Új Dunántúli Napló, 1998. március (9. évfolyam, 59-89. szám)
1998-03-21 / 79. szám
1998. március 21., szombat Kultúra - Művelődés Dünántúli Napló 11 Egy, a Magyarországot bemutató felvételek közül Kincseink Európa-szerte Csodás kiállítású könyvet lapozok. „A világ természeti csodái és kultúrkincsei” sorozat két új kötete, melyet a pécsi Alexandra Kiadó adott ki magyar nyelven, rendhagyó bédekkernek is tekinthető. A budai várnegyedtől a Duna-deltáig, a szlovén barlangoktól a Hanza- városokig majd' mindenhova elkalauzol bennünket Európában. Azokat az értékeket veszi sorra, amelyeket az UNESCO a világ kulturális és természeti örökségeként nyilvánított védetté, és közli a világörökség meghatározását is az 1972. évi párizsi egyezmény megfogalmazása szerint. Épített környezetünk és a még nem tönkretett természeti tájaink létéről van szó, múlékonyságukra, védelmük halaszthatatlan fontosságára ennek a századnak a tragédiái, civilizációs ártalmai döbbentették rá a világot. Az első kötetben Délkelet- Európában barangolhatunk. Ohridon, a szláv kereszténység bölcsőhelyén át a ciprusi Pap- hoszig, ahol Aphrodité kiemelkedett a habokból, harminc nevezetes hely került fel innen a listára. Itt kap helyet hazánk - a Baradla-barlang, a hévizek városa, Budapest és a faszerkezetű házairól, mesés egyszerűségéről híres Hollókő. A szerkesztőket dicséri, hogy a nyomdai munkálatok alatt védetté vált pannonhalmi bencés főapátság is bekerült a kiadvány utolsó oldalaira. A második kötet Észak- és Közép-Európa kincseit szemlézi. Több száz oldalon több száz színes kép varázsol el bennünket, a fejezetek élén a szóban forgó helyet, tájegységet térképen is megtaláljuk. A kísérő szöveg is több szikár ismertetésnél - a hely szellemét a históriai múlt rövid összefoglalásával, néha egy-egy legenda felvillantásával is felidézi. Szerzők ./. Lotz, dr. M. Schmidt, T. Veser és M. Szilas Katalin. A Spanyolországban készült könyvet Martiríkovics Katalin fordította. Mindkét kötethez dr. Brend von Droste zu Hülshoff, az UNESCO Világ- örökség Központ igazgatója írt előszót. A könyv megjelenésének az ad különös időszerűséget, hogy Pécs is pályázott a világörökség minősítésre.B. R. Zománcművészek Kecskeméten A Tűzzománcművészek Magyar Társasága a Bács-Kis- kun Megyei Önkormányzat Katona József Múzeumának és a kecskeméti Nemzetközi Zománcművészeti Alkotó- műhelynek a közreműködésével kiállítást és szakmai találkozót rendez március 21. és április 26. között a városban. Az előadások sorában Lantos Ferenc pécsi képzőművész Bonyhád és Pécs köztéri zománc alkotásairól tart előadást. A nagyszabású tárlaton a már elhunyt Horváth Olivértől kezdve, Pinczehe- lyi Sándoron át H. Barakonyi Kláráig a jelentős baranyai művészek zománcmunkái is szerepelnek. B. R. Magyarul magyarán Ki beszél helyesen? Egyre többen teszik szóvá, hogy nemcsak a közmagyarok a magánéletben, hanem a hivatásos beszélők, a köz- szolgálatiak és a nagy közélet szereplői is hibát hibára halmoznak. A bírálóknak többnyire igazuk van, mégpedig a normával, a helyessel való összevetés alapján. A helyesség mértéke a hangzós, az akusztikus nyelvhasználat esetében sokkal bizonytalanabb, mint az írott, a látható nyelvhasználat tekintetében. Az elhangzó nyelv használatának ilyen, a helyesíráshoz hasonló szabályrendszere mind a mai napig nincsen. Ennek a fő oka az, hogy a hangok, hangkapcsolatok, hangsorok kiejtése egyéni, egyedi, csaknem olyan, mint az ujjlenyomat. Függ az egyes emberek beszélőszerveinek anatómiai fölépítettségétől (pl. fogazat, állkapcsok állása stb.), élettani (fiziológiai) működésétől, s nem utolsósorban idegrendszerétől. Ennek ellenére leírható az eszményi beszéd követelmény- rendszere a sok-sok egyediből elvont általánosítással. A nemzeti nyelv alakváltozatai (nyelvjárások, zsargonok, köznyelv stb.) közül a beszélt köznyelv a mérték, a norma. A gond ott kezdődik, amikor tisztázni akarjuk a köznyelv fogalmát. Erre a nehézségre utal az a sokszor föltett kérdés, hogy tenyérnyi kis országunkban hol beszélnek a leghelyesebben, a legszebben magyarul. Gondolatban, képzeletben mindenki elvégezheti a következő kísérletet. Egyenest húzunk nyugattól kelet felé, határtól határig. A vízszintes tengelyen lévő vagy a közelébe eső településeken: Sopron - Győr - Budapest - Debrecen - Nyíregyháza - megszólaltatunk egy-egy azonos nemű, korú, képzettségű embert (tanárt, mérnököt, orvost) és azonos szöveget mondatunk el vele. Azt fogjuk tapasztalni, hogy beszédük eltér egymástól, mert az ún. köznyelv a valóságban nem létezik, csak elvontan mint absztrakció; ami érzékelhető, tehát hallható, az a regionális köznyelv. Jóllehet, minden megszólaló meggyőződéssel vallja, hogy ő köznyelven beszél. A különbözésnek csupán néhány jegyét, jelenségét említem. Az első és talán a legfontosabb az e hangunk két változatának (nyílt e - zárt e) megléte vagy hiánya. A Dunántúl nagy részén még ma is így beszélnek: embör, könyér, csöpög, csöndes stb. A Duna- Tisza közén a zárt ö-t még ma is gyakran felváltja az ö: embör, könyér, csöpög, csöndes. A Tiszán túl viszont csak a nyílt e hallható: Debrecen, veres, egyenes stb. Az egység ellen ható másik jelenség az i, u, ü hangjainak ejtése. A Dunántúlon szinte csak a rövid változatuk hallható: szín, kút, búza, túró, gyűrű stb. - az ország keleti felén viszont gyakran még a rövid i. u, ü is hosszan hangzik: ige, dícsér, úral, útál. Mivel a magyar helyesírás első alapelve a kiejtés, az egység hiánya sok gondot okoz a helyesírás mindennapi gyakorlatában. Rónai Béla Pécsi hegedűművész Dél-Koreába Kétéves vendégprofesszori megbízást kapott a dél-koreai Taeguba Gy. Vass Agnes hegedűművész, a Pécsi Szimfonikus Zenekar koncertmestere, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola pécsi tagozatának tanszékvezetője. A Szöul melletti két és fél milliós város egyetemén hegedűt tanít majd.- Nehéz ennyi idó't eltölteni a távolban - mondta. - Mindig is honvágyam volt, egy-egy utazás végén alig vártam, mikor indulunk hazafelé. Az utazásból mostanában kijutott, hiszen csak nemrég tértek vissza a zenekar első amerikai koncertturnéjáról. A zene nyelve szerencsére közös, de az ottani ízlés eltér az európaitól. Az építészetre az eklektikusság jellemző, az emberekre meg a szüntelen mosolygás, amiről nem tudni, őszinte-e igazán.-Sajnálok elmenni, különösen most, amikor sok fiatal, tehetséges zenész érkezett a zenekarba - tette hozzá. - Szerencsére ígéretet kaptam rá, hogy odakint játszhatom Szokolay Balázzsal, aki a szonátapartnerem, s jelenleg ő is Dél-Koreá- ban tanít. Bár a március 30-ai utazás már közel, Gy. Vass Ágnes egyelőre nem bújja az útikönyveket. Most leköti dolgainak intézése, főiskolai és zenekari feladatainak teljesítése, és féijének, Gyermán Istvánnak az emlékére rendezett vonósverseny előkészítése, melyre április 21-e és 23-a között kerül sor Pécsett. A dél-koreai két év sok munkát, de sok új élményt is ígér. S hogy Gy. Vass Ágnes mit visz magával honvágycsökkentőnek? A hegedűjét, természetesen. Hodnik I. Gy. FOTÓ: LÄUFER LÁSZLÓ A zene nyelve szerencsére közös Koch Valéria utolsó kötetéhez Decemberben jelent meg a Ki- olvashatatlan című kötet a válogatott és az új versekkel - március 7-én helyezték örök nyugalomra Koch Valériát. Egész pályáján két pólus között közvetített: baranyai német családba született, a Leőwey Gimnázum német tagozatán majd a szegedi egyetem németmagyar szakán végzett. Kezdettől fogva magyar és német nyelven írta verseit. A hatvanas évek végén a hazai kisebbségi német irodalom egyik legjelentősebb szerzője lett. Kötetben először az 1974-es Tiefe Wurzeln című hazai német antológiában publikált, majd több hazai, külföldi közös könyv után 1982-ben jelent meg önálló kétnyelvű versesgyűjteménye Zuversicht - Bizalom címmel. Az időfa címen gyűjti egybe gyermekverseit 1996-ban és magyar nyelvű líráját adja közre 1997-ben, a Kiolvashatat- lan című kötettel. Hagyatékában válogatott német nyelvű versei és kisebb prózai írásai várnak kiadásra. Önéletrajzi ihletésű német nyelvű regénye és egy magyar közéleti regénye maradt befejezetlenül. Harminc év verseit gyűjtötte egybe utolsó kötetében. Első költeményeinek alaphangját a fiatalos hit adja, amellyel nekivág pályának, életnek, szerelemnek. Aztán két szólam válik uralkodóvá verseiben: fanyar szkeptikus és naivan hívő egyszerre. Egy nagyvárosi albérlet, szerkesztőség színtere mutatja a következő állomást. Vissza-visszatér egy „szélfútta baranyai dombtetőre”, a gimnázium városába, Pécsre: „ömlesztetted rám a reményt” - írja az útnak indító várost köszöntvén. A vidékről induló naiv fiatal nő tekint ránk a versek java részéből, aki aztán a nagyvárosi értelmiség életét éli. Koncertek, kiállítás-, vers- és útiélmények diktálják sok versét. Johanna-ciklusában a rokonnak érzett sorsot, a vállalt szenvedést szedi versbe. Pilinszky, Németh László, József Attila, Rilke ihletik meg, továbbá Nyíri Tamás professzor és Balczó András. A kötet egy rövidre szabott, tragikusan záruló élet summá- zata, címével, a szürke lapon átütő kézírásos vallomásvers soraival: „tudod jól, rosszabb is lehetne...”, s a hátlapon a szerző szemünkbe tekintő portréjával. Gállos Orsolya Galéria a város szélén A külföldi kapcsolatokért is „Kapocs” néven gyermekalkotások galériája nyílt meg a pécsi Apáczai Nevelési Központ Művelődési Házában. Az első tárlat a szervezők egyik szándéka szerint a külföldi kapcsolatokat is erősíti, hiszen Eszékről, Pécs testvérvárosából érkeztek az éppen most látható munkák. Arról, miért kell egy lakótelepen egy állandó kiállítás, a szervezők közül Ölbei László népművelő beszélt.- A lakótelepen tölti sok gyerek az év nagy részét, s látjuk, hogy tíz-tizenkét éves korukig némelyek még a belvárosba is ritkán jutnak el a családjukkal. Az iskola által szervezett város- ismereti sétákra nem jönnek el, mert nincs jegyük, bérletük. A szociálisan hátrányos helyzetű családban ez további anyagi megterhelést jelent. Az állandó bemutatóhely a töredékcsaládoknak is programot jelenhet szombatonként, mert tapasztalat, hogy az apák nemigen tudják hová vinni a gyerekeket a láthatás alkalmával. Az ANK, a pécsi önkormányzat Szabadművelődési Alapja és a Gyermek és Ifjúsági Koordinációs Tanács Titkársága által támogatott program előnye lehet a nemzetközi kapcsolatok bővítése mellett az is, hogy helyben is növekszik az alkotómunkába bevonható gyermekek köre, hiszen más, pécsi, baranyai iskolákból is jöhetnek alkotó- csoportok. H. I. Gv. Hírcsatorna Hagyományőrzés Magyarmecskén. Ma 16 órakor népzenei találkozó lesz a helyi általános iskolában francia énekegyüttes, drávasztárai tamburazenekar, pécsi és gilvánfai cigány együttes, és az egyházasharaszti gyermektáncosok fellépésével. VIII. Pécsi dalosnap. Március 22-én 9 óra 45-kor a Pécsi Dalárda emléktáblájánál, majd a Kodály-szobomál lesz koszorúzás a Pécsi Nyugdíjas Pedagógusok Kórusa fellépésével. 10 óra 30-tól a Csontváry Teremben rendeznek hangversenyt. Építész a törzsasztalnál. Március 26-án 18 órakor Pécsett, a Művészetek Háza törzsasztalának Vadász György Ybl-díjas építőművész lesz a vendége. Az est házigazdái Kúnos László, a Corvina főszerkesztője és dr. Bachmann Zoltán Ybl-díjas építész. Jazz az IH-ban. Március 26-án 19 órakor „Bohém” jazzfesz- tivál lesz Pécsett, az Ifjúsági Házban, amelyen a The Prague jazzPhonics és az amerikai Butch Thompson ad műsort. Továbbképzés hallgatók találkozója. Március 27-én 10 órakor a Baranya Megyei Zeneiskolák továbbképzős növendékeinek a találkozója nyűik Pécsett, a Liszt Ferenc Zeneiskolában. A hangszeres hangversenyen Walz Jánosné, a Baranya Megyei Ön- kormányzat Pedagógiai Intézetének igazgatója mond bevezetőt.
