A fényvédett peték 98 százaléka kikelt, biztosítva a normális szalamandra utánpótlást. A többi alomban az utódok 85 százaléka idő előtt elpusztult, s a kikelteknek is csak töredéke fejlődött egészséges szalamandrává. A többi valamilyen mutációt mutatott, tehát deformálódott. Nem meglepő, hogy az ibolyántúli sugarak ilyen pusztítást tudnak végezni, az új csak az, hogy a sugárzás intenzitása már régen elérte ezt a pusztító mértéket. S nemcsak a szalamandrák, hanem a sokkal elterjedtebb kétéltűek, például a békák és a varangyok is nagy veszélyben vannak. Lehet, hogy hamarosan elnémul a Földön a békakuruttyolás? * Érdekes címek közt böngészve Drogelvonóban töltött egy napot a weblap írója, s néhány gondolat a történtekről: - Túladagoltam magam, s majdnem meghaltam. Ki kellett próbálnom, de minek? Ha te is ki akarsz szállni, akkor keresd meg a http://www.idoben.hu/ drog címet. Aki pedig meg szeretné előzni a bajt, felismerve a veszélyt, ha kábítószerrel kínálják, az hasznos tanácsokat talál a http://www.elte.hu/kation/ speci/hf 1 ,htm#Kábitószerek címen. Üzleti kapcsolatok Amerikával. Az Amerikai Kereskedelmi Kamara Magyarországi Irodájáról, és azokról az amerikai cégekről lehet részletes információkat megtudni a http://www.net.hu/amcham címen, akik már befektettek a dél-dunántúli régióban, vagy a közeljövőben tervezik ezt. A kardiológiáról, a Magyar Kardiológiai Társaságról és tevékenységéről kaphatnak ismertetőt a http://www.datanet.hu/ basfknoll/favorite/a2.htm-en. Ötleteket meríthetünk kertünk kialakításához a szép kertfotók sorozatból a http://www.users.sccoast.net/ tlee-n (képünkön egy követendő példa). WWW keresők. Olyan www keresőkről tudhatunk meg részleteket, mint a Heuréka, a magyar nyelvű Hudir, az AltaVista, a Lycos, a Yahoo, az Excite, a HotBot, a Hungary directory, az IBM infoMarket, a Point, Search, vagy a Veronica a http://www.kiskapu.hu/users/ juhimark/keresok.htm-n. Kiadványszerkesztés kínai nyelven, kínai cégekkel történő üzleti kapcsolatfelvétel tanulságairól tájékoztat bővebben a http:6Avww.elen- der.hu/eastinfo-n. Akit érdekel, hogy miként alakultak hazánkban az elmúlt hónapokban a fogyasztói árindexek, nyomon követheti a http://www.ksh.hu/hun/ak- tual.html-en. Két Rejtő Jenő regényt - Fülig Jimmyvel az élen - íehet teljes olvasatban megtalálni a http://www.euroastra.com/ rejtő címen. Fotó: M. A. I i A fény: élet vagy halál
