Űj Dunántűli Napló, 1998. április (9. évfolyam, 90-118. szám)

1998-04-22 / 110. szám

1998. április 22., szerda Hazai Tűkör Dlinántúli Napló 3 Egy nyelveit beszélnek. Itthon 1250, a világban szét­szórtan 600 magyar professzor él. Első alkalommal meg­rendezett találkozójukon a Magyar Professzorok Világtaná­csának megalakítását, valamint a hazai felsőoktatás és tu­dományos kutatás színvonalának emelését szolgáló ajánlá­sok kidolgozását tűzték célul. A Magyar Tudományos Aka­démián tegnap kezdődött a háromnapos konferencia. FOTÓ: FEB/KALLUS GYÖRGY Kossuth Lajos azt üzente... A választások miatt nem szo­rulhat háttérbe az 1848-49. évi forradalom és szabadság- harc 150. évfordulója - hang­súlyozta Keleti György hon­védelmi miniszter. „Kossuth Lajos azt üzente...” címmel az általános iskolás korosztály számára szervezett két évre szóló országos akciót a Honvédelmi Minisztérium, a Magyar Cserkészszövetség, a Magyarország Felfedezői Szö­vetség, a Magyarországi Gyer­mekbarátok Mozgalma és a Magyar Úttörők Szövetsége. Politikától mentes rendezvé­nyekkel kívánják felidézni - egészen 1999. október 6-ig - a forradalom és szabadságharc szellemét. Az akkori eszmék és erkölcsi értékek népszerűsíté­sével szeretnék az érintett kor­osztály hazafias érzületét fej­leszteni - mondta az akció teg­napi ismertetésekor a honvé­delmi miniszter. A programok között ünnep­ségek, megemlékezések, ko­szorúzások, művelődési ren­dezvények, pályázatok illetve történelmi játékok lesznek. A márciusban kezdődött ak­ció - amelybe eddig több mint 35 ezer fiatal kapcsolódott be - fontos feladatának tartja, hogy a gyerekek megismerjék a helyi 1848^19-es emlékhelyeket, tör­ténelmi helyszíneket, és ne csak a központi ünnepségeken ve­gyenek részt. A rendezvénysorozat a hon­védelem szempontjából is fon­tos, mert a fiatalok megismer­hetik a hadsereget és a haza vé­delmének fontosságát - tette hozzá Keleti György. Nőtt a külföldi tőke Az idei első negyedévben 1031 külföldi érdekeltségű cég jött létre Magyarorszá­gon 11,9 milliárd forint név­értékű jegyzett tőkével. A Központi Statisztikai Hivatal felmérése szerint 1997 hasonló időszakához képest több mint másfélszeresére nőtt a külföldi befektetők részvételével Ma­gyarországon alapított vállala­tok jegyzett tőkéje. Az újonnan bejegyzett külföldi érdekelt­ségű vállalkozások közel 60 százalékát kizárólag külföldi tulajdonosok alapították ma­gyar közreműködés nélkül. E cégekben van jelen az újonnan alapított cégek külföldi részva- gyonának 71 százaléka. Ugyanez az arány 1997 hasonló időszakában 30 százalék volt. A beáramló külföldi tőke na­gyobb részét vegyes tulajdonú vállalkozásokban jegyezték be. Az új befektetések révén Franciaországból és Ausztriá­ból érkezett a legtöbb külföldi tőke Magyarországra, Német­ország, a harmadik helyre szo­rult. A külföldiek továbbra is a fővárost részesítik előnyben: Budapesten 6,478 milliárd fo­rintnyi külföldi tőkét jegyezték be. A fővárost is magában fog­laló közép-magyarországi régió a teljes külföldi tőke 79 száza­lékát, 6,569 milliárd forintnyit vonzott. A rangsorban a máso­dik helyen álló Dél-Dunántúlra a külföldi tőkének csak 7 száza­léka, 603,7 millió forintnyi áramlott. MTI Kilenc párt alkotja az élbolyt A tegnap délután 4 órakor lejárt határidőig a négy évvel ez­előtti tizenöthöz képest kevesebb, összesen tizenkét pártnak, illetve szervezetnek sikerült országos listát állítania. A lapzártakor is ülésező Or­szágos Választási Bizottság megvizsgálja a frissen beérke­zett dokumentumokat. Forczek Tamás, az Orszá­gos Választási Iroda jogásza érdeklődésünkre elmondta: az országos lista állításának két alapfeltétele van. Az egyik, hogy az adott szervezet szere­peljen az OVB nyilvántartásá­ban (ezt a jogot minden, cég­bíróságon bejegyzett, tehát legálisan működő párt és szer­vezet megszerezhette), a má­sik, hogy legalább hét külön­böző megyében területi listát tudjon felmutatni. Mint meg­tudtuk, a területi (megyei) lista állításáról a helyi választási bizottságok abban az esetben adták ki az igazolást, ha a do­kumentumért folyamodó párt­nak egy-egy megye - illetve Budapest - egyéni választóke­rületeinek egynegyedében, de legalább két kerületben sike­rült egyéni jelöltet állítania. Kedd délig országos listát nyolc párt állított: a Fidesz, az FKGP, a KDNP, az MDF, a MIÉP, az MSZP, a Munkás­párt és az SZDSZ. A délutáni órákban kapott információink szerint határidő előtt megérkezett a Nemzeti­ségi Fórum, az MDNP, az Új Szövetség Magyarországért és még egy tömörülés - úgy tud­juk, hogy az Együtt Magyar- országért Unió (EMU) - or­szágos listája is. A tizenkette­dikként átadott lista ellenőr­zése délután 4-kor még folyt - közölte Forczek Tamás, hoz­zátéve, hogy e szervezetnek is megvan a kellő számú területi listája. Némi támpontot adhat a vá­lasztási találgatásokhoz, hogy négy évvel ezelőtt egyetlen olyan párt sem jutott be a Par­lamentbe, amelyik ne tudott volna az összes megyében va­lamint Budapesten is területi listát állítani. Ilyen teljesít­ményt (húsz területi listát) je­lenleg kilenc párt: a Fidesz, az MSZP, az SZDSZ, az FKGP, az MDF, a Munkáspárt, a MIÉP, az MDNP és a KDNP mutat fel. 14 területi listája van az Új Szövetségnek, 9 az Együtt Magyarországért Uni­ónak, 7 a Nemzetiségi Fórum­nak, 4 az MSZDP-nek és 2 a Vállalkozók Pártjának, takács A posta vitatja az Axel Springer Kiadó elővásárlási jogát v A megállapodást meg kell tartani Szombati számunkban megírtuk, hogy az Axel Springer né­met kiadóvállalat egy 1991-ben kötött szerződés alapján be­jelentette: az árus lapterjesztés privatizációja során élni kí­ván elővásárlási jogával. A posta vezérigazgatója vitatja a Springer Kiadó ezen jogát és a francia többségi tulajdonban lévő cégnek kívánja eladni az árus lapterjesztői hálózatot. Miért tekinti jogtalannak a posta eljárását a Springer Ki­adó? Szembesítsük a posta ál­lításait a tényekkel!-A Magyar Posta nem is­meri el a német cég elővásár­lási jogát. Ezzel szemben a tény az, hogy amikor az Axel Springer Verlag 1991. április 18-án szerződést kötött a Ma­gyar Postával a budapesti saj­tóterjesztés számítógépes rendszerének kiépítéséről és karbantartásáról, akkor a két fél megegyezett abban, hogy a kiadó elővásárlási jogot élvez a budapesti árus terjesztő rendszer értékesítésekor.- A Magyar Posta szerint a német cég feltételek nélkül mondott le elővásárlási jogá­ról. Ezzel szemben a tény az, hogy az Axel Springer Verlag elnöke 1997-ben kelt levelé­ben a jogról való lemondáskor - idézet a levélből - „alapul vett” két feltételt. Az egyik, hogy az Axel Springer Buda­pest Kiadó is részese lesz a budapesti sajtónagykereskede­lem privatizált cégének, a má­sik, hogy az AS-B más ma­gyar kiadókkal együtt meg­kapja-e cégen belül a részese­dések, illetve a szavazatok legalább 25 százaléka feletti arányát.- A posta szerint a nyertes pályázóval való szerződésnek nincs jogi akadálya. Ezzel szemben a tény az, hogy az említett két feltételt a Magyar Posta nem teljesítette, ennek következtében az Axel Sprin­ger Verlag bejelentette, hogy élni kíván elővásárlási jogá­val. Ha a posta ezt a jogát fi­gyelmen kívül hagyva köt szerződést más céggel, akkor ez a szerződés érvénytelennek tekinthető. FEB Az egészségügyben július 1-jétől 26 százalékkal emelik az ügyeleti díjakat Kifizetik az elmaradt béremelést Az egészségügyi dolgozók sok helyen nem kapták meg a szakszervezettel kötött megállapodás értelmében elrendelt és központi forrásból finanszírozott 16 százalékos béremelést. Éppen ezért a szaktárca felülvizsgálja a béremelésre szánt pénzügyi keretek sorsát - közölte Kökény Mihály. A népjóléti miniszter az Egészségügyben Dolgozók Demokratikus Szakszerveze­tének elnökével, Gulyás Judit­tal tartott közös tájékoztatóján tegnap hangsúlyozta, hogy a béremelések általában nem a súlyos, finanszírozási problé­mával küszködő intézmé­nyeknél maradtak el. Több he­lyütt a fenntartó önkormány­zatok fogták vissza a keretet, vagy az egészségbiztosítóval folyó pénzügyi, technikai el­számolások nehezítették a jo­gos juttatások kifizetését. A 110 ezer dolgozó átlago­san 14-15 százalékos béreme­lésben részesült. A szociális szférában az egészségügyiek 14-15 százalékos béremelésé­vel szemben 16 százalékos volt a javulás. Gulyás Judit szerint ezek a juttatások nem lebecsülendők, de még mindig csak kárenyhítésként foghatók fel, hiszen az ágazati bérszín­vonal így is a legutolsó a hazai munkaerőpiacon. Míg tavaly a havi bruttó átlagbér az egész­ségügyben 33 467 forint, a szociális dolgozóknál 26 126 forint volt, addig az idén az egészségügyiek munkáját 39 767 forinttal, a szociális in­tézmények dolgozóit 26 126 forinttal honorálják átlagosan. Kökény Mihály közölte azt is, hogy július l-jétől módosul az ügyeleti rendszer szabályo­zása is. Az ügyeleti díjak 26 százalékkal nőnek. (n. zs.) Hírcsatorna Jogszabályok reformja. Göncz Árpád és Vastagh Pál igazságügy-miniszter nyitotta meg azt a budapesti konferen­ciát, amely a közép-európai tér­ség igazságügyi reformjaival foglalkozik. Az államfő szerint a rendszerváltás után a legfon­tosabb feladat a szabadságjo­gok tudatosítása és a hatalmi ágak szétválasztása volt. Horn pedagógusoknál. A cél az, hogy 2000 után az okta­tás részesedése a GDP-ből érje el az 5 százalékot - jelentette ki Horn Gyula kormányfő kedden, a Pedagógusok Szakszerveze­tének székházában rendezett pedagógustalálkozón. A mi­niszterelnök elmondta: a szoci­alisták stratégiai ágazatnak te­kintik az oktatást és kiemelten kívánják növelni a pedagógu­sok reálkeresetét. Les* befektető. Tévesek azok a hírek, amelyek szerint az ang­liai befektetők már nem érdek­lődnek a Postabank tőkeemelése iránt - állítják pénzügyminiszté­riumi szakemberek. A nevüket elhallgatni kérő szakértők leszö­gezték: így vagy úgy, május 11- éig döntenek a kérdésben. Keresetnövekedés. A reálbé­rek tavalyi 5 százalékos emel­kedése után idén is a keresetek érezhető növekedése várható Magyarországon - nyilatkozta Kiss Péter munkaügyi minisz­ter, aki a Nemzetközi Munka­ügyi Szervezet által szervezett kétnapos budapesti konferen­cián tartott megnyitóbeszédet. Az ügyészség mérlegel. Megérkezett az ügyészségre az a rendőrségi indítvány, amely a körmendi gyermekgyilkosság gyanúsítottjának előzetes letar­tóztatásba helyezését javasolja - közölte Szabó Kálmán, a Vas Megyei Főügyészség helyettes vezetője. A hivatalos iratokat csak kedden kapták meg, s az idő nem volt elég arra, hogy ki­alakítsák álláspontjukat. Agrobank: másodfok. A Legfelsőbb Bíróságon megkez­dődött az Agrobank volt veze­tői ellen indított büntetőper má­sodfokú tárgyalása. Kunos Pé­ter vezérigazgatót és Kovács Mihályt, az igazgatótanács el­nökét tízrendbeli, különösen nagy értékű vesztegetéssel vá­dolták, de a Fővárosi Bíróság első fokon felmentette őket. A heroinfogás hőse. Med- gyessy Péter pénzügyminiszter kedden zászlóssá léptette elő azt a pénzügyőr főtörzsőrmes­tert, aki április 6-án egy török tehergépkocsiban 200 csomag­ban összesen 187,428 kilo­gramm heroint talált mintegy négymilliárd forint értékben. Beszélgetőpartnerünk a Föld napján a környezetvédelmi miniszter Európa középmezőnyében Környezetünk védelme ma már a mindennapok feladatai közé tartozik, nem úgy, mint korábban, az éppen most tízéves Kör­nyezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztérium (KTM) meg­alakulását megelőzően. FOTÓ: FEB/REUTERS Solt lemondatná a bírónőt A Legfelsőbb Bíróság el­nöke lemondásra szólította fel azt a mátészalkai bíró­nőt, aki helyett egyes ügyekben a lánya járt el, sőt ítéletet is hozott. Solt Pál kedden nyilatkozott erről. Álláspontja szerint - az ügyészségi vizsgálat ered­ményétől függetlenül - az egyedüli helyes megoldás az, ha a bírónő lemond állá­sáról. A Legfelsőbb Bíróság elnöke példátlannak tartja ezt, a magyar igazságszol­gáltatásban egyedi esetet, ami azonban mégis olyan súlyú, hogy megnehezítheti a bíróságok megfelelő presztízsének megteremté­sét. Solt hangsúlyozta: a bí­rónő minimális etikai érzéke is hiányzik.-------------------^-------­-H ol tart ma hazánk - lévén Európa szivében - a környezet- védelemben? - kérdeztük a Föld napján Baja Ferenc kör­nyezetvédelmi és területfejlesz­tési minisztert:- A régió országai között a középmezőnyben vagyunk - környezetünk állapotát, annak védelmét és finanszírozását te­kintve egyaránt. Földrajzi helyzetünkből adó­dóan folyóink tisztasága nem elsősorban tőlünk függ, hiszen a szomszédos országok által szennyezett víz fut rajtunk ke­resztül. Persze mi is hozzáadjuk a magunk „szennyesét”, az Eu­rópai Unió országtanulmánya erre külön is kitér. Az ivóvíz- ellátás 90 százalék fölötti, míg a csatornázottság csak 50 szá­zalékos. Beindítottuk azt a 600 milliárd forintra becsülhető programot, amelynek során - a megyei jogú városokkal kezdve a sort - a 2000-nél nagyobb lé­lekszámú településeken kiépít­jük a csatornahálózatot. Ehhez legalább 20 év szükséges.-A levegőtisztaság minősí­tésekor is rossz jegyet kaptunk az EU-tól. Az ipari szennyezés visszaszorulásával a közlekedés okolható a rossz levegőért. Mit tesz a tárca ellene?- Az egy főre jutó szennye­zésterhelés hazánkban valami­vel rosszabb, mint a szomszé­dos országokban, de még itt is a középmezőnyben vagyunk. Az ország területének ugyan csak 13 százalékán szennyezett a le­vegő, ám az a baj, hogy itt él a lakosság fele. A katalizátorok pótlólagos beszerelését célzó programunk sikerrel járt, akár­csak a tehergépjárművek, autó­buszok D10-es motorfelújítása. A zöldkártyák ellenőrzésekor kiderülő beállítási problémákra ingyenes szervizt tudtunk biz­tosítani, ezt a programot az idén is folytatjuk.- Mennyit költünk környe­zetvédelemre? Messziről még szépnek látszik...- Az ágazatokat érintő, ösz- szes környezetvédelmi ráfordí­tás az idén 120 milliárd forint lesz, jövőre 200, s az EU-csat- lakozásig ez az összeg évi 800 milliárdra emelkedik. Jelenleg a nemzeti össztermék 1,1 száza­lékát fordítjuk környezetvéde­lemre, hosszú távon ezt az arányt 1,7-2 százalékra szeret­nénk növelni. Csernyánszki Judit 1 i

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents