Űj Dunántűli Napló, 1998. április (9. évfolyam, 90-118. szám)

1998-04-20 / 108. szám

Baranyai Tükör 1998. április 20., hétfő Hírcsatorna Pécsett háromezer évig is elélő Atlasz-cédrusok növekednek a pécsbányate- lepi iskola udvarán. A négy példányt 1973-ban ültették el, egy Petőfi-évfordulón. Akkor 40 centisek voltak, mostani magasságuk 12 mé­ter. A három évezredig is elélő fafajta csúcsmagas­sága 50 méter körüli, amit ültetése után alig egy évszá­zad alatt elér. (cs) Vízállások és hőfokok a Dunán és a Dráván. Mohács 322 cm, áradó, 12,1, Őrtilos -75 cm, apadó, 9,0, Barcs 7 cm, áradó, 10,6, Drávasza- bolcs 53 cm, áradó, 9,2 fok. Lottónyeremények 16. hét Ötös lottó Nyerőszámok: 31, 64, 72, 75, 89 Ötös­Négyes 1133110 Ft Hármas 9836 Ft Kettes 483 Ft Hatos lottó Nyerőszámok: 17, 31, 32, 33, 38, 42 Pótszám: 7 Joker: 906066 Hatos­5+1 6420 615 Ft Ötös 229 308 Ft Négyes , 2235 Ft Hármas 365 Ft Joker 12 968 534 Ft A közölt adatok nem véglegesek! t „Búcsú nélkül távoztál, Bánatunkban itt hagytál, Fájó szívünk felzokog érted, Örökké szeretünk és nem feledünk Téged”. Szomorú szívvel tudatjuk, hogy szeretett férjem, drága apukám, apósom, édespapám, testvérem, só­gorunk, nászom és kedves rokonunk HALMAI JÓZSEF geresdlaki lakos 72 éves korában váratlanul el­hunyt. Temetése április 21-én 10 órakor lesz a ge­resdlaki temetőben. Gyászoló szerettei (464) Olykor elég egy elhagyott autóroncs, s gyűlni kezd a szemét FOTÓ: TÓTH LÁSZLÓ Szeméttengerben jól él a patkány A járványügy illetékese szerint a városban közel 150 000 pat­kány él a csatornákban és a csatornákon kívül. A szakemberek állítják, hogy elszaporodásuk életfeltételeit biztosítja az a sze­méttenger, amely a közterületeken található, s a város leg­eldugottabb helyein lévő' közel 40 illegális szemétlerakó. PÉCS Lapunk számára Somos Erzsé­bet, az ÁNTSZ Pécs városi egészségügyi gázmestere el­mondotta, hogy a Közüzemi Rt.-vel közösen végzik a város területén a rágcsálóirtást, de tel­jes és állandó mentesítésre - mint a nagyvilágban sehol - itt sincs mód. A szakirodalom sze­rint többnyire annyi patkány él egy városban, amennyi a lakói­nak száma. Gyakori az úgyne­vezett vándorpatkány, amely eredetileg a szennyvízcsatorna- rendszerben él és onnan a rend­szer meghibásodása (vagy épít­kezés miatti megbontása során) a felszínre jutva szívesen tele­pedik meg a lakóházak közelé­ben, földlyukakban, díszbok- rok-cserjék és lépcsőfeljárók alatt. (Embert is haraptak meg már!) Kedvező számukra a sok­felé elszórt hulladék, ételmara­dék, szemét - az illegális sze­méttelepek sokasodása. Az ANTSZ feladata - mint­egy évi 40-50 lakossági beje­lentés és saját tapasztalatok alapján - kidolgozni az érintett városrészek patkányirtási programját és annak techni­kai megoldá­sát, az úgyne­vezett gócir­tást. Eleddig sikerült a „küszöbszint” (150 000) alatt tartani a patká­nyok mennyiségét. Nagyobb eredményt (átmeneti mentesí­tést) csak nagyságrendekkel több pénzzel és az egész város területére kiterjedő rágcsálóir­tással lehetne elérni. Nagy János, a Közüzemi Rt. osztályvezetője (kis képünkön) szerint a patkányirtásra évente több millió forintot fordítanak. Legutóbb például György-ak­nán, illetve Kertváros egyes ré­szein, most a közeljövőben pe­dig a Szabadság út és környé­kén lépnek akcióba. A feladatra hozzáértő vállalkozókat bíznak meg, munkájukat ellenőrzik. A patkány egyébként rend­kívül virulens fajta, szervezett csapatokban él. Irtását (a köz­hittel ellentétben) nem méreg­gel végzik, hiszen a vezér kós­tolja meg először a kitett csal­étket, s ha megdöglik, a csapat többi tagja már nem eszik. Ezért a patkányirtás legjobb módszere a véralvadást gátló készítmény, s az állat külső­belső vérzés miatt pusztul el. A patkány számos olyan fer­tőző betegség hordozója, ame­lyek az emberre is átterjedhet­nek. Éppen ezért lenne fontos az, hogy a zsúfoltabb városré­szekben (ahol nagyobb a pat­kányveszély) több figyelmet fordítanának az ott élők a kör­nyezetükre. Főleg Kertváros­ban, Uránvárosban és a belvá­ros egyes részein. Kozma F. (Kül)városszépítők is kellenek A mohácsi polgárok egyöntetű véleménye, hogy az éveken át tartó belváros-felújítás szépen sikerült. Akik azonban nem ott laknak, szeretnék, ha feléjük is történne valami. MOHÁCS- Túlértékeli a Városszépítő Egyesület lehetőségeit az, aki csodákat vár tőlünk - mondta Kedves János elnök. - A belvá­rosi munkák befejeztével épp csak fújtunk egyet, és most már valóban azon vagyunk, hogy kifelé is terjeszkedjünk. Például megoldatlan helyzetű a sport­csarnok és a kollégium kör­nyéki volt agyagbánya. Ezek nagy léptékű feladatok, amihez pályázatokat kell írni, beindí­tani egy hosszú folyamatot. Egy pikírt megjegyzés sze­rint a városszépítők egyik leg­nagyobb tette volt, hogy a kocsmák mellé biciklitárolókat rakattak. Ennél persze többet végeztek, és még sok minden lebeg a szemük előtt.-A volt szovjet emlékmű sorsa mindenképp megoldásra vár - folytatta az elnök. - A le­bontást elvetettük, ám az átala­kítása és a tetején egy új, nem­zeti szimbólum elhelyzése mintegy tízmillió forintba ke­rülne. Az egyesületben ennek elle­nére megértik, ha sokaknak van gondja, sérelme a városképet il­letően, ezért is rendeznek — mint most a hónap végén is — fórumokat, ahol közös gondol­kodással igyekeznek gyógyírt keresni a problémákra. M. K. Akit az Új Dunántúli Napló tett milliomossá (Folytatás az 1. oldalról) Piroska néni nyomdászként kezdte 14 éves korában, aztán Bonyhádra került a cipő­gyárba, majd vissza Pécsre egy fodrászszalonba, onnan pénzügyi főelőadónak a ta­nács apparátusába, majd a Sopiana Gépgyárból büfés­ként ment nyugdíjba. A pályamódosítások meg­lehetősen változatos életet nyújtottak a számára, s mind­ehhez még hozzájárult né­mely korszakban a szegény­ség. Volt úgy, mondja, hogy évekig jobb híján csak barac­kot ettek kenyérrel, mert nem volt másuk a gyümölcsösü­kön kívül. A szőlejét néhány éve eladta, de a régi jó szoká­sáról, a napi hét deci borról, az egészség egyik forrásáról nem tudott azóta sem lemon­dani. Most veszi a szőlőt, s ő maga készít önmagának bort, s fejti szépen sorakozó hordóiból saját pincéjében. A Dunántúli Naplónak a kezdetektől előfizetője, min­den számot végigolvas, a lap életének szerves részét ké­pezi. S bár ő soha sem kért senkitől semmit, szívesen ad, főleg az unokáknak, így az egymillió elköltése nem jelent majd különösebb nehézsé­get. Cs. L. Új áruház a Belvárosban KOMLÓ A napokban megkezdődött az új bevásárlóközpont ala­pozási munkálatait meg­előző tereprendezés. A régi komlóiak tán emlékez­nek a Kaszánya-patak föld alá tüntetett, valahai medrére. Az egykori butiksor helyén építendő bevásárlóközpont a megfakult térképek szerint a piramisházzal szemközt, a csatornává „visszaminősített” patak medre mentén épül. A beruházást irányító fővállal­kozó statikai okokból az épít­kezés megkezdése előtt feltá­rási munkálatokat végez a te­rületen. Bár a tervek készek, nem akarják a Kaszánya felett alapozni az áruházat. Az épít­kezés két héten belül elkez­dődik. Az elképzelések sze­rint július végén az átadás is megtörténhet. A beruházó a volt Matáv épület bontására is megkapta az engedélyt, így a 860 négy­zetméter alapterületű áruház összesen több mint négyezer négyzetméteren, parkkal, parkírozóval várja majdani vásárlóit. D. G. Pécsi Civil nap címmel szervezett programokat a Nevelők Háza Egyesület és az Európa Ház szombaton Pécsett. Előadásokra és bemutatókra került sor a civil szerveze­tek helyzetéről a Sétatéren. fotó: Tóth László Sajtóbeszélgetés Deutsch Tamással Deutsch Tamás, a Fidesz-Magyar Polgári Párt alelnöke a hét végén több baranyai programot is végigvitt a pártkampány je­gyében. Előbb a sajtó munkatársaival folytatott kötetlen be­szélgetést, majd a Művészetek Házában, illetve Szentlőrincen vett részt lakossági fórumon. Előbb dr. Mikes Éva, dr. Révész Mária és Körömi Attila képviselőjelöltek társaságában, Szent­lőrincen pedig Mester József képviselőjelölttel. PÉCS-SZENTLŐRINC Deutsch Tamás a sajtóbeszélge­tésen előrebocsátotta, hogy pártja nem a kapkodó kampány híve. Tulajdonképpen már 1996 őszén megkezdték a választá­sokra való felkészülést megfe­lelő szakembergárdával. Olyan programcsomagot tettek az asz­talra, mely éppen azokra a kér­désekre válaszol, melyet az MSZP-SZDSZ „tett fel” kor­mányzása során, s programjuk legfőbb népszerűsítője evvel a jelenlegi kormánykoalíció. E programcsomag elismerését ad­ták avval, hogy rábólintottak a hazai GDP évi 7 százalékos növelésének lehetőségére. Természetesen a gazdasági növekedés mellett differenciált figyelmet érdemel a társada­lom, mindenekelőtt a családok, az ifjúság és a nyugdíjaskorúak. Számukra vissza kell állítani mindazokat a szociális intézke­déseket (családi pótlék, gyes, gyed, stb.) melyeket a Bokros­csomag elvett. Másrészt az adózás terhein is enyhíteni kell. Deutsch Tamás kérdésünkre elmondotta, hogy pártja győ­zelmére számít. A legutóbbi közvélemény-kutatási adatok szerint ugyanis a pártlistán a Fidesz az MSZP-vel fej-fej mellett halad, de az egyéni vá­lasztókerületekben - főleg az MDF-fel kötött együttműködés révén - a Fidesz előnyben van. Szerinte öt pártnak van esélye arra, hogy elérje a parlamentbe való bejutás küszöbértékét, s ezek a Fidesz és az MDF, az MSZP, Kisgazdapárt, és az SZDSZ. S mivel a hazai válasz­tói szokás két választás tapasz­talata alapján az, hogy a polgár főleg a pártszíneket tolerálja, a függetleneknek nagyon kicsi a lehetőségük arra, hogy bekerül­jenek a házba. Ez vonatkozik a törpe pártok képviselőjelöltjei­re is. Kozma F. Most jön az életszínvonal-emelés A külföldi tőke importjának további ösztönzése, főként zöldmezős beruházásokkal, ez az alapja az SZDSZ új gazda­ságpolitikájának, mely az életszínvonal-emelkedéshez vezet. PÉCS Az elmúlt 3^t évben az ország gazdaságilag stabilizálódott, s ez volt a mostani kormány legnagyobb sikere - mondta Tardos Márton szabaddemok­rata országgyűlési képviselő azon a hétvégi pécsi beszélge­tésen, ahol baranyai közgaz­dászokkal, gazdasági szakem­berekkel találkozott. A gazdasági szakember hozzátette azt is, hogy nagy áldozatokkal, szociális fe­szültségekkel párosult mindez, de nem volt sokkterá­pia. A sokk ugyan létezik, hi­szen a Magyarországon 40 éven át kiépült kapacitások arra születtek, hogy hazánk egy izolált világ része, s nem kell versenyeznie a nyugati gazdaságokkal. Ennek követ­keztében a rendszerváltással a magyar kapacitások jelentős része csődbe került, a GDP visszaesett - értéke napjaink­ban is 10 évvel ezelőtti szín­vonalon áll -, másrészt másfél millió ember elveszítette a munkáját. A sokkhoz azonban jól al­kalmazkodtunk, vélekedett Tardos Márton. A siker az, hogy ez az alkalmazkodás el­jutott ahhoz a ponthoz, ahol a tartós gazdasági növekedés előfeltételei kialakulhattak. De a fejlődés csak azokra a vállalatokra jellemző, ahová friss tőke áramlott, ami zöm­mel a külföldi résztulajdonú cégeket jelenti. Az SZDSZ új gazdaságpolitikai célkitűzése tehát az, hogy az évi 2 milliárd dolláros tőkeimport folyama­tosan érkezzen, miközben az 5 százaléknál gyorsabban nö­vekvő GDP egyre nagyobb ré­sze kerülhet akkumulálásra, magyarországi beruházásra. Az új program egyben nagy gondot fordít az életszínvonal javítására is. Az elképzeléseik szerint a tartós növekedés 4-7 százalékos gazdasági fejlődés­sel tartható, s 5 százalék fölött már van reális alapja a szemé­lyes jólétnek is. M. B. E. ) i 1 f f l

Next

/
Thumbnails
Contents