Űj Dunántűli Napló, 1998. április (9. évfolyam, 90-118. szám)

1998-04-18 / 106. szám

1998. április 18., szombat Kultúra - Művelődés Dunántúli Napló 11 Világgá kürtölhető siker Különös varázslat lehet olyan együttesben muzsikálni, ahol együtt játszik anya és lánya, majd az unoka veszi át a harso­nát, trombitát a nagyszülőtől. Különös varázsa lehet egy olyan közösségben hangszeres zenét játszani, amely nemcsak önma­gát hódítja el a legnemesebb muzsikával hátról hétre, hanem a mindenkori közönségét is. A pécsi Vasutas Koncert Fúvószenekarnak száz tagja van, s ma már a legnagyobb fúvószenekar hazánkban. A nagyság azonban a minőségre is vonatkozik. Másfél évtizede ugyanis - mint azt az együttes kiváló dirigense, a Liszt Fe- rernc Zeneművészeti Főiskola rézfúvós tanszakát vezető Neumayer Károly elmondta - minden versenyt megnyert, amelyen elindult! Március 15-e alkalmából Széchenyi-díjat vehetett át kö­zösségük. Mondhatni: össze- kürtölt közösség szétkürtölhető sikerrel. Az 1945-ben alakult együt­tes gyakran a fő meghívottja a MÁV jeles ünnepeinek. Rend­szeres szereplője a vasutasna­poknak, jubileumi hangverse­nyeknek. Természetesen „Ki­váló Együttes” és Artisjus-dí- jas. Fesztiváldíjjal tértek haza Riva de Gardából, tavaly Va­lenciából, Balaton-díjjal Veszprémből, CD-kazettájuk az öt évtizedet ünneplő váloga­tás. A közelmúltban érkeztek meg a balatonföldvári Ránki György Zeneiskola jubileumi hangversenyéről, de már a tar­solyukban a meghívás a svájci Saas Fee-be, ahol július 12-én a többek közt a holland királyi katonazenekar társaságában lépnek fel, a jövő évi St. Louis-i W.A.S.B.E.-konferenciára is meghívásuk van. Ritkaság lehet az is, hogy az amatőr státusú, ám zenéjében profi együttes nagy nemzet­közi sikereit is mind magyar zeneszerzők - Elidas Frigyes, Lendvay Kamilló, Dubrovay László - tolmácsolásával aratta. B. R. Amatőr státusú, ám zenéjében profi Magyarul magyarán Népi bölcsesség a nyelvben A nyelvtan a mondatot di­namikus egységnek minő­síti. A mondat dinamizmusa azt jelenti, hogy egyszeri, egyedi, soha meg nem ismét­lődő. Ezért tartjuk sajátos el­lentmondásnak a mondat ér­tékű, közkeletű állandó nyelvi kifejezéseket, ame­lyeknek legismertebb típusa a közmondás. Jellemzője a népi eredet a népdaléhoz, a népmesééhez hasonlóan. Ezért népi mondásnak is ne­vezik. Szerzője ismeretlen, első megszólaltatója vala­mely közösség egy-egy gon­dolatát foglalta nyelvi for­mába. Ez a forma hosszú időn át csiszolódott, s jutott el a ma használatos alakjáig. A több ezerre tehető ma­gyar közmondáskincset a pécsi egyetem méltatlanul elfeledett tanára, Tolnai Vilmos rendszerezte első­sorban tartalmi, majd nyelvi formai szempontból. Az első típusba az általános vonat­kozásiak, illetve valamely emberi tevékenységre, vi­szonyra utalók tartoznak: Legjobb az egyenes út - Las­san járj, tovább érsz! - Mun­kára: Jó munkához idő' kell — Nevelésre: Amit Jancsi meg nem tanult, nem tudja azt Já­nos. - Takarékosságra: Sok kicsi sokra megy, stb. Mindegyik lehet egyszerű kijelentés, megállapítás: Sok kéz hamar kész. Mérlegelés, értékelés: Jobb ma egy veréb, mint holnap egy túzok. Ta­nács: Ajándék lónak ne nézd a fogát! A 2. csoportba a gazda­regulák tartoznak: Májusi eső' aranyat ér. A képszerűség példájaként említem: Ganyé a paraszt. Ez nyilván nem a földműves emberi minősítése, hanem azt fejezi ki szinte meghökkentő tömörséggel, hogy az eredményesség fő feltétele a „talajerő utánpót­lása”. Az Őszit porba, tava­szit a sárba (ti. vesd!) - regula az időjárás, a csapadékelosz­tás optimális feltételeit nevezi meg a gabonavetés hatásos­ságát illetően. A 3. típusba az időjárásjós­latok tartoznak: Fekete kará­csony fehér húsvét - Ha fény­lik a Vince, megtelik a pince. A 4. csoportba az egészségi szabályok sorolhatók: Etel, ital, álom: szükséges e három - Fejet hidegen, lábat mele­gen, hasat hígan, úgy élsz ví­gan. Végül a konvencionális kifejezések következnek: Úgy még sohasem volt, hogy vala­hogy ne lett volna. - A telje­sen kilátástalan helyzetben lévő ember „vigasztalására”! ennél nagyobb bölcsességet még egyetlen filozófiai rend­szer se fogalmazott meg. Alakjukat jellemzi a páros tagoltság: Több szem többet lát - Ritmusos, verses lükteté­sűek, alliterálók, végrímesek: Olcsó húsnak híg a leve — Ki korán kel aranyat lel. íróink fontos stíluseszkö­zei. Jókai pl. a Rab Ráby c. regényében így írja le Paprika Péter vesztegetési kísérletét: „Van egy kis teher a sarog­lyábán, mert hát a nyomtató lónak sem kötik be a száját, s asztag mellett kalászt szedni jó; de hát akit nem éget, az nem fújja a kását, mert aki molnárral utazik, annak lisz­tes a kabátja, aztán meg a szakáccsal nem jó az ember­nek haragban lenni.” Rónai Béla Mélységből kibomló fonnák A tudatos alkotómunkának és a tehetségből fakadó ösztönös- ségnek különleges ötvözete az az eddigi életmű, melynek kis részletét most a pécsi Cso- por(t)-Horda Galériában lát­hatja a közönség. Az alkotó, Kazinczy Gábor Erdélyből ér­kezett Magyarországra, s jelen­leg a pécsi Janus Pannonius Tudományegyetemen rajz-fes­tészetet illetve sokszorosító grafikát tanít. Pályáján Romániában is komoly sikereket ért el. A ko­lozsvári Képzőművészeti Akadémián 1965-ben végzett. Díszlettervezőként is műkö­dött, de a brassói s a temesvári egyetem művészeti karán is tanított, az utóbbin tanszékve­zető lett. 34 önálló romániai tárlata mellett külföldi csopor­tos kiállításokon is részt vett, és több díj birtokosa. Mégis úgy érezte, a fejlődésre, a to­vábblépésre Magyarországon van esélye.-Azt, hogy magyar vagyok, már nem tudtam Romániában kiélni - mondta el. - Magyar­ságomban kibontakozni, új le­hetőségekhez, információkhoz jutni csak itt tudok. S hogy miért éppen Pécsett? Mert ezt a várost mindig is szerette, gyermekkora óta. Va­lamikor kapott egy könyvet róla, onnan a vonzalom. A vá­ros napsütötte mediterrán jelle­gét is imádja. Összes felmenője egyébként itthon született. A Kazinczy- család leszármazottja, déd- nagyapjának apja Kazinczy Fe­renccel, a költővel volt egyenes rokonságban.- Büszke vagyok erre - vallja, amikor arról kérdezem, milyen érzés történelmi nevet viselni. - A családban különben ott a tehetség, nagybátyám fes­tőművész, fia festő' és szobrász, én magam írok is, egyébként pedig talán kevesen tudják, de Kazinczy Ferenc nemcsak költő' volt, hanem rajzolt is. Kazinczy Gábor képei egyéni alkotóvilágot tükröznek. A sötétből kibomló formák, a zabolátlan vonalak, színfoltok egyfajta rendezettségbe, szer- kesztettségbe sűrűsödnek. Az erőt és mozgalmasságot su­gárzó képeken gyakran grafikai jelek jelennek meg, melyek mintha egy írásbeli kultúra el­mosódott emlékei lennének. Néha azonban ezek valóságo­sak, tibeti betűk például. Mun­káit a legváratlanabb helyzetek, élmények ihlethetik, a „Bo­szorkányszombat” ciklus pél­dául egy Bunuel-film hatása alatt készült, a tobzódás, a gá­tak áttörése, a kitörő ösztönélet eksztatikus ábrázolására.- Képeim egy részében talán díszlettervezői múltam tör föl - véli. - A színpadnak ugyanis mindig sötét lyuk jellege van, mélysége, melyből elővillannak a figurák. Ahogy most vissza­gondolok, díszleteim is olyan hatásúak voltak, mint amikor a kollázs kilép a síkból. Doktori értekezésének té­mája is a kollázs, melynek fénykora ugyan a századelő volt, de ma is állandóan meg­újuló technika. Beszélgetőtár­sam maga is kísérletező típus. Újabb munkái már a fekete-fe­hér kontraszt dekorati vitására épülnek. A számára a tanítás nemcsak azért öröm, mert te­hetséges fiatalokkal dolgozhat együtt, hanem azért is, mert közben maga is tanul. Úgy látja, ha egy fiatal tehetséges, az maga az élet forrása. A művészetet többek között olyan lehetőségnek is tartja, mellyel helyreállítható az egyensúly a reklámvilág su­gallta pótélet és a valódi, érté­kes, igazi élet között. Hodnik I. Gy. Kazinczy Gábor fotó: Tóth l. Éneklő Ifjúság A tavalyinál színvonala­sabbnak ígérkezik az iskolai kórusok pécsi „Éneklő Ifjú­ság” című hagyományos se­regszemléje. A Pécs-baranyai Kórus és Zenekari Szövetség, a Ko­dály Zoltán Gimnázium és a Pécs-baranyai Kodály Tár­saság rendezvényén tizenöt kórus vesz részt. Ünnepi megnyitóbeszédet április 23-án 16 órakor Ivasivka Mátyás karnagy tart a Ko­dály Zoltán Gimnázium au­lájában, ahol csütörtökön hat, másnap, pénteken Ker­tész Attila karnagy 15 óra 30-kor tartandó köszöntőjét követően, kilenc kórus ad hangversenyt. A találkozó gyakorlati szervezője Kunváriné Okos Ilona, a Mátyás Király Álta­lános Iskola kórusvezetője, ahonnan három kórus is pó­diumra lép. B. R. IV. folklómap Szigetváron április 24-én a IV. városi folklórnapon 9 órától a Zeneiskola udvarán a népi mesterségek bemuta­tóját és kirakodóvásárát rendezik, 13.30 órakor a hangversenyteremben dr. Várnai Ferenc népzeneku­tató, zeneszerző tart elő­adást. A Zrínyi téren 15 órá­tól a kémesi, a szigetvári ki­csinyek, a Kaláka, a kisdob- szai néptáncosok, a Romano Raja cigányfolklór együttes és a Márkuszínház mutat­koznak be. Rés az árnyékon Alig több mint százoldalas kis versenykönyv jelent meg a napokban Pécsett, a Pannónia Könyvkiadó gondozásában. Galambosi László, a Pé­csett élő, berkeséi születésű költő iskoláskorú gyerekek­nek szánja újabb - sokadik - kötetét. Szép kiállítású könyve a „Regefa” címet vi­seli, amelyben forrásokban merítkező, napfényben szá- rítkozó, széllel parolázó dalo­kat, verseket lapozhatunk fel. A versekből hiányzik az önreflexió, de annál szomja- sabban térnek vissza a termé­szethez, hogy szépségét, vál­tozó arcát megénekeljék. A kötet záró ciklusában ott a természettel még egylényegű paraszti munka lélegzete is, ahol édesanyját, rokonait is megszólítja-felidézi. Ez is, az is kiapadhatatlan forrás a költő számára, ahol „öreg fü­zek: csontos papok/ jég fölött miséznek”, ahol „rózsákra hajló angyal muzsikál”, s az évszakokban is örök az ele­venség a „fűszál-hintán” rin­gatózó bogaraktól a kora haj­nalban munkáját kezdő pa­raszt ostorsuhintásáig. Galambosi verseit moz­galmasság, képalkotását ha­gyományelvű játékosság, lé­giesség jellemzi. A munka bukolikusan szép és tiszta felbukkanásán túl azt sugall­ják, miért ne töltekezhetnénk azzal a harmóniával, amit a természet önzetlenül kínál? A kötetet dr. Szirtes Gábor szerkesztette, Fábos György rajzai illusztrálják. B. R. Tűzzománc a Cifra Palotában A tűzzománc képek az 1960-as évek második felében jelentek meg hazai középületek homlok­zataiban és belső tereiben. E táb­laképfajta egyik első hazai mű­helye működött Pécsett, a Lantos Ferenc köré csoportosuló Pécsi Műhely és más művészek köré­ben. Éppen ezért nagyszámú alko­tással képviselteti magát Pécs városa azon a kortárs zománc­művészetet bemutató országos kiállításon, amelyet Kecskemé­ten, a Cifra Palotában rendeztek meg. A megnyitó napján egész napos szakmai tanácskozást tar­tottak, amelyen Lantos Ferenc előadása is elhangzott a Pécsi Műhely zománcművészeti prog­ramjáról. A nagyszabású tárlat 1960-tól évtizedenként mutatja be a műfaj állomásait, 120 művész mintegy 400 alkotása tükrében. Ennek ré­sze a Bonyhádi Zománcgyárban tartott szimpozion alkotásai is, amelyeket 1968-tól 1973-ig ké­szítettek a Pécsi Műhely tagjai: Lantos Ferenc, Bak Imre, H. Ba- rakonyi Klára, Fajó János, Fic- zek Ferenc, Gyarmathy Tihamér, Kismányoki Károly, ifj. Koffán Károly, Pinczehelyi Sándor, Sze- lényi Károly, Szíjártó Kálmán. A kecskeméti kiállításon az ugyan­csak pécsi Horváth Olivér képei is szerepelnek. Az alkotások java része ma nagyrészt a Baranya Megyei Múzeumoknál található. Más­részt közintézmények belső te­reit díszítik, pl. Pécsváradon a Fülep Lajos Művelődési Köz­pontét, amely akkori igazgatója, Kígyós Sándor révén segítette in­tézményesen is a bonyhádi zo­mánckép-programot. G. O. Hícsatorna A 25 éves Villányi Asszonykórus jubileumi műsort ad ápri­lis 18-án 16 órakor a község faluházában. Az énekes közösség jakabfalvai, kiskassai, pécsdevecseri, pócsai és virágosi német dalokat is előad. Karvezető Guttján Józsefné. (cs) Exkluzív teaház. Pécsett, a Dominikánus Házban április 28- án 18 órától egy illatosán gőzölgő tea mellett a „Credo. Stílus. Hódítás és varázslat” témáiról beszélgetnek Doubravszky György, a Bagolyvár Könyvkiadó igazgatója társaságában. Osztrák zenészek Szigetváron. Az ausztriai Frohnleitenből érkezett 50 tagú ifjúsági vonószenekar ad ma 17 óra 30-tól hangversenyt a szigetvári Vigadó Galériában. (gy) Kávéházi beszélgetések. A pedagógus-továbbképzés kötet­len formájaként a Baranya Megyei Önkormányzat Pedagógiai Intézete „Kávéházi beszélgetések” címmel indít sorozatot a pé­csi Morik Cafféban magyartanároknak. Április 22-én 15 órától Kiszely Gábor és Tornai József esszéiről folyik diskurzus. Pedagógusfestő tárlata. Kaszás János hosszúhetényi nyugdí­jas pedagógus festményeiből április elején nyílt kiállítás Pécsett, az Akvárium és Terrárium Ház Munkácsy utcai galériájában, amelyet az érdeklődők még április 26-áig megtekinthetnek. i >

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents