Űj Dunántűli Napló, 1998. április (9. évfolyam, 90-118. szám)

1998-04-17 / 105. szám

10 Dtinántúli Napló Magazin 1998. április 17., péntek Űj csillagászati és archeológiái bizonyítékok Meteorzápor pusztította el az óbirodalmakat? Időszámításunk előtt körülbelül 2350-ben nagyerejű mete­orzápor zúdulhatott a Földre, amely sok akkori birodalom pusztulását jelenthette. Brit tudósok jutottak erre a megál­lapításra, amely részben ellentmond eddigi ismereteink­nek, miszerint az óbirodalmak gyors hanyatlását háborúk, vulkánkitörések, illetve földrengések okozták. Színes Világ Vigyázz! Vekker! Min­denki gyűlöli a vekkert. Most erre egy okkal több van, mert kiderült: betegséget okoz. Az ébresztőóra csörgésére a bé­késen szunyókáló test úgy reagál, mint egy ébren lévő ember a bombariadóra. A gyenge szív a hirtelen lár­mára szapora szívveréssel, szívritmuszavarokkal és eset­leg szívmegállással reagál. (El)Tolószékek. A rádió- telefonok, rádió- és tévé­adók, valamint a CB-k elektromágneses hullámai a szó szoros értelmében ámokfutásra késztetik az elektromos tolószékeket. A rádiótelefonok használói tudtukon kívül baleseteket okozhatnak a tolószékek használóinak. Előfordult, hogy a fék mondta fel a szolgálatot, máskor a kere­kek „vadultak meg”. A ha­tósághoz eddig már több mint 150 jelentés érkezett tolószékbalesetekről. Ötszáz különböző ásatási jegy­zőkönyv és klimatológiai ta­nulmány összevetésekor kide­rült, hogy az óbirodalmak pusz­tulása mindig egybeesett vala­milyen szélsőséges éghajlatvál­tozással. Az egyiptomi biroda­lom virágzó veteményeskertjei például egy gigantikus árvízka­tasztrófa nyomán sivataggá vál­toztak, csak néhány csodálatos építészeti maradvány - köztük a híres kairói Szfinx - őrzi an­nak a kultúrának az emlékét. A hirtelen klímaváltozásokat azonban nem sikerült szeizmi­kus tevékenységgel megma­gyarázni, hiszen ezen a vidéken nincsenek vulkánok. Hogyan pusztultak el a me­zopotámiai függőkertek, ame­lyeket a világ hét csodája kö­zött tart számon az emlékezet? Eddig úgy vélték, hogy föld­rengés okozta eltűnésüket, de erre nincs egyetlen bizonyíték sem. A meteorzápor-elméletet igazolják ezzel szemben azok a folyómedrek, amelyekben a víz szintje hirtelen szélsőségesen csökkent, majd újra megemel­kedett. Nagy krátereket találtak a mederben, amelyek a folya­mok mentén minden bizonnyal meteorbecsapódások következ­tében keletkeztek. A csillagászok nemrég azo­nosítottak egy meteoritfelhőt, amely a Jupiter körül kering, és háromezer évenként ütközik a Földdel. Egyes vélemények szerint egy ilyen „randevú” válthatta ki a jégkorszakot, i. e. 2350-ben pedig ez a meteorit­felhő rombolhatott szét virágzó birodalmakat. A meteorelmélet mindig felmerül, ha valaminek a hirte­len eltűnésére a tudomány nem talál közvetlen bizonyítékokat. A dinoszauruszok is egy ilyen kozmikus karambolnak lehet­tek az áldozatai. Még szeren­cse, hogy vannak egészen meg­ingathatatlan tények is, mint például, hogy Pompei pusztulá­sát a Vezúv kitörése okozta. Ferenczy Europress akár 13 Ft/óra Áprilisban minden hétvégén - sőt húsvéthétfőn is - hihetetlenül kedvező áron telefonálhat akár az ország legtávolabbi zugába. Ezeken a hétvé­geken 41 órán keresztül beszélhet 500 forintért, ami óránként kevesebb mint 13 forintos díjnak felel meg! Minden szombaton 5 órától vasárnap 22 óráig - még húsvéthétfőn is 5-től 22 óráig - bármennyit beszélhet vagy internetezhet, egy-egy belföldi hívásnál csak az első 500 Ft (azaz nettó 400 Ft) eléréséig ketyeg a számláló. így például napközben egy III. díjzónába (pl. Sopron-Miskolc) tartozó távolsági beszélgetésnél a hívás a 28. perctől már díjtalan. Használja ki az akciót - telefonáljon többet április minden hétvégéjén. A megtakarított összeg„Csevegő hétvége" cím alatt jelenik meg a telefonszámlán. Az akció a MATÁV hálózatán belül érvényes és csak egyéni előfizetőkre vonatkozik. Nem érvényes arra az esetre, ha a MATÁV-előfizető emeltdíjas szolgáltatást, más hazai (vezetekes vagy mobil) szolgáltatóhoz tartozó állomást hív, vagy külföldre telefonál. A kedvezmény nem terjed ki a nyilvános távbeszélő-állomásokra és az ISDN-adatforgalomra. Ingyenes Információs Zöld szám. 06 80 203 203 MATAV Internet-cím: www.matav.hu Az orosz újgazdag - kis szobrocskán ábrázolva. Di­vatba jött ez a fajta nipp, kb. 220 dollárt ér, sokan gyűjtik, Moszkvában üzletet is nyitottak, ahol a mai orosz élet jel­lemző figuráit lehet megvenni klasszikus stílusú szobrocs­kák formájában. FEB-Reuters Gutenberg, az évezred feltalálója A híres bibliából világ­szerte összesen 49 példány van, ebből kettő' a mainzi múzeumokban. Büszkék is rá: a szakértők azt vallják, hogy az 1282 oldalas, két­kötetes mű az egyik leg­szebb könyv, ami valaha is készült. Gutenberg, akinek ezt (oly sok más mellett) a világ köszönheti, Mainz- ban született 1400-ben és éppen az ezredfordulón ünnepli majd a világ hat- századszor a születésnap­ját. Érthető, ha Mainz az ő emléke jegyében kíván ün­nepelni. Egy minapi tanulmány „az évezred feltalálójának” minő­síti a „fekete mestert” (kortár­sai így nevezték) és a vele kapcsolatos ünnepségsoro­zatra szülővárosa hatmillió márkát különített el. Jens Beutel mainzi főpol­gármester az ünnepségeket már most beharangozó beszé­dében azt mondta: „Kevés olyan személyiség élt, aki az emberiség történetét oly mér­tékben befolyásolta volna, mint Johannes Gutenberg, a média ősatyja.” Munkássága, mondta a főpolgármester, ad­dig elképzelhetetlen mérték­ben tágította ki a megismer­hető világ határait, fejlesztette az emberek világképét. Divat, tette hozzá Beutel, hogy egyes lapok megnevezik az év emberét. Úgy gondolja, hogy az 1400 és 1468 között élt Gutenberg mester az évez­red embere. Ez a zseni sok sorstársához hasonlóan, komoly anyagi gondokkal küzdött és egy időben a városból is elűzték. Mainz a Gutenberg-évben megpróbálja jóvátenni, amit valaha nagy fia ellen vétett. Kiállítások, felolvasóestek, tudományos konferenciák, koncertek idézik majd a felta­láló szellemét. A város vezetősége nem­zetközi plakátpályázatot hir­detett a nagy eseményre, méghozzá érdekes ötlettel: a pályázók munkájukat E-mai- len küldhetik Gutenberg vá­rosába. Ezzel is érzékeltetve azt, hogy minden tömeg­kommunikáció beleértve az elektronikát is, valahol itt kezdődött, a tizenötödik szá­zadban, Mainz városában. Ferenczy Europress Boldog lottómilliomosok? Hogyan alakult azok sorsa, akiknek legalább egymillió márka - mai áron legalább 115 millió forint - ütötte a markát? Egy 19 éves müncheni férfi 1,2 millió márkájából egyre újabb és újabb kocsikat vásá­rolt magának. Egyedül BMW-ből, az egyik legdrá­gább német kocsiból, négy darabot rendelt szép egymás­utánban. Hasznos beruházás volt a lakásvétel is. 300 ezer márkát kicsalt tőle egy szél­hámos. A maradék pénznek sincs se híre, se hamva. Egy alsó-szászországi úr­nak 20 évvel ezelőtt ütötte a markát az akkor rekordösz- szegnek számító 1,5 millió márka. A pénz kivételesen jó helyre került, mivel a beton­építő munkásnak 13 kiskorú gyermeke volt. Mindegyik vastag takarékkönyvet kapott tőle. Egy 48 éves hannoveri férfi 1,5 millió márkát nyert. Házat vett, kiházasította három gyermekét. Bár tekintélyes összeg kerül a bankszámlá­jára, továbbra is dolgozik, mintha semmi sem történt volna. Egy észak-német férfi há­rom éve ütötte meg a főnye­reményt. Addig többnyire szociális támogatásból ten­gette napjait, a nyereményből viszont 3,7 millió márka ke­rült a bankszámlájára. Bol­dogságában négy napon ke­resztül ivott, majd megvett egy méregdrága autót és szer­zett egy házat. A hirtelen jött gazdagság nem tartott sokáig. A férfit részegen elkapta a rendőrség a csodakocsiban és kilenc hónapra bevonták a jo­gosítványát. Ekkor eladta az autót és inni kezdett. Ma már a szép napoknak is csak az emléke él.

Next

/
Thumbnails
Contents