Űj Dunántűli Napló, 1998. április (9. évfolyam, 90-118. szám)
1998-04-30 / 118. szám
8 Dunántúli Napló Jogszabály-ismertetés 1998. április 30., csütörtök Oldalszerkesztö: Dunai Imre Jog-forrás Módosult a Ptk. Az országgyűlés módosította a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvényt. A Ptk. 28.§ (1) bekezdése a következő mondattal egészült ki: „Az államot a polgári jogviszonyokban - ha törvény ettől eltérően nem rendelkezik - a pénzügyminiszter képviseli; ezt a jogkörét más állami szerv útján is gyakorolhatja vagy más állami szervre ruházhatja át.” A Ptk-ból a „II. Cím Az Állam mint jogalany IV. fejezet A jogképesség” szövegrész, valamint a 26-27 § a hatályát vesztette. Csőd és egyesülés. A csődeljárásról, a felszámolási eljárásról és a végelszámolásról szóló 1991. évi IL. törvény módosítása értelmében a törvény alkalmazásában „gazdálkodó szervezeteknek minó'sül az egyesülés is”. Közhasznú szervezeteknek. Módosult A közhasznú szervezetekről szóló 1997. évi CLVI. törvény 26§-a. A tartós adományozás: „a közhasznú szervezet és támogatója által írásban kötött szerződés alapján nyújtott támogatás (nem magánszemély támogató esetében az értékpapír átadása is), ha a szerződésben a támogató arra vállal kötelezettséget, hogy a támogatást a szerződéskötés (szerződésmódosítás) évében és az azt követő legalább három évben, évente legalább egy alkalommal - azonos vagy növekvő összegben - ellenszolgáltatás nélkül adja, azzal, hogy nem számít ellenszolgáltatásnak, ha a közhasznú szervezet a közhasznú szolgáltatás nyújtása keretében utal az adományozó nevére, tevékenységére.” E rendelkezést 1998. január 1-jétől kell alkalmazni. Védett életközösségek. A Kormány 67/1998. (IV.3) Korm. rendelete a védett és fokozottan védett életközösségekre vonatkozó korlátozásokról és tilalmakról április 11. óta hatályos. Növény- társulások vagy állatok élet- közösségeire vonatkozik. Lőfegyver önvédelmi célra Az önvédelmi maroklőfegyverek rendőrségi engedélyezését kormányrendelet szabályozza. Aligha állítható, hogy csekély a legálisan tartott fegyverek száma Magyarországon. Akiknek élete, vagy testi épsége igazoltan vagy bizonyítottan fokozott veszélynek van kitéve, kérhet fegyverviselési engedélyt. Kivételt képeznek azok, akik meghatározott speciális munkakörökben dolgoznak: nekik csak az egyéb jogszabályi feltételeknek kell megfelelniük. Ilyen leginkább a fegyverjártassági vizsga és egészségügyi alkalmasság. 1998 elején 92 423 lőfegyvertartási engedéllyel rendelkező természetes személy volt Magyarországon, akik több mint 197 ezer lőfegyvert birtokoltak. Ezeknek 14 százaléka marok-, 10 százaléka gáz- és riasztófegyver. A személyek és a lőfegyverek száma közötti különbség magyarázatát a vadászok fegyverei adják. Összességében jelenleg Magyarországon 211 300 lőfegyvert tartanak nyilván, ebből önvédelmi célokra valamivel több, mint 43 ezer fegyver használatát engedélyezték. A fegyvertartási engedély megújításakor felülvizsgálják a tartás további indokoltságát. Ha a rendőrhatóság úgy ítéli meg, hogy a korábbi veszélyeztetettség megszűnt, nem hosszabbítja meg az engedélyt. Speciális üzletekben - főleg vadászboltokban - kapható bevizsgált önvédelmi gázsprayből mindenki szabadon vásárolhat. Távhőszolgáltatás a jog magasából Az Országgyűlés a távhőszolgáltatásról szóló 1998. évi XVII. törvénnyel rendezni kívánta azt a már több helyen kaotikus állapotot, ami a távhőszolgáltatásért felelős önkormányzatok, a szolgáltatást végző cégek, és a fogyasztók között alakult ki. A törvény pontosan meghatározza a legfontosabb fogalmakat. Fogyasztó: az a természetes vagy jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező gazdálkodó szervezet vagy ezek közössége, aki (amely) a távhőszolgáltatóval távhőszolgáltatásra vonatkozóan szerződéses jogviszonyba kerül. Lakosságifogyasztó: a lakóépület és a vegyes célra használt épület tulajdonosa vagy az ilyen épületben levő lakás és nem lakás céljára szolgáló helyiség (épületrész) tulajdonosa, bérlője, használója vagy azok közössége. Egyéb fogyasztó az előbbiekben nem említett épület, vagy az ilyen épületben (építményben) levő helyiség (épületrész) tulajdonosa vagy azok közössége; A törvény feladatmegosztása szerint a települési önkormányzat a távhőszolgáltató közmű- engedélyes(ek) útján történő üzemeltetésével köteles biztosítani a távhőszolgáltatásba bekapcsolt lakóépületek és vegyes célra használt épületek távhőellátását. Ellátja a törvénnyel a hatáskörébe utalt ár- megállapítói feladatokat; szabályozza a távhőszolgáltatónak a fogyasztóvédelmi szervekkel és a fogyasztói érdekképviseletekkel történő együttműködési kötelezettségét; meghatározza a véleménynyilvánításba bevont szervek körét, különös tekintettel az ármegállapításra. A képviselő-testület az ármegállapítás előtt köteles a fogyasztóvédelmi szervek és a fogyasztói érdekképviseletek véleményét kikérni. A Kormány rendelete alapján megállapítja a fogyasztói korlátozás sorrendjét. Rendeletben határozza meg az ár- alkalmazás feltételeit, valamint a távhőszolgáltató és a fogyasztó közötti jogviszony részletes szabályait. Együttműködik a fogyasztóvédelmi szervekkel és a fogyasztói érdek- képviseletekkel, és ennek kereAz általános közüzemi szerződés alapján a távhőszolgáltató a lakossági fogyasztó részére folyamatos, biztonságos és meghatározott mértékű távhőszolgáltatásra, a lakossági fogyasztó a távhőszolgáltatás ellenértékének rendszeres megfizetésére köteles. A fogyasztó kötelezettsége a rendszeres fizetés FOTÓ: T. L. tében a távhőszolgáltatást érintő képviselő-testületi előterjesztéseket előzetesen véleményezteti. Ellenőrzi a távhőszolgáltató ármeghatározó tényezőinek indokoltságát. A jegyző engedélyezési jogkörében kivizsgálja a távhőszolgáltatással kapcsolatos fogyasztói panaszokat. A törvény kimondja: a táv- hőszolgáltatót a lakossági fogyasztóval általános közüzemi szerződéskötési kötelezettség terheli. A szerződés létrejöhet a távhőmérés, vagy átalány szerint szolgáltatására. Az átalány szerinti távhőszolgáltatásra az általános közüzemi szerződés létrejöhet a szolgáltatásnak az épületrész tulajdonosa, illetve bérlője, használója által történő igénybevételével és az igény- bevétel bejelentésével. Az egyéb fogyasztó és a távhőszolgáltató a polgári jog szabályai szerint egyedi közüzemi szerződést köt. A szolgáltatott távhő elszámolása hőmennyiségmérés vagy átalány szerint történhet. Mérés szerinti elszámolás esetén a távhőszolgáltató a szolgáltatott távhő mennyiségét a fogyasztói hőközpontban, illetőleg a szolgáltatói hőközpontban és a hőfogadó állomáson köteles mérni és elszámolni. A szolgáltatott távhő mennyisége épületrészenként is mérhető és elszámolható, ha a fogyasztó az épület valamennyi épületrészében a mérőműszernek és felszerelésének, valamint a fogyasztói berendezés szükséges átalakításának költségeit viseli. Ez a törvény 1998. június 24- én lép hatályba! Önvédelmi célból 700 600 500 200 Marok Gáz- és riasztó Lőfegyverek Baranyában Összes Önvédelmi Fonás: Baranya Megyei Rendőr-főkapUányság Választási határidők A belügyminiszter 5/1998. (II. 6.) BM rendelete szól az országgyűlési képviselő-választás eljárási határidőinek és határnapjainak megállapításáról. Ezúttal a még elkövetkezendő időpontokat ismertetjük. A választási kampány 1998. május 8-án 24.00 óráig, illetőleg május 10-én 19.00 órától május 22-én 24.00 óráig tart. Kampányt folytatni május 9-én 0.00 órától május 10-én 19.00 óráig, illetőleg 1998. május 23-án 0.00 órától május 24-én 19.00 óráig tilos. A választással kapcsolatos közvélemény-kutatás eredményét 1998. május 2-ától május 10-én 19.00 óráig, illetőleg május 16-ától május 24- én 19.00 óráig nem szabad nyilvánosságra hozni. Az ajánlószelvényeket, a technikai nyilvántartást az illetékes választási iroda 1998. május 10-én megsemmisíti. A választási bizottság a szavazatszámláló bizottságok jegyzőkönyvei alapján legkésőbb 1998. május 11-éig, illetve május 25-éig összesíti a szavazatokat és megállapítja a választási eredményt. A szavazóköri jegyzőkönyvek egy példánya a választási irodában 1998. május 13-án 16.00 óráig, illetőleg május 27-én 16.00 óráig megtekinthető. A plakátot az, aki elhelyezte, vagy akinek érdekében elhelyezték, 1998. június 23- áig köteles eltávolítani. A választásra fordítható költségvetési támogatás fel- használásáról a jelölő szervezeteknek és a független jelölteknek legkésőbb 1998. június 23-áig el kell számolniuk a kifizetőhelyen. A szavazólapokat a polgármesteri hivatalban 1998. augusztus 22-éig kell megőrizni, utána meg kell semmisíteni. A jegyzőkönyveket viszont augusztus 22-én kell átadni az illetékes levéltárnak. A jelölő szervezeteknek és független jelöltnek 1998. július 23-áig kell a Magyar Közlönyben nyilvánosságra hoznia a választásra fordított állami és más pénzeszközök, anyagi támogatások összegét, forrását és felhasználásának módját. A pénz felhasználását az Állami Számvevőszék 1999. május 24-éig az országgyűlési képviselethez jutott jelölő szervezetek és független jelöltek tekintetében hivatalból, egyéb jelölő szervezetek és független jelöltek tekintetében más jelölt, jelölő szervezet kérelmére ellenőrzi. Ezt a kérelmet 1998. augusztus 24- éig lehet benyújtani. Maximálható taxitarifa Ismét módosult az árak megállapításáról szóló 1990. évi LXXXVII. törvény. A 7. §-a új (3) bekezdéssel egészül ki. Az új rendelkezés szerint a taxiengedély érvényességi területe szerint illetékes települési önkormányzat képviselőtestülete a területi kereskedelmi és iparkamarával egyeztetve, a Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség illetékes területi felügyelete és a szolgáltatásban közvetlenül érintett szakmai érdekképviseleti szervezetek véleményének figyelembevételével megállapítja a személytaxi szolgáltatásért felszámítható legmagasabb árat. A törvénymódosítás 1998. július 1-jén lép hatályba. FELHÍVÁS Magyar Édesanyák és Leányok! Az „Isten, Haza, Család“ hármas jelszavunk jegyében támogassátok a FÜGGETLEN KISGAZDAPÁRTOT! Baranyában szavazzatok a 12-es listára. Anyák napja alkalmából köszöntjük az édesanyákat! Jogi tanácsadó • K. László kérdezi: melyek a munkavállaló kötelezettségei munkaviszonyában? A Munka Törvénykönyvének 103. §-a szerint a munkavállaló köteles a/ az előírt helyen és időben, munkára képes állapotban megjelenni és a munkaidejét munkában tölteni, illetőleg ez alatt munkavégzés céljából a munkáltató rendelkezésére állni; b/ munkáját az elvárható szakértelemmel és gondossággal a munkájára vonatkozó szabályok, előírások és utasítások szerint végezni; cl munkatársaival együttműködni, és munkáját úgy végezni, valamint általában olyan magatartást tanúsítani, hogy ez más egészségét és testi épségét ne veszélyeztesse, munkáját ne zavarja, anyagi károsodását, vagy helytelen megítélését ne idézze elő; dl munkáját személyesen ellátni. A munkavállaló köteles a munkaviszonyra vonatkozó szabályban, vagy a munkaszerződésben megállapított, a munkaköréhez kapcsolódó előkészítő és befejező munkákat - a törvényes munkaidőn belül - elvégezni. Ha ez csak a munkaidején túl végezhető el, a túlmunkára vonatkozó szabályok szerint ellenérték illeti meg. A munkavállaló köteles a munkája során tudomására jutott üzemi (üzleti) titkot, valamint a munkáltatóra, illetve a tevékenységére vonatkozó alapvető fontosságú információkat megőrizni. Ezen túlmenően sem közölhet illetéktelen személlyel olyan adatot, amely munkaköre betöltésével összefüggésben jutott tudomására, és amelynek közlése a munkáltatóra, vagy más személyre hátrányos következménnyel járna. A munkavállaló - munkabérének és költségeinek megtérítése mellett - köteles a munkáltató által kijelölt tanfolyamon, továbbképzésben részt venni, az előírt vizsgákat letenni; kivéve, ha ez személyi, vagy családi körülményei miatt aránytalanul sérelmes. • K. E. pécsi olvasónk érdeklődik, hogy a munkabérből mikor lehet levonni? A Munka Törvénykönyvének 161. §-a szerint a munkabérből való levonásnak csak jogszabály, végrehajtható határozat, vagy a munkavállaló hozzájárulása alapján van helye. A munkáltató a munkavállaló részére történt előlegnyújtásból eredő követelését a munkabérből levonhatja. Egyebekben a munkabérből való levonásra a bírósági végrehajtási jogszabályok az irányadók. A munkabér jogalap nélküli kifizetése esetén azt a munka- vállalótól 60 napon belül, írásbeli felszólítással lehet visszakövetelni. Az általános elévülési időn belül lehet visszakövetelni, ha a munkavállalónak a kifizetés alaptalanságot fel kellett ismernie, vagy azt maga idézte elő. A munkáltató a munkaviszonnyal összefüggő munkavállalói tartozás megtérítésére irányuló igényt írásbeli felszólítással érvényesítheti. Tilos az olyan bérlevonás, amely a munkáltató, annak képviselője, vagy közvetítő személy javára szolgál annak fejében, hogy a munkavállaló munkaviszonyt létesítsen, vagy azt megtartsa. S. G.
