Űj Dunántűli Napló, 1998. április (9. évfolyam, 90-118. szám)

1998-04-02 / 91. szám

1998. április 2., csütörtök Magazin Dünántúli Napló 15 Oxfordi professzor könyve is megerősíti Nem Marco Polo volt az első európai Kínában A feltételezés, amit tudományos körökben már többször emlí­tettek, most megerősítést nyert. Angol kutatók találtak egy ti­tokzatos kéziratot, amely szerint 1217 augusztusában négyár- bocos hajó siklott be Zaitun délkelet-kínai város nyüzsgő kikö­tőjébe, fedélzetén egy zsidó származású olasz kereskedővel, bi­zonyos Jákobbal. Az időpont különösen figyelemreméltó: négy évvel Marco Polo Kínába érkezése előtt. Színes világ A fehér holló sem ritka. A kínai szakemberek egy­előre nem találnak magya­rázatot arra, miért szaporod­tak el Közép-Kína termé­szetvédelmi területén az al­bínó állatok. A rezervátum sűrű erdejében mind gyak­rabban látni fehér szőrméjű medvét, szarvast, fehér kí­gyót vagy teknőst, sőt az er­dőben még a fehér holló sem ritka. A kaszinók vonzzák az öngyilkosokat. Las Ve­gasban a helyi lakosok és a vendégek együttes öngyil­kossági aránya 4,28 száza­lék - a legmagasabb az USA-ban. A szintén kaszinó városnak számító Renóban 2,31 százalék, Atlantic Cityben pedig 1,87 százalék az arány. A kutatók szerint a játék vonzza az öngyilkos hajlamúakat, s mivel nagy a kockázat, olykor a veszte­ség, a gyengébb idegzetűek a halálba „menekülnek”. Ha mindez igaz, akkor nem Marco Polo volt az első európai a Mennyei Birodalomtan, sőt megerősödhet az a néha-néha felbukkanó gyanú is, hogy ő ta­lán nem is volt Kublaj kán mongol-kínai császár udvará­ban. Sőt mi több: talán bizony el sem hagyta Itália napsütötte partjait. Akadtak már eddig is tudó­sok, akik furcsának találták, hogy Marco Polo valamennyi kínai város- és személynév per­zsa változatát használta. Ők úgy érzik, nem kizárható az a lehetőség, hogy Marco Polo egy perzsa útleírást fordított olaszra és ezzel szerzett világ­hírt. Könyve ráadásul szabályos bédekker, nehezen olvasható munka. Ellentétben Jákobéval, ami érzékletesen adta vissza az akkori világ messze legfejlet­tebb, legcivilizáltabb és legkul­turáltabb birodalmában höm­pölygő életet. Mesés gazdag­ság, tarka tömeg, gyönyörű há­zak, kitűnő orvosok, naponta megjelenő újságok - 1271 -ben? Ezek szenzációs korabeli in­formációk, ha ... Ha ez a napló, amelynek fordítását nagy várakozás előzi meg, egy­általán létezik. David Selboume professzor, az oxfordi egyetem tanára ugyanis azt a különös kijelen­tést tette, hogy nem áll módjá­ban megmutatni az eredeti kéz­iratot és azt sem mondhatja meg, hogy miért. „Tudatában vagyok annak, mondta, milyen felbecsülhetetlen kincs került a kezembe és felelősséget vállal­tam azért, hogy a világ ne tudja meg, hogyan.” Ilyen még nem volt. De még a brit kínakutatók is elismerik, a dolog túlságosan érdekes ah­hoz, hogy egyszerűen a sző­nyeg alá söpörjék. Ferenczy Europress N N 0 N M X A Budapesti Értéktőzsde legnagyobb hazai befektetője 5 Nettó eszközérték:* 40 228 064 532 forint Elért hozamok:** 12 hó* 3 hó* 6 hó* indulás óta* (1996. október 28.) r"v ™Y'"V %',riw/v Alapkezelő: Budapest Alapkezelő Rt. LEGYEN ÖN IS A SIKER RÉSZESE! A Budapest Növekedési Alap és a Budapest Alapkezelő egyéb befektetési alapjai a Budapest Bank Rt. fiókjaiban vásárolhatók. * 1998. március 26-ai adat ** A múltbeli adatok nem jelentenek garanciát a jövőbeli hozamokra. Kérje és olvassa el az alap tájékoztatóját mielőtt meghozza döntését. V­R s Budapest Alapkezelő Rt. A Budapest Bank-csoport tagja Gólyalábrekord. Az USA-beli Orlandóban a 16 éves Travis Wolf új Guinness-rekordot áhított fel: több mint 12 méter magas gólyalábon 26 lépést tett meg botlás nélkül, folyamatosan. (Eredetileg 25 lépés megtételét ter­vezte.) FEB-Reuters Csőbe húzva A világ legöregebb metrója Londonban működik, és mi tagadás, ez meg is látszik rajta. A metró egyik északi szárnyát egyszerűen csak „Nyomorvo- naí”-nak titulálják, annyira le­romlott az állapota. Néhány ál­lomáson a málló vakolat alól kilátszanak az 1863-ban épült sárga téglafalak. Ráadásul a londoni metrón kétszer annyiba kerül egy jegy, mint a washingtonin, ám a vo­natok csak fele olyan gyorsan haladnak (átlagosan 30 km/óra sebességgel), mint a jóval kor­szerűbb washingtoni metró. A „Tube” azaz Cső bece­névvel illetett londoni metró­rendszer teljességgel ellentéte annak a felgyorsult tempójú, modem Angliának, amit az energikus munkáspárti kor­mány elérni szeretne. A prob­léma csak az, hogy a hálózat rendbehozása legalább 12 mil­liárd dolláros (2520 milliárd forintos!) beruházást jelent. Elsősorban az alagutakat át­fogó számítógépes jelzőrend­szerre lenne szükség, és akkor a vonatoknak nem kellene - ütközésveszély miatt - a leg­váratlanabb helyeken megáll­niuk. A mai helyzet ugyanis, az, hogy a szerelvények időn­ként sivító fékekkel leállnak a zord alagútrendszer valamely pontján, és aztán hosszú per­cekig ott vesztegelnek, anél­kül, hogy az utasokat tájékoz­tatná valaki is ennek okáról. A korábbi konzervatív kor­mányzat privatizálni akarta a metrót is, mondván, kerítsen pénzt a reparálásokra majd az új tulajdonos. Ez a módszer máshol többé-kevésbé bevált. Ám a Munkáspárt, az erős metrós szakszervezet nyomá­sára, mindig is ellenezte a „Cső” teljes privatizációját. Most Blair ezzel a csapdával küszködik, hiszen ha kor­mánypénzekből finanszíroz­nák a rekonstrukciót, füstbe menne a költségvetési deficit két éven belüli lefaragásának terve - noha tavaly ezt ígérte meg a választóknak. Van azonban egy „mentő­vágány”: az állam osztozna a magáncégekkel. Előbbi üze­meltetné a járatokat, utóbbiak gondoskodnának a karbantar­tásról és a fejlesztésről. És fi­zetnék az újjáépítés számláját is ... Ferenczy Europress A hormonok és a tehetség Az iskolában gyakran hallani, hogy a fiúk jobbak a matema­tikában, a lányok viszont könnyebben tanulják a nyel­veket. A baltimori John Hop­kins Egyetem tudósai szerint a tesztoszteron nevű férfi nemi hormon dönt a tehetség dolgá­ban. A kutatók olyan férfiakat vizsgáltak, akiknek a tesztosz- teronszintjük az átlagosnál alacsonyabb. Kiderült, hogy hormonkezelés híján problé­mát okoz számukra a geomet­riai formák és a számok meg­jegyzése. A nyelvi teszteknél viszont 25 százalékkal jobb eredményeket értek el, mint a többi férfi. Adrian Dobsnak, a vizsgálat vezetőjének nyilatkozata sze­rint most arra próbálnak rá­jönni, hogy létezik-e optimális tesztoszteronszint. Azt azért nem mondják, hogy azok a nők, akik építészek akarnak lenni, szedjenek tesztoszte- ront, vagy a politikai pályára készülő férfiak ösztrogénkeze- lésben részesüljenek. Eddig csak a női hormont vetették alapos vizsgálat alá, itt az ideje tehát, hogy a férfihormont is alaposan górcső alá vegyék. Ä vizsgálatnak arra kell fényt derítenie, hogy a fiúk és a lányok közti különbségeket társadalmi hatások, például a nevelés eredményezi-e, vagy pedig testi okok indokolják. Ä tudósok ugyanis eddig abból indultak ki, hogy a tesztoszte­ron kizárólag a szexualitást befolyásolja. Most vannak arra mutató jelek, hogy a szel­lemi tevékenységre is hatást gyakorol. t

Next

/
Thumbnails
Contents