Új Dunántúli Napló, 1998. május (9. évfolyam, 119-148. szám)

1998-05-12 / 129. szám

2 Dünántúli Napló Világtükör 1998. május 12., kedd Hírcsatorna A román-magyar gazdasági vegyes bizottság első ülésére megérkezett Bukarestbe Fazakas Szabolcs ipari, kereskedelmi és idegenforgalmi miniszter, aki ta­lálkozott Sorin Dimitriu román privatizálási miniszterrel, és megbeszélést folytatott az ide­genforgalmi minisztériumban. A koszovói válság megoldása zsákutcába torkollt - ismerte el Richard Holbrooke, a boszniai há­borút lezáró békeegyezmény „atyja”, aki az elmúlt napokban ismét a térségbe látogatott, hogy ezúttal Belgrad, a szerbiai albánok és Tirana között közvetítsen. Hétfő hajnalban az eddig viszony­lag biztonságos pristinai repülőtér környékén is összecsaptak a füg­getlenség párti koszovói albán fegyveresek és a szerb rendőrök. ílj szóvivője van Vladimír Meciamak. Marián Kardos a harmadik ezen a poszton. A kormány sajtó- és tájékoztatási hivatalának igazgatói posztját is ellátó szóvivő a szlovák köz- szolgálati televízió (STV) szer­kesztője, majd a Rádió Nitra főszerkesztője volt. Három föld alatti nukleáris robbantást hajtott végre India a rádzsasztáni Pokran kísérleti te­repen. Az országban 1974 óta ezek voltak az első bejelentett kísérleti atomrobbantások. Befejeződtek a Fülöp-szige- teken az elnök-, parlamenti és helyhatósági választások. A szavazás napján 4 személy vesztette életét, s ezzel 44-re emelkedett a rendkívül erősza­kos választási kampány áldoza­tainak száma. Több mint 40-en megsebesültek. Az előzetes felmérések szerint az elnökvá­lasztás legesélyesebb jelöltje az ellenzéki Joseph Estrada jelen­legi alelnök, akit azonban sem a jelenlegi államfő, sem az igen befolyásos római katolikus egyház nem támogat. Segítséget ajánlott a brit au­tógyártás koronagyémántjának, az eladás alatt álló Rolls- Royce-nak a gyártási technoló­gia korszerűsítésére és a márka arculatának javítására a Skoda- gyár Mladá Boleslavból. Kalózok támadtak vasár­napra virradó éjszaka egy litván kereskedelmi hajóra az Indiai­óceánon, és súlyosan megsebesí­tették az egyik tisztet. Az Algirdas Kalkuttából Szingapúr felé tartott, amikor a thaiföldi partoktól mint­egy 40 mérföldnyire megcsák- lyázta egy kisebb hajó, fedélzetén 25 emberrel. Tíz fegyveres kalóz felkapaszkodott a litván hajó fe­délzetére, a legénység tagjait a korláthoz bilincselték, majd átku­tatták a kajütöket, és elraboltak minden értékesebb holmit. Közös hadgyakorlat kezdődött itthon és Észak-Európában Napirenden a válságkezelés A Nyugat-európai Unió (NYEU) külügy- és védelmi minisz­tereinek kétnapos ülésén Rhodosz szigetén Magyarországot Eörsi Mátyás, a Külügyminisztérium, és Fodor István, a Honvédelmi Minisztérium politikai államtitkára képviseli. Az eredeti tervek szerint Ko­vács László külügyminiszter és Keleti György, a honvé­delmi tárca vezetője utazott volna Rhodoszra. Értesülések szerint a két szocialista mi­niszter a választási kampány- feladatai miatt marad távol a fontos eseményről. Az ülésen 28 ország képvi­selői elsősorban a szervezet válságkezelésben betöltött szerepéről, valamint hadmű­veleti képességeinek javításá­ról tárgyalnak a soros elnöki tisztséget betöltő Görögország vendégeként. A kétévente esedékes tanácskozáson szó van a NATO-val és az Európai Unióval folytatott együttmű­ködésről, valamint a koszovói válságról is. * Cooperative Lantern néven ötnapos parancsnoki és törzs­vezetési gyakorlat kezdődött Balatonkenesén, tizenkilenc nemzet hétszáz katonájának részvételével. A gyakorlatot - amely része a Partnerség a Békéért Programnak - az amerikai David L. Grange ve­zérőrnagy, az Amerikai Had­sereg Németországban állo­másozó 1. Gyalogos Hadosz­tályának parancsnoka és Báli József vezérőrnagy, a Honvéd Vezérkar Művelet Irányító Központ igazgatója vezeti. * Közös hadgyakorlatot kezdtek a NATO légvédelmi és raké­taelhárító erői a Benelux álla­mok, Dánia, Németország és Nagy-Britannia térségében. A gyakorlat célja: ellenséges bal­lisztikus rakétacsapás elhárí­tása. A holland szervezéssel folyó hadgyakorlaton csak­nem 3000 holland, amerikai, brit, német és dán katona vesz részt, a legkorszerűbb harcá­szati technika - repülőgépek és rakéták - igénybevételével. Hírháttér A jövőjét kereső EBRD A jövókeresés jellemezte az EBRD idei közgyűlését. Az Európai Új­jáépítési és Fejlesztési Bank ezúttal az ukrán fővárosba hívta össze tagországai pénzügyminisztereinek, jegybanki elnökeinek és kor­mányzóinak soros tanácskozását, s a résztvevők a legfontosabb kérdések közt azzal foglalkoztak: milyen új területek, irányok felé forduljon a londoni székhelyű pénzintézet figyelme. A korábbi be­ruházási programok - hangzott el Kijevben - megritkultak, s a ke­leti régió fejlettebb államai (különösen a cseh-lengyel-magyar trió) nem is szorulnak már rá igazán az EBRD pénzeszközeire. A bank szerepe ettől jottányit sem csökkent, mióta 1991-ben a néhai Francois Mitterrand francia elnök kezdeményezésére, a volt szocialista országok gazdasági támogatására létrejött. Am a de­mokratikus és piacgazdasági átalakulás mind a 26 célországban haladt a maga útján. így az EBRD-nek is váltania, igazítania kell az irányvonalán. Igaz, a kijevi közgyűlésen a távlatok felrajzolását némileg megzavarta a bank elnöksége körül kialakult vita. Mintha csak az Európai Unió bő egy héttel ezelőtti brüsszeli csúcsának szócsatái folytatódtak volna: akkor a majdani Európai Központi Bank vezetőjének személye körül alakult ki heves német-francia el­lentét, s most is kísértetiesen hasonló forgatókönyv szerint zajlot­tak az események. Az EBRD elnöke eddig mindig francia pénzem­ber volt: azzal tehát, hogy Bonn vele szemben saját jelöltet állított, nyíltan szembehelyezkedett Párizzsal. Szondy Gábor Újabb per Hágában. A Nemzetközi Törvényszéken megkezdődött a háborús bűnökkel vádolt szerb Milan Kovasevics (balról) tárgyalása. Az első napon tanúként hallgatták ki a jobb oldalon látható Zoran Zigicset, aki ellen ugyancsak vádat emeltek. fotó: feb/reuters Az Egészségügyi Világszervezet éves jelentése Elünk és meghalunk „A világ egészségi állapota” című éves jelentés nyilvános­ságra hozatalával hétfőn Genfben megnyílt az Egész­ségügyi Világszervezet (WHO) 51. évi közgyűlése. A tanácskozáson elköszönt Na- kajima Hirosi, aki tíz éven át volt a WHO főigazgatója. A végrehajtó tanács januári dön­tése alapján szerdán hagyják jóvá az új főigazgató kinevezé­sét: Gro Harlem Brundtland volt norvég miniszterelnök jú­liusban foglalja el a posztot. Csütörtökön felszólal a tanács­kozáson Fidel Castro kubai ve­zető. Ugyanezen a napon, nyújtják át Hillary Clintonnak, az amerikai elnök feleségének a WHO-díjat, társadalmi tevé­kenysége elismeréseként. Az éves jelentés szerint 2025-re a jelenlegi 66-ról 73 évre növekszik a születéskor várható átlagos élettartam, s 26 országban meghaladja majd a 80 évet. Az idő előtti - az 50 éves kort megelőző - halálozá­sok száma várhatóan a felére csökken, s ezzel párhuzamosan világszerte jelentősen növek­szik majd az idősek, és csökken a munkaképes korúak részará­nya a népességben. A dokumentum összeállítói szerint tavaly a világon 52,2 millióan haltak meg. A fertőzé­sek, illetve a paraziták által okozott betegségek 17,3 millió áldozatot követeltek, szív- és érrendszeri betegségekben 15,3 millióan, rákban 6,3 millióan, légzőszervi megbetegedések­ben 2,9 millióan haltak meg. Hazaárulást nem követett el, más bűnöket annál inkább Rehabilitálni fogják Beriját? Az egykori szovjet titkosszolgálat rettegett főnökének roko­nai beadvánnyal fordultak az orosz katonai ügyészséghez. El szeretnék érni, hogy a Lavrentyij Berijára negyvenöt évvel ezelőtt kirótt halálos ítéletet minősítsék törvénytelennek. Sztálin legszorosabb munka­társát „párt- és államellenes tevékenysége” miatt a genera­lisszimusz 1953. évi halála után elítélték és agyonlőtték. Berija azt a tervet melengette, hogy ő lesz a Szovjetunió első embere, ám Hruscsov sikeres puccsal felülkerekedett. Csak később hozták nyilvá­nosságra, hogy az elszemtele- nedett Berija felelős fiatalko­rúak megrontásáért, az állami tulajdon megrövidítésért, több millió ember deportálásért, akik a hírhedt büntetőtáborok­ban szörnyű halált haltak. Nyikolaj Zenkovics orosz történész szerint a Berija ellen felhozott vád politikai termé­szetű, és bizonyítékok híján megalapozatlan. Mindamellett aligha elképzelhető, hogy Be­riját (és a vele együtt kivégzett három társát) rehabilitálnák. Való igaz, a halálos ítéletet „hazaárulásért” rótták ki, ám „éppen elég van a rovásán ah­hoz, hogy helyben hagyják az eredeti ítéletet” - nyilatkozta Szergej Uzsakov, a katonai ügyészség munkatársa a Mos­cow Times című lapnak. Az illetékes orosz hatóság azonban a rokonok beadványa alapján kénytelen lefolytatni az eljárást, még ha annak ki­menetelét illetően nincsenek is kételyei. A sztálinizmus áldo­zatainak emlékét ápoló emberi jogi szervezet, a Memorial élénk figyelemmel követi a Berija-ügy fejleményeit. Egyik munkatársa, Nyikita Petrov szerint nincs helye a szerecsenmosdatásnak: „Le­het, hogy az egykori ítélet nem állja meg a helyét, de ettől még Berija egyike a század nagy bűnözőinek.” Belpolitikai sártenger Róma tudott a helyzet veszélyességéről A campaniai földcsuszamlás áldozatai közül a hét végén több mint nyolcvanat már el­temettek. A gyászszertartá­son jelen volt Oscar Luigi Scalfaro olasz államfő és Ro­mano Prodi miniszterelnök is. Miközben különleges magyar alakulat részvételével is folyta­tódik a mentés, a múlt heti ka­tasztrófa érthető módon belpo­litikai hullámokat is vert az olasz közéletben. Mind többen vetik föl a fele­lősség kérdését. Franco Barbi- eri katasztrófavédelmi államtit­kár ugyanis nyilvánosan elis­merte: a kormány tisztában volt a helyzet veszélyeivel, de alul­becsülte a szerencsétlenség le­hetőségét. Dél-Olaszországban főként a maffia spekulációi vezettek ah­hoz, hogy gyakran nyerészke­dési vágyból megszerzett föld­területeken engedély nélküli építkezésekbe kezdenek, ame­lyeket aztán félbehagynak. A meggyengült talaj pedig a hosszan tartó esőzések nyomán - miként az elmúlt héten is - sárrá, iszappá változik. Róma azonban tehetetlen - vagy nem is akar semmit sem tenni - a Camorrával szemben. Ráadásul Itáliában a környe­zetvédők is rendkívül gyengék ahhoz, hogy rámutassanak a veszélyekre. (gyulay) Légiirányítási bonyodalom Kilencvenkilenc után dupla nulla Ha nem állítanák át a világ légiközlekedését irányító számítógépes rendszereket, akkor az 1999 szilveszterének éjjelén startoló járatok a nyilvántartás szerint nem ér­keznének meg. A komputerek két számjeggyel tartják nyilván az éveket, így 99 után 00, azaz 1900 következik. Új program híján éjfél után le­állnak a világszerte a légiirányí­tást végző számítógépek hűtő- berendezései, s velük együtt maguk a komputerek is. A probléma megoldása a számítógép-alkalmazás e terü­letén is nagy erőfeszítéseket igényel. Az amerikai speciális 300 komputert sem lehet egy­szerűen kicserélni, ezért a prog­ramozók tömegeit kellett al­kalmazni, hogy a részben több évtizedes szoftvereket átvizs­gálják, és elvégezzék a szüksé­ges módosításokat. Ezúttal azonban nem a hu­szonéves komputer-csodagye­rekekre van szükség. Ellenke­zőleg: gyakran nyugdíjból hoz­tak vissza idős szakembereket, akik ismerik a régi szoftvere­ket, és így képesek megbízha­tóan átprogramozni az amerikai légiirányítás rendszerét. Kevesen vannak, sokat kér­nek a munkáért. Az illetékes kormányhivatalnak 91 millió dollárjába kerül a munkájuk. Az összes nagy amerikai számí­tógéprendszer átállítása a jövő évezredre a becslések szerint 300 milliárd dollárt emészt föl. i i t

Next

/
Thumbnails
Contents