Űj Dunántűli Napló, 1998. április (9. évfolyam, 90-118. szám)
1998-04-28 / 116. szám
2 Dunántúli Napló VlLÁGTÜKÖR 1998. április 28., kedd Magyar-ukrán együttműködés Magyarország egy független, demokratikus, stabil és virágzó Ukrajna létében érdekelt - jelentette ki Kovács László külügyminiszter hétfőn Budapesten ukrán kollégájának, Borisz Taraszjuknak, akinek kinevezése utáni első külföldi útja Magyarországra vezetett. Mindketten hangsúlyozták a szervezett bűnözés elleni harcban való együttműködés fontosságát, valamint a regionális, illetve a határ menti kapcsolatok bővítését. * A NATO-bővítés olasz ratifikálásáról tárgyalt hétfőn Brüsz- szelben Javier Solana NATO főtitkárral Gianfranco Fini, az olasz jobboldali Nemzeti Szövetség párt (AN) vezetője. A szervezet egyetért a NATO bővítésével, probléma a kormány- többség részéről vetődik fel. Folytatódnak a csernobili katasztrófa évfordulójára és a Mohi Atomerőmű üzembe helyezése ellen szervezett tiltakozások Szlovákiában. A Greenpeace nemzetközi környezetvédő szervezet aktivistái hétfőn elállták a mohi atomerőmű bejáratát, mert úgy tudták: este elhelyezik az erőmű reaktorában az első fűtőanyagot. Az első helyen végzett Alek- szandr Lebegy volt orosz nemzetbiztonsági főnök a vasárnap megrendezett krasznojarszki kormányzóválasztáson. A szavazatok 45 százalékát sikerült megszereznie, így második fordulóra kényszerül Valerij Zubov jelenlegi kormányzó ellen. Az északír rendezés alapelveiről húsvét előtt létrejött belfasti egyezség óta első ízben tárgyalt személyesen Londonban a brit kormányfő az északírországi brit uralom ellen küzdő radikális katolikus mozgalom, a Sinn Fein vezetőivel, élükön Gerry Adams elnökkel. Általános sztrájk kezdődött hétfőn Dániában: megbénult az ipari termelés és a szállítás. A munkabeszüntetés érinti a légi közlekedést is: fennakadások voltak mind a belföldi, mind a nemzetközi forgalomban. A koppenhágai repülőtér napi 800 járatából 567-et töröltek, köztük a budapestit is. A megmozdulásban a magánszektor szakszerzetbe tömörült 450 ezer dolgozója vesz részt. A palesztin állam izraeli beleegyezés nélküli, egyoldalú kikiáltása „egy második Irán, egy második Irak” megjelenéséhez vezethet a Közel-Keleten - vélte Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök. Megkezdődött a jogi átvilágítás Elsősorban az emberi gondolkodás határait kell lebontani Brüsszelben hozzákezdtek az Európai Unió hat tagjelöltje - hazánk, valamint Cseh-, Lengyel- és Észtország, továbbá Szlovénia és Ciprus - joganyagának az átvilágításához. Ezzel hivatalosan is megkezdődtek a csatlakozási tárgyalások. Az eredeti menetrend szerint ez a munka - plenáris ülés keretében - két napot vesz igénybe, majd szerdán kerül sor az unió és a jelentkezők első kétoldalú tárgyalásaira. A most elkezdett vizsgálat arra hivatott választ adni, hogy a bővítés első körének résztvevői mennyiben felelnek meg már most a közösség jogszabályainak, amely kérdésekben képesek felzárkózni a tárgyalások befejezéséig, s végül miben lesz szükség átmeneti intézkedésekre. A későbbiek során éppen ezért a tárgyalások mostani szakasza meghatározó lehet, hiszen ennek alapján dőlhet el a végső sorrend a felvételben.- Az Európai Unió legkésőbb 2003-ig felveszi a tagjelölteket - jelentette ki Franz Fischler, a brüsszeli bizottság osztrák agrárbiztosa Bécsben, az „Európa határok nélkül” elnevezésű konferencián. A politikus nem mondott pontos határidőt, de véleménye szerint ez a menetrend mindenképpen tartható. Ugyancsak nem adott választ arra a kérdésre, hogy a tárgyalásokban részt vevő hat ország milyen sorrendre számíthat. A konferencia megnyitóján Thomas Klestil, a közelmúltban újraválasztott osztrák köz- társasági elnök hangsúlyozta: Európa egyesülése elsősorban nem azt jelenti, hogy megszüntetik a határok ellenőrzését, sokkal inkább az emberek gondolkodásmódjában sajnálatos módon meglévő határokat kell lebontani. Kubában a kanadai kormányfő. Jean Chrétien repülőtéri fogadásán Fidel Castro a szigetországot 37 éve sújtó amerikai kereskedelmi zárlat hatásait „népirtással egyenértékűnek” minősítette. Kanada nem vesz részt az amerikai embargóban. fotó: feb/reuters Az összekötő csoport büntető intézkedéseket helyez kilátásba A montenegrói elnök Jugoszlávia az elutasító népszavazás ellenére sem kerülheti el, hogy a külföld ne igyekezzék közreműködni a koszovói válság megoldásában. Szerdán Rómában tanácskozik erről a bonyolult kérdéskörről a hathatalmi összekötő csoport. Amerika is nyugtalan: tartva egy újabb balkáni háború kirobbantásától, a Clinton-kormányzat szigorító intézkedések meghozatalára próbálja rávenni európai partnereit. Az aggályok megalapozottak, hiszen mindennaposak az incidensek a jugoszláv-albán határon. Tegnap három albán meghalt, négy pedig megsebesült a szolgálatot teljesítő jugoszláv határőrök ellen intézett legújabb támadásban. A támadók célja az volt, hogy fegyvereket juttassanak be Albániából a Szerbiához tartozó Koszovó tartományba. Az összecsapás helyszínét átvizsgáló nyomozók jelentős mennyiségű fegyverre és katonai felszerelésre bukkantak. Az amerikai, angol, francia, német, olasz és orosz tagokból álló összekötő csoport római megbeszélésére Washington „szigorításcsomaggal” érkezik. A már hatályban lévő fegyverszállítási embargó mellé befektetési tilalom társulna; sőt, valószínűleg a jugoszláv kinnlevőségek zárolásával is megfenyegetik Milo- sevicset. közvetít? Az Egyesült Államokban ugyancsak helytelenítették a minapi népszavazást, amely szerint nem kell a külföldi közvetítés a koszovói válság megoldásában. Amerikai kormánytisztviselők „olcsó trükknek” minősítették a referendumot, amelyet az albán népesség persze bojkottált. A The Washington Post értesülése szerint a 36 éves Milo Djukanovics lehetne az a politikus, aki közvetíthetne a térségben. Montenegro elnökéről egyébként Albright külügyminiszter asszony is a lehető legjobb véleménnyel van: a karizmatikus jugoszláv politikusok közül ő az egyetlen, aki nem ellenzi a nemzetközi közvetítést. Hírháttér Magdeburgi jelzések „A bonni koalíció fekete vasárnapja”. „Megdöbbentő és szégyenletes eredmény”. Ilyen és ehhez hasonló értékelések láttak napvilágot a sajtóban azután, hogy a Szász-Anhalt tartományban rendezett hét végi választáson bekerült a helyi parlamentbe a szélső- jobboldali Német Népi Unió (DVU). Politikusok sora minősítette riasztónak a történteket, amelyeket az tesz különösen sokkolóvá, hogy a német egyesítés óta először fordul elő, hogy valamelyik keleti tartomány törvényhozásába bevonulhatnak egy programjukban leplezetlenül idegen- és fajgyűlöletet hirdető erő képviselői. A választás keserű csalódás volt Kohl számára: a CDU visszaesett, az élen a Bonnban ősszel kormányra készülő szociáldemokraták végeztek. Mindez még belefért volna az erőviszonyok normális törvényhozásbeli hullámzásába, akárcsak a zöldek vagy a szabaddemokraták megbotlása a parlamenti küszöbben. Ám a szász- anhalti fejlemények mögött súlyos társadalmi tényezők húzódnak meg. Az országegyesítést eddig sokan voltak hajlamosak kétélű folyamatként szemlélni, amelynek a nyugat volt egyértelmű nyertese. De Szász-Anhalt még Kelet-Németországon belül is talán a legtöbb gonddal küszködő régió: a munkanélküliséget itt 25 százalékosra becsülik, s különösen a fiatalok azok, akik sokszor kilátástalannak látják a jövőt. Ráadásul - ne felejtsük - szociális nehézséggel és rekord-munkanélküliséggel nem csak Anhaltban, még csak nem is a hajdani NDK-ban kell egyedül szembenézni. Szondy Gábor Kárenyhítés Párizsban A japán válság hatása Európa gazdaságára Az OECD párizsi székhelyén hétfőn megnyílt a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) legmagasabb fóruma, a Miniszteri Értekezlet. A kétnapos tanácskozáson 29 OECD-tagállam küldöttsége vesz részt. Hazánkat Med- gyessy Péter pénzügyminiszter és Fazakas Szabolcs ipari, kereskedelmi és idegenforgalmi miniszter képviseli. A munka az ázsiai helyzet legújabb fejleményeinek megvitatásával kezdődött. A Délke- let-Ázsiából indult, eredendően pénzügyi válság az OECD elemzése szerint az ottani térségen kívül csak korlátozott következményekkel járt, de mielőbbi, szervezeti reformokat is követelő feloldása minden állam érdeke, mert csak így mérsékelhetők a rövidebb-hosz- szabb távú károk - állapították meg a miniszterek. Tokió képviseletében Omi Kodzsi tervezési miniszter az OECD-tagok egyértelmű bizalmát és támogatását kérte a múlt pénteken részletesen ismertetett több mint 120 milliárd dolláros japán állami gazdaságösztönző programhoz. Dominique Strauss-Kahn francia gazdasági csúcsminiszter úgy vélte, hogy a japán helyreállítási program a lényegnél ragadja meg a sziget- ország gazdasági és pénzügyi problémáit, és a siker az elképzelések megvalósításán múlik. Eldugták a brit titkosszolgálati pénzeket? James Bond takarékoskodik A hidegháború elmúltával állítólag a brit titkosszolgálatoknak is szorosabbra kell húzniuk a nadrágszíjat. Hivatalos adatok szerint az MI-5, az MI-6 (a kémelhárítással, illetve a külföldi hírszerzéssel foglalkozó kormányhivatal), valamint a lehallgatást intéző részleg hat évvel előtti 11 ezer munkatársából napjainkra csak 8500 maradt. Ráadásul a túlórákat is lefaragták 38 százalékkal, hiszen sokkal kevesebb a dolguk, mint hajdanán. Hírek szerint „James Bondék” napjainkban többet foglalkoznak a rendőrkollégáikkal való versengéssel, mint eredeti feladataikkal. Az angliai titkosszolgálatok jövő évi költségvetése állítólag mindössze 144 millió fontot tesz ki. Ez annál valószínűtlenebb, mivel mind az elhárítók, mind a felderítők éppen nemrég kaptak új székházakat a Temze partján. S nyílt titok, hogy Blair kormányfő is támogatja a hírszerzést, így például azt, hogy szerezzenek be korszerű műholdakat. A bennfentek ezért úgy tudják, hogy a titkosszolgálatok pénzeit különböző tárcáknál rejtették el. A britek, akik hajdan Európában elsőként kezdtek szervezetten kémkedni, a közelmúltig hivatalosan még azt sem ismerték el, hogy egyáltalán vannak ilyen szervezeteik. Fiatalok bűnözése az Egyesült Államokban Szaporodnak a bandák Nemcsak fiatalkorú társaikat, hanem egész lakónegyedeket tartanak rettegésben a fiatal amerikaiak gengek. Néhány detroiti övezetbe például még a rendőrök sem merészkednek be. A fiatalkorú bandák száma 1989 óta gyakorlatilag megkétszereződött az Egyesült Államokban. A riasztó helyzetre egy országos - tízezer fiatalra kiterjedő - felmérés eredményei hívták fel a figyelmet. E szerint minden huszonnegyedik 12-19 év közötti amerikai iskolás volt már erőszak, rablás vagy zsarolás áldozata, és ez kihat egész életére. A helyzet a nagyvárosokban a legrosszabb, ahol napjainkban a fiatalok negyven százaléka érzi magát a bandáktól megfélemlítve, míg három éve még csak 28 százalékuk nyilatkozott így. A kisvárosokban három éve alig nyolc százalékuk félt csoportba verődött kortársaitól, napjainkban ez az arány elérte a húsz százalékot. A magyarázat: a kábítószeres bűnszövetkezetek, bandák új piacokat keresnek, s azokat a nagyvárosok után az ország kisebb, békés településein akarják megtalálni. A riasztó helyzet láttán Bili Clinton elnök felhívta a kongresszust: alkosson új jogszabályokat, amelyekkel meg lehetne fékezni a bandákat, távol lehetne tartani a fegyvereket, a kábítószereket és az erőszakot az iskoláktól. Ferenczy Europress «• W' I0MMM4MM Wví.v. > •««V» I 1 á 4
