Űj Dunántűli Napló, 1998. április (9. évfolyam, 90-118. szám)
1998-04-29 / 117. szám
10 Dlinántúli IHapló Háttér - Riport 1998. április 29., szerda A népművelő és a farkas pofonja A 31. évet tölti a Mecseki Kulturpark vezetőjeként dr. FUlöp István. Szinte ő maga az intézmény szimbóluma, amely a legnépszerűbb közművelődési objektum Dél-Dunántúlon. A három évtized alatt 10 millió látogatója volt a vidámparknak, a gyermek-közlekedési parknak, az állatkertnek, az akvárium-terráriumnak. Immár csak az utóbbi kettő tartozik a kultúrparkhoz, az igazgató pedig nyugdíjba készül. Egy farkas az oka, hogy nem kívánja kitölteni megbízása idejét. Irodájában nincs egyetlen kitömött állat sem. Amíg emeletes házban lakott, még csak aranyhalakat sem tartott otthon. Most a kertes házuknál van két kutyájuk, mert nem tudtak egyezségre jutni a fajta tekintetében a feleségével. A neve előtti „dr”-ből mindenki arra következtet, hogy alighanem állatorvos. Pedig pedagógus, népművelő, jogász. Harmincegy évesen, 1968 februárjában - népművelési felügyelőből - lett a kultúrpark igazgatója. A horvátországi kis faluban, Budákovácon született. A háború sodorta át a Dráva innenső oldalára: először Somogytamó- cára, aztán Bogdácsára.- Ötéves koromban édesapám meghalt a világháborúban. Van két öcsém. Édesanyám apja csodálatos nagyapánk volt, aki igyekezett mindenre megtanítani minket. Iránymutató lett az életemben, hogy mindennap egy kicsit újra kell kezdeni az életet. Ezt különösen megtanultam 1956 után, amikor azt hittem, hogy minden elveszett számomra is, mert azt mondták: soha főiskolát nem végezhetek. Ennek ellenére elvégeztem a tanítóképzőt, a jog- tudományi egyetemet és középszintű állattenyésztői képesítést is szereztem. — Mit csinált 1956-ban?- Igazából semmit, amit utólag hősiesnek állíthatnék be. Csak egy tisztességes huszonéves magyar gyerek voltam akkoriban, akinek volt véleménye, aki beleesett az élet sűrűjébe, aki szerette volna a változást. Ettől forradalmár lettem volna? Nem hiszem. Az lehetett a bűnöm, hogy járt a szám. Kirúgtak a Pécsi Tanárképző Főiskoláról - ahol magyar-szerb- horvát szakon tanultam -, és amikor fellebbezni mertem, az összes felsőfokú oktatási intézményéből kitiltottak. Aztán később visszavonták. Jöhettem volna újra Pécsre is, de makacs voltam: ha kirúgtak, akkor ide vissza nem jövök. Később mégis megkaptam az elégtételt a sorstól: rövid időre óraadó voltam a főiskolán. A feladat sok álmatlan éjszakákat okozott a 30 év alatt.- Mégis máig áldom azokat, akik nekem ezt a pozíciót annak idején felkínálták. Lényegében azt csináltam 30 éven át, amit szeretek, és - ahogy mondani szokás - még fizettek is érte. Szerintem a szórakoztatás, a pihenés is fontos az ember számára, ennek teret adni köz- művelődési funkció. Én mindig így tekintettem a vidámpark szerepét, különösen akkoriban, amikor a szabadtéri színpadán táncos, zenés programokat adhattunk országos hírű előadókkal. A gyermek-közlekedési park révén pedig a pedagógus vénám kamatozhatott újra. Az állatkert volt mindig is a titkos kedvence. Az ismeretterjesztő funkciója miatt a népművelés speciális, de nagyon fontos terepének tekintette.- Nem vagyok afféle állat- simogatós zoo-igazgató. Az én dolgom az, hogy az állatok a gazdasági körülményekhez képest a maximális ellátást megkapják: ha nincs hús, akkor is legyen, ha nincs takarmány, akkor is legyen, ha elromlott a vezeték, akkor is legyen víz. Arra büszke vagyok, hogy a mi kertünkben soha nem kellett éhezniük az állatoknak. Nem kellett fázniuk sem, mert megoldottuk a fűtést. Viszont a hely eredendő szűkösségén itt Misinán nem lehet tágítani. Az állatkertben mindig volt és van valami változás: új állatház, vagy kifutó, vagy valamelyik felújítása készült el, egy- egy újonnan érkezett, vagy újszülött állat.-Emlékszem, az első itteni napomon az állatkertvezető kollégával veszekedtem, hogy miért nincsenek kitéve az ismertető táblák. Nem szégyellem bevallani, több állat felismerése is gondot okozott az első napokban. De elképzelhetetlennek tartottam, hogy az igazgató ne tudja, mikor, melyik állatról van szó és arra mi a jellemző. Bújtam a szakkönyveket és folyton kérdeztem. És mostanában is folyton kérdezek, mert ezt a szakmát csak tanulni lehet, de megtanulni sohasem.- Volt kedvenc állata a harminc év alatt?- Hajdan kísérletképpen egy pulival a saját kölykeivel együtt neveltettünk fel két aranysakált és Bizsut, a farkaskölyköt. Figyeltük, vajon melyik hat a másikra: a háziállat, vagy a vadállat. A kutyák megmaradtak háziállatnak, a sakálkölykök ivarérett korukig szinte háziasítottként megszelídültek, de utána visszavadultak, a farkaskölyök viszont felnőve sem. Utána sokszor birkóztunk. Csodálatos kapcsolatunk volt. Ha valami baj támadt a farkasketrecen belül, mindig én mentem be. Soha nem okozott problémát, pedig egyébként kutyafóbiám van. Ha meglátok az utcán egy nagy testű ismeretlen kutyát, átmegyek a túloldalra.- Miért a jogi doktorátust, és nem valamilyen szakirányú végzettséget szerzett?-A háború után, de később is rengeteg elkallódott gyerekkel találkoztam. Úgy képzeltem: a pedagógus és a jogi végzettség jól kiegészítheti egymást, ha elesett embereken akarunk segíteni. Azért is hagytam el a pedagógusi pályát, mert a tanácsi apparátusban megengedték, hogy jogot tanuljak. Közben lettem a kultúrparkban igazgató. Gondoltam rá, hogy elvégzem az agrártudományi egyetemet, vagy valami hasonlót, de a megelőző tíz évben a munka mellett folyamatosan tanultam. Éjjel, amikor már a család nyugovóra tért, a konyhában magoltam a tananyagot háromig. Belefáradtam már ebbe. Egyébként is rájöttem, nekem elsődlegesen nem ez a dolgom. Hinnem kell azokban a kollégákban, akik ezt a szakmát tanulták. Nem hiszem, hogy jobb igazgató lettem volna, ha állatorvos, vagy állattenyésztő vagyok, mint így. Autodidakta módon is sokat lehet tanulni. 1984-től 1995-ig a Magyar Állatkertek Szövetségének elnöke is volt. Ebben a tisztségben is élharcosa volt a biztonságnak. A doktori disszertációját is a vadállattartás veszélyeinek jogi következményeiről írta. Aztán a sors furcsán honorálta az igyekezetét: az 1995-ös farkas okozta tragédiával.- Szörnyű, furcsa és példátlan eset. Nagyon sajnálom a történteket. Ami engem illet, átélhettem, hogy nem mindig az kapja a pofont, aki kiérdemli. Egyébként meggyőződésem, hogy a farkas is áldozat volt ebben az ügyben. Az etológiái ismeretek szerint úgy viselkedett, amire még nem volt példa, és ami szinte kétségessé teszi, hogy egyáltalán a farkas volt-e a „tettes”. Ezt azonban a vizsgálat nem zárta ki. Ám ha mégis a farkas volt, akkor emberi közreműködés kellett ahhoz, hogy kijusson ketrecéből. Ezt a valakit azonban semmiféle vizsgálat nem tudta felderíteni. Ahogy annak az okát sem, hogy néhány hónappal később miként jutott be a lépfene az állatkertbe, amikor járvány nem volt sehol. És a birkáknál és a szarvasmarháknál jellemző lépfene hogyan került be a pumákhoz, a vidrákhoz? Kik lehettek a „jóakaróink”? Erre sem derült fény. E két eset arra indított, hogy ne maradjak tovább a nyugdíjkorhatár betöltése után - fűzi hozzá. Szerencsés embernek vallja magát egy rendhagyó okból.- Mindig remek közvetlen felettes főnökeim voltak, jó volt velük együtt dolgozni. Úgy gondolom, ezt elég kevesen mondhatják el négy évtizedes pálya után. Tudod milyen jó dolog, ha hagynak dolgozni, de különben ott érezheted mögötted a főnökeidet, akik kiállnak melletted, ha szükséges? — dobja fel a költői kérdést. Nyugdíjasként sem fog unatkozni, noha nem akar semmiféle mellékállást.- Aki kíváncsi a tapasztalataimra, véleményemre, annak segítek, de minden kötelezettség nélkül. Egyébként befejezetlen még a ház, amit saját kezemmel építettem. Van 200 négyszögöl kertünk gyümölcsfákkal és szőlővel, meg ugyanakkora udvar. Szeretek kertészkedni. Két fiam van. A nagyobbik népművelő, az ifjabbik közgazdász. És van két unokám. Nincs fontosabb és csodálatosabb program, mint velük foglalkozni. Egyet nagyon szeretne megérni. Az olyan, vagy még nagyobb élmény lenne, mint 1985-ban az akvárium-terrá- rium létrehozása volt: a szafari park, amelyre már 1982-ben benyújtották a terveket.- Boldog lennék, ha az avatásán az unokáimnak, dédunokáimnak elmondhatnám: ebben a mi munkánk is benne van. Dunai Imre Az állatkert az egész család számára kellemes kikapcsolódást nyújthat fotó: wÉber t. A terrárium tizenhárom éve fogadja az érdeklődőket Erdemes-e kutatni földönkívüli intelligenciát? Dr. Alistair Glasse, az Edinburghi (Skócia) Királyi Obszervatórium munkatársa azt állítja, hogy a következő negyedszázadon belül meg fogják találni az értelmes földönkívüli lényeket, sőt felveszik velük a kapcsolatot. A jeles tudós optimizmusát a Darwinról elnevezett, több mint egymilliárd dolláros új kutatási program táplálja, amelynek egyetlen célja van: eldönteni végre, hogy érdemes-e egyáltalán kutatni a földönkívüli intelligenciát. Pontosan fel fogják mérni, hogy az elvileg elérhető távolságban lévő bolygóknak van-e oxigén- vagy ózonrétegük, ami az élet nélkülözhetetlen feltétele? Az Európai Űrkutató Hatóság, az ES A 2015-ben egy Ariane-5 típusú rakétával öt kis infravörös távcsövet küld majd a világűrbe, amelyek két évig távolodnak a Földtől. Végül eljutnak naprendszerünk külső peremére, ahonnan körbe fogják pásztázni galaxisunkat. 640 millió kilométerre a Naptól infravörös szemüket nem fogja már elhomályosítani semmilyen por vagy űrszemét. Az infravörös teleszkópok olyan tiszta felvételeket készítenek majd, amilyeneket csak a naprendszeren belül sikerült készíteni eddig. A tervek szerint ezek a távcsövek négy évig folytatják felderítő munkájukat, és ez idő alatt 120 naprendszer bolygóállományát vizsgálják meg. Azért ennyit, mert a mi galaxisunkban 120 naprendszert ismerünk pillanatnyilag. De azt még nem tudjuk, hogy ezeknek egyenként hány bolygójuk van. Torokszorító lista Összeszorul az ember szívé- torka: az utóbbi két évben eltűnt, brutálisan meggyilkolt kislányok, kisfiúk képét közölte a Stem magazin. A német rendőrség is tehetetlennek látszik a gyermek- gyilkosok fölkutatásában. Egy „szakmájától” megundorodott volt gyermekkereskedő eskü alatt vallotta a bíróságon: a berlini állam- ügyészség már 1993-ban tudott arról, hogy a német fővárosból elcsábított, vagy egyszerűen kilopott fiúkat gyermekkereskedők Rotterdamban, Amszterdamban és Antverpenben bocsátották áruba - szexuális célból. A német hatóság cáfolta, hogy ilyen információja lett volna. A Berliner Morgenpost értesülése szerint a helyi rendőrségnek és ügyészségnek tudomása van arról, hogy német fiúgyerekeket adtak el holland és belga pederaszta-bor- délyoknak. Marcel Vervloe- sem, a belga polgári kezdeményezés vezetője állítólag 7000 oldalnyi (!) terhelő bizonyítékot bocsátott a német hatóságok rendelkezésére. De a dokumentum nem találtatott elég hitelesnek . . . Az EUCOTEQ Network Corporation vezető európai elektronikai gyártó cég, melynek központja Finnországban van. A konszern forgalma 1996-ban 200 millió USD volt. A cég számítógépekhez, ipari és fogyasztási elektronikai berendezésekhez gyárt késztermékeket és részelemeket. Az EUCOTEQ 1998-ban egy új, modern elektronikai gyárat épít Pécsett, közép-európai piacra szánt termékek gyártására. ÚJ PÉCSI VÁLLALATUNKHOZ KERESÜNK MUNKATÁRSAKAT:- Minőségbiztosítási mérnök *- Elektronikai termékfejlesztő márnök/technikus *- Villamosteszt-mérnök/technikus *- Gyártmánytechnológus *- Automatizálási villamos technikus *- Üzemmérnök- Biztonságtechnikai mérnök/technikus- Automatikusrendszer-karbantartó mérnök/technikus- Műhelyvezető gépészmérnök/technikus Elvárások: felsőfokú/középtokú műszaki végzettség többéves tapasztalat elektronikai iparban a *-gal jelzetteknél az angol nyelvtudás feltétel, a többinél előny. Pályázatukat az alábbi címre kérjük május 10-ig elküldeni: ELC0TEQ Kft. Dúsa Ágnes 7625 Pécs, Majorossy u. 36. 72/324-124 i i l f
