Űj Dunántűli Napló, 1998. április (9. évfolyam, 90-118. szám)
1998-04-25 / 113. szám
1998. április 25., szombat Kultúra - Művelődés Dünántúli Napló 15 Múzeum a Karvaly dűlőben Vámagy Viktor számolatlan esztendők óta köszönti a Liszt Teremben vagy a POTE aulában a komolyzenei koncertekre érkezőket. Parolázik, s a beszélgetés közben olykor előhozakodik egy-egy anekdotával is, a muzsika világából. Talán éppen ráhangolásként a várható koncertélményre. Van honnan mentenie. Hiszen sokunk Viktor bácsija már jóval a kilencvenedik életéve fölött járó örökifjú. Csudás ember, akiből hihetetlen vitalitás, az élet szeretete árad, s aki mint a Filharmónia egykori igazgatója - tisztét fia örökölte -, nagyon is otthon van, ha Pécs zenei élete kerül szóba. Érdekes dolgok tudója, hiszen Pécs „aranyhegyén”, a Donátusban tűkéhez illő panorámás pincéje van, s a koncertek után e pincének vendége volt minden valamirevaló művész, Simándy Józseftől Kocsis Zoltánig, Roberto Benzitől Fai- loni Donatelláig. Harapni a házigazda borát, kipihenni-oldani a koncert estjének feszültségét. S ha például Simándy a népes publikum előtt Erkel Hunyadijából énekelt, a Karvaly dűlő 22-ben népdalt- adott elő Bartóktól, Kodálytól vagy éppen Dankó Pista valamelyik szép, szívet szorongató szerzeményéből. Legenda lett e présház. Járt itt Ránki Dezső, Ferencsik János, Kobayashi Kenicsiró, Cziffra György, Schiff András Kirill Kondrasov és Németh Marika is. Hol lett volna hát alkalmasabb hely arra, hogy Vámagy Viktor zenei emlék-gyűjteményének különleges múzeuma megnyíljék, mint itt, a hegyen, ahol nincs hivatalos nyitvatartási idő, s ahol délutánonként kora tavasztól késő őszig Viktor bácsi fogadhatja a be-be kopogtatókat. A szomszédok, ismerősök a kíváncsi embert - ha arra jár - eligazítják. A tisztelők, barátok pedig tudják, hogy jó időben többnyire bármikor rányithatnak erre az országos ritkaságra, présház-emlékszobára, mely Sebestyén János orgonaművész méltató szavaival nyílt meg a napokban. Több száz dedikált fénykép, kotta, levél. Üzenetek a múltból, az ötvenes, hatvanas, hetvenes évek művészvilágából. A tárlók előtt jó megállni, emlékezni. Egy-egy arcra, mosolyra, dallamra, ütemre. Kozma Ferenc Több száz híresség dedikált fotója a présház-múzeum falán FOTÓ: LÄUFER LÁSZLÓ Magyarul — magyarán A szállóigék A szállóigék olyan szókapcsolatok, rendszerint egész mondatok, amelyek irodalmi, történelmi vagy mitológiai eredetűek, s amelyeknek szerzőjét, fonását ismerjük. Ebben különböznek elsősorban a népi eredetű közmondásoktól. Tartalmuk és formájuk közmondásszerű tömörségének köszönhetik, hogy könyvekből, költeményekből, híres szónoklatokból szárnyra kelnek, s szállnak nemzedékről nemzedékre. Szárnyas szavaknak is nevezik őket. Közkinccsé válásuk során idézet jellegük rendszerint elhalványul, s ezért néha alakjuk is megváltozik. Nyelvében él a nemzet - tanuljuk Széchenyitől. Lesz még egyszer ünnep a világon - vallotta az elnyomatás sötét éveinek magyarja Vörös- martyval. Petőfi-vers címét idézzük, valahányszor ezt mondjuk: A virágnak megtiltani nem lehet.. . Madách Az ember tragédiájában írta le: Milliók egy miatt - Sok az eszkimó, kevés a fóka - Ember küzdj, és bízva bízzál - A Dunának, Oltnak egy a hangja - szállóigével Adyt, a Rendezni végre közös dolgainkat - szövegrésszel József Attilát idézzük. A szállóigék a közmondásokhoz hasonlóan a maguk helyén használva mindig üde színfoltot jelentenek a mindennapi élet szürke, elkoptatott prózájában. De amíg a közmondás népies stíluselem, addig a szállóige művelődéstörténeti, irodalmi tájékozottságot tükröz. Tegyük próbára önmagunkat, s nevezzük meg a következő néhány szállóige szerzőjét és forrását! Egynek minden nehéz, soknak semmi sem lehetetlen - Ha nincs kenyerük, egyenek kalácsot - A pénznek nincs szaga — Párizs megér egy misét - A lángész: egy százalék ihlet és kilencvenkilenc százalék verejték - Lássuk, Uramisten, mire megyünk ketten - Nem hal meg az, ki milliókra költi dús élte kincsét. A legtöbb joggal a szállóigékhez sorolhatjuk a népmesék általánosan ismert és gyakran használt fordulatait: Hol volt, hol nem volt - Itt a vége, fuss el véle - Hol jársz itt, ahol a madár se jár? Több, szállóigének számító közkeletű nyelvi kifejezés forrása valamely adoma, népi gyermekjáték. Mit is mondott a kábái asszony (Igyunk egyet, komámasszony!). Ivásra való felszólítás, ha a gazda nem elég figyelmes, és megfeledkezik a kínálásról. Ugyanilyen szerepű a: Mit mondott az öreg Kis? (Hogy egy kicsit igyunk is) - Másról beszél, mint Bodóné, mikor a bor árát kérik - megállapítás olyankor hangzik el, amikor valaki el akarja terelni a figyelmet a beszéd tárgyáról. A Hol az olló, komámasszony? - gyermekjáték-szövegrész a közíró tollán a kényes ügyek iránti tréfás érdeklődés, tudakozódás stíluseszköze. Rónai Béla A színház szentháromsága Törékeny öregember ül a Pécsi Nemzeti Színház 3. számú próbatermében a hatodikos-hetedikes gyerekek előtt. A nyolc-, vanöt éves Czímer József. Az ország egyik legnevesebb dramaturgja, akinek munkássága is legenda, és aki a tizenharmadik könyvét írja. Részben azért utazott Pécsre, hogy a Nagykanizsáról érkező önképzőkörös diákoknak a dráma titkairól beszéljen, és kicsit azért is, hogy megforduljon annak a színháznak a falai közt, amelynek tanácsadója majd fődramaturgja volt. A gyerekeknek beszélt hivatásáról, a „színház első irodalmi támaszá- rój”, amit ő annyi alázattal, a háttérben maradva is biztos mű- ítészi szigorral töltött be. S ha kérték - és őt gyakran kérték - segített a darab- és a színészválasztásban is, sőt, kortárs drámákat is fordított. Fölidézte vitáit Goda Gáborral, Pándi Pállal, a tiltott, „70 nézős” előadásokat, melyek közé Csurka „Deficit”-je is tartozott. Említette Hernádi Gyula „Falanszterét”, amely ugyanígy tüske volt a hatalom szemében, de egy országos fesztiválról elhozott minden díjat. Beszélt a színházcsinálás titkairól is. Czímer Józseffel ezután a történelmi korszakot felidéző előadás után váltottam szót.- Tisztelt Tanár Úr, Ön 1968-tól 1988-ig a Pécsi Nemzeti Színháznál dolgozott.- Húsz éven át?-Ebben az időszakban mutatják be a Caligulát Paál István rendezésében, Déry és más kortárs szerzők műveit.- Az Übü királyt, ugyancsak Paál rendezésében, Déry Óriáscsecsemőjét, Illyést, Spiró „A nyulak Margitját... A Caligula szerepválasztásánál egy egész délelőttöt átvitatkoztam Paállal, aki egy fiatal fiút akart a színpadra vinni, akinek egy Bibe- rach is sok. Paálnak talán az volt a tragédiája, hogy született partizán volt és rendkívüli tehetség. Pécsett is megpróbált amatőr színházat csinálni. A Caligulában, amikor az egyik patríciust leszúrják, ragaszkodott a konyhakéshez. Hiába hozott a kellékes a városból nyolcat is, egyszer csak elmaradt a próba. Kiderült, hogy felutazott Budapestre konyhakésért. És ma is őrzöm a műanyagpatkányt, amit az Übü király bemutatója alkalmával kaptam. . .-A dramaturg a színház és közönség közt hol „kint", hol „bent" áll. Hogyan látja megnyerhető-e színháznak a ma embere, aki anélkül is elég konfliktust él meg?- Alapvető a közönség! És a dráma-színház-közönség szentháromsága! A Pécsen töltött időszakban ez a kapcsolat nagyon intenzív volt! Abban a présben számos, jelentős darab született, és magam is naponta tájékozódtam a rádióból és más módon, hiszen csak az Egyesült Államokban minden napra jut egy bemutató. Ha egy fordító kapott egy nyugati darabot, elsőnek hozzám hozta el. A nézőt ma sem lehet másképp megnyerni: tájékozódni kell, de ehhez mély ismeretekkel kell rendelkezni. És jeligém, hogy a közönséget soha nem szabad hülyének nézni. Bóka Róbert Történelmi pillanat a Pécsi Nemzeti Színház páholyában. Illyés Gyula (balról) beszélgetőpartnere Czímer József dramaturg FOTÓ: ŰJ DUNÁNTÚLI NAPLÓ ARCHÍVUM Pécsi festőművész Krakkóban Erdős Jánosnak, a pécsi Művészeti Szakközépiskola festőművész-tanárának tárlata nyílt a napokban a Krakkói Izraeli Kulturális Központban. A meghívók figyelmét ószövetségi ihletésű munkái keltették föl, s az, hogy egy nem-zsidó hogyan látja a holocaust problémáját. Egy német festőművésszel együtt mutatkozott be, a tárlat a hónap végéig látogatható. B. R. Szépirodalom tanároknak „Kávéházi beszélgetések” címmel új, kötetlen pedagógus-továbbképzési forma indult magyartanároknak. Ingyenes továbbképzésen friss szépirodalmi műveket mutatnak be a. szerzők az pécsi Elefántos-ház Morik caffé-jában. Az, aki tíz alkalommal megjelenik a beszélgetéseken, 30 órás pedagógus-továbbképzésről kap tanúsítványt a megyei pedagógiai intézettől. Legközelebb május 6-án 15 órától Tornai József ismerteti esszékötetét. Első díj A POTE-Pannonton Kórus a lengyelországi Bydgoszczban a IV. Nemzetközi Kórusfesztiválon 22 résztvevő között az első díjat szerezte meg. A Jelenkor májusi számából A kultúra támogatásáról A magyarországi és a határon túli kultúra támogatása lesz a fő téma a Duna Televízió vasárnapi Heti Hírmondó című műsorában. Az adásban a meghívott politikusok a következő kérdésekre keresnek választ: Lé- tezhet-e modem Magyarország kulturális értékeink megőrzése és a kultúra állami támogatása nélkül?; Milyen a hazai kulturális piac?; Mennyiben képesek átvállalni állami feladatokat egyesületek, civil szervezetek, szponzorok?; Hány könyvkiadót, színházat, komolyzenei együttest tud eltartani a hazai piac?; Hogyan segíthetjük a határon túl élő magyarság kulturális identitásának megőrzését? A Jelenkor májusi számában Kukorelly Endre, Oravecz Imre, Peer Krisztián, Vörös István, Király Levente, Schein Gábor, Molnár András, Lázár Balázs és Gellén-Miklós Gábor verseivel találkozhatnak az olvasók. A prózarovatban ezúttal Takács Zsuzsa Ragyogó trón című rövid írása, Zeke Gyula Franki A Hon budapesti fotóiról írott sorozatának második darabja, Péterfy Gergely A B oldal című regényének újabb fejezete, Podmaniczky Szilárd Elvetemült naplók (y.) című munkája, valamint Karátson Endre Kutyabajom című elbeszélése olvasható. Külön figyelmet érdemel a rovat érdekessége, Marcel Proust ál-Go- uncourt-napló töredéke Lóránt Zsuzsa fordításában és bevezetőjével. A színház iránt érdeklődők e lapszámban elolvashatják Krzysztof Plesniarowicz Kantor testamentuma című tanulmányát, mely a nagy hatású lengyel színházi személyiség utolsó előadásával foglalkozik, valamint P. Müller Péter különböző Hamlet-átiratokat vizsgáló írását. Martyn Ferenc patrónusá- hoz, Török Lajoshoz írott franciaországi leveleinek újabb darabjaival ismerkedhetnek meg a festő művészetének tisztelői. A kritika-rovatban Nagy Gabriella Peer Krisztián Szőranya című verseskötetéről, Várdi Péter Ficsku Pál Élni három nővel című novelláskőteté- ről, Havasréti József pedig Boldizsár Ildikó meséket elemző tanulánykötetéről, a Varázslás és fogyókúráról ír. Kulturális ajánlatok Lehetetlen? Új sorozat indul április 30-án 19 órakor a pécsi Ifjúsági Házban. „Lehetetlen” címmel a televíziós műsorából jól ismert Vámos Miklós vezeti az élő showműsort, melynek vendége Vári Éva színművésznő lesz. (ly) Kórustalálkozó. Május 2-án és 3-án tartják Pécsett a II. Dunamelléki Református Egyházkerületi Kórustalálkozót, melyen a Pécs-kertvá- rosi Református Gyülekezet „Psalmus” kórusa és a Pécsi Evangélikus Gyülekezet énekkara mellett három hazai vendégegyüttes szerepel. 2-án 17 órától a kertvárosi templomban énekelnek, 3-án pedig Bolyban, Sellyén, Nagyhar- sányban és Zengővárkonyban szerepelnek az istentiszteleteken. (ly) Kiállítások. A pécsi Arthus Galériában április 27-én 17 órakor Kass János grafikusművész tárlata nyűik meg. A Közelítés Galériában ezen a napon Varga Rita mutatkozik be. (ly) A Dominikánus Ház ajánlatából. Folytatódik az Exkluzív Teaház sorozat, melynek keretében április 28-án 18 órakor a Bagolyvár Könyvkiadó igazgatója, Doubravszky György lesz a vendég. 29-én 19 órakor „A ritmus esztétikája” sorozatban Tarnay László a funky-zené- ről beszél. 30-án 19 órakor Vass Bence gitárkoncertje kezdődik. (ly) Ifjúsági Fesztivál. Ma 8 óra 45-től a pécsvá- radi Művelődési Központ előtt térzenével kezdődik a Baranyai Ifjúsági Fúvószenekarok Fesztiválja. A 14 együttes délután fél 5-kor gálaműsort ad. A VI. Baranyai Gyermek és Ifjúsági Fesztivál április 30-án a pécsi Szivárvány Gyermekházban zárul. Délelőtt kézműves foglalkozás és bábműsor lesz, 13 órától pedig a Művészeti Szakközépiskola táncosai lépnek fel. A fesztivál gálaműsora 14.30-kor kezdődik.(ly) Nívós pécsi kórus. Szép pécsi siker született a hét végén az ének-zene tagozatos általános iskolák kórusainak harmadik országos fesztiválján. A Testvérvárosok Terei Általános Iskola Tillainé Merácz Ágnes által vezetett nagykórusa kiemelt nívódíjban részesült. (sn) I l A
