Űj Dunántűli Napló, 1998. április (9. évfolyam, 90-118. szám)
1998-04-02 / 91. szám
1998. április 2., csütörtök Gyerekekről - Felnőtteknek Is Húsbavágó zsebpénzkérdés Sok családban örök vita tárgya az ellátmány szerepének és főként mértékének meghatározása. A zsebpénz valójában arra szolgál, hogy a gyerek megtanulja, mi módon kezelje a pénzt, és hogy rájöjjön, mi mennyibe kerül. Gyakran azonban a szülők egészen másra, leginkább csemetéjük kordában tartására használják a havi vagy heti rendszerességű apanázst. Hogy milyen az okos zsebpénzpolitika? Mindenekelőtt sohase követeljük meg a gyerektől, hogy elszámoljon a forintokkal. Ha beszélgetünk vele, úgyis kiderül, mire költötte el. Ha pedig netalántán szigorú szülők vagyunk, akkor a házibéke érdekében a lurkónak amúgy is füllentenie kellene a „bevallásnál”. Fontos, hogy a zsebpénzből tulajdonosának semmiképpen ne kelljen nélkülözhetetlen iskolai felszereléseket vásárolnia. A füzetekre, könyvekre fordítandó pénz javát mindig a szülőktől kapja. A zsebpénz szolgáljon fedezetül egy-egy fagyira, kólára, füzetre, rejtvény- vagy hobbiújságra, könyvre vagy levelezésre, esetleg időnként a kedvenc háziállat kosztjára. Ne várjuk el, hogy a gyerek a zsebpénzéből mindig félretegyen egy bizonyos összeget! Akkor takarékoskodjon, ha gyűjt valamire. Ennek ellenkezője azzal a veszéllyel jár, hogy már fiatalon a pénz rabjává válik. Büntetésből sohasem szabad megkurtítani a gyerek zsebpénzét. Ennek persze az ellentéte is igaz: a jó jegyeket ne fizessük meg pénzzel. Hitessük el inkább azt a gyerekkel: önmagának tanul, nem pedig azért, hogy minden családtagot „megadóztasson” a jó osztályzatok után. És ami a legfontosabb: ésszerűen állapítsuk meg a zsebpénz mértékét. Oldalszerkesztő: Műhelytitkok, unokáknak Kőhalmi Andrea A tojásírás elengedhetetlen eszköze a gica FOTÓ: TÓTH LÁSZLÓ A tojásfestés művészet. S hogy mi kell hozzá? Mindenekelőtt egy gondos nagymama, aki ápolja a régiek hagyományait, s unokáinak is átadja a mesterség fogásait. Legalábbis ezt vallja a pécsi Dobosy Zoltánná (képünkön), aki a környéken a legmegbízhatóbb forrás ebben a kérdésben. A nyugdíjas tanítónő ugyanis azon kevesek közé tartozik, akik az eredeti motívumok fel- használásával, a több száz éves, hagyományos technikával írják a később gyakran gyűjteményekbe, múzeumokba vándorló apró csodákat.- Egy csikóstöttösi nagypapától, Zsirmon Józsi bácsitól kaptam az első gicát, amivel a tojást meg lehet írni - emlékszik vissza a 40 év előtti kezdetekre Erzsi néni, majd hozzáteszi: - Ez valójában eltért kissé a megszokottól, hiszen annak idején a vőlegények készítették menyasszonyuknak a meggyfaszárba illesztett rézcső szerszámot. Szóval, a nélkülözhetetlen - és azóta is meglévő - gicát egyik tanítványának nagyapjától kapta, a több mint 400 mintát és magát a technikát pedig a falu legügyesebb tojásíró asz- szonyától, Deli Maris nénitől leste el. Bár a tojásírás fortélyait ma már műhelytitokként őrzik annak művelői, Erzsi néni ezúttal beavat a részletekbe. Mint mondja, nagyon fontos, hogy a festés előtt álló tojások ne legyenek hidegek, olyankor ugyanis a méhészboltokban beszerezhető méhviasz, amivel a minták készülnek, azonnal megkeményedik rajtuk. A megrajzolt tojásokat az addigra megfőzött, majd kihűtött hagyma levébe kell beletenni, s egy fél napon át áztatni. A lábas csak ezután kerülhet fel a tűzhelyre, de igen óvatosan, kizárólag kis lángon főzhető. Az alkalmanként 60 tojást is készítő Erzsi néninél ez a folyamat 2 órán keresztül tart, s ha nem sikerül, azaz megfut rajta a viasz, bizony az egész család rakott krumplit eszik. Ezután jön a fél órás, ugyancsak óvatos forra- lási fázis. Jó tudni, hogy ezt a tortúrát nem minden tojás bírja ki, legalkalmasabbak e célra a meszes héjú, baromfiudvart is látott falusi darabok. Ha a tojások repedés nélkül vészelik át a hosszú főzést, akkor kiszáradás után évekig elállnak mindenféle elváltozás nélkül. A megfőtt tojásokat tilos hideg vízbe tenni, a még folyékony viaszt még azon melegen, puha ronggyal lehet letörölni róluk. A szalonnahéjas fényezés után nincs más hátra, jöhetnek a locsolók. Az első hallásra kissé bonyolultnak tűnő technika nem kell hogy bárkit is elriasszon. A napjainkban reneszánszát élő tudomány részleteit Erzsi néni lánya és unokái is elsajátították már, s nem kevesen azokban az intézményekben, ahová a „mestert” így húsvét előtt egyre gyakrabban hívják. Szövegelő Továbbra Is a kivehető a divat. Anya megkönnyebbülten, ám némi szájzsibbadással tér haza este a fogászatról. Ahogy belép az ajtón, a nagyszülők mobil fogsorát csodáló hároméves Andris érdeklődve kérdezi meg tőle: na, megérte? Ki tudod már venni a fogaidat? (N. Andris, 3 éves, Pécs, Kertváros) Arabok vértanúk. Képzeld apa, informatikaórán a 48-as eseményekről kellett írnunk egy file-t, meséli otthon iskolai élményeit az ötödikes Feri. Na, és te mit fogalmaztál bele, kérdezi a mit sem sejtő szülő. Hát, hogy az a nők nemzetközi ünnepe, vágta rá gondolkodás nélkül a kisfiú. Ezzel azonban még korántsem volt vége a válasz hallatán gyors történelemórát rögtönző felmenő aznapi megpróbáltatásainak. A harmadikos Ági ugyanis, aki köztudottan nagyon tájékozott kislány, s ezt mindig környezete tudtára is adja, ezúttal bátyja segítségére siet. Tudod, ez olyan, magyarázza neki, mint amikor októberben ünnepeljük a 12 arab vértanú halálát! (V. Feri 11, Ági 9 éves, Mohács) Telefonálta. Borka, mint minden rendes kisgyerek, imád telefonálni. A kislány napjában többször is magához ragadja a kagylót, tárcsáz, majd engedelmesen meghallgatja, hogy „a hívott számon előfizető nem kapcsolható”. A hang és a szöveg lassan hozzá tartozik mindennapjaihoz. A legutóbb, mikor meghallotta, boldogan kiáltott fel: anya, itt az előfizető néni! (B. Borbála, Hosszúhetény) Csapos kanyar. A zsúfolt busz fásultan utazó közönségét, az érintett apukát leszámítva, három év körüli kisfiú szórakoztatja. Abban a korban van, amikor ovis társaihoz hasonlóan őt is valósággal lázba hozza a közlekedési táblák megfejtése. Egy, a jobbra kanyarodást tiltó ábrát látva értetlenkedve kérdezi: apa, az a csap meg mit jelent ott?! Fiatalok fókuszban Ha a gyerekek máskor talán egy kicsit háttérbe szorulnak is a kulturális műsorok és rendezvények szempontjából, áprilisról bátran állíthatjuk: róluk és nekik szól majd. Legalábbis itt, a megyében. Hatodik születésnapját ünnepli a Baranyai Gyermek és Ifjúsági Fesztivál, mely szombaton az Ifjú Alkotók Kiállításának megnyitójával kezdődik majd el. Áz egész hónapban zajló rendezvény- sorozat alkalmából szűkebb hazánk ad otthont több országos és megyei összejövetelnek is. Míg Pécsváradon a Weöres Sándor Országos gyermekszínjátszó találkozó résztvevői és a korosztály fúvószenekarai adnak randevút egymásnak, addig Komlón az aprók néptáncegyüttesei mutatkoznak be a közönségnek. A megyeszékhelyen általános és középiskolás diákönkormányzati vezetők osztják meg egymással tapasztalataikat, a pécsi Civil Börzén pedig gyermekekkel és fiatalokkal foglalkozó szervezetek vitatják meg a társadalmi egyesületek e téren mutatkozó tennivalóit. Április 30-án „ajándék nap” koronázza meg a fesztivált. A résztvevők játékkal, bábbemutatóval, táncházzal, énekléssel, kézműves foglalkozásokkal múlathatják az időt, mielőtt a délutáni gálán újra megcsodálnák a rendezvényeken legjobban szereplő művészeti csoportok produkcióit. Ha csak a kezét fogja, már az sokat jelent fotó: Tóth Segít-e a férfi a szülésnél? Világszerte egyre gyakoribb az úgynevezett apás szülés. A férfiak azonban nem mindig jelentenek támogatást feleségük vagy partnernőjük számára. Egy angol felmérés szerint a nők 41 százaléka a férj jelenlétét utólag gátló körülményként értékeli. Az ezer fiatal anya megkérdezése alapján készült tanulmányból az derül ki: az asszonyoknak csupán 59 százaléka élte meg segítségként párja jelenlétét. A tanulmány szerint sok nő azért találta zavarónak a helyzetet, mert ahelyett, hogy erőt menthetett volna belőle, még ő kényszerült partnerével foglalkozni a baba világrahoza- tala alatt. Némely férfi ugyanis rosszul lett a szülőszobában, mások kimerültség és fáradtság miatt siránkoztak, s olyan is akadt, aki elájult. A beszélgetésekből az is nyilvánvaló, hogy sok férfi kötelességtudatból vesz részt a szülésen, holott szíve szerint inkább a klinika folyosóján várná ki a család legifjabb tagjának megérkezését. Gondot jelent az is, hogy a férfiak gyakran felkészületlenek, azaz nem tudják, miként segíthetnének aktívan társuknak a nehéz percekben. A hatékonyság téveszméje Amikor végre nagy nehezen sikerült abba a hitbe ringatnod magad, hogy egyenesbe kerültél gyermeked nevelésével, hirtelen kamasz lesz belőle. És kezdhetsz mindent élőiről. Di*. Komlósi Ákos A gyermekkori agresszió Nevelési tanácsok a Derűs Gyermekkor Alapítvány vezetőjétől Múltkor elkezdett témánkban annak a manapság egyre gyakoribb problémának eredtünk a nyomába, hogy sok gyerek hirtelen indulatosan és támadóan viselkedik. Az alábbiakban a főként hiányérzetből fakadó kitörések megelőzésére adunk néhány javaslatot. A gyermeket meg kell tanítani arra, hogy rossz érzéseit megfogalmazza, s ebben a felnőtteknek kell segíteniük őt. Ha a kicsi kifejezi negatív indulatait, az nem szabad, hogy sértse a szülőt, hiszen éppen arról van szó, hogy a gyerek maga bánjon el saját dolgaival (pl. szülői tiltás, csalódás, nem teljesített elvárások rossz érzései). A még közvetlenül érzelmek által irányított gyerekek számára az agresszív magatartás sajátos kifejezési eszköz a csalódások és nélkülözések kimutatására, levezetésére, feldolgozására. Legjobb, he megváltoztatjuk a gyermek lakáson belüli és egyéb életkörülményeit, napirendjét. Szerencsés, ha teret keresünk mozgással és esetleg hangoskodással levezethető feszültségeinek, ezzel a kiélés lehetőségére, mások számára is elviselhető formáira találva megoldást. Ne tulajdonítsunk túl nagy jelentőséget a gyermek koszos ruháinak, a bőrén keletkezett karcolásoknak. Nem tragédia az sem, ha kárt szenvednek a gyerek kedvenc személyes tárgyai, még ha sajnálkozva siratja is meg ezeket. Tanulja meg a kicsi, hogy féktelenség és bánat közel állnak egymáshoz. Saját kárán tanul az ember. Ne csak olyan játékot vegyünk, amivel gondosan kell bánni, ajándékozzunk olyasmit is, amit verhet, nyúzhat, szétszedhet, esetleg szét is törhet a gyerek. Ilyen célra különösen megfelelő az agyag és a gyurma. (Folytatása következik) Sarki fények, márciusi mikulás Joulupukkival, a híres lappföldi Mikulással is találkoztak azok a gyerekek, akik a napokban értek haza a Napsugár Játszókért Alapítvány szervezte finnországi utazásukról. A Helsinkitől 900 km-re fekvő Rovaniemi- ben a Finn-Magyar Társaság látta vendégül a 33 fős csapatot, családi elszállásolást szervezve számára. A sarkköri város mínusz 30 fokos hideggel, befagyott, hóval fedett folyókkal, tavakkal, zöld fenyőkkel és kopasz nyírfákkal fogadta a magyarokat. Az első napok élményei közül Árvái Dániel legszívesebben a jégszobrokat, hókunyhókat, rénszarvas- és kutyafogatokat, a sarkköri múzeumot és a lenyűgöző sarki fényjelenségeket említi. Mint azt a Művészeti Szabadiskola tettyei tagozatának diákjától megtudtuk: ott-tartózkodásuk alatt egy rovaniemi általános iskolában órákat is látogattak, sőt annak tanulóival közös koncertet adtak. Ha már ilyen távolra utaztak, a magyar gyerekek természetesen nem hagyták ki Lahtit sem. Pécs testvérvárosában a finn diákok mindennapjaiból is ízelítőt kaptak, kipróbálva egy átlagos testnevelésóra megszokott gyakorlatát, a sífutást. Az utazás „utó- zöngéiről” Tihanyi Imréné, a „Napsugár” elnöke elmondta: - Alapítványuk április elejétől finn nyelvtanfolyamot szervez, hogy a fiatalok legközelebb ne csak közvetítő nyelven tudják megértetni magukat távolra szakadt finnugor rokonainkkal. ! 1
