Űj Dunántűli Napló, 1998. április (9. évfolyam, 90-118. szám)

1998-04-19 / 107. szám

* 1998. április 19., vasárnap A táj és a víz látszólag háborítatlan, ideális hely a természet szerelmeseinek, a pecásoknak - kár volna tönkretenni fotó: tóth László Bédai disznó- vagy halié? A mohácsi törökdombi sertésteleppel már voltak gondjai a bédai belvizek horgászainak. Állítják: ha voltak is erőfeszítések, nem sokat segítettek. Takács Ferenc horgász pana­sza roppant egyszerű: mivel a disznótelepről vagy been­gedik vagy beszivárog a trá­gya, elsősorban a vízfenéken élő harcsa, de a ponty is trá- gyaszagú és trágyaízű lesz.- A múltkor egy egész bogrács hallét ki kellett ön­tenem, mert disznóhúgy- szaga volt. Aki evett belőle, hasmenést kapott. Az inkognitót kérő halőr hosszú időn át a tiszta víz harcosa volt, de mára feladta a küzdelmet.- Jártak itt a Környezetvé­delmi Felügyelettől és elis­merték, hogy befolyik a trá­gyáié - erről magnófelvéte­lem is van. Aztán azt aján­lották, ne foglalkozzam én ezzel. Hát akkor nem foglal­kozom. De az biztos, hogy amit oda benyomnak, az nem víz. A Boly Rt. tájékoztatása szerint mindez lehetetlen, hiszen 1996 óta egy 70 mil­lió forintos beruházás ered­ményeképp szigetelt föld­medencében gyűjtik a trá­gyát, amit kiöntöznek. Rá­juk pár horgászon kívül senki sem panaszkodott az­óta. A baj az - mondták -, hogy az állóvíz a kevés eső miatt besűrűsödött, elisza­posodott. M. K. Egy milliomos Naplója Turner Béláné 77 éves. Életében eddig egyszer nyert: még a tanácson dolgozott, amikor mint kiváló fém­gyűjtő, kapott egy Ljubityel fényképezőgépet. Akkor, annak valódiságában egy pillanatig sem kételkedett. Most azonban nemigen hitte az egymilliót. Éppen rántott gombát készí­tett, amikor telefonon kapta a hírt, egymilliót nyert. Riasz­totta lányát, hátha telefonbe­tyárok szórakoznak, de kide­rült, a hír mégiscsak igaz lehet. Mióta az eszét tudja, rend­szeres olvasója a helyi lapok­nak, a Dunántúli Naplónak pedig a kezdetektől előfizetője, s mint mondja, minden betűjét elolvassa. Változatos, munkás élete volt, hiszen valamikor a cipőgyárban is dolgozott Bonyhádon, aztán Pécsett egy fodrászszalonban, majd a ta­nácson pénzügyi főelőadó­ként, hogy aztán a Sopiane büféseként menjen nyug­díjba. Egy lánya, két unokája, három lány és egy fiú déd­unokája van, bár a dédunokák száma néhány nap múlva nö­vekedni fog. Sohasem kért senkitől, mondja, pedig voltak nehéz időszakok az életében, amikor két éven keresztül nem akadt mit enniük, csak barackot kenyérrel, hiszen az egyetlen értékük hatvan ba­rackfa volt. A barackot nem, de a bort szereti, legutóbb is vett négy mázsa szőlőt, mely­ből ő készíti a bort, s saját pin­céjében préseli és fejti. Mert a napi hét decit meg kell inni, ez kell az egészségéhez. Hogy az egymilliót mire költi, még nem tudja, de az unokák és dédunokák egész­ségéhez biztosan hozzá fog járulni vele. A Naplót pedig továbbra is szorgalmasan ol­vasgatja, részint azért mert érdekli mindaz, amit benne talál, másrészt pedig azért, mert nyáron egy Suzukit lehet nyerni vele. S egy autó, a Lju­bityel és az egymillió után nem is jönne rosszul. Cseri László Hátrányos helyzetűek a pécsi egyházi iskolák (Folytatás az 1. oldalról) Az állami iskola fenntartója az önkormányzat, amely az állami normatívákhoz még ad pénzeket, a református egy­ház azonban ezt nem teheti meg, mondja Baka Sára (képünkön), hiszen ko­moly anyagi gondokkal küszködik. Ugyanakkor az egyházi iskola is közoktatási feladatokat lát el, ahová az adófizető polgárok gyermekei járnak. A reformá­tus iskolában tanulók több­nyire hátrányos szociális helyzetű családokból kerül­nek ki. Az iskola viszont nem kapja meg a többgyermekes családok gyermekeinek ala­nyi jogon kötelezően jutta­tandó menza és kollégiumi díjkedvezményt sem az ön- kormányzatoktól egy joghé­zag miatt. Pedig az önkor­mányzati iskolában 50 száza­lékos kedvezményt biztosí­tanak 3-4 gyermekes csalá­dok esetében. Az elmúlt két évben nem kapták meg a kompenzációt sem a közal­kalmazottak részére kötelező bérkiegészítéshez. A lapok csak arról írnak, hogy ugyanazt a normatív támogatást kapják a feleke­zeti iskolák is mint az álla­miak, pedig az intézmény nem képzelhető el fenntartási és fejlesztési pénzek nélkül, vélekedik Mayer Mihály, pé­csi megyés püspök, a norma­tív támogatás tehát az egész­nek csupán egy része. Az egyházi iskoláknak a minisz­térium által ki nem fizetett több, mint ötszázmillió forint ügyében pedig véleménye szerint nem vizsgálóbizott­ságra van szüksége, hanem a felelős személyének megál­lapítására. De a szélsőliberá­lis világban, mondja a püs­pök, csak szabadság létezik, felelősség nem, ezért marad el mindig a számonkérés. Az egyházi iskolák létének nehézségeit nem csak a hata­lommal való konfliktus okozza, hanem az, hogy az elkötelezett értékrend közve­títése. nem könnyű feladat, mondja Uzsalyné dr. Pécsi Rita (képünkön), a pécsi Szent Mór Iskolaközpont igazgatója. De ami nagyon megnehezíti a munkát, az Pécsett az épülethiány, amely jelenleg 12 tanteremmel ke­vesebbet jelent a szükséges­nél. A pécsi önkormányzat a nyár folya­mán vissza­Ä adja a Pap­növelde ut­cai épületet, amelynek felújítását őszig be kel­lene fejezni. Az állam az egyházi iskola működését nem akadályozza, de min­dennapos harcok szükségel­tetnek ahhoz, hogy a normá­lis üzemmenetben ne kelet­kezzenek zavarok. Dr. Páva Zsolt, Pécs város polgármestere reálisnak tartja az egyházak igényét a segít­ségre. Nyilvánvaló, ha az ön- kormányzatnak lennének forrásai, akkor támogatná őket, de a belátható időben minderre nem kerülhet sor. Az önkormányzati szférának pedig nem kötelessége a tör­vény szerint a támoga­tás. Cseri László Villányi bunyó: hány menet? (Folytatás az 1. oldalról) Buraiék elmondása szerint ismerősökre akadva szóra­koztak, igaz, az egyik kidobó barátnője többször is koccin­tott velük, ez nem tetszhetett a helyieknek - mondja. A verés: Burai Béla ragasz­kodik hozzá, a bátyját úgy megverték, hogy több csontja törött (ezek utóbb zúzódá- sokká finomodtak), bevizelt, továbbá pénzétől és papírjai­tól is megszabadították. Kő- riék verziója szerint a része­geket többször rendre intet­ték (ugyanis a fellépő Emer­gency House együttesnek is bekiabáltak), majd mikor ­valóban - az egyik kidobó ba­rátnőjét zaklatták, megkez­dődött a bunyó. Ám ez sem volt brutális, csupán kirakták őket a diszkóból. Kint - így látta például Schoblocher István parkolóőr, akinek a lányát szintén aján­latokkal bombázták - Burai sörösüveggel többeket meg­kergetett, akik még odabent nevettek rajtuk és csápoltak. Burai Béla emlékezete sze­rint valóban ingerült volt, ám nem tett olyat, ami emberi és polgármesteri méltóságán csorbát ejtene. Az egyik megkergetett fiúval utóbb be­szélt is, aki sírva bocsánatot kért tőle - ám ezt a fiú csa­ládja nem erősítette meg. Á „kirablás”: egyesek sze­rint az (ittas) férfi máshol veszthette el az iratait, bár azt is hallottuk, hogy később a takarítók találtak némi pénzt a diszkóban. Burai Béla reg­gel Kőriéket életveszélyesen megfenyegette és rendőri kapcsolataira hivatkozott. A siklósi rendőrség részé­ről Lakatos László úgy nyilat­kozott a VDN-nek, hogy bár a nyomozás az elején tart, „úgy tűnik, hogy a sértettekből is gyanúsított lesz, ugyanis el­követői mivoltuk mind a két oldalról megáll”. M. K. Szigetvári gyerekek és felnőttek egyaránt részt vettek a tegnapi rendezvényen, segítették a nyertes kisorsolását fotó: laufer l. EZÍTTaI A VaIoSAQ S Z A R N y A i j A TÍl A k É p Z E l E T E T lv,u\ UpjA m \iTÓj\tn l,\\niUc, szereIi lÉi,!<o\dk iowlói, li\ \pi<ilislm váIas/i i| -i \ készít u \kbol CITROEN ASSISTANCE CITROEN CITROEN LEASING HÍRCSOKOR Tavaszi clgányfesztl- vál. A Baranyai Cigányok I. Tavaszi Fesztiválját rendezi meg ezen a hét­végen Pécsett, a Nemzet­közi Angol Központban a Cigány Kulturális és Köz- művelődési Egyesület. A rendezvényt dr. Páva Zsolt pécsi polgármester nyitotta meg pénteken. Tegnap szakmai tanács­kozásra került sor a kultu­rális autonómiáról, meg­tartották a Cigány Kisebb­ségi Önkormányzatok Ba­ranya Megyei Szövetségé­nek közgyűlését, az iro­dalmi kávéházban pedig a cigány költészetről esett szó. Ma délelőtt 10 órakor cimbalomkoncerten em­lékeznek meg Rácz Aladár halálának 40. évforduló­jára. (d) Határőrök országos ve­télkedője. Kétnapos or­szágos vetélkedőt rendez­tek a Pécsi Határőr Igazga­tóságon, melyen tíz ha­tárőrigazgatóság és két tanintézet 6-6 fős csapatai vettek részt. A vetélkedő része annak az egy évig tartó sorozatnak, amely­nek győztesei nagy értékű díjat kapnak a határőrség vezetőségétől. A tegnapi vetélkedő zsűrijében a JPTE tanárai is részt vet­tek. (d) Faültetés Gemencen A gemenci erdőben 710 feketenyárfa-csemetét ül­tettek el az elmúlt hét vé­gén. Az ehhez kapcsolódó tudományos tanácskozá­son a Gemenci Erdő- és Vadgazdaság Rt. szek­szárdi erdészetében, me­lyen az erdőgazdaság, az FM Erdészeti Hivatala, az Országos Mezőgazdasági Minősítő Intézet # és a Duna-Dráva Nemzeti Park szakemberei vettek részt, az őshonos európai feke­tenyár génmegőrzéséről, szaporításáról esett szó. Európa nagy részén ugyanis már eltűntek azok az erdőségek, amelyekben természetes élőhelye volt ennek a fafajtának. Az eu­rópai feketenyár a ge­menci erdőben is vissza­szorult a korábbi erdőte­lepítési gyakorlat eredmé­nyeként, de még így is egyedülállóan értékes géncentrumnak ismerik el a szakemberek Gemen- cet. (d)

Next

/
Thumbnails
Contents