Új Dunántúli Napló, 1998. március (9. évfolyam, 59-89. szám)
1998-03-27 / 85. szám
2 Dunántúli Napló Világtükör 1998. március 27., péntek Tiltsák be a taposóaknákat! Magyarország aláírta az egyezményt A taposóaknák betiltását szorgalmazó háromnapos budapesti konferencián nemzetközi és civil szervezetek, kormányzati képviselők, valamint a téma szakértői vesznek részt. A térség 19 államának bevonásával rendezett regionális tanácskozás célja a tavaly Ottawában - 124 ország által - aláírt, a taposóaknák betiltására vonatkozó egyezmény mielőbbi hatályba lépésének előmozdítása, és az abban foglalt kötelezettségek végrehajtásának elősegítése. Kovács László felszólalásában elmondta: Magyarország hatpontos akciótervet dolgozott ki a megállapodás végrehajtására. Ennek keretében hazánk és Németország együttműködik annak érdekében, hogy a horvátországi KeletSzlavóniában a Duna térségét aknamentesítsék. A program megvalósítását a horvát kormány is támogatja - közölte a külügyminiszter. Szólt arról is, hogy Magyarország már a korábban kitűzött 2000. december 31-ei határidő letelte előtt meg fogja semmisíteni a Magyarországon raktáron lévő taposóaknákat. A tegnap megnyílt konferencián Göncz Árpád köztársasági elnök ünnepélyesen aláírta a taposóaknák betiltásáról szóló egyezmény ratifikációs okmányát. Az Országgyűlés februárban az első között erőAz aláírás ünnepélyes pillanatai sítette meg a gyalogsági aknák teljes betiltásáról valamint megsemmisítéséről rendelkező nemzetközi egyezményt. A délszláv háborúban csakFOTÓ: FEB/REUTERS nem 12 millió aknát telepítettek, s az ENSZ adatai alapján Bosznia-Hercegovinában még mindig mintegy 750 ezer robbanószerkezet rejtőzik. Hírháttér A bonni voksolás Fordulatot hoz Európa történelmében - így jellemezte az egyik honatya a német képviseloház tegnapi NATO-vitájában az atlanti szövetség kibővítése révén kialakuló helyzetet. Ám a három kelet- közép-európai állam brüsszeli tagságának elfogadása a jelek szerint nem számított pártkérdésnek Bonnban. Épp ellenkezőleg, szembeötlő volt az egyetértés, hisz a Bundestag végül 555:37 arányban ratifikálta a lengyel, cseh és magyar csatlakozásról szóló jegyzőkönyvet. Az összhangot két csoport, a reformkommunisták és a zöldek egy része csorbította: soraikból kerültek ki az elutasító voksot leadok vagy a tartózkodók. Németország ezzel felsorakozott a NATO kibővítését pártoló államok közé: a 16 tag közül (Kanada, Dánia és Norvégia után) negyedikként jutott túl a ratifikációs folyamaton, s úgy tetszik, a döntőnek számító erőpróba, az amerikai szenátus szavazása is sorra kerülhet. (szondy) * A Külügyminisztérium üdvözli és Magyarország euro-atlanti integrációja szempontjából rendkívül jelentősnek ítéli, hogy az egyik legfontosabb európai NATO-tagország, Németország törvényhozásának alsóháza csütörtökön túlnyomó többséggel ratifikálta hazánk, valamint Lengyelország és Csehország csatlakozását az észak-atlanti szervezethez - közölte Horváth Gábor szóvivő. Megalakult az európai trojka Kiújult a romániai válság A koalíció gyakorlatilag nem működik Hármas csúcstalálkozót rendeztek a Moszkva melletti elnöki üdülőben. A Helmut Kohl német kancellárral és Jacques Chirac francia elnökkel folytatott megbeszélések után az orosz államfő kijelentette: a „trojka” első találkozójával megindult a fejlődés a sokpólusú világ felé. Borisz Jelcin szavai szerint a trojka elsősorban a háromoldalú együttműködés gyakorlati problémáit vitatta meg, így a kulturális és oktatási csere fellendítését, az AN-70-es repülőgép közös kifejlesztését, űrkutatási programok kidolgozását, a transzeurópai, Pá- rizs-Jekatyerinburg autópálya megépítésének lehetőségeit. A három politikus megállapodott arról is, hogy az ezredfordulóra Párizs-Bonn-Moszkva kiállítást szerveznek. A tárgyalópartnerek elfogadták Chiracnak azt a javaslatát, hogy a trojka legközelebb - jövő májusban - Franciaországban találkozzék. A francia államfő szavai szerint a találkozón megerősítést nyert Oroszország szerepe és helye Európában, s a három vezető egyben körvonalazta „a jaltai megosztottság” leküzdése utáni Európa jövőbeni, általános képét. Helmut Kohl kifejtette: a találkozó egyik legfontosabb célja annak hangsúlyozása volt, hogy az EU jövője szorosan kapcsolódik Oroszországhoz. A hármas csúcsnak nem voltak hátsó gondolatai, nem irányul senki ellen, s ha szükség lesz a trojka bővítésére, az nem jelent majd problémát - jelentette ki. A kancellár emlékeztetett arra, hogy a balti köztársaságok be szeretnének lépni az EU-ba, de egyetlen ország sem lehet tag addig, amíg nem rendezte a határok kérdéseit, továbbá nem biztosította a kisebbségek jogait. Átmeneti nyugalom után ismét feszültté vált a belpolitikai helyzet Romániában. Pénteken ülést tart a Demokrata Párt országos tanácsa, amely arról hivatott dönteni, hogy megmarad-e Petre Roman pártja a koalícióban, miután kilépett a kormányból, vagy búcsút mond a kormányt támogató pártszövetségnek is. A párt Ciorbea kormányfő távozását követeli, és ettől teszi függővé azt is, hogy megszavazza-e a költségvetést. Magában a Parasztpártban is - amelynek Ciorbea az alel- nöke - heves vita alakult ki arról, hogy érdemes-e továbbra is támogatni a miniszterelnököt vagy megoldást kell keresnie a koalíciónak a demokratákkal együtt történő újjáépítésére. Radu Vasile főtitkár körül, akit sokan tekintenek Ciorbea lehetséges és a demokraták szemében is elfogadható utódjának, új csoportosulás alakult ki, amely a múlt héten Brassóban tanácskozott és elkezdte egy, a pártvezetés egyes „nagy öregeit” bíráló dokumentum megfogalmazását. A koalíciós együttműködés egyébként gyakorlatilag megszűnt: ennek az RMDSZ-t is érintő legutóbbi következménye az volt, hogy az alsóház elvetette a helyi közigazgatási sürgősségi kormányrendeletet, amely a nemzeti kisebbségek nyelvhasználati jogait is biztosítaná a közéletben. Európai politikusok kézfogója fotó: feb/REUTERS Fegyverellenőrzés Irakban Elégedetten távozik Bagdadból Richard Butler. Az iraki tömegpusztító fegyverek leszerelését ellenőrző ENSZ-bizottság vezetője szerint „a leszerelési munka Irakban ismét sínen van”. Túlzott aggodalom Pangalosz görög külügyminiszter szamárságnak minősítette azt az amerikai félelmet, hogy a koszovói erőszak esetleg háborút robbanthat ki a két, egymással rossz kapcsolatban lévő NATO-tagállam, Görögország és Törökország között. Lett-orosz megbékélés A lettországi orosz kisebbség és az őshonos lakosság megbékélését szorgalmazta egy megemlékezésen Guntis Ulmanis lett Hírek röviden elnök. Az államfő a negyvenes években Szibériába hurcolt lettek sorsára emlékező rigai rendezvény szónokaként kérte honfitársait, hogy békéljenek meg egymással. Pekingi ígéretek Kína hajlandó tárgyalni az Egyesült Államokkal a fegyverzetkorlátozási kérdésekben fennálló nézetkülönbségekről. Tang külügyminiszter ezt annak kapcsán közölte, hogy Clinton amerikai elnök júniusban Pekingbe látogat. Gorbacsov bírál Az orosz kormány leváltása Borisz Jelcin kísérlete irányvonala megmentésére, amely zsákutcába kergette Oroszországot - jelentette ki Mihail Gorbacsov. A volt szovjet államfő újságíróknak kifejtette, hogy Oroszországban „tipikus kormányválság alakult ki, amely a politika válságában gyökerezik”. Gyereksírás nélkül A belgiumi Nivelles városában tegnap megkezdődött a Szocialista Nevelési In- ternacionálé XXI. kongresszusa. A rendezvényen a Magyarországi Gyermekbarátok Mozgalma is részt vesz. A háromnapos esemény jelmondata magyar javaslatra: Gyermekkönnyek nélküli világot! Izrael mégsem vonul ki Jichák Mordehai cáfolta azt az értesülést, miszerint Izrael felvetette volna az Egyesült Államoknak, hogy Ciszjordánia területének 11 százalékáról kivonja csapatait. Az izraeli védelmi miniszter azt mondta, hogy a kiürítendő terület mértékéről az izraeli kormány csak később dönt. A szlovák törvénymódosítás alkotmánysértő Pozsony panaszra készül Bírálta a szlovákiai választási törvénymódosítást a Magyar Koalícióhoz tartozó Magyar Polgári Párt elnöke. A. Nagy László kijelentette: a szlovákiai politikai erők és az azokat támogatók 45-50 százalékától veszik el a beleszólás jogát, ha a kormánypártok törekvéseinek megfelelően kiszorítják a választásokból a hárompárti Magyar Koalíciót és az öt szlovák ellenzéki pártból szerveződött Szlovák Demokratikus Koalíciót. A politikus kifejtette, hogy a módosítás első olvasata alapján nyilvánvaló: a tervezet nem csak a demokrácia elveivel, de az alkotmány több pontjával is ellentétes, s korlátozza a választási részvétel egyenjogúságát. A hátralevő két olvasat sorsa máris nyilvánvaló: május végéig Szlovákiában a kormány- koalíció érdekeinek megfelelő, alkotmányellenes választójogi törvény lép hatályba. Ján Camogursky ellenzéki pártvezető bejelentette: ha a törvénymódosítást a parlament elfogadja, nem indul a képviselő-választáson, de továbbra is a Kereszténydemokrata Mozgalomban kíván maradni. Csütörtöki ülésén a szlovák parlament arról is döntött, hogy a jövő héten tárgyalni fog a hágai ítélet végrehajtásának kérdésében kialakult helyzetről, és bepanaszolja Magyarországot az Európai Uniónál, illetve az Európai Parlamentnél. Határozott drogellenes intézkedések Amszterdami szigorítások A királyi székhely szabadosságáról volt nevezetes, ahol könnyen hozzá lehetett jutni - kávéházban is - a kábítószerhez. Ennek vége. Amszterdam polgármestere amerikai mintára meghirdette a „nulla toleranciát”. A New York-i rendőrségről vette a példát, amely a legcsekélyebb rendbontásért is előállítja a gyanúsítottat, s a bírák nyomban kimondják az ítéletet. Mindez éppúgy vonatkozik a bliccelőkre (a földalatti korlátáit átugrálókra), mint a graf- fiti-rajzolókra, a szemete- lőkre, a közlekedési szabály- sértőkre, vagy a garázdákra. Miután a bekísértek egy részétől ujjlenyomatot vesznek, rendszerint fény derül számos egyéb bűncselekményre is. A holland városatya ennek mintájára először a pornó képeslapok árusítását tiltotta be, utána a csendrendelet megtar- tatása, a fal „művészeinek” megfékezése, a szemetelők- kel szembeni fellépés, a „kis bűnözők”, a drogkereskedők elleni szigor következett. A rendőrség, a korábbi visszavonulással szemben megint mindenütt ott van, nemcsak járőrkocsikon, de gyalog és kerékpáron is. Akadnak, akik most a szabadságot siratják, de a többség elégedett. A fanyalgók nem titkolják: a buzgó polgármester mielőbbi leváltására törekednek. FEB Baleset vagy vakmerőség okozta Gagarin tragédiáját? A világűrből - zuhanórepülésbe Elromlottak a fedélzeti műszerek? Téves volt az időjárási előrejelzés? Jurij Gagarin, az első űrhajós harminc évvel ezelőtti tragikus halálát mindmáig megannyi titok és homály fedi. Akadtak akik azt állították: nem is repült. A nagy utazásról szóló felvételek egyes kockáin ugyanis Gagarin sisakján látható a CCCP felirat, más kockákon pedig nem. A titkolódzás miatt más , jól értesültek” úgy tudták: nem is Gagarin jutott ki először a világűrbe, csak ő jött vissza elsőként épségben. A fiatal tisztet azonban ez mit sem zavarta, boldogan sütkérezett a népszerűségben. Megtiltották neki a repülést, ám sikerült elérnie, hogy számoljon vele a szovjet űrhajózás. Két héttel 34. születésnapja és kevéssel azután, hogy diplomáját megvédte a Zsukovszkij Katonai Akadémián, társával végre fölszállhatott. A Moszkva külvárosában található cskalovi kifutópályáról indultak, a műrepülési gyakorlat két - egy függőleges és egy vízszintes - feladatból állt. Gagarin az első „hurok” után váratlanul azt jelentette, hogy befejezi a repülést. Közölték vele, hogy rákormányozhat a légi folyosóra, ám viszontválasz helyett csönd ált be az éterben. Alekszej Leonov űrhajós egy interjúban elmondta: Gagarin és Szerjogin felszállása után egy perccel két MiG-21 vadászgép startolt ugyanarról a kifutópályáról. Gyorsabb gépek lévén utolérhették és zavarhatták Gagarinék repülését. Húsz másodperccel utánuk pedig még egy MiG-15-ös szállt fel ugyanabban a térségben mozogva, ahol az első űrhajós és társa készült a leszálláshoz. Számítógépes modellkísérletek megerősítették azt a feltevést, hogy Gagarinék gépe a MiG-15-ös légörvényébe került, és hosszanti tengelye körül pörögve zuhanni kezdett. Mindemellett az is lehetséges, hogy a gép magasságmérője 2-300 méterrel többet mutatott, mint amikor a MiG a felhőhatár alól 90 fokos szögben dőlve kijutott. Gagarin későn észlelhette, hogy mennyire veszélyeJurij Gagarin feb/reuters sen közel kerültek a földhöz. A katapultálásnak ekkor már nem volt értelme. A pilótáknak mindössze két másodpercük maradt arra, hogy megmentsék a gépet a talajhoz csapódástól, de ez is lehetetlennek bizonyult. Cs. J. I i t 1 *
