Új Dunántúli Napló, 1998. május (9. évfolyam, 119-148. szám)
1998-05-02 / 119. szám
12 Piinántuli Napló Oldalszerkesztő: Kaszás Endre Útravaló A szabadtérin. A szegedi nyári fesztivál a szabadtéri színház programját Kodály: Háry János című daljátékával kezdi idén július 16-án. Ez az előadás a következő két estén is látható a Dóm téren. Olasz nyelven, nemzetközi szerep- osztásban tűzik műsorra július 24-én és 25-én Verdi: Álarcosbál című operáját. A Szegedi Nemzetközi Néptáncfesztivál hagyományos Dóm téri gálaestjét - Szöged hírős város címmel - július 31-én és augusztus 1-jén tartják. Turistavédelem. Az Országos Rendőr-főkapitánysággal való együttműködés keretében az Országos Idegenforgalmi Bizottság kezdeményezte az idegenforgalmi rendőrség idei felállítását. A tervezet értelmében az OIB a tavalyi 37 millió helyett ebben az évben már 73 millió forinttal támogatja a fővárosi és a balatoni köz- rendvédelmi munkát. Idegenforgalmi info. A turistaszezon közeledtével idén is az érdeklődők rendelkezésére áll a bővülő Tourinform hálózaton keresztül a Nemzeti Turisztikai Információs Központ és Adatbank. Hat nyelven adnak információt országunk idegenforgalmi értékeiről, programokról. Gondolázás a mesevilágdíszletet idéző Velence ódon lagúnáin FOTÓ: TÓTH LÁSZLÓ Túrák a világörökség nyomában A tengerpartra, meleg országokba csábító napfényes nyárra még várakozni kell egy kicsit, azonban ez a tavaszi időszak is tartogat az utazók számára számos izgalmas, tartalmas útirányt. A kevésbé meleg tavaszi napokat sokan használják fel arra, hogy a világ hírességeit, például a világörökség egyes állomásait keressék fel. Az ókori és középkori emlékekben, hangulatos kis- és gyönyörű nagyvárosokban bővelkedő Olaszországot nagyon sokan keresik fel Magyarországról ebben az időszakban. Közkedvelt útirány a főváros, Róma, illetve az ebben az évszakban is varázslatos Velence. Sokan vállalkoznak az egyéni utazásra, ugyanakkor közkedveltek a szervezett utak is. Egy- egy főbázis kiszemelése mellett is érdemes úgy tervezni, hogy a fővárosba vagy a csizmaszár közepébe irányuló utazás során több várost, Vicenzát, Sienát, Pisát, Paduát is meglátogatjuk. A bátrabb utazók egyébként már most is nyugodtan vihetnek magukkal fürdőruhát, ugyanis egy-egy csobbanásra már nem olyan dermesztő a tenger vize sem. A másik közkedvelt tavaszi útirány Franciaországba, illetve a csatornán túl, Nagy Britanniába vezet. Természetesen ezen a vonalon is a francia és az angol főváros a fő célpont, amelyek önmagukban is megérdemelnek 10-12 napot. Míg Franciaországban a Loir völgye, illetve az óceánpart nyújt kapcsolható alternatívákat, a brit szigeten nagyon sokan szánják rá magukat a hosszú, ám élményekben és látnivalóban annál gazdagabb skót felföldi kirándulásra. Aki nem akar ilyen sokat utazni, az közelebb is talál magának úticélt. Világörökségi barangolásra hív a cseh főváros, Prága is, Szlovákiában pedig az egykori magyar városok, Késmárk, Bártfa, Lőcsé, Selmecbánya kínál szemet gyönyörködtető látványosságokat, gondolatébresztő programokat. Szlovákiából már csak egy ugrás Lengyelország déli része, ahol Krakkóban a Wawel, a királyi kastély, a Posztóárusok háza és a Jagelló Egyetem biztosítja a világörökségi látnivalót. Útba esik a Lengyel Tátra központja Zakopane. 1998. május 2., szombat A vendégváró Alföld Az Alföld, több mint tájegység Magyarországon. Menynyire más a Duna-Tisza közének homokvilága, a puszta vad romantikája, mint a déli végek magyar históriájában nagy szerepet képviselő falvak sora. Mintha más világba lépne át a turista: semmivel nem hasonlítható össze a nyírségi vidék, és külön felfedezésre vár Hortobágy szikes, szekólekjárta pusztája. Csodálkozhat tán, aki ismerkedik e pillanatra sem unalmas, mindig új arcát mutató tájjal: vadvizek országát fedezheti fel az Alföldön. A tájegységet észak-dél irányban mintegy kettészelő Tisza folyó teljes hosszában, holtágai mentén és az élővíz partjainál hihetetlenül mozgalmas élet zajlik. Külön üdülőterületté nőtt a Tisza-tó vidéke falvaival, és egyre többen keresik fel a romantikus Körösök vidékét. Valódi víziélet színtere az Alföld, hiszen a folyók szabályozásával, több mint 900 tó keletkezett, sajátos élővilágukkal, rezervátumukkal különleges látnivalót, programot kínálnak. A falvakban vagy tanyákon élő alföldi emberek hagyományos portákkal, a gazdálkodás minden kellékével, régies eszközökkel, jószágokkal és mindenekelőtt jó vendéglátással csalják e gyönyörű tájra és marasztalják itt a vendéget. Nyugalmas alföldi táj Kultúrával a turizmusért Negyedik alkalommal rendezi meg a Falvak Kultúrájáért Alapítvány július 25-27. között a Béke-Barátság Nemzetközi Alkotótábort, amelynek része lesz az "Együtt Európában" budapesti tábor. Az alkotótábornak a főváros és hét vidéki település ad otthont, és 28 európai ország művészeti vezetőit hívták meg. A falvak és községek kulturális életét ez idő alatt számos rendezvény színesíti, s a szervezők reményei szerint az ott alkotó művészek is vonzzák majd a turistákat. A táborok hazai és külföldi résztvevői az alkotómunka örömein kívül ízelítőt kapnak a hagyományos magyar vendégszeretetből is. Idén sor kerül az Ifjú Zenészek Fesztiváljára, amelynek része lesz a július 24-étől 26- áig tartó vándorénekesek találkozója. A külföldi és hazai fiatal zenészek Balatonkenesétől Tihanyig több településen tartanak kamaraelőadásokat. Barátkozás fotó: müller andrea Lovasok a magyar határban Dinamikusan fejlődik az új turisztikai ágazat Az utóbbi 10 évben a lovasturizmus az egyik legdinamikusabban fejlődő idegenforgalmi ágazattá nőtte ki magát. Szerte az országban 450 helyen tartanak mintegy 87 ezer lovat, 350 helyen kifejezetten lovasturizmus céljából. Ha a közeli történelembe tekintünk vissza, az ágazatnak kifejezetten sport hagyományai vannak. A mai lovasturizmus gyökerei a múlt század végében eredtek, amikor különösen a tehetősebb földbirtokosok körében volt népszerű vendéglátási forma a kedves rokont, ismerőst végiglovagoltatni a birtokon. Ez az esetek többségében napokat vett igénybe. Már ebben a században, a ’20-as években kezdték megrendezni az első hazai távlovagló versenyeket, amik ugyancsak komoly lökést adtak a lovasturizmusnak. Talán kevesen tudják, de a szocializmus éveiben sem halt ki ez az ágazat, az IBUSZ tsz-ek, állami gazdaságok lovászataira szervezett utakat. A privát gazdaság kialakulásával egy időben megmutatkozott, hogy a magyar mennyire lószerető ember. A fejlődés nemcsak az állatállomány gyarapodásában, hanem a lovaspanziók gyors megépülésében is megnyilvánult. A spontán fellendülés következtében mára elmondható, hogy az egymástól függetlenül megnyílt lovas vendéglátók már az egész országot behálózzák. Magyarországon 350, Dél- Dunántúlon 45, Baranyában 12 hivatalosan működő lovaspanziót regisztrálnak. A Magyar Turisztikai Egyesület lovas tagozata és helyi kezdeményezőként a Dél-Dunántúli Idegen- forgalmi Kht„ valamint a Regionális Idegenforgalmi Bizottság az ágazati szereplők tevékenységének összehangolását tűzte ki célul. A kínálat meglehetősen sokszínű. Ifjúsági táborok szolgálják például az állatok, a lovaglás megismerését. A gyakorlott lovasoknak szólnak az egyes tájegységeket feltáró túrák, vagy a nomád lovasprogramok. Ehhez mérten igazodnak az árak is, amik a néhány ezer forinttól a vastagabb százezrekig is elmehetnek. ÚDN Keresztrejtvény Beküldendő a helyes megfejtés május 8-án (péntek) déli 12 óráig beérkezőleg, LEVELEZŐLAPON 7601 Pf: 134. Új Dunántúli Napló Szerkesztősége (Pécs, Rákóczi út 34., VIII. emelet, 801 -es szoba). Múlt heti rejtvényünk megfejtése: „Bocsáss meg drágám, de az ülés alatt hagytam a cipőmet.” A sorsoláson a szerencse Ábel Józsefnének kedvezett (Pécs, József A. u. 21.), aki rádiót nyert. E heti rejtvényünk megfejtői között ismét rádiót sorsolunk ki, amely szerkesztőségünkben vehető át. Tíz nap eltelte után - ha nem jelentkeznek érte - a vidékieknek elküldjük postán. i (
