Új Dunántúli Napló, 1998. március (9. évfolyam, 59-89. szám)
1998-03-04 / 62. szám
6 Dünántúli Napló Gazdasági Tükör 1998. március 4., szerda Röviden A Magyar Exporthitel Biztosító Rt. tavaly több mint 46 milliárd forint értékű export lebonyolítását segítette elő, adta hírül a Mehib Rt. közleménye. Ez a teljes magyar export 1,3 százalékát jelenti. A Mehib célországainak köre 23-ról 40-re emelkedett. Az idén a cég 50 százalékos forgalom- emelkedésre számít. Tizenhét milliárd. Az Ipari, Kereskedelmi és Idegenforgalmi Minisztérium az elmúlt évben maradéktalanul felhasználta a tizenkét milliárd forint összegű gazdaságfejlesztési célelőirányzatban meghatározott összeget. Ennek felét a kis- és középvállalkozások támogatására fordították. Az idén rendelkezésre álló ösz- szeg szintén tizenkét milliárd forint. (k) Szerencse nyereség. A Szerencsejáték Rt. az elmúlt évet 4,1 milliárd forintos adózás előtti nyereséggel zárta, ami 24 százalékkal meghaladta az 1996-os profitot. Az elmúlt év kiemelkedő üzleti sikereket hozott a cégnek: a szerencsejátékokból származó árbevétel 37,7 milliárd forintot ért el, ami 30 százalékos növekedést jelent. Idén azt tervezik, hogy beindítják Bingó- varázs nevű játékukat és tíz új sorsjegyjátékkal jelennek meg az országban. (k) Industria. A Kőbányai Vásárvárosban az idén május 19. és 23. között rendezik meg az Industria ’98 beruházási kiállítást és vásárt. Eddig mintegy 1000 hazai és külföldi kiállító jelentkezett az Industriára, a legtöbben a korábbiakhoz hasonlóan az elektronikai és elektrotechnikai ágazatból, a többiek főként az energetikai és energiagazdálkodási, valamint a bányászati és kohászati területekről. (k) Részvényjegyzés. Péntekig tart az Inter-Európa Bank részvénykibocsátása, a megállapodás szerint ennél előbb nem is zárható le a jegyzés. A kibocsátási árfolyam 15 500 forint, ami mintegy 9 százalékkal elmarad az utóbbi napok tőzsdei árfolyamától. (k) Kiskereskedői klub. A Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara Kiskereskedői klub létrehozására tett javaslatot az ágazat szereplőinek koordinálására, (k) Csökkenő létszám, emelkedő keresetek Az 50 fő felett foglalkoztató megyei székhelyű gazdasági szervezeteknél 1997-ben 71 000 fő állt alkalmazásban, 7%-kal kevesebb, mint egy évvel korábban. A keresetek ugyanakkor az inflációt meghaladó mértékben növekedtek - derül ki a KSH Baranya Megyei Igazgatóságának legfrissebb felméréséből. BARANYAI KÖRKÉP A létszámfogyás erősebb volt az országos átlagnál, országosan ugyanis csak 2%-kal csökkent az alkalmazottak száma. Gazdálkodási formák közül a vállalkozásoknál közel 10, a költségvetési intézményeknél 4%-os volt a létszámfogyás az előző évhez képest. A megyén belül ezúttal is a fizikai munkavállalók száma apadt erőteljesebben (9%-kal), a szellemi foglalkozásúaké kevésbé (5%-kal) mérséklődött. Az ágazatok közül az építőipar és a kereskedelem munkaerő-vesztesége volt a legszámottevőbb (27 illetve 20%-os), de az átlagosnál jobban csökkent a mezőgazdaságban, az oktatásban és az egyéb közösségi személyi szolgáltatásokban dolgozók száma is. Az alkalmazásban állók havi bruttó átlagkeresete tavaly közel 52 000 Ft volt, 21%-kal több az egy évvel korábbinál. Az országos átlaghoz viszonyítva a bruttó keresetek nagysága 8000 Ft-tal, növekedési üteme 2%-kal maradt el a megyében. A szellemiek keresete továbbra is meghaladta a fizikaiakét (az előző évhez hasonlóan kb. másfélszeresen), növekedésük üteme azonban közel azonos mértékű volt. Gazdálkodási formák szerinti különbségként elmondható, hogy míg a költségvetési és társadalombiztosítási szervezetek alkalmazottainak bruttó átlagkeresete (közel 49 000 Ft) a vállalkozásokban dolgozók keresetétől (mintegy 53 900 Ft) még mindig közel 10%-kal elmaradt, növekedésük üteme az 1996. évhez viszonyítva 2%-ponttal nagyobb volt (23%, illetve 21%). A legrosszabbul fizetett szálláshely- és vendéglátás területe és az átlagosan legmagasabb keresetű pénzügyi tevékenység között havonta mintegy 64 000 Ft különbség mutatkozott. A keresetek növekedése is e két ágazatban volt a legkisebb (14%-os), illetve legnagyobb mértékű (33%-os). A pénzügyi tevékenység mellett az oktatásban, illetve az egyéb közösségi és személyi szolgáltatások területén dolgozók jövedelme növekedett kiemelkedően (30%- kal), de a keresetek abszolút értéke még mindig elmaradt a megyei átlagtól. Továbbra is alacsony volt az egészségügyben és a kereskedelemben dolgozók átlagkeresete, közel 10 ezer Ft-tal maradt el a megyei átlagtól. Mostoha anyagi elismertségüket jelzi a keresetek átlag alatti (17—18%-os) növekedése is. Kaszás E. Minőségi változások jellemezték az utolsó négy évet Elkelt minden, ami eladható A világ egyik legnagyobb szabású és legmesszemenőbb privatizációs programjaként említette Csiba Judit egy tegnapi konferencián azt a magánosítási folyamatot, amely hazánkban az utóbbi években lezajlott. A privatizációs miniszter emlékeztetett rá, hogy nagyrészt magánkézbe került a lakossági és kereskedelmi bankrendszer, a biztosítási szektor, a gyógyszeripar, a vegyipar, az építőipar, a dohányipar, a söripar, az élelmiszeripar, a szabadidős és szállodaipar, a nyomtatás, a papíripar, a csomagolóipar valamint az általános kiskereskedelmi hálózat. Privatizálták a közműveket is, például a távközlési, az olaj- és gázipari vállalatot, az áramszolgáltatót.- Ma már a magyar gazdaság állami tulajdonban maradó kulcsfontosságú szektorai az atomenergia-iparra, az elektromos hálózatra, a közlekedésre, a műsorsugárzásra és az állami gazdaságokra korlátozódnak. Csiha Judit kifejtette, hogy a privatizáció történetében több szakasz különíthető el, de az utóbbi négy évben minőségi változások következtek be. A kormány törekvéseinek megfelelően felgyorsult, átláthatóvá vált és új elemekkel is bővült a magánosítási folyamat. Bár az állami vagyon magánkézbe adása már befejezéséhez közeledik, a végső elszámolás még nem készült el. Az azonban pontosan tudható, hogy az évtized eleje óta 16 milliárd dollárnál több külföldi működő tőke érkezett az országba. Az összeg egyharmada közvetlenül a privatizációhoz volt köthető, míg a kétharmada tőkeemelést, beruházást és fejlesztést eredményezett. A tulajdonszerkezet jelentős átalakulása után a nemzeti össztermék döntő hányadát a magánszektor állítja elő - mondta Csiha Judit. A magántulajdonosok többsége jól gazdálkodik az egykori állami vagyonnal és tisztes nyereséget könyvelhet el. Kedvező fordulatot vett a miniszter szerint a magánosítás társadalmi megítélése is. Új hatásköröket kapnak a gazdasági önkormányzatok Február 19-i ülésén a kormány úgy döntött, hogy július 1-jétől újabb központi közigazgatási feladatkört utal a területileg illetékes gazdasági önkormányzatok, a kamarák hatáskörébe. A döntés értelmében az esztendő második felében már a kamarák végzik az egyéni vállalkozók nyilvántartását, és az úgynevezett egyablakos rendszer - minden vállalkozásalapítással kapcsolatos ügyintézés egy helyen - bevezetésével magát a vállalkozások engedélyezését is. A generális változáson túl több kisebb részfeladatot is kapnak a kamarák. így a nyár folyamán a gazdasági önkormányzathoz kerül többek között az utazásszervező cégek nyilvántartása és felügyelete, a nagykereskedelmi cégek nyilvántartása, valamint a kiskereskedelmi, ügynöki, bizományosi, csomagküldő, használtautó-kereskedő, vásározó, belföldi fuvarozó, szí- nesfém-hulladékkereskedő tevékenységet folytató gazdálkodók hatósági felügyelete. Érdekes újdonság lesz továbbá, hogy a kamara közreműködik a Fogyasztóvédelmi Békéltető Testület megalakításában és működtetésében. A szervezet fogyasztóvédelmi vitákban egyeztet majd. K. E. Hitelezésre készen Engedélyközeiben a jelzálogbank Várhatóan a napokban megkapja működési engedélyét a felügyelettől a Földhitel és Jelzálogbank Rt. Siklós Jenő\ a hitelintézet vezérigazgató-helyettese tegnap közölte: az engedély kézhez vétele után azonnal megkezdik a hiteligénylések elbírálását. így az sem kizárt, hogy már ebben a hónapban megtörténhet az első hitelek folyósítása. A szakember elmondta azt is, hogy - a várakozásoknak megfelelően - már most is sokan érdeklődnek a jelzálogbanki kölcsönök iránt. A pénzintézet elsősorban - de nem kizárólagosan - termőföld alapú hitelnyújtással foglalkozik majd. Kölcsönt lehet azonban igényelni majd lakott ingatlanra is. A becslések szerint az idei évben mintegy 11 milliárd forintos jelzáloghitel folyósítása várható. Korábban a jelzálogbank vezetése már nyilvánosságra hozta azt a döntését is, hogy az első időkben a hiteleket a bankközi pénzpiacról igényelt forrásokkal, illetve a saját tőke egy részével fedezik majd. Az év végéig ráadásul több mint 10 milliárd forint értékű kötvény, illetve hasonló mértékű jelzáloglevél kibocsátását is tervezik. Osztalékadó-kötelezettség gazdasági társaságok beolvadása esetén: Ha egy gazdasági társaság beolvad egy másik társaságba és a beolvadó társaságnál az eszközök és kötelezettségek különbözete meghaladja az átvevő társaságnál lévő részesedés nyilvántartási értékét, az átvevő társaságnál az elszámolt különbözet rendkívüli bevételként számolandó el. A társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény 4. § 29. C.) pontja szerint ez a különbözet osztaléknak minősül. A kétszeres adózás elkerülése miatt az átvevő gazdasági társaság az adóév végén bevételként elszámolt különbözette! (osztalékkal) a társasági adótörvény 7. § (1) bekezdés g.) pontja alapján az adóalapot csökkentheti. Beolvadás esetén - a gazdasági társaságokról szóló módosított 1988. évi VI. törvény 367. §-ában foglaltak szerint - az átalakulás napja azonos a beolvadó társaság megszűnésének napjával. A beolvadó társaság úgy szűnik meg, hogy eszközeit átadja az átvevő társaságnak. Ha a beolvadó társaság 1997. december 31-én szűnik meg, akkor az átvevő társaság a könyveiben december 31-én veszi át az eszközöket. Az előzőekben leírt adóalap korrekciót az 1997. december 31-i adóbevallásban kell figyelembe venni. Termelési források az agráriumnak Az elmúlt évi forrásokhoz képest idén mintegy 50 százalékkal többet, összesen 31,5 milliárd forintot fordít a Földművelésügyi Minisztérium a hazai mezőgazdasági termelés támogatására. A palettán olyan új támogatási formák is megjelentek, amelyek a minőségi tenyészállatok előállítását célozzák. Az elmúlt évben került a hazai agrárközvélemény figyelmébe az a tőkepótló hitelkonstrukció, amely idén is kiemelt szerepet kap a mezőgazdasági termelést elősegítő támogatások között. A forrásmegosztás arányainak ilyen irányú eltolódása azért vált szükségszerűvé, mert az átalakulás után közismerten tőkehiányossá vált hazai mezőgazdaság szereplői sok esetben képtelenek voltak önerőből finanszírozni növénytermesztési programjaikat. Az úgynevezett agrárfinanszírozás idei támogatási formái a termelési tevékenység folytatásához felvett egy éven belüli és középlejáratú hitelekhez kötődnek kamattámogatás, illetve kezességvállalási díjtámogatás formájában. Az elmúlt évi tapasztalatokat követően várhatóan idén is nagy kereslet lesz a forma iránt. Az idei források elosztásánál a tárca fontos szempontként veszi figyelembe, hogy a mezőgazdasági magánvállalkozók és őstermelők is fokozott mértékben jussanak a kedvezményekhez. E célkitűzés keretében bővül az integrátori szervezetek által igényelhető támogatások köre (elemi csapás, biztosítási díjtén'tés, közraktári elhelyezés, kezességvállalás költsége). A tervek szerint minden pályázót érintően előnyben részesítik az állattenyésztés minőségi fejlesztését megalapozó támogatási konstrukciókat, ösztönzik a hüvelyes takarmánynövények termesztését. Az FM tájékoztatása szerint a tárca változatlan feltételekkel segíti továbbá a szaktanácsadási tevékenységet, a hatékonyabb földhasznosítást, a termelői társulások és szövetkezések, gépkörök megalakulását, és hozzájárulnak a mező- gazdasági biztosítási díjak költségeihez is. K. E. Az utóbbi napokban a nedves talaj miatt a Pannon Mező Rt. gépei visszakényszerültek a királyegyházai gépüzembe, ahol az újabb munkákhoz készítik fel őket fotó: Tóth Kézműves fórumok A Baranya Megyei Kézműves Kamara e hónapban tartja a megye városaiban a kamarai fórumokat, amelyeken a gazdasági önkormányzattal kapcsolatos aktuális kérdéseket tárgyalják meg. A fórumokon tájékoztató hangzik el a helyi iparűzési adókról, a kamarai és a vállalkozásokról szóló törvény módosításáról, a szakképzésről és a mestervizsgáztatásról. A fórumok helye és időpontja: Mohács (önkormányzat) 10-én 16 óra. Szigetvár (irodaház) 10-én 18 óra. Pécs- várad (önkormányzat) 11-én 17 óra. Komló (iparosház) 12-én 15 óra. Sásd (iparosház) 13-án 15 óra. Siklós (iparosház) 13-án 16 óra. Sellye (iparosház) 16-án 17 óra. Szentlőrinc (iparosház) 16- án 17 óra. Pécs (iparosház) 17- én 16 óra. Boly (Erzsébet vigadó) 17-én 18 óra. K. E. I ( á r
