Űj Dunántűli Napló, 1998. április (9. évfolyam, 90-118. szám)

1998-04-08 / 97. szám

1998. április 8., szerda Kert - Szőlő - Balkon Oldalszerkesztő: Miklósvári Zoltán Az olvasó kérdez- válaszol a kertész Sokan panaszolják, hogy nem sikeresek a petrezselyem ter­mesztése terén. Bálint Györ­gyöt, rovatunk állandó szerző­jét kérdeztük, mi ennek az oka. A szakember tömör válasza: a petrezselyem igényes növény, amely a laza, tápdús talajokban fejleszt egyenes, szép gyökeret, ha ezt nem tudjuk biztosítani, nem számíthatunk jó termésre. Ahol viszont nem lehet eredményesen petrezselyem­gyökeret előállítani, ott pótol­ható ez a fontos termény pasz- tinákkal. E fehér, erőteljes gyö­keret fejlesztő zöldségnövény­nek jellegzetes, kellemes za- mata van és nem érzékeny a ta­lajviszonyokra: szinte minden­hol termeszthető és tömeges gyökérhozammal hálálja meg a gondoskodást. A pasztinák magját most kell elvetni 30 cm sortávolságra, a szomszédos tövek között 15-20 cm távolság legyen. Lombja emberi fogyasztásra nem al­kalmas, de még takarmányo­zásra sem való! A tavaszi fagyok miatt hiány lesz a közkedvelt nyári gyü­mölcsökből. Érdemes a kertek­ben is sárgadinnyét ültetni. En­nek ideje a fagyok múltán, ápri­lis második felében lesz, a jó­féle vetőmagot azonban már ezekben a napokban ajánlatos beszerezni. masam Mindent egy helyen- vetőmagok- növényvédőszerek- kerti szerszámok a Kertvárosi Gaedaboltban Diana tér 22. mmz KÉREGj oroí dísjllérjéL^ év|iill§ egynyári virágok» szeles valasztekoan kiváló minőségben. Tiborc u. 46. Nyitva: 9-18 óráig. Védekezzünk a tűzelhalás ellen Az almatermésűek tűzelhalás betegsége ellen a megelőzés a leghatékonyabb védekezési el­járás. Fontos szabály, hogy csak növényegészségügyi ha­tóság által ellenőrzött helyről vásároljunk szaporítóanyagot. A fertőzés terjesztésére alkal­mas növényeket ne zugárusok­tól vagy piacokon szerezzük be, és óvakodjunk a rég áhí­tott, kedvenc fajtáink külföld­ről, „zsebimport” útján történő behozatalától is. Az illegális helyről származó szaporító­anyagok felhasználása - nö­vényegészségügyi szempont­ból - nemcsak kockázatos, hanem tiltott is, ezért ez sza­bálysértési bírságot és a nö­vényanyag elkobzását, vala­mint megsemmisítését vonja maga után. A védekezés első és legfon­tosabb lépése - a megelőzésen túl - a betegség lehető legko­rábbi felderítése. A fák ellen­őrzését a sziromhullást köve­tően, majd az intenzív hajtás­növekedések idején célszerű elvégezni, amikor a megbar- nult, megfeketedett virágzat, illetve hajtásvégek különösen szembetűnőek. A fenti tünetek észlelését, a fertőzés gyanúját haladéktalanul jelenteni kell a területileg illetékes növény­egészségügyi hatóságnak. A továbbiakban a beteg növényi részeket, fő­ként a hajtá­sokat azonnal el kell távolí­tani oly mó­don, hogy a tünetmentes részből is 40-60 cm-t kimetszünk. Ezeket azon­nal el kell égetni vagy elásva meg­semmisíteni. A beteg­ségre fogé­kony gyü­mölcstermő növényeink, ültetvényeink kondícióját mindenekelőtt ki­egyensúlyozott tápanyagellá­tással biztosítsuk. Kerüljük a túlzott nitrogénadagolást. Ki­emelt jelentőségű agrotechni­kai védekezési módszer a szakszerű metszés, a vízhajtá­sok eltávolítása, a permetező szer behatolását elősegítő ko­ronaforma, és az optimális haj­tássűrűség kialakítása. Vegyszeres védekezésre az alábbi növényvédő szerek al­kalmazhatók: réztartalmú sze­rek: Champion 50 WP, Bor­dódé FW, Bordóipor, Réz- oxiklorid 50 WP; foszetil-Al tartalmú szer: Aliette 80 WP; kasugamicin tartalmú szer: Kasumin 2 L. A felsorolt szerek felhasz­nálása a vegetáció különböző időszakában eltérő. 1. Réztar­talmú készítményekkel rügy- fakadáskor, majd pirosbimbós állapotig lemosásszerűen kell permetezni. Pirosbimbós álla­pottól kezdődően e készítmé­nyek - a perzselés veszélye nélkül - már nem használha­tók. A növényegészségügyi hatóság - virágzás idején fel­lépő járványhelyzetben - meghatározott körzetben, ki­zárólag árugyümölcs-termelők számára térítésmentesen biz­tosít a kereskedelmi forga­lomba nem kerülő antibioti­kumot. A kijuttatás költsége a tulajdonost terheli. 2. Rézérzékeny fajtákban sziromhullástól a termés via- szosodásáig Aliette 80 WP-t vagy Kasumin 2 L készít­ményt alkalmazhatunk. Vi­gyázzunk, hogy a Kasumin 2 L növényvédő szert évi 3-4 alkalomnál többször és 4 1/ha- nál nagyobb dózisban ne használjuk! Tavasszal, virágzás idején járványveszélyre akkor szá­míthatunk, ha a hőmérséklet három egymást követő napon meghaladja a 18 C°-ot; a le­hullott csapadék mennyisége több mint 2,5 mm; a levegő páratartalma 75 % fölött van. A termelők a védekezés időzí­téséről a Megyei Növény­egészségügyi és Talaj védő Ál­lomások által készített előrejel­zésekből szerezhetnek tudo­mást. Ezek figyelembe vételé­vel kezdhetnek a permetezés­hez. Az igazoltan fertőzött terü­leteken vagy az ezeket övező biztonsági sávban a megyei növényegészségügyi hatóság kötelező növényvédelmi tech­nológia alkalmazását írhatja elő, melyet a termelő saját anyagi felelősségére köteles végrehajtani. Ennek elmulasz­tása szabálysértési bírságot vonhat maga után. Földművelésügyi Minisztérium Gyógynövényeink: a csalán Társnevei: nagy csalán, csípős csalán, egyes vidékeken csó- lyány. Az országban minden­hol előfordul, sokszor óriási tömegekben. Kétlaki évelő növény, melynek minden ré­sze úgynevezett fullánksző­rökkel borított, melytől - hoz­záérve - égetően viszkető fáj­dalmat érzünk. Szára körülbelül egy méte­resre vagy annál is maga­sabbra nő meg, négyélű, fel­felé törekvő. Levele megnyúlt, kerületében lándzsa alakú, egyébként a széle fűrészes. Gyökere kúszó, elágazó. A le­velét úgy szedik, hogy a szár ne kerüljön a gyűjtésbe. Szárítás­kor öt kilogramm levélzetből nyerhetünk egy kg szárazárut. Teáját a legkülönfélébb ba­jokra, nagyon sokoldalúan használják fel: jó cukorbaj, köszvény, reuma, hólyaghu- rút, csalánkiütés, magas vér­nyomás, bőrkiütések, vese­homok, vízkór ellen, de van köhögéscsillapító hatása is. Ezenkívül használják még vér­tisztítóként is. Külsőleg borogatásként bőrkiütésekre, hajhullás és korpa ellen alkalmazzák, is- m8rt gargalizálva a torokgyul­ladást csökkentő hatása. Ulő- fürdőként az aranyeres bán- talmakat csökkenti. Gyökerét korpásodás ellen, a hajhullás csökkentésére, ülőfürdőként reuma ellen alkalmazzák. Buzássy L. A vegyes ültetés előnyei (1.) Svájcban, a Bodeni-tó környé­kén immár 80 éve működik az úgynevezett biodinamikus gaz­dálkodás. A módszert 1918-ban dr. Rudolf Steiner dolgozta ki. Az általa alapított, Geotheanum nevű, felsőfokú oktatási köz­pontban, Domachban ma is működik az a kutatóközpont, ahol a biodinamikus gazdálko­dás elveit továbbfejlesztik. A biodinamikus gazdálko­dásnak hazánkban is vannak követői, például a solymári és a Balaton-felvidéki elszórt kisbir- tokokon. Ezekben a zárt rend­szerű magyar farmgazdaságok­ban, többek között, a vegyes ül­tetés jótékony hatásait már több mint egy évtizede sikeresen al­kalmazzák. íme néhány meg­szívlelendő példa: A zöldségeskertben a vete- mények közé ültetett illóolaj tartalmú növények sok esetben elűzik a kellemetlenkedő rova­rokat és betegségeket. A sárga­répa kelését azzal tudjuk meg­gyorsítani, ha a sorok közé kap­rot vetünk. A borsikafű a sorok közé vetve a bokorbabot meg­védi a tetvek ellen. Körömvi­rággal csalogathatjuk el a para­dicsom, turbolyával pedig a sa­láta kártevőit. Egyben jobb ízű lesz a ter­més, illetve a saláta levele, ha bazsalikomot vetünk arra a helyre, ahová két hónap eltelté­vel uborkát palántázunk, csök­ken a lisztharmat megjelenésé­nek az esélye. A bársonyvirág a káposztafélék vámszedői ellen nyújt védelmet, mert rovarri­asztó illatot áraszt. Kakukkfű, izsóp, levendula, fodormenta mindig legyen a veteménye­sünk szélén elhelyezett fűszer­kertben. Egyrészt a konyhában és a ruhásszekrényben tesznek jó szolgálatot a molyok elűzé­sével, másrészt a vetemények közé szétültetve védik a leg­több zöldségfélét. Mi több, a borsmenta a korai burgonya fej­lődését serkenti, és különös íz­anyaggal ajándékozza meg. Az uborka és a karósbab eszményi társnövények, ugyanis a bab szélámyéka a kedvező párát megtartja még az ajánlott kétméteres sortávolság esetén is. De uborka mellé ne kerüljön retek, mert az akadá­lyozza a terméskötést. Király László Kúszónövények a teraszon Árnyékos helyen az örökzöld borostyán a falra is felkapasz­kodik Néhol - még bérházaknál is - látható, hogy az ablakot, vagy a teraszt befuttatják különböző kúszónövényekkel. Ezek vagy nagyobb cserepekben, vagy lá­dákban vannak. A láda aljára vízelvezetőnek 3-5 cm vasta­gon homokos kavicsot tegyünk, majd erre kissé tömörítve hu­muszos földet. Öntözéshez a láda pereme alatt egy ujjnyi he­lyet hagyjunk. Áprilisban vethetjük a töl- cséres, kékvirágú hajnalkát, a pirosvirágú szép és hasznos tűzbabot, esetleg a sárgavirágú sarkantyúka kúszó változatát. Felfuttatásukhoz támasztékra van szükségük - zsineg vagy drót -, amelyre csavarodva tudnak felkúszni. Ha tartós kúszónövényre vá­gyunk, a lombhullató repkény- szőlőt vagy a szép, nagy, csil­lag alakú, színes virágú kerti iszalagot válasszuk. Ezeket ker­tészetekben oltással, bujtással szaporítják, ott beszerezhetők. A repkényszőlő tapadó korong­jaival a betonfalra is felkúszik, míg a kerti iszalagnak támasz kell. Utóbbit tavasszal 2-3 rügy felett vissza kell vágni. Főleg északi oldalon igen mutatós az örökzöld borostyán, amelynek különleges levélfor­májú és tarka levelű fajtái is be­szerezhetők. Léggyökereivel a falon felkúszik, igaz lassú nö­vésű. Tíz-tizenöt léggyökeres, vagy talajba legyökeresedő haj­tásairól könnyen szaporítható - főleg ősszel. Búzás László Szívogatnak a körtefélék levélbolhái Költéseink legveszélyesebb ro­varkártevői a különböző levél­bolha fajok. A korábbi évtize­dek kis jelentőségű szipókás ál­latkái napjainkban a kertészek rémei lettek. Károsításuk faka- dástól a fagyok beálltáig az egész vegetációt végigkíséri, ezért is tűnnek annyira veszé­lyesnek. Fokozott mértékű je­lenlétük talajaink jobb táp­anyagellátásának, az érési idő­szakban, az ősz elején abbama­radt védekezéseknek, a nyári hajtásválogatás hiányának, az időközben kialakult rovarölő szer rezisztenciának, a sajátos önvédő életmódnak tudható be. Károsításukra jellemző, hogy a kora tavasszal a rügyek környékére, hajtásokra lerakott tojásokból még a virágzás előtt kikelt lárvák, mézharmat vála­dékuk védelme alatt megkezdik szívogatásukat. A károsítás nyomán a fiatal levelek besod­ródnak, deformálódnak, fejlő­désük a hajtásnövekedéssel együtt leáll. A kártételi nyom torzulás formájában a fiatal gyümölcsön is megjelenik. A szívogatásban lárvák és imágók egyaránt részt vesznek. Bőségesen termelt ragacsos vá­ladékuk a levelet, gyümölcsöt bevonja, rajta korompenész be­tegség jelenik meg, amely sú­lyos asszimilációs zavart idéz elő. A gyümölcs minősége csökken, kereskedelmi értékét elveszíti. Az erősen fertőzött fák feltűnően fekete színűek, lombjukat korán elveszítik. A vegetáció folyamán az egyes nemzedékek (fajtól füg­gően 1-6) összefolynak, a kár­tétel mértéke erősen változhat, tavasszal és ősszel rendszerint erősebb. A páradús kör­nyezet, a sűrű lombkorona, a Vízhajtások megtűrése fo­kozza a kárté­telt. A levél­bolhák az egyes körte­fajtákat eltérő mértékben káro­sítják. Az említett mennyiségi és minőségi veszteségen túl­menően számolni kell azzal a veszéllyel is, hogy e rovarok számos vírusbetegség, az al- mástermésűek baktériumos tűzelhalásának terjesztői is. Ez idő tájt célszerű a kitin szintézis gátló készítmények közül a III-s forgalmi kategó­riás Dimilin 25 WP-t (0,0,5 %) Nomol 15 SC (0,075 %), a II-s kategóriás Cascade 5 EC (0,3 %) Ekos 100 EC (0,15-0,2 %) szereket választani. A fenti ro­varölő kezelést, a Cascade 5 EC kivételével, legalább két alka­lommal kell elvégezni, a rezisz­tencia elkerülése érdekében szerváltást alkalmazni. Hatásfokozó - mézharmat oldó - anyagként 0,25 %-s Ág­ról Plusz-szal kombináljuk a készítményeket. A fentieken kívül eredményes a III. kategó­riás Mitac 20 EC (0,3 %) + va­lamelyik kitinszintézis gátló kombinációja is. Önállóan ki­juttatható a II. forgalmi kategó­riás Mospllan 20 SP (0,05 %), az Ekalux 25 EC (0,3 %), a Suprathion 20 EC (0,2-0,3 %), a sziromhullást követő 2. keze­lésként vagy a nyári időszak­ban. A sziromhullás időszakába a vegyes lárva-imágó állomány ellen tökéletes hatást a fenti ké­szítmények nem adnak, mivel a viaszos jellegű mézharmat- csepp alatt a kártevő nem jut növényvédő szerhez. A kezelések során nagy víz- mennyiséggel, áztatásszerűen, jó fedettséget biztosítva, a lombkorona belsejét is védve kell permetezni. Jó tanács: a szerek csapadékvízben oldva - eső után kijuttatva (a lágy víz mézharmat oldó) - jobb ölőha­tást nyújtanak. Tóth Béla ■ Önjáró fűnyírók: 3,5-6 LE 57.500 Ft-tól- Benzinmotoros fűnyírók: 31.500 Ft-tól- Elektromos fűnyírók: 800-1600 W: 12.900 Ft-tól • Motoros kaszák: 27.900 Ft-tól- Motoros permetezők: 54.900 Ft-tól- Kapálógépek: 3,75-8 LE 56.000 Ft-tól Husqvarna motorfűrészek akciós Áron Pécs, Szigeti u. 94. Tel.: 72/312-891

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents