Űj Dunántűli Napló, 1998. április (9. évfolyam, 90-118. szám)
1998-04-11 / 100. szám
14 D^inántúli Napló Húsvét 1998. április 11., szombat Nyuszimitológia és hímes tojás A bűnbánat, a termékenység és a feltámadás jelképe Régi legenda, hogy egy német szöveg félrefordítás alapján került be a magyar hagyományokba az a kisgyermekeknek kitalált mese: a nyuszi hozza a festett húsvéti tojásokat. Ezzel a legendával csak az a baj, hogy tovább kellene nyomozni: a németek vajon milyen nyelvből fordították félre ezt a nyúlhistóriát? Annyi ugyanis igaz a legendából, hogy a tojást hozó, illetve a tojást tojó nyuszi húsvétra aktualizált alakja német földről jutott el hozzánk a XIX. században. A festett tojás viszont önmagában sokkal ősibb, kelet-európai, középázsiai néphagyomány és termékenységjelkép a Kárpát-medencében is, de a húsvéti tojás keresztény szimbólumként is feltehetően másfél ezer évvel korábbi, mint a nyuszitörténet magyarországi elterjedése. A nyúl egyike volt az ősrégi germán állati termékenységszimbólumoknak, csak a többinél életképesebbnek bizonyult. Mondhatni: nem a róka vitte el a nyulat, hanem éppenséggel fordítva történt. Régebben ugyanis más állatok is hozták a húsvéti (tavaszünnepi) tojást a germánoknál: a kakukk, a daru, fajdkakas és róka is. Az az elképzelés egyébként, hogy a nyúl tojást tojhat, nem is olyan nagy zoológiái tévedés, ha ahhoz viszonyítjuk, hogy akadt olyan római kori latin természettudós - Claudius Ae- lianus a 2-3. században -, aki azt írta: a kannyúl is kisnyula- kat hoz a világra. Több mint valószínű, ez a tévedés abból is fakad, hogy a nyúl valóban eléggé szapora fajta. Egy nőstény nyúl évente akár ötször is kölykezhet. Ezért is lett a nyúl a termékenység szimbóluma Európában. Ám a nyúl más szerepet is kapott a különböző népek mitológiájában, sőt a vallási jelképekben. Az ókori görögöknél a nyúl Aphrodité, a szerelemistennő kísérője, s ez a funkció még egyértelműen kapcsolható a termékenységhez. A középkori keresztény egyházművészetben azonban a bűnbánat szimbóluma a nyúl. A keresztény tanítás szerint az ember újjászületését az Isten igéje és a szentségek eszközük ki. A katolikusok és a görög ortodox egyház szerint - a protestáns felekezetekkel ellentétben, amelyek csak a keresztség és az úrvacsora szentségét ismerik el - hét szentség van, és ezek között szerepel a bűnbánat szentsége is. Ä szentségeket a szivárvány hét színével szokták jelképezni, a bűnbánat színjelképe a vörös, a vér színe. Olykor más jelképeként is felhasználták a középkori keresztény művészek a nyulat. A paderborni dóm kerengőjében egy ablakban háromfülű nyúl látható. Művészettörténészek szerint a különös nyuszi a Szentháromságot jelképezi. A buddhista mondavilágban a nyúl az önzetlenség megtestesítője. A kínai asztrológiába azzal a mesés indoklással került a 12 állatövi jegy közé az egyiknek - Mao = nyúl -, hogy önként beleugrott egy fazékba, amelyben az éhes Buddha megfőzte, és végül megette. A nyúl áldozatkészségét Buddha azzal jutalmazta, hogy hosszú életet adott neki. (Legközelebb pedig jövőre, 1999-ben lesz a kínai kalendárium szerint Nyúl-év. Egy másik és ősibb kínai nyúl-adalék a Lao-ce alapította vallás, a taoizmus tanítása szerint a Nyúl fenn ül a Holdban, ott zúzza-dörzsöli szét mancsaival kis mozsarában a halhatatlanság füvét. A kínai nyúl és a húsvéti tojás között épp a halhatatlanság fogalma teremt laza összefüggést. A húsvéti tojás ugyanis nagyon szoros kapcsolatban van a kereszténység legnagyobb ünnepével - különösen az ortodox görögöknél -, mert az egyházi szimbolika szerint a tojás a sírjából feltámadó Krisztust jelképezi. A húsvéti tojás egyházi áldásban való részesítéséről már a 4. századból van adat, az áldás hivatalossá tételéről pedig a 12. századból. Ä korábbi germán hagyományokat bizonyítja, hogy Worms mellett egy 320. évre datált sírban festett díszítésű tojást találtak a régészek. Hazánk területén népvándorlás kori és főleg avar sírokban leltek tojást, sőt díszített tojáshéjat is. A tojásfestés húsvéti népszokása tehát igen ősi és többrétegű. Talán ezért is maradt fenn más elhalványuló szokásokkal ellentétben máig népszerűként a húsvéthétfői lo- csolkodással egyetemben. Sőt azzal összekapcsolódva, hiszen a lányokat locsoló legények díja éppen a hímes tojás. Az egyik legszebb elem ebben a hagyományban, hogy értelemszerűen a húsvéti tojásfestés a lányok és az asszonyok dolga. A férfiak szerepe legfeljebb a patkóit tojások készítésénél kerül előtérbe. A tojás festéséhez régen házilagos és természetes festékanyagokat használtak: hagymalevél, zöld dió, vadkörte, vadalma héjának, illetve a gubacs- nak a főzetét. A díszítés legegyszerűbb módja pedig az volt, hogy a tojás felületét csipkézett levéllel burkolták be, mielőtt a festékanyagba helyezték volna: a kicsipkézett levélrész helye világos maradt. A tojásírás legismertebb módja az volt, hogy megolvasztott folyékony viasszal a tojás héjára felrajzolták a mintákat. Amikor a viasz megszilárdult, a tojást festékbe tették, majd a színes tojásról a viaszt letörölték, és annak a helye így sárgásfehér maradt. Karcolással készültek a vakart tojások, amelyekre a díszítőmotívumokat éles szerszámmal rajzolták fel. Művészi érzékűek kezéből olyan csipkés, indás, virágos festett tojások sikeredtek, hogy még a nyuszi is elcsodálkozott rajtuk. Dunai Imre Napjaink hiányzó tízparancsolata Beszélgetés dr. Somos Róbert filozófiatörténésszel Vannak olyan erkölcsi értékek, amelyek a köznapi ember számára állandónak tűnnek, akár tiszteletben tartja azokat, akár nem. Az ember, mint biológiai lény, adottságait, intellektusát tekintve alig-alig változott „írott” történelme során. Talán ez az egyik oka annak, hogy bizonyos erkölcsi alapvetések állandók maradtak, bár vannak, amelyek módosultak, változtak az idők során. Hogyan látja ezt a filozófiatörténész? Dr. Somos Róbert docens, a Pécsi Janus Pannonius Tudományegyetem Filozófia Tanszékének vezetője, akit a kérdéssel megkerestünk, elsőként a görögséget hozta fel példának.- A klasszikus görög filozófia szerint a helyes cselekvés alapja valamilyen tudásban leledzik. Platón azt mondja, ha megtudjuk, mi az erény, megtettük a lépést afelé, hogy ilyenné is váljunk. A sztoikusok is ebben keresték az erény forrását. A meghatározó lelki funkció tehát az értelem, ennek kell alárendelni azt, ami nem racionális bennünk. Szókratész intelme szerint pedig, hogy jobb az igazságtalanságot elszenvedni, mint elkövetni. Az etika fogalma akkor jelenik meg, amikor már nem pusztán észbeü erénynek tekintik.- Szókratész szavaiban van egy mozzanat, amely szinte már keresztényi.- A kereszténység tanításai nem filozófiai alapozásúak, hanem a vallásra épülnek. Amíg a görögség emberszemlélete pozitív, addig a kereszténység számára esendő, földi lények vagyunk az eredendő paradicsomi állapothoz képest. Az ész már gyönge Isten mindenhatóságához képest, az emberben már nem az értelem a legfontosabb képesség, hanem az Istenre hagyatkozás és a szeretet parancsa. A középkorban ezek a parancsok jelentik a legalapvetőbb szocializáló erőt. Szokratészt a keresztény szerzők is nagyra tartják.- Az élet tisztelete szempontjából mi a különbség a két világlátás közt?- Az élet tisztelete a kereszténységben az isten teremtő tevékenysége iránti tisztelettel függ össze. Nem bír abszolút értékkel. A görögök számára sem abszolút érték, de más okból. A csecsemőket, akik testi hibával születtek, kitették a Taigetosz hegyére.- Ad-e világunkra etikai „ajánlásokat” a mai filozófia?- Maga a világ, amelyről beszélünk, rendkívül bonyolult. Más az ideológia és más maga a filozófia, amely a gyakorlatra, a közerkölcsre legföljebb ha közvetve, esetleg ideologikusán eltorzulva hat. Ezért nehéz erre válaszolni. Persze, ha a világ tudományos műhelyeire tekintünk, a ma filozófiájában is jelen vannak a társadalmi hatás szempontjából lényeges irányok. Például amelyek a tudás demokratikus jellegét hangsúlyozzák, fenomenológiai iskolák, melyekben az én és a másik kapcsolatát elemzik, vizsgálódások a liberális és a konzervatív társadalom esélyeiről, igazságossági és vallási elméletek. Etikai szempontból számunkra lényegesebb, hogy a rendszerváltással a közösségcentrikus ideológiát egy individualisztikus irány váltotta fel, amely az egyéni érvényesülés elvére épül. Ez megfeleltethető a liberalizmus fogalmának. Aki fenn akar maradni, kénytelen ehhez alkalmazkodni. Az is tény, a rendszerváltás utáni magyar filozófiai élet igyekszik háttérben maradni, szeretne megszabadulni az ideológiai jellegtől - egyfajta szaktudományos arculatot ölt.-Ez gátlás is, amit az elmúlt évtizedek túlideologizált- sága okozott?- Valószínűleg igen. Azt azért hadd mondjam el, a ma létező különböző filozófiai irányzatok a tekintetben nem képviselnek szélsőségeket, és a közösségi érték iránti igény szinte valamennyiben megjelenik. Hiszen a cél megtalálni a helyes egyensúlyt egyén és közösség között.-A rendszerváltást, a szabadságot felemásan éltük meg erkölcsileg is.- Már az elmúlt „puha” diktatúrában törekedett az egyén arra, hogy a maximális szabadságfokot az adott kereteken belül elérje. Anélkül, hogy a politikai rendszer megváltoztatását reálisan kívánhatta volna. A változások megadták a szabadságot, de az ezzel járó felelősségből már kevesebben kértek, ráadásul az emberek többsége anyagilag rosszul járt. Hogy menynyire lehet teret engedni a szabadságnak, azon vitatkoznak a filozófusok is, de az érvekben a politikai érdekeltség igen nagy szerepet játszik.- A nyugati társadalmakban mekkora szerepe van a vallásnak?- Az elvilágiasodás már a polgárosodással megindul, a vallásosság jelentősége csökken. Mára egy individuális mentalitás alakult ki. Attól kezdve, hogy a családok hány gyereket vállalnak, a fogyasztáson át odáig, hogy az emberek nem törődnek egymással és a környezetükkel. Ellenhatásaként jelennek meg a különböző öko-filozófiák, tiltakozások a génmanipuláció, az abortusz ellen. Az Egyesült Államokban feminista tanszékek is működnek, s vannak szerveződések, amelyek szinte életvezetési tanácsadásra vállalkoznak. Közös elem bennük az, hogy elutasítják a fogyasztáson alapuló felfogást. De léteznek iskolák, melyek matematikai egzaktsággal beszélnek a problémákról, számukra például az élet értelméről folyó diskurzus puszta fecsegés. Ismét mások szerint az igazság gyakorlati kérdés.- Jelenthet-e még fundamentumot a Tízparancsolat?- Létezik egy hallgatólagos etikai kódex, amely nagy vonalakban azonos a Tízparancsolattal. A jelentőségét nem is szokták kétségbe vonni, hisz közös értékrend van mögötte. A filozófia nyelvén megfogalmazott etika és a valóság viszonya azonban nem ilyen egyszerű - az emberi cselekvés nem azonos az elmélettel. Végül is nem az számít, hogy ki mit mond, hanem, hogy ki mit csinál. Egy liberális és egy konzervatív hangoztathat különböző elveket, de cselekedhet azonos módon.-Tehető olyan megállapítás, hogy ma „rosszabbak” vagy „jobbak” az emberek, mint más korokban ?- Nem hiszem.- A tanár úr a görögség és a középkor mellett a század- forduló filozófiájának kutatója. Azt mondják, igazán nagy magyar filozófia nincs is.- Ha például a némethez mérjük, valóban így van. De vannak jelentős filozófusaink. Jómagam Pauler Ákost tartom a legkiválóbbnak közülük, bár a nagy többség nem osztja ezt a véleményt. Bóka Róbert Nagy László Húsvéti legenda Hölgyek, ti búsak, ti csacsi szüzek, feketében! Gyászotok fölösleges, kár siratni a tüzes Fiút. Az a rút, az a téli-alma-illatu gúnya rátok nem illik, vegyetek föl tarka ruhát, mert szeretőtök föléled, borotvát fog dér-szakállára, öt ujjára ragyogó boxernek húzza a napot, kelettől nyugatig s vissza, keresztül-kasul a földön rablóbandáit a télnek szétveri sugarasan, a domb tövébe úgy ül, a fűzről, a barka-fáról színarany zsinór-virágok remegnek szeme elé: kikapcsolt harisnya-tartók, - értetek van a csoda, hölgyek, ti búsak, ti csacsi szüzek, feketében! t i I
