Űj Dunántűli Napló, 1998. április (9. évfolyam, 90-118. szám)

1998-04-21 / 109. szám

6 Dünántúli Napló Gazdasági Tükör 1998. április 21., kedd Röviden Magyar-olasz befektetői alap létesítéséről írt alá szándéknyilatkozatot hétfőn Fazakas Szabolcs ipari, ke­reskedelmi és idegenfor­galmi miniszter és Augusto Fantozzi olasz külkereske­delmi miniszter. A két or­szág kis- és közepes vállal­kozásainak együttműködé­sét segíteni hivatott befekte­tési alapba a felek 15-15 millió dollárt helyeznek el. A magyar távközlési ága­zat „csatlakozásérett”, va­gyis az Európai Unióba való belépésünk során ezen a te­rületen nem kell türelmet, az uniós szabályozó rendszer bevezetésének késleltetését kérni. Ezt Lotz Károly köz­lekedési, hírközlési és víz­ügyi miniszter jelentette be Debrecenben, a VIII. Or­szágos Hírközlési Fórumon. A privatizáció élénkítette a vállalkozások nyereséges­ségét, s ez saját tőkére ve­títve elérheti a 6-7%-ot, ami uniós összevetésben is meg­állja a helyét, mondta Vértes András, a GKI Gazdaságku­tató Rt. elnöke a „Magánosí­tás - úton a piacgazdaság felé” konferencián. Az MNB hivatalos devizaárfolyamai (1 egységre, forintban) Angol font 354,36 Francia frank 34,83 Japán jen (100) 159,83 Német márka 116,75 Olasz líra (1000) 118,11 Osztrák schilling 16,60 Svájci frank 140,82 USA-dollár 211,42 ECU 231,59 PE Rt.: per a kisrészvényesekkel Néhány tulajdonos nehezményezi az alaptőke csökkentését A néhány résztulajdonos azt nehezményezi, hogy a tranzak­ció következményeként 10 ezer forintos részvényeik névértéke 500 forintra csökkent. Ameny- nyiben a társaság a későbbiek során alaptőkét emelne, a kis­befektetők tulajdoni aránya to­vább csökken. A Croesus képviselői szerint a kisrészvényeseket semmiféle anyagi hátrány nem érte, ugyanis az alaptőke leszállítá­sával egy időben a részvények tőzsdén kívüli szabadpiaci árfo­lyama automatikusan hússzoro­sára emelkedik. Ezt alátámasz­Néhány kisrészvényes peres úton kívánja megakadályozni, hogy a cégbíróságon bejegyezzék a Pécsi Erőmű Rt. alaptőké­jének privatizáció utáni leszállítását. Véleményük szerint ez nemcsak gazdasági érdeküket sérti, hanem tovább csökkenti beleszólásukat a cég ügyeibe. PÉCS Az amerikai Croesus a privati­zációs tranzakciót követő köz­gyűlésen kezdeményezte a cég 14,7 milliárd forintos alaptőké­jének 740 millióra való lecsök­kentését. A különbözetből származó 14 milliárd forintot ezzel egy időben tőketartalékba helyezték. A műveletet Barta Csaba, a Croesus magyarországi képvi­selője, a Pécsi Erőmű Rt. igaz­gatóságának tagja a cég pécsi sajtótájékoztatóján azzal indo­kolta, hogy a részvénytársaság 10 milliárd forintos saját va­gyonához képest túlságosan magas volt a 15 milliárdot megközelítő jegyzett tőke. Az adminisztratív lépésre egy egészséges tőkeszerkezet ki­alakítása érdekében volt szük­ség, ugyanakkor le kellett írni az 1992 óta felhalmozódott 6 milliárd forintnyi veszteséget is. A tőkecsökkenés ellenére is azonban minden vagyon a cég­ben marad, tehát semmilyen módon nem sérültek a társaság gazdasági érdekei. A Croesus képviselője ugyanakkor ki­emelte, hogy az aláírt privatizá­ciós szerződés értelmében hosszú távú befektetésnek te­kintik a PE Rt. többségi tulaj­donlását biztosító részvények megvásárlását. Nem kívánnak pénzt kivonni a társaságból, sőt a későbbi modernizációs beru­házások során inkább további forrásokat mozgósítanak, ha szükséges. tani látszik a dolgozói rész­vényjegyzés művelete. Az Ál­lami Privatizációs és Vagyon­kezelő Rt. 23%-os részesedésé­ből élve jogaikkal 15-öt leje­gyeztek a PE Rt. dolgozói, majd a papírokat továbbértéke­sítették a Croesusnak. A műve­let során egyénenként 250 ezer forint hasznuk keletkezett, a Croesus és menedzsment kö­zösségének ugyanakkor az ab­szolút többséget biztosító 76%- ra növekedett a tulajdonaránya. A kisbefektetők között egy társaság 2,7%-os tulajdonrész­szel rendelkezik, ugyanakkor vannak olyan kisrészvényesek is, akiknek mindössze egy-egy papír van a kezükben az 1,5 millió részvényből. A kisbefek­tetők peres úton próbálnak iga­zuknak érvényt szerezni. K. E. Egy részvényre az erőműnek mekkora része jut? Júliustól egy ablaknál Egyszerűsödik a vállalkozói regisztráció A kormány elfogadta az egyéni vállalkozókkal kap­csolatos nyilvántartás és iratátadás rendjéről, vala­mint a vállalkozói igazol­vány formai követelményei­ről szóló kormányrendele­tet. A jogszabály 1998. jú­lius 1-jén lép hatályba. A jogszabálynak azért van jelentősége, mert ez határozza meg a végrehajtást az egyéni vállalkozói igazolványok ka­marákhoz történő átadásának. A kormányrendelet értel­mében az illetékes jegyző az érvényes vállalkozói igazol­vánnyal rendelkező vállal­kozó adatait 1998. július 31- éig megküldi az illetékes terü­leti gazdasági kamarának. Az új egyéni vállalkozói igazol­ványok kiadásához szükséges adatokat - adószám, társada­lombiztosítási szám, KSH szám stb., - az illetékes ható­ságok soron kívül és ingyene­sen megadják az igazolvány kiadását intéző kamarának. A kormányrendelet foglalkozik a vállalkozói igazolvány kér­désével. Ezek szerint a vállal­kozói igazolvány közokirat, amely egyedi sorszámmal rendelkezik és csak a szemé­lyi igazolvánnyal együtt ér­vényes. Az igazolvány sor­száma alapján a kiállító ka­mara és a vállalkozás azono­sítható. Az új szabályozás egyablakos rendszer kereté­ben teszi lehetővé az egyéni vállalkozói igazolvány kiadá­sát, ami a gyakorlatban azt je­lenti, hogy elegendő a kama­rákhoz beadni a kérelmet, és ott egy helyen mindent elin­téznek rövid határidőn belül. A gazdasági kamarák ren­delkeznek az egyéni vállalko­zói igazolványok ügyintézé­séhez szükséges, országosan egységes rögzítő, kommuni­kációs és nyilvántartó rend­szerrel. Tanfolyamokat szer­veznek és központi vizsgát tartanak az ügyfélszolgálati iroda munkatársai részére, hogy gördülékenyen menjen az egyéni vállalkozói igazol­ványok kiadása. K. E. Vadászati jog hasznosításá­ból származó jövedelem (I.) Az 1997. évi 213. sz. szakmai tájékoztató helyett a követke­zők az irányadóak a vadászati jog hasznosításából származó jövedelem adózásában. A megnevezett terület adó­jogi helyzetét a vad védelmé­ről, a vadgazdálkodásról, va­lamint a vadászatról szóló 1996. évi LV. törvény jogi mi­nősítéséből kiindulva kell meghatározni. A törvény 3. § (1) bekezdése szerint a vadá­szati jog a föld tulajdonjog el­választhatatlan része, a 13. § (2) bekezdése értelmében a vadászati jog hasznosításá­nak minősül annak haszon­bérbe adása, amely haszon­bérbe adásra a 15. § (1) bekez­dés alapján a Ptk-nak a mező- gazdasági haszonbérletre vo­natkozó - 452. § - 461. § sza­bályait kell alkalmazni. Ma mér több mint kétszer annyian járnak egyetemre és főiskolára, mint a régi rendszerben* Ehhez kellett az SZDSZ. 2002-re a fiatalok 30 százaléka egyetemi vagy főiskolai hallgató lesz. Ehhez keíí az SZDSZ. 1994-ben a 18 éveseknek csak 34,5 százaléka érettségizett Ma már az érettségizők aránya 48,/ százalék. Ehhez kellett az SZDSZ. 2002-re már a fiatalok kétharmada fog érettségizni Ehhez kell az SZDSZ. I tanév végéig Közép-Európiban elsőként Magyarországminden középis az internetre. Ehhez kellett az SZDSZ. 2002-re bekötjük az általános iskolákat is. Ehhez kell az SZDSZ. iíiráwi SZDSZ Ehhez kell az Ön szavazata is! A fogyatékkal élők munkájáról Esélyegyenlőség-Habilitá- ció-Rehabilitáció III. címmel országos konferenciát szervez április 22-én Pécsett a Bara­nya Megyei Munkaügyi Köz­pont és a Kerek Világ Jóléti Szolgálat-alapítvány. A ren­dezvényen és a hozzá kötődő Útközben című rehabilitációs konferencián hazai és nem­zetközi szakemberek folytat­nak eszmecserét a fogyaték­kal élők munkához jutási esélyegyenlőségének gátló tényezőiről, az elhárításának hatékony módjairól. Értesítjük Pécs város polgárságát, hogy a Zsolnay Klub Zsolnay Vilmos emlékére és tiszteletére, születésének 170. évfordulója alkalmából 1998. április 17-én megalakult. A klub tiszteletbeli elnöke: Mattyasovszky Zsolnay Tamás A klub alapító tagjai: Balázsná Máj Cecília, Baráth Erika, Bede Márta, BöröcznéDr. Gálost Klára, Brandstütter György, Csató Andrea, Dr.HársÉva, Or. Herendi Zsolt, Or. Kardos Sándomé, Or. Kurucsai Csaba, Dr. Nádor András, Dr. Orosziné Fekete Anna, Dr. Páva Zsolt, Dr.Rihmer István, Dr. Simonná Dr. Bemáth Erika, Dr. Vécsey Eszter, Dr. Vígh Gábor, Gál József, Gazder Antal, Háber Tamás, HárságyiMargit, Hock Tibor, HudiJózsef, Jakab János, Kovács Tivadar, Köves Imre, Lipóczi Melinda, Mariák András, Markóné Tóth Éva, Máthé András, Mendöl Zsuzsa, Molnár Mercedes, Otterbein Istvánná, Páli Márta, Sárosy Lóránt, Sárosyné Horgos Klára, Szalay Gézáné, Szeder Piroska, SzeitzBála, Szeitz Béláné. Tóthné Gulyás Judit, Turbo Stefan, Tyukász József, Vándor Miklós. További információ: Baráth Erika Zsolnay Porcelángyár Rt. Marketing osztály Pécs, Zsolnay V. u. 37. Tel.: 72/313-636 Fax: 72/313-645 Fejlődő ukrán kereskedelmi kapcsolatok A Szovjetunió felbomlását kö­vetően az utódállamok közül Ukrajna az egyik fő keleti ke­reskedelmi partnerévé vált Ma­gyarországnak. Az elmúlt év­ben a két ország közötti keres­kedelmi forgalom értéke 534,5 millió amerikai dollár volt, a mérleg közel 34 millió dolláros ukrán aktívumot mutat. A Pécs-Baranyai Kereske­delmi és Iparkamara tegnap tar­tott ukrán információs napján részletes információk hangzot­tak el a két ország közötti gaz­dasági kapcsolat szabályzói hátteréről. Ä külgazdasági libe­ralizálás keretében az ukrán kormány minimálisra szűkítette az engedélyköteles termékek körét. Sajnálatos módon azon­ban pont ebbe estek a korábbi magyar aktívumot biztosító szeszipari termékek, illetve a használt gépjárművek. A szigorítás ellenére a fő ki­viteli termékeink továbbra is az élelmiszeripari áruk, szeszféle­ségek. Aki sikeresen akar ke­reskedni ukrán partnerekkel, ezek mellett a termékcsoportok mellett a gépipari berendezése­ket, vegyipari árukat, műanyag- és gumiféleségeket választhatja leginkább. A két ország között egyre bővülő gazdasági kapcsolat- rendszerben idén a mezőgazda­ságot, a hozzá kapcsolódó fel­dolgozóipart, a gép- és energia­ipart és a hozzá kapcsolódó inf­rastrukturális fejlesztéseket ke­zelik kiemelten kormányzati és engedélyeztetési szinten. Mindkét ország erősíteni kíván a gazdasági kapcsolatok propa­gandarendszerén, a bővülő le­hetőségek népszerűsítése érde­kében információs napokat, kölcsönös üzletember-találko­zókat tartanak. K. E. t i i

Next

/
Thumbnails
Contents