Új Dunántúli Napló, 1998. március (9. évfolyam, 59-89. szám)

1998-03-26 / 84. szám

1998. március 26., csütörtök Környezet- Es Természetvédelem Dunántúli Napló 9 Oldalszerkesztő: Szélvíz Gyors ütemben pusztuló erdők. A Világ Természet- védelmi Alap tanulmánya szerint a Föld 8000 évvel ezelőtti erdőállományának kétharmada mára örökre el­veszett. Évente 17 millió hektár őserdőt irtanak ki, s jelenleg már csak alig több, mint 3 milliárd hektár ma­radt. Az óceán éve. Ezt az esz­tendőt az ENSZ az óceánok éveként jelölte meg. A Me­teorológiai Világszervezet és a nemzeti meteorológiai szolgálatok - közöttük a magyar is - fokozottan fi­gyelik az óceánok éghajlatra gyakorolt hatását. A globá­lis tényezők alapján a tenger nélküli országokra nézve is lehet előrejelzést készíteni, például a várható aszá­lyokra. Törvények, határozatok. A parlament környezetvé­delmi bizottsága az elmúlt négy évben 77 törvényt és 23 országgyűlési határoza­tot tárgyalt meg. Nem ké­szült el azonban többek kö­zött a hulladékokra, a kör­nyezetterhelési díjra, a ve­szélyes anyagokra vonat­kozó törvény tervezete. Levegő és hulladék. A KTM értékelése szerint a Központi Környezetvédelmi Alapban rendelkezésre álló jelentős összegek ellenére sem sikerült számottevő eredményt elérni a városok levegőszennyezettségének csökkentésében, a hulladék­elhelyezésben, a szennyvíz- elvezetésben és -tisztítás­ban. Tnzokvédelmi tábor. A Magyar Madártani és Ter­mészetvédelmi Egyesület egyhetes turnusokra tábort szervez a veszélyeztetett tú­zokfészkek védelmére, ápri­lis 30 - június 25. között. A 60-480-072-es telefonszá­mon Demeter László ad bő­vebb felvilágosítást. A szemétlerakók felszámolása A Közmunkatanács által meghirdetett, a települési környezet javítását szolgáló pályázat alapján Baranya 75 települése nyert összesen 92 millió forintot, amit további 26 millió forint saját erő egészít ki. megyei intézete, a KTM regio­nális építészeti irodája, a Kerté­szek és Kertbarátok megyei szervezete is, 682 hektár közte­rület rendezésére, 569 hektár BARANYAI KORKÉP Közmunkaprogramról van szó, amelyről a múlt évi tapasztala­tok bizonyították a megyében is, hogy túl az egyébként a munkalehetőségek peremére szorultak jövedelemhez juttatá­sán, a települési környezet javí­tását is jól szolgálja. A Baranya Megyei Területfejlesztési Ta­nács a Munka Pécs-Baranyáért Közhasznú Társaságot bízta meg a közmunkaprogram lebo­nyolításával. Az április 1-jétől hat hónapon át tartó folyamatos munka 355 embernek ad fél éven át biztos keresetet.- A pályázati célok jól jelzik, hogy döntően a települési kör­nyezet javításáról van szó. (Mint ismert,- a múlt évi prog­ram a mederkarbantartásra, át­fogó helyi vízkárelhárításra irányult.) A törvény szabta felada­tokon túl a te­lepüléseken - különösen a falvakban - természetes módon je­lentkezik az igény, hogy az önkormányzat szervezze, irányítsa, végeztesse a közterületek megfelelő, eszté­tikus és egészséges környezeti állapotának fenntartását. A szűkülő anyagi források miatt azonban az egyre kisebb moz­gástérrel rendelkező önkor­mányzatok gyakorta éppen az e területre szánt költségeket fa­Az orfűi Herman Ottó-tóra is jut a pályázati pénzből rágják le, pedig a környezettel kapcsolatos tevékenységek halmozódnak és az esztétikai károkon kívül szennyező, fer­tőző források keletkeznek - hallottuk dr. Tóth Sándortól, a Területfejlesztési Tanács elnö­kétől (képünkön). Hat célra lehetett pályázati pénzt kérni: a közterületek álta­lános rendezése, gyomtalaní­tása - különös tekintettel a par­lagfűre -, fák, bokrok metszése és parkosítás, fásítás és faülte­tés, a közterületi berendezési tárgyak karbantartása, felújí­tása, végül az illegális szemét- lerakók felszámolása. A szakmai program, amely­nek kialakításában részt vett a Dél-dunántúli Környezetvé­delmi Felügyelőség, az ANTSZ gyomtalanítására, 343 hektár parkosított terület zöldmetszé­sére terjed ki; több mint 9 ezer fát ültetnek el, 21 településen szüntethető meg az illegális szemétlerakó. Az utóbbi a kömyezetj avulás szempontjából a legfontosabb és maradandó eleme a prog­ramnak. A megyében 39 enge­déllyel nem rendelkező lerakó­helyre hordják a települési szi­lárd hulladékot - ám ezek nem azonosak az illegális szemétle­rakókkal. Csaknem 100 telepü­lés pedig ellátatlan a szemét- szállítás szempontjából. Ezért különös jelentősége van annak, hogy a pályázó településeknek csaknem egyharmada vállalko­zik arra, hogy felszámolja ille­gális szemétlerakóját. Az épített környezetért Ebben az evben is meghirdette az épített környezet kulturált­ságát szolgáló pályázatait Baranya megye Önkormányzata. A lakóházak, középületek esztétikája mellett a települési környe­zet minősége, a hagyományőrzés is alapja lehet a pályázati díj elnyerésének. BARANYAI KÖRKÉP A négy pályázat immár másfél évtizedes története során csak­nem mindig akadt olyan szín­vonalú, amely az I. díj odaítélé­sét eredményezte, s Tihanyi Csaba megyei főépítész (ké­pünkön) szerint ez igazolja a kezdeményezés helyességét. Bár kis mértékben, de a díjak összege évről évre emelkedik. Idén a négy pályázatra összesen 2,7 millió forintot különítettek el az önkormányzat költségve­tésében. A négy pályázat azonos célt szolgál, a kulturált, rendezett épített környezetet, de más-más szempontok szerint bírál. „Az év lakóháza ” családi házak esz­tétikáját mérlegeli, „A kulturált települési környezetért" figyel ugyan az építészetre, de fejlesz­tési eredményeket is mérlegre tesz, „Az építészeti kultúráért” pályázat zsűrije a középületeket értékeli, „A védelem alatt álló épületek hagyományó'rzó'felújí­tása” nevében hordja a célját. Az utóbbi pályázat - amelyre a munkákat folyamatosan lehet beadni, amíg a díjazásra szánt összeg el nem fogy - kivételé­vel a pályázatokat szeptember 1-jéig lehet beadni a Ba­ranya Megyei Önkormány­zatnál. A részletes ki­írást az ön- kormányzat közlönye, il­letve a pol­gármesteri hivatalokban megta­lálható Diskurzus tartalmazza. Azzal együtt is, hogy - lévén a megye aprófalvas szerkezetű - a díjazásra szánt összegből igazán nagy feladatokat megol­dani nem lehet, ám sok helyi önkormányzatot, szakembert mozgat meg a lehetőség. Az elmúlt évtized tapasztalatai azt mutatják, hogy a pályázati lehe­tőségek kihasználása észreve­hető nyomot hagy településeink arculatán. Zöld Szív az Égertetőn PÉCS A Zöld Szív mozgalom im­már kilencedik éve széle­sedő népszerűséggel terjed az általános iskolás korú, természetkedvelő kisdiákok között. A Zöld Szív IX. or­szágos találkozója Pécsett lesz, április végén. Pomázról indult majd’ egy évtizede a mozgalom, amely­nek ma már több ezer magyar és számos külföldi tagja van. A Zöld Szív lényege - elindí­tója, a pomázi Orgoványi Anikó hitvallása szerint - a természet szépségeire fogé­kony lelkűiét. A mozgalom tagjai a növényekre és az álla­tokra mint élőlénytársainkra tekintenek, a természettől adott minden létezőhöz cso­dálattal és tisztelettel köze­lednek, legyen az egy kavics a vízparton, vagy egy futó fehér felhő az égen. Március 29-én a február végén rendezett túra és vetél­kedő meghökkentően nagy sikerén is felbuzdulva újabb Zöld Szív túrát szerveznek Pécsett. A rajt az Égervölgy­ben lesz 8-tól fél 10-ig, a cél Égertető. Az alsó- illetve felsőtago­zatosok külön kategóriában indulnak, a 2-5 fős csapatok öt állomást - és feladatkört - érintenek a célig. A vetélkedő témái a Jakab-hegy és kör­nyéke, a Duna-Dráva Nem­zeti Park, de természetesen ismerni kell a Zöld Szív tevé­kenységét is. A mozgalom országos ta­lálkozója április 24-26. kö­zött lesz Pécsett. Az állatkínzás tilalma Jövő év január 1-jétől lép hatályba a parlament utolsó munkanapján elfogadott ál­latvédelmi törvény. A jog­szabály szigorú keretek közé szorította az állatokkal szembeni magatartást. A törvény megsértőire - nem­csak a törvény, de más állatvé­delmi előírások alapján is - bírságot lehet kiszabni. Ettől lehet várni, hogy például az utóbbi években nagy vissz­hangot kiváltó kutyaviadalokat is sikerül megszüntetni. A tör­vény egyébként külön is szól e viadalok tiltásáról. Az állattartásra vonatkozó előírások szerint tilos a kínzá­suk, emberre, vagy másik ál­latra uszításuk, de még kény­szertakarmányozásra fogásuk is. Ez utóbbi alól van kivétel: a kacsa- és libatömés, illetve szabad a tollfosztás. Az állatkísérleteket végző intézetek is nagy várakozással tekintettek a törvény elé. Az állatvédők szerint előrelépés ezeknek a kísérleteknek a jö­vőbeni szigorú ellenőrzése. A lakott környezet védel­mét szolgálja, hogy az állat­tartó köteles eltávolítani az ál­lat ürülékét a közterületekről. Tilos az állatokat elkábítás nélkül megölni. Kivétel per­sze van: a gerinctelenek, a há­ziszárnyasok, a nyúl - vagy ha az állat elpusztítását kény­szerhelyzet indokolja. Földtani örökségünk BUDAPEST Hetedszer hirdette meg idén a Környezetvédelmi és Te­rületfejlesztési Miniszté­rium (KTM) a Földtani örökségünk pályázatot a középiskolák I—II., illetve III-IV. osztályos diákjai számára. A KTM pályázata ebben az évben egyben az ország leg­régibb tudományos egyesüle­tének, a Magyarhoni Földtani Társulat (MFT) megalakulá­sának 150. évfordulóját is kö­szönti. Pályázni kizárólag egyénileg, olyan, legfeljebb 20 oldal terjedelmű dolgozat­tal lehet, amely a földtani természetvédelem, a földtani örökség témaköréből, vala­mint a Magyarhoni Földtani Társulat történetéből ment bármilyen témát. A jeligés pá­lyaművet egy példányban kell benyújtani a KTM Személy­ügyi és Oktatási Főosztályára (1011 Budapest, Fő u. 44-50.), április 20-áig. Az elért eredményekről a részt vevők július 1-jéig írá­sos értesítést kapnak. A leg­jobbak ebben a hónapban földtani természetvédelmi tá­borban vehetnek részt. A rész­letekről Bihari György (KTM, 457-3390) és dr. Császár Géza (MFT, 251-0889) ad felvilágosítást. Védett természeti értékeink: az Abaligeti-baiiang felszíne Törvényeink szerint minden barlang védett, az Abaligeti azonban kiemelt védelemben részesül. Az értékes földtani képződmény bemosódó szennyeződésektől és egyéb káros hatásoktól való védel­mét szolgálja a mindössze egy hektáros természetvédelmi te­rület. A Mecsek közel 200 bar­langja közül 1750 méterével az Abaligeti a leghosszabb, triász mészkőben keletkezett, mintegy félmillió évvel ez­előtt, a karsztvíz oldó és kop­tató hatása eredményeként. A barlangot 1768-ban fedezték fel, amikor a falu plébánosa ál­tal pincének használt üreget Mattenheim József molnár és társai bejárták, hogy megke­ressék a malmot hajtó elapadt patak forrását. Főágát 1957- ben építették ki, párás klímáját légúti megbetegedésekben szenvedők gyógykezelésére is hasznosítják. Élővilágára a barlanglakó állatfajok a jellemzőek, legne­vezetesebb képviselőjük a vakbolharák. Az emlősöket a denevérek több faja képviseli, a barlangot használják pihenő- és telelőhelyül. Ezek közül a legjelentősebb a nagy patkós­orrú denevér szülőkolóniája, amely ekkora számban a Du­nántúlon csak itt fordul elő. A barlangot 1966 óta a Duna-Dráva NP Igazgatóság Fokozott védelem alatt üzemelteti. Célja az idegen- forgalmi jelleg mellett a ter­mészeti értékek megőr­zése. Nagy G. (DDNPI) Internet Galaxis ’98 Majlátpuszta az Internet számítógépes világhálózatán Az Internet Galaxis ’98 kiállításon mutatkozott be először a számítógépes világhálón a Környezetvédelmi és Területfejlesz­tési Minisztérium. Internetes oldalain a radioaktivitás adatai­ról, a pályázati felhívásokról vagy éppen a természetvédelem­mel kapcsolatos jogszabályokról kaphatunk tájékoztatást. BUDAPEST, KTM Az Interneten szörfözők tele­fonkönyve új adattal bővül: a www. ktm. hu címen a KTM új információs bázisa jelentkezik. A szolgáltatás célja egy újabb eszköz bekapcsolása a környe­zetünk állapotáról, a környe­zetvédelmi jogszabályokról, a területfejlesztés új intézmény- rendszeréről, a pályázatokról szóló információs körbe. A rendszer on-line hálózattal is kibővült, tehát a lakóhelyün­kön észlelt, vízgazdálkodással, talajvédelemmel, zajártalom­mal és számos egyéb környe­zeti tényezővel kapcsolatos észrevételeket is be lehet jelen­teni a fenti címen. Mindennek kettős előnye, hogy a környezetvédelem iránt érdeklődők közvetlen tapaszta­lataikat „beolvaszthatják” az e feladatot ellátó állami és civil szervezetek információi közé, részesei lehetnek az aktív kör­nyezetvédelmi munkának, más­részt ezeket az észrevételeket hasznosítani lehet a környezet eredményesebb védelme érde­kében. Ez tovább ösztönzi majd a környezetünk védelmét szol­gáló társadalmi aktivitást, hi­szen direkt kapcsolatot biztosít az intézkedésre hivatott szerve­zetekkel. A honlapon betekinthetünk a radioaktivitást mérő, 1991 óta működő monitoring hálózat adataiba. A Dunakilitin, Tatán, Esztergomban és Bernecebará- tiban kiépített mérőállomások­hoz legutóbb Fertőújlak és Maj­látpuszta csatlakozott. Nem hiányzik az Országos Meteorológiai Szolgálat sem a honlapról. Az időjárási előre­jelzéseken kívül térképeket, ra­darképeket, műholdfelvételeket is láthatunk. (jtk) < I I 1

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents