Űj Dunántűli Napló, 1998. április (9. évfolyam, 90-118. szám)

1998-04-15 / 103. szám

1998. április 15., szerda Kert - Szőlő - Balkon Dünántúli Napló 7 Gazdahírek Borverseny Kővágósző­lősön. A Zsongorkő Baráti Kör és Kővágószőlős Köz­ségi Önkormányzata április 18-án hozza nyilvánosságra a hagyományos kővágósző- lősi borverseny idei ered­ményét. A rendszeresen sok gazdát megmozgató ren­dezvényre nevezni fajtán­ként kétszer egy liter borral lehetett. (k) Tnzelhalás. Múlt szerdán közöltük a Földművelésügyi Minisztérium felhívását, hogy mit tegyünk, miként védekezzünk a tűzelhalás el­len. A tájékoztatás egyik részletét pontosítja most a Baranya Megyei Növény­egészségügyi és Talajvé­delmi Állomás. A növény- védelmi hatóság az almás- termésűek virágzása idején fellépő járványhelyzetben, előrejelzés alapján elrendeli az árutermelők részére a Stretomycin 20 WP-vel tör­ténő kötelező védekezést. Az elrendelő határozat fel­mutatására lehet a kijelölt boltokban a védekező szer szükséges mennyiségét megvásárolni. A védekezést a termelő saját költségére köteles elvégezni. (k) Mag nélküli görögdiny- nye. Rovatunkban - a vár­hatóan kisebb gyümölcs- termésre való tekintettel - javasoltuk, hogy termessze­nek dinnyét a kiskertekben az emberek. Ezzel kapcsola­tosan a holland-magyar De Ruiter Seeds Vetőmagter­melő Kft. (Kecskemét, Deák Ferenc tér 5.) hírleve­lében érdekes információra bukkantunk. Tavaly nagy sikert aratott a cég DRX 210 jelzésű mag nélküli görög­dinnyéje. Azóta sokan ér­deklődtek, hogy hol lehet a vetőmagot beszerezni. A tá­jékoztatás szerint sajnos idén még nem tudnak eleget biztosítani, de az érdeklő­dők részére tápkockás pa­lántát, előzetes igény alap­ján, korlátozott mennyiség­ben rendelkezésre bocsáta­nak május 25-étől. Kistermelők rovatunkkal a jövő szerdán jelentkezünk Minden magyar gyümölcsnek lesz piaca az EU-ban Almatermesztés nagyban A Bikaion és környékén 6,5 hektáron folyik intenzív alma- termesztés. Hat termelő vállalkozott rá, átlagosan egy hek­tárnyi területen. Mágocson Nagy Jánosék a ház mögötti területen egy hektáron telepítettek almafákat. Az ül­tetvény az elmúlt évben jelen­tős fagykárokat szenvedett, ami elvitte a termés nagy ré­szét. A két évvel ezelőtt ültetett csemeték mára szép fácskákká cseperedtek. — A locsolást lajtkocsiról old­juk meg traktor segítségével, amelyre kétol­dalt csöveket szereltünk fel. A gyökerek alig 30-40 centimé­terre mennek le, óvni kell a fákat a kiszáradástól - magyarázta a nemrég Mágo­cson tartott met­szési bemutató résztvevőinek Nagy János. A fákat kará­csonyfa alakúra kell metszeni, június végén pedig a hajtás­növekedést, a vegetációt kell megállítani, hogy minél bőségesebb ter­mést hozzanak, és minél több tápanyagot tudjanak raktá­rozni a téli hónapokra. Szüret után vegyszerezés helyett a levélen át tápanyagot kell a növénybe bejuttatni, hogy a fagyok minél kevesebb kárt tehessenek benne. A metszési bemutatót meg­előzően gyümölcstermesztési tanácskozásra is sor került, melynek házigazdája két, a szakmában nevet szerzett kft. volt. Meghívottként Buzássy Lajos kertészmérnök tartott előadást a hazai gyümölcster­mesztés helyzetéről, annak jö­vőjéről az EU-ba való belépés tükrében. A szakember szerint a csatlakozással jó esélyeink támadnak, hiszen gyümölcsből nincs túltermelés az Unióban. Szinte minden gyümölcsfaj­tának lesz piaca. A meggynek azért, mert a magyar fajták nyersen is fogyaszthatok. A cseresznyére nagy az igény, azonban az almához hasonló intenzív termelési mód beve­zetésére len­ne szükség. A törpe fajtákat már kineme­sítették. Kaj­szival, a leg­inkább ma­gyar gyü­mölccsel fagyvédett helyen érde­mes foglal­kozni. A szil­vafajták kö­zül a nagyon korainak vagy a na­gyon késői­nek van esé­lye, a körtére nagy a keres­let, s kimon­dottan jó ter­mőhelyei vannak Dél- Dunántúlon. Almából 300-350 000 tonna bizto­san eladható belföldön és külföldön. Azonban a minő­ségi almához ennek kétszere­sét kell megtermelni a jelen­legi terület egyharmadán. A 150 mázsás hektáronkénti át­lag helyett pedig 3-400 má­zsát kell elérni. A két évvel ezelőtt ültetett csemeték mára szép kisfákká cseperedtek Nagy János kertjében fotó: Müller a. Bálint György Rovata Lapok a kertész noteszából A napokban az ország egyik legjobb természeti adottságú vidékén jártam és sajnálattal tapasztaltam, hogy a kétezres lélekszámú község­ben alig termelnek valamit ön- fogyasztásra: a messzi város­ból hozzák az üzletbe a tejet és a tejtermékeket, nincs a falu­ban hentes, pék és a kertekben sem serénykednek azon, hogy friss zöldséggel, gyümölccsel lássák el magukat az emberek. Úgy látszik, többet kellene - s bizonyára lehetne is - ten­nénk annak érdekében, hogy megújuljon a lakosságát alap- élelmiszerekkel kiszolgáló, önellátó falu. A fóliasátrakban felnevelt zöldségpalánták már váiják az alkalmas időt arra, hogy sza­badföldbe ültessék őket. Ha palántát vásárolunk, megbízható helyről szerezzük be, mert a fajtaazonosság az eredményes termelés egyik fontos feltétele. A palánta leg­fontosabb jellemzői: erős, boj­tos gyökérzet, zömök növeke­dés, sötétzöld levelek, erős szár. Az ilyen palánták jól vi­selik el a helyzetváltozás, szál­lítás és az átültetés stresszha­tását! A mézelő méhek szorgal­masan látogatják a gyümölcs­fák virágait, hordozzák a vi­rágport, megtermékenyítik a virágokat. Ne permetezzünk rovarölő szerrel virágzó növé­nyeket, mert elpusztítjuk hasznos segítőtársainkat, a méheket. A klímaszabályozásról és a hűtéstechnikáról szólt az az előadásokkal egybekötött szakkiállítás, amelyet a mi­nap a Kertészeti és Élelmi­szer-ipari Egyetemen rendez­tek meg. A zöldség-, gyü­mölcs- és gombatermesztés műszaki berendezéseit, táro­lókat, azok szigeteléstechno­lógiáját mutatták be a szak­emberek. A látottak-hallottak arról győztek meg: ezekből az is­meretekből minél többet el kell sajátítaniuk gazdálkodó­inknak a gazdaságos terme­léshez. Érdemes az ilyen té­májú szakkönyveket keresni, forgatni mindenkinek. A vegyes ültetés előnyei (2.) Áprilisban a kertekben megje­lennek a földibolhák. Általában a káposzta, illetve a karalábé leveleit lyuggatják rostásra. Ezeket az apró, kellemetlen ro­varokat távol tarthatjuk, ha a sorok közé fejes salátát ülte­tünk. A salátafejek közé ugyan­így folyamatosan vethetünk hónapos retket is, melynek le- vélzetét ugyancsak szívesen ki­kezdik a földibolhák. A legtöbb bab is védelmet nyújt ezek el­len a betolakodók ellen, ám a babot általában később vetik, mint a retket. Régi paraszti mondás szerint ha áprilisban táncol már a lepke, vígan vethetsz, ültethetsz a kertbe’. Ezért jobb a karalábé, a káposzta, a saláta vetését a fagyosszentek utánra tenni. Ritkán látni manapság lóbabot (más nevén a disznóbabot). A karós- és a bokorbab szinte tel­jesen kiszorította ezt az igen hasznos növényt, melynek egyik legnagyobb előnye, hogy márciusban vethető. A tapasztalatok szerint a ké­sei vetésű lóbabot a tetű köny- nyebben eléri. Ez történik az áprilisban elvetett kései babfé­lékkel. A lóbab különösen jól érzi magát a parajosok között. Fészkenként 3-3 szemet kell helyre vetni. A fészkek közötti távolság legyen 15-20 centimé­ter. Nemcsak a lóbabot, de más babfélét is megvéd a tetvesedés ellen a sorok közé vetett sar­kantyúka. Gyermekláncfűvel eredmé­nyesen küzdhetünk a levélsár- gulás ellen. Az alma- és a kör­tefa azonban meghálálja, ha a fák tányérjában meghagyunk néhány tucat pitypangot. Ennél a két gyümölcsnél ugyanis gyakran fellép a vashiány, ami levélsárgulást okoz. A gyer­mekláncfű mélyen lenyúló gyökerei feltárják a talajban a vasat, és eddig megmagyarázat­lan, sajátos módon a gyü­mölcsfa számára is hozzáférhe­tővé teszik. Király László Gyümölcstermesztés - korszerűen A húsos som Magyarországon az ehető vagy húsos som őshonos növény, ál­talánosan ismert, gyakori az er­dőszéleken, tavasszal korán, a lombfakadás előtt már hozza sárga virágait. A bokor 4-5 m magasra nő, gyümölcse hosz- szúkás, piros, ehető, C-vita- minban gazdag, a csonthéjas mag aránya 10-30%. Gyümölcsét fanyarkás íze miatt ritkán fogyasztják friss gyümölcsként, viszont kiváló ivóié, dzsem, befőtt, szörp ké­szíthető belőle. Nálunk nincs hagyománya, hogy párlatot ké­szítenének terméséből, de a szomszédos Ausztriában máig szívesen fogyasztják a somból készült Dirndl-schnaps-ot. Magvetésével ne kísérletez­zünk, magja „elfekszik” két évig is, célszerűbb megvásá­rolni a faiskolai szaporításé, edényes bokrot, mely hazánk­ban fajtamegjelölés nélkül, mint „húsos som” kerül forga­lomba. Szlovákiában nemesí­tett változatát termesztik, a Ti­tus és a Devin fajta ismert, Ausztriában a Jolico van forga­lomban, ez utóbbi azonban ön­steril, legjobb porzója a vadon előforduló som. Véleményem szerint a házi­kertben, kiskertben feltétlenül helye van a somnak, legjobb úgy ültetni, hogy átmenetet je­lentsen a haszonkert és a disz­kért között. Ha valaki ültet­vényt szándékozik létesíteni, úgy a 4,5 m-es sor és a 3 m-es tőtávolság ajánlható, normális körülmények között 7-11 t/ha terméssel számolhatunk. Buzássy Lajos Olvasónk kérdezte - válaszol a kertész Hogyan termesszünk földimogyorót? Az amerikai mogyoró - más néven földimogyoró - Brazíliából származik, fény- és me­legigényes, ötven-hatvan centiméter magas, pillangósvirágú, egy­éves, lágy szárú, hüvelyes nö­vény. Laza homok- vagy ho­mokos vályogtalajt igényel, ami Baranyában ritka, és kis foltokban fordul elő. Kötött, vi­zenyős Talajon nem termeszt­hető. Érdeklődő olvasónknak tehát ezeket kell mérlegelnie. Üzleti forgalomba leginkább pörkölt mogyoróként kerül, ami alkalmatlan a vetésre. A nyers mogyorót április végén, május elején sorba vetjük, 60 centimé­ter sortávra, majd a kikelt nö­vényeket 10-15 cm-re ritkítjuk. Talaját lazán, gyommentesen tartjuk. A bokrosodó növény levélhónaljaiból sárga virágok fejlődnek, a virágszárak meg­nyúlnak, rajtuk a hüvelyek a ta­lajba fúródnak, ott fejlődnek ki. Ezt segítjük elő - a burgonyá­hoz hasonlóan - a kétszeri fel- töltögetéssel. Szeptember végén, száraz időben takarítjuk be, amikor is a tövet ásóval fellazítva óvato­san kiemeljük úgy, hogy a hü­velyek rajta maradjanak. Az érett hüvelyek ráncosak, ben­nük a maghéj vöröses színű. A leszedett, érett hüvelyeket me­leg, száraz, szellős helyen, vé­konyan szétterítve, három-négy hétig szárítjuk. Tárolása száraz, hűvös helyen történjék. Fo­gyasztás előtt enyhén megpör­köljük - így élvezhető. Magja 40-60 százalék olajat és 20-30 százalék fehérjét tar­talmaz, emiatt igen tápláló. Pörkölve könnyen avasodhat, ezért egyszerre csak kisebb mennyiséget pörköljünk meg a sütőben. Búzás László >

Next

/
Thumbnails
Contents