Űj Dunántűli Napló, 1998. április (9. évfolyam, 90-118. szám)

1998-04-22 / 110. szám

1998. április 22., szerda Kert - Szőlő - Balkon Dunántúli Napló 7 Oldalszerkesztő: Miklósvári Zoltán K/ aatőá ' ■ s*%; Gazdahírek Borverseny. A nevezett minták 23%-a aranyérmes lett a kővágószőlősi Zson- gorkő Baráti Kör hagyomá­nyos borversenyén. Havrán István borász kiemelkedő­nek ítélte az évjáratot, ezt mutatták a verseny eredmé­nyei is. A legmagasabb pontszámokat a Sauvignon blanc, Chardonnay és Olaszrizling fajták érték el. A nagydíjat Vicze Ferenc 1997-es Savignon blanc bora nyerte, kiilöndíjat ka­pott Tóth József és ifj. Her- gyó László. (k) Növényszaporítás. Meg­jelent a Czáka-Füstös- Hrotkó szerzőhármas A nö­vényszaporítás ábécéje című könyve. A szakiroda- lom az oltás, a vetés, a dug­ványozás területéről nyújt ismereteket a kertbarátok számára. A könyv sok rajz segítségével szól az ivaros és az ivartalan szaporítás elvi alapjairól, a szaporító­anyagok - mag, dugvány, oltóvessző - begyűjtéséről, tárolásáról, a szaporítási módokról, a kikelt, meg­eredt, meggyökeresedett növények további kezelésé­ről. A szakirodalom meg­rendelhető a Futár Szak- köny vszolgálatnál (1300 Budapest, Pf.: 126.). (k) Mindent egy helyen- vetőmagok- növényvédőszerek- kerti szerszámok aKHnVHR05l GOZDnBOLTBOII ^ Diana tér 22. ilEMTZ f\ Se KEEEG&f A örökzöldek díszcserjék évelők egynyári virágok széles választékban kiváló minőségben. Tiborc u. 46. Nyitva: 9-18 óráig. Növényvédelem az esők után Erős gyomosodás kezdődött a kertekben és a szőlőkben Az elmúlt hetek csapadékos időjárásának következtében erős gyomosodás kezdődött. Egyre többen kérdezik, hogy a jelenlegi kö­rülmények között milyen gyomirtószert javasolnék. Erre a vá­lasz kiskerti körülmények között nem is olyan egy­szerű. Azokon a területeken ahol idősebb gyümölcsfák, vagy magas törzsű szőlőültet­vény van, továbbá a kerítés melletti (tarackbúzás, csalános) területeken a glifozát tartalmú gyomirtó szerek (Glialka, Gli- fosz, Roundup, Nitosorg, Medá­lon) javasolhatók. E készítmények alkalmazá­sánál tudni kell, hogy zöld nö­vényi részeken keresztül szí­vódnak fel. Abban az esetben, ha a fenti szerek például tősar- jakra, vagy szőlő esetében ki­pattant rügyekre jutnak, a fák, illetve a szőlőtőkék pusztulását okozhatják. Ezért a munka megkezdése előtt ajánlatos meggyőződni arról, hogy a fák körül nincs-e tősarj (ha van, akkor a talajszint alatt vágjuk le), a szőlő esetében pedig a tő­kék talaj közeli részét fóliával tekerjük be. A készítmények akkor hatásosak, ha a gyomok már elérték a 15-20 centiméte­res magasságot. A másik lehetőség a Finale S használata. Ugyancsak totális gyomirtószer, de nem okoz az előzőhöz hasonló problémát, tehát a kultúrnövényre jutva csak azokat a zöld növényi ré­szeket károsítja, melyek érint­keztek a szerrel. Főleg azokon a területeken javasolható, ahol a magról kelő gyomnövények vannak túlsúlyban (pl. tyúkhúr, disznóparéj stb.). Mindkét lehe­tőségnél viszonylag lassú gyomnövény-pusztulásra kell számítani (10-20 nap). A gyomnövények leszára- dása előtt végzett talajmunkák a szerek hatékonyságát nagy­mértékben csökkentik. A fenti készítményeknek a felszívó­dása után utóhatása, csírázás­gátló hatása nincs. Sokan kérdezik, hogy a nö­vényvédő szer csomagolóanya­gán miért nincs százalékban feltüntetve az alkalmazható permetlé töménysége? Nos, a növényvédő szerek nagyobb részénél területre - kg, 1, gr, ml/ha vagy 100 négyzetméter - értékek szerepelnek. Ennek oka, hogy a nagyobb hatékony­ságú készítmények esetleges túladagolásnál fitotoxikus tüne­teket okozhatnak. A növény­védő szerek hatékonyságát nem a permetlé töménysége, hanem az egységnyi területre kijutta­tott hatóanyag mennyisége ha­tározza meg. A kijuttatás-permetezés előtt mérjük fel, hogy az adott - pél­dául száz négyzetméternyi terü­letre a permetezőgépünkkel mi­lyen lémennyiségget tudunk egyenletesen kijuttatni. Ha pél­dául három-négy liter/száz négyzetméter permetlé ele­gendő, akkor ebbe a vízmeny- nyiségbe keverjük bele a száz négyzetméterre szükséges nö­vényvédő szert. A legtöbb készítménynél a tól-ig értéket adták meg, az alsó értéket a vegetáció kezdetén, a magasabb értékeket pedig a ve­getációs felület növekedésének megfelelően adjuk. Czigány Csaba A tavaszi esők után most gazosodnak a földek fotó: laufer l. Lapok a kertész noteszából A paradicsompalánták kiültetése Falvainkban a vezetékes víz megjelenése lecsökkentette az ásott vagy fúrt kutak jelentősé­gét; sok esetben az ásott kút - ami addig a porta egyik legfontosabb létesítménye volt - emész­tőgödörré vál­tozott. Most a vidéki telepü­lések egyre több figyel­met és pénzt fordítanak a szennyvíz elvezetésére és keze­lésére, így talán a kutak is visz- szanyerik eredeti szerepüket, és részt vesznek a családi gazda­ság vízellátásában. Itt az ideje, hogy kiültessük a paradicsomot. Erős, fejlett pa­lántákat érdemes ültetni, mert ezek korán érlelik be első gyü­mölcseiket. A növénykéket mé­lyen helyezzük a földbe, mert a szár alsó részén is képződnek járulékos felszívógyökerek, amelyek erőteljesebbé teszik a növekedést és termésképzést. A megnyúlt palánták szárát fek­tessük a földbe, így ezek is tel­jes értékűekké válnak. A gombabetegségek (alter- nária, fuzárium) ellen közvetle­nül a kiültetés után permetez­zük meg valamilyen gombaölő­szer (Dithane M 45, Rézoxiklo- rid, Orthocid) oldatával. Ne késlekedjünk a babvetés- sel! A talaj már eléggé felmele­gedett ahhoz, hogy a hőmérsék­letre meglehetősen igényes babszemek kicsírázzanak. Ne takarékoskodjunk a vetőmag­gal; a sorban a babszemek két­három centiméteres távolságra legyenek egymástól, csak így várhatunk bőséges hüvelyter­mést, mert a babnövény nem bokrosodik. Régebben a szakaszos bab­vetés volt előnyös annak érde­kében, hogy minél hosszabb időn át lehessen zsenge hüve­lyeket betakarítani. Manapság a háztartási fagyasztók levették ezt a gondot a kertművelők vál­láról, hiszen a zöldbab - né­hány perces előfőzést követően - kiválóan lefagyasztható. Sok kertben található nemes szeder. Ezeket a bokrokat met­szeni szükséges: a letermett in­dákat tőből kell kivágni, a friss hajtásokon keletkező oldalhaj­tásokat pedig három rügy felett kell visszametszeni. Bálint György A vegyes ültetés előnyei (3.) Hihetetlenül hangzik, de a ró­zsa kimondottan szereti a le­vendulát, a zsályát és a fok­hagymát. Persze a háziasszo­nyok nem látják szívesen vi­rágoskertjükben a fokhagy­mát, különösen nem a rózsák között. Ha mégis élünk ezek­kel a társításokkal, megfékez­hetjük a félelmetes rózsaliszt- harmatot, a mézharmatot és a levéltetvek elszaporodását is. Ha a rózsák tövébe ősszel duggatjuk el a fokhagymát, kedvelt virágunkat megóvjuk a legtöbb gombabetegségtől. Hasonló jó szolgálatot tesz a rózsakertben a levendula, a zsálya és a kakukkfű is. Ezek az illatos virágú gyógynövé­nyek távol tartják a hangyá­kat, vonzzák viszont a katica­bogarakat. Azok lárvái szíve­sen lakmároznak a levéltetvek kolóniáiból. A bársonyvirág felfrissíti a rózsatövek körüli talajt, és fejlődésre serkenti a töveket. Ha a levéltetvek már meg­telepedtek rózsáink friss vi­rágkezdeményein, a burgonya leve még elűzi őket. Ajánlatos tehát félretenni a főtt burgo­nya levét, majd lehűteni és hígítás nélkül bepermetezni a fiatal hajtásokat, valamint az üde zöld leveleket, melyeken szívesen telepszenek meg a tetvek. A jó és rossz növényi szomszédságok közül íme még néhány példa, melyeket bátran ajánlunk minden kis­kerttulajdonosnak. A bokor­bab kedveli a borsikafű, az uborka, a káposzta, a kara­lábé, a fejessaláta, a tépősa­láta, a retek, a zeller és a pa­radicsom társaságát. Nem kedveli azonban a vörös­hagyma, a póréhagyma, a fokhagyma és a borsó közel­ségét. A borsó nagyon jól érzi magát a kapor, a sárgarépa, a káposztafélék és a retek köze­lében. Vethetjük a borsó sorai közé is ezeket a vele jól tár­suló növényeket. Borsót soha ne ültessünk viszont a burgo­nya, a karósbab, a paradicsom és a hagymafélék közvetlen közelébe. A hónapos retek jól társul a babbal, a borsóval, a szamócával, a sarkantyúvi­rággal, a sárgarépával, a salá­tával, a petrezselyemmel, a spenóttal és a paradicsommal, de nem szereti, ha közelében uborka van. Király László Egy kevésbé ismert almafajta: az Ariét Egy korábbi stájerországi ta­nulmányúton - amikor is az ottani szuperintenzív almaül­tetvények fajtáit tanulmá­nyoztuk - feltűnt nekem egy impozáns küllemű almafajta: az Ariét. Kérdésemre az osztrák gazda elmondta, hogy nem nagy arányban termesztik ezt az egyébként méretes és mutatós faj­tát, mert ők inkább őszi almának te­kintik, mint télinek. Szü­lői: a Golden Delacions és az Ida red, s az Ariét sze­rencsére egyesíti a szülők jó tu­lajdonságait. Megbízha­tóan és rendszeresen terem, hektáronként 400-500 má­zsás termésről számolt be a gazda, szuperintenzív ültet­vényen. A gyümölcs nagy, fedő­színe egyenletesen piros-na- rancspiros, a gyümölcshús il­latos, finom ízű, vonzó aro­mákkal. Jól tárolható, de első­sorban ősszel, tél elején érté­kesítik. Rossz tulajdonsága­ként említették, hogy hajla­mos a gyümölcshullásra. (Ezt a kedvezőtlen tulajdonságát véleményem szerint óvatosan kell kezelnünk, hiszen a 400-500 q/ha termés a beta­karított és értékesített meny- nyiségre vonat­kozik, és csak I. osztályú árura!) Növekedési erélyét közepes­nek mondták. Képünkön M. 9- es alanyon, ma­gasan szemzett, kétéves Arlet-fa látható, szuper­intenzív korona­formán, a képen kivehető, hogy az alsóbb ágakat fel kellett kötni, nehogy a gazdag termés leszakítsa. Biztos vagyok benne, hogy az Arletnek helye van a hazai almafajta-szortimentben, kü­lönösen szuperintenzív ültet­vénynél. No de 1998-ban mi­lyen más ültetvényről lehet indokoltan beszélni? Buzássy Lajos Időszerű szobanövényeink átültetése A virágcserépben vagy ládá­ban nevelt szobanövényeinket időnként át kell ültetni, miután a gyökerek teljesen átszövik az edény földjét, kiélik a táp­anyagot, le­rontják a talaj szerkezetét. Az átültetés ideje a ta­vasz, vagy a nyár vége. Azoknál a cserepes növényeknél, ame­lyeknek levelei törékenyek, vagy a cserép szélére hajolnak - afrikai ibolya, begóniák -, a cserepet lefele fordítjuk úgy, hogy a növény levelei között ujjainkkal azt rögzítjük. Ez­után a cserép oldalát ütögetve próbáljuk leemelni a földlab­dáról. Előtte ne öntözzünk, így a szikkadt földlabda könnyeb­ben kicsúszik a cserépből. A felfelé növő növényeink­nél - mint a rákvirág, a vízi­pálma, a tigrislevél - a csere­pet lefelé fordítjuk, ujjainkkal tartva a talajfelszínt, majd a cserép szélét az asztal széléhez ütögetjük, amíg a földlabda ki­csúszik a cserépből. Ha díszcserépben van a vi­rágcserép, előfordul, hogy a cserép alján sok gyökér kibú­jik. Ha ezeket elvágjuk, a nö­vény megsínyli, esetleg el is pusztul. Ezért inkább a csere­pet törjük le a földlabdáról, hogy a gyökerek ne sérüljenek. A kiemelt földlabdán a külső, pusztult, barnás-üreges gyöke­reket éles késsel távolítsuk el az élő, világos, egészséges gyökérrészig. A földlabda első részéről a kilúgozott szürkés, esetleg mohás, rossz szerke­zetű talajréteget távolítsuk el, de a földlabdát ne lazítsuk, ne szedjük szét. Az aszparágusz húsos gu­móiból, ha túl sok van, egy ré­szét távolítsuk el, így kisebb lesz a gyökérlabda, és ez nem árt a növénynek. Az eredeti cserép átmérőjénél 2-3 cm-rel nagyobb cserépbe ültessünk. A soklyukú műanyag cserép al­jára 1-2 ujjnyi vastagon friss, tápdús földet tegyünk, majd erre a növényt. Az egylyukú kerámia (égetett agyag) cserép alján a lyukra kis cserépdara­bot helyezünk, majd arra 1 cm homokot, s utána a friss földet, amire a növény kerül. Tetejére is friss földet halmozunk. A cserép fala és a földlabda közé ujjunkkal, vagy fapálca segít­ségével tömörítjük be a földet úgy, hogy üreg ne maradjon. Addig töltjük, hogy a cserép felső széle alatt ujjnyi rész ma­radjon az öntözővíznek. A szobanövényeknek kü­lönböző a talajigényük, átülte­tésnél erre figyeljünk! Mész- mentes, kissé savanyú kémha­tású földbe ültessük a ciklá­ment, hortenziát, azáleát, be­góniákat, babért stb. Erre a „Florasca A” típusföld, kevés rostos tőzeggel keverve megfe­lelő. A laza talajt kívánó növé­nyek, mint a ciklámen, bromé- liák, afrikai ibolya földkeve­réke ugyancsak tőzeggel vagy perlittel lazítható. A frissen átültetett növényt tartsuk zártan, ne tegyük ki a szabadba. Gyakrabban és ke­vés vízzel öntözzük, lomboza­tát permetezzük vízzel. Búzás László Pécs, Szigeti út 94. Tel: 72/312-891 FŰNYÍRÓ VÁSÁK • elektromos- benzinmotoros- önjáró fűnyírók, fűnyíró traktorok Kapálógépek, permetezők és egyéb kerti gépek teljes választéka a legalacsonyabb áront A KERTBARÁT bolt Pécs, Béri Balogh Á. u. 1. (Búza léri kis piac mellett); a MEZŐGAZDASÁGI GAZDABOLT, Siklós, Felszabadulás u. 97; a SUMMIT-AGRO HUNGÁRIA Kit. és a BARANYA MEGYEI NTÁ ismertetését tartja szaktanácsadással egybekötve az alábbi Időpontokban: PÉCS 1998. április 25. (szombat) 8-12 SIKLÓS 1998. április 30. (uOttrtik) 14-17 Ulnően 20. vásárló ajándékot kapl Minden érdeklődét várnak a rendezők.

Next

/
Thumbnails
Contents