Új Dunántúli Napló, 1998. március (9. évfolyam, 59-89. szám)

1998-03-19 / 77. szám

10 Dunántúli Napló Hitélet 1998. március 19., csütörtök Félelmetes, döbbenetes, érthetetlen Püspökök Banja Lukéban Gyümölcsoltó... Ha csak azt a gyönyörű kifejezést nézzük, hogy mennyire egyedülállóan szólítja a ma­gyar nép Máriát: Boldogasszony, rá kell jön­nünk, mennyire csodálatos a mi nyelvünk. Se­hol a világon, egyetlen nyelven sem szólítják ilyen szépen. Csak Máriának mondják, az ola­szok Madonnának, de hol van ez a mi Bol­dogasszonyunktól?! Hát még, ha hozzáveszem azt a leleményességet, nyelvi ízességet, amely- lyel összekapcsolja különbözőMária-ünnepe- inket: Kisboldogasszony (szeptember 8. Mária születése), Nagyboldogasszony (augusztus 15. Mária mennybevitele). De van két ünnepünk, amelyhez évszakonként sorra kerülő' munkák kapcsolódnak: Gyümölcsoltóboldogasszony (március 25.) és Sarlósboldogasszony (július 2.). Március közepén megindul az élet a fákban, szőlőkben. Az ezt követő napokban nemcsak a metszés, tisztogatás, lemosás ideje jött el, hanem a szemzés és oltás ideje is. Milyen gyönyörűen tükrözi az ünnep elnevezése, hogy mi is történt ekkor Máriával! Az angyali üdvözlet eseménye, aki azt adta hírül, hogy Mária méhében fogan, és ez az áldott méh fogja hordozni és kará­csonykor megszülni gyümölcsét, Jézust. Vagy a Sarlósboldogasszony milyen találóan jelzi, hogy el­jött az idő a mindennapi kenyér betakarítására, az aratásra, melyet a gépek és kézi kasza előtt sarlóval végeztek. A szőlővel, gyümölccsel foglalatoskodó ember ebből azt érezheti meg, hogy munkáját az égiek oltalmába ajánlja, rajta legyen Isten áldása és a Boldogasszony oltalma, és így munkája ne legyen hiábavaló, teremje meg gyümölcsét. Asztalára kerül­jön ne csak a kenyér és hozzávaló, hanem az ízletes gyümölcs és szívet vidámító bor is. Báthory László apátplébános Templeton-díjas magyar Emlékeztető Egyházmegyei közgyű­lés. E hét végén, szombaton tartják megyénkben a refor­mátusok az elmúlt évet ér­tékelő, feladatmeghatározó közgyűlésüket, melyen szóba kerül a Dunamelléki Refor­mátus Egyházkerület főgond­noki posztjának betöltése is. Ekkor derülhet ki, hogy az egyházmegyének van-e je­löltje a napokban lemondott Für Lajos helyére. Zászlóavatás és kenui- tatkozó. A Siklósi Szent Imre Katolikus Iskola és Gimnázium tanulói pénte­ken, 18 órai kezdettel műso­ros esten mutatkoznak be a helyi művelődési házban. Ez alkalommal kerül sor az intézet új zászlajának fel­avatására. A rendezvényt Mayer Mihály megyés püs­pök nyitja meg. Református gimnazisták sikere. A közelmúltban a Pécsi Református Kollé­gium diákjai több országos versenyen is helytálltak. A kunszentmiklósi történelmi versenyen Fülöp Réka (2. osztályos) az első helyen végzett, a miskolci Áprily Lajos református szavaló­versenyről pedig két máso­dik helyezést hoztak haza a pécsiek, Üveges Andrea (4. osztályos) és Fűzvölgyi Aliz (2. osztályos). Iskolaügy, kultúra cím­mel tart előadást ma, 18 órai kezdettel dr. Andrásfalvy Bertalan egyetemi tanár Pé­csett, az Alapítványi Szék­házban. (Janus Pannonius u. 11.) A rendezvény az egy­házmegyei zsinati munkála­tok része. Protestáns könyvvásár. A húsvét előtti, szokásos protestáns könyvvásárt tart Pécsett a Parakletosz Alapítvány március 28-án, a Szabadság út 33-35. alatti gyülekezeti terem­ben. Keresztény felelősség az üzleti életben címmel tart összejövetelt Pécsett az evangélikus gyülekezet a Dischka Győző utcai kápol­nában április 3-án, 18 órai kezdettel. Németországi köz­gazdász professzor dr. Otto Strecker lesz az előadó. A rendezvény támogatója a Fri­edrich Naumann-alapítvány és az Initiative Alapítvány. Zarándoklat Medj ugor­jába. A Belvárosi plébánia zarándoklatot vezet Medju- goijéba április 14-étől 20-áig. Jelentkezni a plébánián lehet. A Justitia et Pax Bizottságok Európai Konferenciájának kül­döttsége március 14-én felke­reste a Bosniai Szerb Köztársa­ságot, Banja Lukát. A látogatás célja az volt, hogy kifejezést adjanak a la­kossággal való szolidaritásnak. A küldöttség - amelynek veze­tője Etsegaray bíboros, a vati­káni Justjtia et Pax Pápai Ta­nács elnöke volt, és amelyben 17 ország képviseltette magát számos püspökkel, Magyaror­szágot Mayer Mihály megyés P. Muzslay István, a belga Le- uveni Katolikus Egyetem nyu­galmazott tanára, a jezsuita rend és a társadalomtudomá­nyok Pápai Tanácsának tagja. Első könyve magyarul 1993- ban jelent meg. Gazdaság és erkölcs címmel. Mostani kötetében az egyház szociális tanítását elemzi, rámu­tatva: azt sokan félreismerik, vannak, akik minden gond megoldását ettől várják, mások szerint viszont nem kell ezzel foglalkozni. Muzslay nem ért egyet azzal a ma széles körben hangoztatott vélekedéssel, hogy a szocializ­mus bukása után a liberális ka­pitalizmus az egyetlen járható út a súlyos gazdasági, társa­A hét végén lejár az adóbeval­lások határideje, néhány nap van már csak arra, hogy az egyházaknak felajánlható egy százalék felől bárki intézked­jék. Az egy százalék felajánlása az adózót anyagilag nem érinti, püspök - találkozott a vallási (katolikus, mohamedán és zsidó közösségek) vezetőivel. Sajnos, az ortodoxok kivételé­vel. Felkerestek számos plébá­niát, eszmecserét folytattak több nem kormányzati szerv vezetőivel. Azt tapasztalták, hogy a szerb-ortodox fél és a köztársa­ságban élő horvát katolikus kö­zösség között a feszültség most is fennáll. A pusztulás jelei mindenütt ott vannak. Lakóhá­zakat, templomokat romboltak dalmi problémák megoldására. Ezzel szemben vallja: az igazi megoldás az integrális huma­nizmus: „az ember a maga tel­jességében, önmagához, a Te­remtőjéhez és az embertársai­hoz való viszonyában.” A könyv részletesen foglal­kozik napjaink gazdasági, tár­sadalmi viszonyaival. Megálla­pítja: a helyzet súlyos, mert az, hogy a liberális kapitalizmus a termelt javakat teljesen a piaci mechanizmusoknak vetette alá, égbekiáltó igazságtalanságok­hoz vezetett. így például keve­sen birtokolnak sokat, miköz­ben emberek tömegei nyomo­rognak. Egy kisebbségben lévő gazdasági hatalom a vagyona révén erősen befolyásolja a po­nem lesz kevesebb pénze, ha rendelkezik az 1 százalékról, s nem lesz több, ha megfeledke­zik róla. A Magyar Katolikus Egyház technikai száma 0011, a Ma­gyarországi Református Egy­le. A szerb területen a horvát, a horvát területen a szerb háza­kat. „Ez félelmetes, döbbene­tes, érthetetlen - mondja dr. Goják János, a Magyar Justitia et Pax Bizottság titkára - A küldöttség a párbeszéd elő­mozdításában sajnos nem tu­dott segítséget nyújtani. A há­rom közösség - katolikus, mo­hamedán, ortodox, illetve hor­vát, bosnyák, szerb - között nincs párbeszéd. Ez tragikus. A megértés és a békés együttélés esélyei csekélynek látszanak.” litikai vezetést is, a sajtó és a média révén manipulálja a tö­megeket, agymosást hajt végre rajtuk. Korunkban a fejlett or­szágok egymilliárd lakosa él­vezi a világ javainak kétharma­dát, míg a négymilliárdnak csak a javak egyharmada áll a ren­delkezésére. Még ennél is sú­lyosabb gond a természet mér­téktelen kizsákmányolása. A munkanélküliség következmé­nye a betegség, a magas halálo­zási arány. Mindez azt bizo­nyítja, amit II. János Pál is megfogalmazott a Centesimus Annusban: a gazdaság csak egy dimenziója az emberi életnek, a liberalizmus képtelennek bizo­nyult a szociális kérdések meg­oldására. házé 0066, a Magyarországi Evangélikus Egyházé 0035, a Baptista Egyházé 0286, a Ma­gyarországi Autonóm Ortodox Izraelita Hitközségé 0107, a Magyarországi Metodista Egy­házé pedig 0073. A Templeton-díj idei nyertese Sir Sigmund Sternberg, a 76 éves magyar származású brit üz­letember, a Keresztény-Zsidó Nemzetközi Tanács végrehajtó bizottságának elnöke. Az egész világon legnagyobb összeggel, egymillió 200 ezer dollár juta­lommal járó díjat 1972-ben ala­pította Sir John Templeton azok számára, akik a vallás, a lelkiség révén járulnak hozzá a vüágban a megértés, a béke megvalósulá­sához. Sigmund Sternberg a zsidó-keresztény kapcsolatok te­rén elért eredményeiért, illetve a vallások közötti párbeszéd kiszé­lesítésére tett törekvéseiért ré­szesült a magas rangú kitünte­tésben. Tavaly létrehozta a , .há­rom vallás fórumát”, kibővítve a Ismét ökumenikus hétvégét tartanak Szentlőrincen, ame­lyen római katolikus misére, református és baptista isten­tiszteletekre kerül sor. Szentlőrinc-Tarcsapusztán március 25-én este 6 órakor a baptista imaházban Sümegi Péter református lelkész hir­det igét. Másnap 6 órai kez­dettel a város református templomában Mecséri István római katolikus plébános mi­sézik, majd 27-én, pénteken, vallások közötti párbeszédet az iszlám követőivel is. Sternberg, a díj odaítéléséről értesülve kö­zölte: a pénzjutalmat a vallások közötti együttműködés fejleszté­sére fordítja. „Egyszerű lélek vagyok, üz­letember, akire rámosolygott a szerencse. Arra törekszem, hogy másoknak is juttassak azokból az áldásokból, hogy felfedezzék a hitünktől függetlenül mindnyá­junkban rejtőző jót.” Sigmund Sternberg 1921-ben született Budapesten. 1939 óta él Nagy- Britanniában. A Templeton-díjat korábban már megkapta Teréz anya, Alekszandr Szolzsenyicin, 1987-ben pedig P. Jáki Sza- niszló magyar bencésnek ítélték oda. 6 órakor a szentlőrinci római katolikus templomban Vágó István pécsi baptista lelkész hirdet igét. Az utóbbi rendez­vényen a baptista kórus szolgál. % Nagyböjti keresztúti ájta- tosságra várja március 26-án, 16 órára a Miasszonyúnk Ka­nonokrend a volt növendéke­ket, hozzátartozóikat és az ér­deklődőket. Helye a pécsi Kálvária dombi keresztút. Eső esetén a Belvárosi templom. A Bazilika Kocsis László-termében nagyszámú érdeklődő jelenlétében március 14- én Pécsi Géza tanár nyitotta meg B. Kolep Ilona festőművész kiállítását. Április 18-áig naponta 9 és 13 óra között várják a látogatókat. fotó: müller andrea Az egyház szociális tanítása Egy százalék az egyházaknak Ökumenikus hétvége Szentlőrincen Ismerni, érteni Istentisztelet hét év után / Álltak a hívek a kórógyi romtemplomban Közeledünk húsvét ünnepéhez. Tekintetünk önmagunkról egyre inkább Jézus felé fordul. Hiszen az ünnep róla szól. Az Ő szenvedéséről és haláláról. De miért kellett szenvednie és meghalnia? És egyáltalán mi értelme van a szenvedésnek? Mindenképpen felmerülnek bennünk ezek a kérdések, mert ha megfigyeljük életünket és a minket körülvevő világot, azt tapasztaljuk, hogy mind a fizi­kai, mind pedig a lelki fájdalom az emberi élet velejárója. Meg­nyilvánulásaival nap mint nap találkozunk. Háborúk és a kór­házak tanúskodnak a szenve­désről, és sok ember életét ke­seríti meg a jövő, a megélhetés miatti aggodalom. Vajon miért a fájdalom, a be­tegség, a halál? Miért kell szün­telenül küzdelmet folytatnunk azért, hogy az életünket fenye­gető megannyi veszélyt elhárít­suk? A kérdésekre Jézus Krisz­tusban találjuk meg a választ. Ő közösséget vállalt az emberek­kel tragikus sorsukban, szenve­dett és meghalt, hogy tanúbi­zonyságot tegyen irántuk való szeretetéről. De feltámadt és új életet nyert. Feltámadásával megnyitotta előttünk a dicsősé­ges életbe vezető utat és ezzel lehetőséget teremtett az Isten­nel való végleges találkozásra. Ez életünk értelme. A minden­napok nehézségei - munka, ta­nulás, betegségek, halál - Jézus Krisztus szenvedésével és halá­lával nyerik el valódi értelmü­ket. Ily módon mindaz, ami az ember szemében keserű meg­próbáltatásnak tűnik, a dicsősé­ges új élet zálogává válik. Rozs Szilvia Emlékeztető Lelkigvakor latos ház. Április 15-én nyitják meg Kínában az első lelkigya- korlatos házat Sanghaj kül­városában. A jezsuita Aloy­sius Jin Luxian, Sanghaj püspöke emlékeztetett rá: az eseményt több éves munka előzte meg. Az építkezés költségeinek egyharmadát az európai jezsuiták fedez­ték. Nagyböjti lelkigyakor­latot szervez a Miasszo­nyunk Kanonokrend volt növendékei, hozzátartozóik és az érdeklődők számára a zárdatemplomban április 1-2-3-án 16 órai kezdettel szentmisével egybekötve. Az elmélkedéseket Máté Pé­ter atya, a Pálos rend tarto­mányfőnöke tartja. Különlegesen megható isten- tiszteletre került sor hét évnyi szünet után a délvidéki Kórógy község református templomá­ban március 15-én, vasárnap délelőtt. S bár a tornya szétlőtt, teteje beszakadt isten-házában ülőhely sem akadt, és hirtele- nében a községből kellett kerí­teni úrasztalát, ilyen csodálatos napra régóta nem emlékeztek a községből elűzött-elmenekült helybéliek, magyarok. Mint az köztudott, a Bara- nya-háromszög e színmagyar települése a délvidéki háború egyik áldozata lett. Mai lakói többnyire máshonnan ideme­nekült szerbek, önkényes (?) lakásfoglalók; mentségükre le­gyen mondva, hogy ők sem jó­szántukból hagyták el szülő­földjüket. A hét végi isten- tisztelet pedig arra volt jel, hogy itt az ideje a ma­gyarság visz- szatérésének. Az isten­tiszteleten Bóka András, (képünkön) a Ba­ranyai Református Egyházme­gye esperese, a Délvidéki Re­formátus Menekült Misszió el­nöke hirdetett igét, majd Kettős János kopácsi lelkész keresztelt meg öt gyermeket. Mint azt az istentisztelet után lapunk szá­mára Bóka András elmondta, azért lett különlegesen széppé ez a vasárnap, mert az élet indu­lását jelzi ezen a vidéken, ahol Szentlászló romokban hever, s ahol a kórógyi házak többségét is kirabolta a háború, a gyilkos erőszak. Vélekedése szerint Szentlászlón talán 2000-ben megindulhat az újjáépítés, Kó­rógy jövője pedig az időköz­beni betelepülők sorsától függ. Ugyanis lehetetlen elképzelni azt, hogy egy adott házban együtt éljen a ház tulajdonosa, a magyar család és az oda önké­nyesen beköltözött szerb csa­lád. A kórógyi istentiszteleten sok vendég is részt vett - köz­tük több lelkész is - , jelenlé­tükkel kifejezve a béke szándé­kát és akaratát. Ott volt többek között Jakab Sándor, a horvát parlament (Sabor) magyar kép­viselője. K. F. 1 t

Next

/
Thumbnails
Contents