Új Dunántúli Napló, 1998. március (9. évfolyam, 59-89. szám)
1998-03-18 / 76. szám
1998. március 18., szerda Kert - Szőlő - Balkon Dunántúli Napló 7 Oldalszerkesztő: Felhívás fásításra A millecentenárium tiszteletére indított fásítási akcióban részt venni kivánó községi és városi önkormányzatok ezen a héten még bejelenthetik térítésmentes cse- metefaigényüket a 225-033- as pécsi telefonszámon, Szabó Róbert főmérnöknél. Az igényeket a bejelentés sorrendjében elégítik ki. Gazdahírek Szaktanácsadás. A Kertészek és Kertbarátok Egyesülete minden kedden és csütörtökön, a délelőtti órákban rendszeres szaktanácsadói szolgálatot tart Pécsett, a Nagy Lajos király útja 9. sz. alatt, az Agrárkamara székházában. (k) Drágább a bio. Magyarországon is egyre nagyobb kultúrája van a biogazdálkodásnak, folyamatosan nő a kereslet az így előállított termékek iránt. A felmérések azt bizonyítják, hogy a vegyszerek használata nélkül végzett növénytermesztés hozama ugyan 10-20%- kal elmarad az erősen műtrágyázott területek produktumától. Az értékesítésnél viszont kompenzáló hatású, hogy a bioélelmiszerek ára 20-30, nem ritkán 50-100%-kal drágább. A jó lehetőséget nemcsak a hazai kereslet növekedése, hanem a bővülő nemzetközi felvevőpiac is bizonyítja. (k) Böhönyei minta. Kísérleti jelleggel nem zsákokban, hanem blokkokba tömörített komposzton termeszti a gombát egy Somogy megyei cég Böhönyén. A társaság azt reméli, hogy ilyen módon nemcsak a termésátlagot, hanem a termelőkapacitást is jelentősen javítani tudja. A gombapincészet az elmúlt évben mintegy 100 tonna gombát termesztett a bővülő Somogy megyei piacra. (k) Kistermelők rovatunkkal a jövő szerdán jelentkezünk Rendhagyó és súlyos a fagykár B Gyümölcsfaj Korai virágzású óv Késői virágzásé óv 1BS3 1954 Mogyoró—i—bibe I. 10.-1V. 1. II. 15.-IV. 15. 1—porzó II. I5.-III. 20. III. 5.-III. 20. Mandula III. 20.-III. 30. IV. I2.-V. 16. Köszméte III. 25.-IV. 15. IV. 10.-IV. 25. Kajszi III. 28. IV. 5. IV. 19.-IV. 30. Cseresznye IV. l.-IV. 15. IV. 27.-V. 3. Pirosribiszke IV. l.-IV. 25. IV. 12.-IV. 28. Őszibarack IV. 3.-IV. 6. V. 4.-V. 7. Szilva IV. 3.-IV. 12. IV. 30.-V. 10. Meggy IV. 3.-IV. 20. IV. 30.-V. 5. Feketeribiszke IV. 5.-IV. 30. IV. 2I.-V. 12. Körte IV. 6.-IV. 22. V. 4.-V. 16. Szamóca IV. 10.-V. 20. IV. 20.-V. 28. Alma IV. 12.-V. 1. V. 4.-V. 20. Dió---------1—bibe IV . 20.-V. 15. V. 2.-VI. 2. 1—porzó IV. I5.-V. 15. V. 10.-V. 25. Naspolya IV. 28.-V. 8. V. 24.-VI. 15. Birs IV. 20.-V. 4. V. I6.-V. 28. Málna V. 12.-VI. 15. V. 18.-VI. 20. Gesztenye VI. 2.-VI. 14. VI. 12.-VI. 26. Az egész országot érintő, az elmúlt napokban kialakult, sokszor -5 C°-nál is hidegebb időjárás a pécsi-baranyai gyümölcsösökben súlyos károkat okozott, főleg a mandula-, kajszi-, őszibarackfákon. Nem a hagyományos értelemben vett tavaszi fagykárokról van szó - bár pusztítását tekintve teljesen azonos -, mert azok később jelentkeznek, most egy rendkívülien korai tavaszi időjárást követett a téli fagyok visszatérte, mely elsősorban a virágzó fákon végzett óriási pusztítást. Az 1. ábrán az ép, egészséges, teljesen kinyílt virág látható; a porzók sárgák, a bibe üdezöld, a szirmok épek. Súlyos fagykár esetén a szirmok, a porzók és a bibe is - tehát a teljes virág — elfagy, a fagyhatás után „leforrázott” állapotot mutat, néhány nap múlva a kár egyértelműen látható. Védettebb helyeken most is előfordult az állapot, ami a 2. ábrán látható, hogy ép marad a szirom és a porzó, de a legérzékenyebb része a virágnak: a bibe elfagy, megbámul, később össze is szárad. Ez azért csalóka, mert a fa ránézésre virágba borult, ennek ellenére termés nem lesz, hiszen a virágok bibéi elhaltak. A virágok éles szemző vagy oltókéssel való hosszanti átmetszésével könnyedén meggyőződhetünk a fagykár mértékéről, akár szabad szemmel is. A virágzás alatti fagyhatás sajnos nem ritka térségünkben, legfeljebb az átlagos időpontja későbbre, április elejére szokott esni. A táblázat egy korai vi- rágzású és egy késő virágzású év (érdekes, hogy egymást követő évek voltak!) teljes virág- zási időpontjait mutatja be a főbb gyümölcsfajoknál. Látható, hogy a korábban virágzó gyümölcsfajoknál az eltérés kb. egy hónap is lehet, tehát nagyobb esélyük van fagykárt szenvedni, hiszen a 3. sz. ábráról leolvasható, hogy körzetünkben április 5-10. közé esik a tavaszi fagy utolsó időpontja, ugyanis az ábra Magyarországon az utolsó tavaszi fagy fellépésének területi eloszlását mutatja be. Megjegyzem, hogy a táblázatban közölt adatoknál még szélsőségesebb virágzási időpontok is előfordultak már Pécs környékén. A fagykár ellen virágzáskor sajnos hatékonyan védekezni nem lehet. Ezért a kiskerttulajdonos - ha kiesését pótolni akaija -, azon kell hogy gondolkodjék, az elfagyott gyümölcsöt hogyan kompenzálja más, például dinnye termesztésével, mert a fagy idén is - még ha rendkívülien is jelentkezett - helyrehozhatatlan károkat okozott gyümölcsfáinkban. Buzássy Lajos A balkonládák növényei A muskátlik tartása és szaporítása A balkonládák leggyakoribb és egyik legszebb növénye a kúszó-lecsüngő muskátli. Házi nevelésben hajtásait nyár végén dugványoz- zuk cserépbe. (A dugványokon lévő bimbókat csípjük ki!) Hamar gyökeresedik. Világos helyen, 12-15 C °-on teleltetjük, földjét kissé nyirkosán tartjuk, március-áprilisban a legtöbbjük már virágzik. Április végén, május elején a cserépből kiütve ültethetjük a ládába, tápdús földbe, egymástól 15-20 cm távolságra. Mivel vízigényes - különösen déli oldalon -, gyakran öntözzük, tápolda- tozzuk. Jobban kedveli a keleti, vagy nyugati oldalt, ahol nincs kitéve a déli perzselő napnak, ott szebben fejlődik, gazdagabban virágzik. Nemcsak a kúszó, hanem az álló, közönséges muskátlit is ültethetjük balkonládába, de azt nagyobb térállásba, 20-25 cm-re egymástól. Közéje ültethetünk fehér virágú csüngő petúniát. Ezek jobban bírják a déli fekvést is, kellő öntözéssel. A közönséges muskátlit is nyár végi dugványozással szaporíthatjuk, de könnyebben teleltethetjük. Az idősebb töveket akár ládástól a pincében, vagy a földből kiemelve, gyökérrel felakasztva is átteleltethetjük. Lehet cserépben, hűvös, fagymentes helyen, ablak közelében teleltetni, így tavasszal korábban virágzik. Télen sem lesz üres a balkonláda, ha ősszel a muskátlik vagy az egynyári virágok helyére a kétnyári árvácskát, százszorszépet, vagy nefelejcset vetünk, de sáfrányt, tulipánt vagy jácinthagymákat is duggathatunk közé, amiket májusban kiszedünk. Búzás László Szép virágokkal hálálják a gondoskodást fotó: Müller Gyógynövényeink: az ibolya Cserjésekben, ligetesekben, erdőkben előforduló évelő növény, virága közismert. Vékony, hosszú, messzire elhatoló gyökérzete van, bamássárgás színű, szagtalan, de íze karcos és émelyítő. Leveleinek válla mélyén öblösödik, szív alakúan, egyébként tompa csúcscsal kerek- ded az alakja, a szélei csipkések, levélnyele hosszú. A virágok hosszú kocsányúak, egyedülállóak, sarkantyúsak, színük kék, illatuk kellemes. Gyűjtenünk a levelét kb. 3 cm-en kocsánnyal lecsípve kell, a gyökérzete is gyógynövényként használható. Mind a levél, mind a gyökérzet kb. 4 kg- jából nyerünk 1 kg készítményt. Vértisztító, izzasztó, nyálka- oldó hatásuk van. Virágának idegnyugtató és vérnyomáscsökkentő hatása is van. B. L. Fagykár után Védekezzünk a gyümölcsösökben a moníliás betegségek ellen Olvasóink közül sokan érdeklődtek, milyen következményei lehetnek a márciusi szokatlanul hideg napoknak? Nem sok jót mondhatunk. A virágzó gyümölcsfákon az elmúlt hét végén már megjelentek a szirombamulás tünetei, tehát a virágok elfagytak, termésre ezeken a fákon sajnos nem számíthatunk. Ugyancsak nagyon valószínű az elfagyás a fagyok alatt már piros bimbós állapotban lévő növényeknél is. Az elhalt virágok helyein keletkezett sebzések megkönnyítik a virágokon megtelepedő kórokozók - köztük a monilia - behatolását is a fás szövetekbe. Ennek következményei lehetnek a vessző- és ágelhalások is. A moníliás betegségek elsősorban a csonthéjasoknál okozhatnak tetemes károkat, de egyéb gyümölcsfákon is előfordulhatnak. A védekezést a további károk mérséklésére minél előbb el kell kezdeni a fagykárt szenvedett növényeknél. A felhasználható készítmények közül a következőket ajánljuk: Buvicid K, Fo- licur Sqlo, Kolfugo Szuper (meggy), Sumilex, Ronilan 50 WP, Rovral WP, Chinoin Fundazol 50 WP, Merpan 50 WP, Dithane M-45 (DG), Systhane MZ, Sápról, Topsin M-70 WP. Cz. Cs. Az eredményes palántanevelés A palántanevelés kezdetén néhány, a gyakorlatban minden évben előforduló, a palánták pusztulását, illetve a rossz csírázást előidéző problémára hívnám fel a figyelmet, melyeknek ismerete nélkül a palántanevelés nem lehet eredményes. A palántaneveló' talaj. Kereskedelmi hálózatban kész palántanevelő földkeverék nem szerezhető be. Javaslom az alábbi összeállítás házilagos elkészítését: 40 százalék vegyszermentes kertiföld, 20-25 százaléknyi túlérett istállótrágya (porszerű), 20 százalék TERRA VITA MA talajjavító komposzt, továbbá 5-10 százaléknyi homok A fenti talajkeverék egyéb tápanyag-kiegészítést - a palántanevelés időszakában - nem igényel. A fenti összeállítás biotermesztésnél is alkalmazható. Ha túlérett istállótrágyát nem tudunk beszerezni, akkor a talajkeverékben a kertiföld aránya 60 százalék. Vetés: A magvetésnél előforduló leggyakoribb hiba a hideg talajba történő vetés, mely vontatott csírázást eredményez. Paprika, paradicsom esetében 20-25 C °-os talajhőmérséklet szükséges. A magvetés utáni talajtakarásra (kb. 1 cm vastagságban) laza szerkezete miatt homok, perlit, vagy a rostos TERRA VITA talajtakaró anyag használata javasolható. A magvak csírázása alatt ügyelni kell a folyamatos hőmérséklettartásra, valamint a talaj nedvességtartalmára. A kiszáradás vontatott, egyenetlen kelést, míg a túlöntözés csírakori betegségek járványszerű fellépését idézi elő. A talaj kiszáradásának megelőzésére agryl vagy agro fátyolfóliás takarás javasolható. Védekezni a talajlakó gombák ellen a következőképpen kell. A vetés utáni kezelés. Beöntözés: Topsin M-70 WP vagy Chinoin Fundasol WP 0,1%, +Previcur 607 SL 0,15%, vagy Dithane DG (M^5) 0,2%, vagy Antrocol WP 1,2%. A beöntözésnél vegyük figyelembe a talaj nedvességét is. Általánosan négyzetméterenként 0,3-0,5 liter víz elegendő. Szikleveles állapot: Topsin M-70 WP, vagy Chinoin Fundasol 0,1% + Antracol WP, vagy Dithane DG/M^J5, 0,2%, + Pre- vicur 607 SL (egyéb talajlakó gombák ellen) 0,15%. Previcur alkalmazása esetén a permetezést követően feltétlenül öntözzük, vagy permetezzük meg tiszta vízzel a kezelt palántákat. Zineb (Cineb) alkalmazását lehetőleg mellőzzük a palántanevelés időszakában, mivel ez a növényeinknél fejlődésbeni zavarokat okozhat. Czigány Csaba
