Új Dunántúli Napló, 1998. március (9. évfolyam, 59-89. szám)
1998-03-17 / 75. szám
10 EHinántúli Napló Barkácsolás 1998. március 17., kedd Oldalszerkesztő: B. Murányi László 3 ili Ötletsarok’ Betömött repedés. Fatárgyaink repedéseit, kitöréseit, lyukait, a bútorokba hajtott szegek, csavarok fejét is elrejthetjük a következő módon. Felmelegítéssel folyékonnyá tett enyvet gyűljünk össze fűrészporral, majd a portól, egyéb szeny- nyeződéstől gondosan megtisztított repedés(ek)be préseljük be spaklival a masz- szát. Az anyag megszára- dása után a felület megmunkálható gyaluval. Ha erre nincs szükség, akkor a még nedves anyagot spatu- lyával toljuk le, majd a száradás után csiszolópapírral távolítsuk el a felesleget. Magasság átmérése. Ha a tervezett vízszintes polcainkat tartó és a rögzítőcsavarok helyén előrefúrt konzolokat akarjuk csavarral a falba, fába rögzíteni, legegyszerűbb, ha az egyik konzoltartó csavar helyeit átjelöljük a falra, majd a lyuk helyét hosszú, egyenes lécre fektetett szintezővel tovább mérjük a megfelelő vízszintes távolságra. A kijelölt helyen falba és betonba vídialapkás fúrószárral ajánlatos ütve fúró helyzetbe állított géppel előfúrnunk a tipli helyét, fába olyan átmérőjű fúrószárral dolgozzunk, amibe biztosan feszülve hajtható be a facsavar. Ha nincs ütve fúrónk. Ha téglafalba, netán betonba akarunk lyukat fúrni, de nincs ütve fúró gépünk a hozzá való vídialapkás fúrószárral, megteszi a háromélű falfúró véső is. Annak hegyét helyezzük a megfúrandó helyre, majd a végét óvatosan, de erőteljesen üssük, ütögessük kalapáccsal, közben tengelyirányban lassan forgassuk a falfúró szárát. E művelet közben ügyeljünk arra, nehogy „elmásszon” a falfúró vésőnk hegye, mert akkor nem á kívánt átmérőjű és mélységű lyuk sikeredik. Barkácsgépet és tartozékot vásároljon és javíttasson az Elektrió Kft.-néi! Pécs, Szabadság u. 28. Tel.; 72/336-685 Csavarfélék minden mennyiségben FOTÓ: MÜLLER ANDREA Melyik csavar milyen és mire jó? A szög mellett az egyik leggyakrabban használt rögzítő, illetve kötőelemünk a különféle rendeltetésű, megmunkálású és anyagú fém- és facsavar. Ismerkedjünk meg velük. A csavarmenet metszete lehet háromszög (élesmenet), négyzet (laposmenet), szabályos vagy szabálytalan trapéz (trapéz vagy fűrészmenet) és zsinórmenet. Leggyakoribb az élesmenet. A legelteijedtebb az óramutató járásával azonos irányba megfeszíthető jobbos csavar, míg az ellentétesen behajthatok a balmenetűek. A metrikus csavarmenet a szabványos, viszont ma is nagyrészt a „C” jelű Whitworth csőmenetet használják a csőszerelvényeknél. A fém-, kötő-, vagy gépcsavarok közül a leggyakoribb a hatlapfejű, de van négylapfejű, akad jócskán hengeres fejű is. Be- és kihajthatok csavarkulcscsal, hat- vagy négyszögkulcs- csal (dugós vagy imbuszkulcs), lapos végű vagy úgynevezett pozidnv (kereszt alakú homyú) csavarhúzóval. A metrikus csavarfélék jelölésénél-az M betű utal az éles csavarmenetre, míg az azt követő szorzójeles számpár első tagja a menet névleges külső átmérőjére, a második a csavar hasznos hosszára vagy a milliméterben adott menetemelkedésre utal. Két szorzójel esetén az első szám a normális metrikus menettől eltérő „finom” menetemelkedést, a második a menethosszat adja meg. (Pl. M 12x40, M 12x1,5x40 stb.) A csavaranyák választéka is igen gazdag. Leggyakoribb a hatlapfejű, aztán a különleges szárnyas, zárt, koronás anya. Az alátétek között van nyers, rugós, karmos kivitelű is. A facsavarok viszonylag nagy menetemelkedésű, kúpos vagy csaknem végig hengeres szárú éles menetű csavarok, tehát maga az orsó vágja be a menetet a fa furatába. Ezekhez nem készül anya. Leggyakrabban hornyolt (félgömb, süllyesztett, lencse) fejűek, a nagyobb átmérő csavarszár hat- lapú, úgynevezett állványcsavar fejű, de a facsavar lehet horgas, kampós, szemes, szárnyas fejű is. Egy 4 mm átmérőjű 30 mm hosszú facsavar jelölése; 4x30. A különféle lemezcsavarok is egyre elterjedtebbek, mert nemcsak fémlemezek, hanem bútor- és más lapok rögzítéséhez is jól használhatók. Előkészületek a vakolatpótlásra Közeleg a tavasz, ajánlatos felmérni, hogy téglaépületünk külső felületén esetleg hol szükséges a fúgázás, a vakolatpótlás, a lábazat kijavítása, hogy mielőbb munkához láthassunk. A téglafalakon a sérült vakolatot vésővel, kalapáccsal kopogtassuk, és a laza réteget vetjük le. A falazat hézagait kaparjuk ki, tisztítsuk meg a felületet, és nedvesítsük be. Először durva és sűrű vakolóanyaggal töltsük ki a javítandó felületet, majd annak megszikkadása után csapjuk fel és simítsuk el a híg (folyós) simítóhabarcsot, léccel húzzuk le a felesleget és simítsuk el, majd fasimítóval dolgozzuk össze a körülötte lévő vakolt falrészekkel. A téglafalak külső fúgái közül az elporladt habarcsmaradványt, az oda került szennyeződést távolítsuk el vésővel, kalapáccsal, majd cementtel és javított meszes habarccsal először a függőleges hézagokat töltsük ki. A vízszintes fúgákba gyalult lécdarabbal (vakolóléccel) segítve kőműveskanállal vigyük be a javítóanyagot. E műveletnél különösen fontos, hogy a téglákra lehetőleg ne kerüljön habarcs, mert azt onnan igencsak nehéz eltávolítani. A lábazati cementhabarcs vakolatot két rétegben készítsük, a felső réteget acélsimító- val vagy fával dolgozzuk be. A kész lábazati vakolatot három napon át tartsuk nedvesen, majd az azt követő nyolc napon át naponta háromszor gyengén locsoljuk meg. Jó és szép felületet legalább két (esetleg három) réteg vakolattal érhetünk el, az alsó réteg a durva, arra kerülhet a sima vakolás. A vakolat átlagos vastagsága 1,5 centiméter, de ha nagyon hullámos a felület, lehet vastagabb is rabicháló alkalmazásával. Minél vastagabb a vakolat, annál több rétegben kell azt felhordani. Elmaradhatatlan művelet a vakolandó rész alapos megtisztítása habarcsmaradványtól, szennyeződéstől és a meglazult vakolatdarabkáktól, továbbá a vakolás előtt a felület alapos benedvesítése (korongecsettel, fröcsköléssel, permetezéssel). A kétbalkezes különórái D. volt az, aki kétbalkezesként a fejénél fogva akarta használni a kalapácsot, ha már kézbe kellett vennie, de életében még egyetlen szöget sem volt képes rendesen beverni. Ez azért sem izgatta, mert mindig volt pénze, hogy a szükségben mestert hívjon. Múltkor F.-nél, az ezermester barátomnál meglepetten láttam D.-t, amint leste és utánozta „tanítómestere” mozdulatait, s közben irigykedve mondta, hogy jó neki, mert a kisujjában van az ezermester tudomány. A mester elnevette magát, majd vigasztalásként elárulta, gyerekfejjel ő volt a legügyetlenebb a társai között, gúnyolták is eleget a topaságáért, de az élet rákényszerítette, hogy megtanuljon egy csomó bar- kács ismeretet. D. a különórákat a kalapács használatával kezdte. (Már lazán csuklóból üti a szeget a deszkába, és a szöget tartó ujjait se veri laposra.) Azt követte a fűrészelés, fúrás és sorra minden lényeges tudnivaló. Oktatója elégedett az igyekezetével. Hogy kevéske szabadidejében D. miért tanulja a barkácsolást? Ő atyai büszkeséggel a kisfiára hivatkozik, akinek m, elege volt a vásárolt játékokból, és vele együtt akar készíteni madáretetőt, hintát, indián sátrat, sok mindent a kertbe, aztán a lakásba. Jó ideje már tudja, igaza van a fiának. Más megvenni valamit és megint más, ha magunk készítjük el, még ha nem is sikeredik olyan szépre, mint a pénzért készen kapható bolti portéka. A tévé mögötti háttérlámpa gyenge fénye védi a szemet a képernyő erős fényhatásától. A készülék mögé olyan lámpát szereljünk, aminek fénye szétterül a készülék mögött, de közvetlenül nem látható. fotó: müller andrea Régi üvegek felöltöztetése A szép formájú üvegeket sajnáljuk kidobni, egyre csak gyűlnek porfogóként, míg a végén meg nem szabadulunk azoktól. Pedig az ilyen üvegek felöltöztetve virágtartóvá, apró tárgyak tárolóedényévé, a lakás díszévé varázsolhatok némi ügyességgel és óvatossággal. Miként? Úgy, hogy a felesleges részét eltávolítjuk. Az üveget mossuk tisztára, a levágandó résznél spirituszba áztatott vastag gyapjúfonallal kössük át jó szorosan, fémvödörben készítsünk hideg vizet magunk mellé. Gyújtsuk meg a fonalat, hagyjuk néhány percig égni, majd az üveget az aljánál megfogva nyomjuk a vízbe, az kettéválik az átforrósodott vonal mentén. Az üveg vázának, tárolónak szánt alsó részének külső felületét és a „levágott” peremét vastagon kenjük be ragasztóval (Epokit, lisztből kevert csiriz stb.), arra vihetjük majd fel apró kavicsokból, kagylóhéjakból, parafa lapocskákból, színes anyagokból az általunk elképzelt mozaikképet. De az új vázát alulról fölfelé körbe-körbe haladva az üveg oldalára tekert vastag fonállal, színes spárgával is felöltöztethetjük. Téli-nyári zárvédelem Főleg a kültéri zárak és lakatok legfőbb ellensége a beléjük jutó eső, hó, piszok. A zár vagy lakat belsejébe került csapadék, nedvesség miatt esetleg berozsdásodott autó, garázs, pince vagy ritkán használt bejárati ajtó zárjának, lakatjának kinyitása gyakorta lehetetlenné válik. Ha a kulcsot sokadszorra se tudjuk finom mozdulattal elfordítani, ne erőltessük, mert beletörhet, és akkor még nagyobb lesz a kárunk. Ilyenkor a kulcsot húzzuk ki, és olajozóból, esetleg vastagabb injekciós tűből kevéske finom műszerolajat, esetleg szilikon vagy rozsdaoldó permetet fújjunk a zár- szerkezetbe. Várjunk néhány percig, s kezdhetjük is a zár, a lakat kinyitását. A befagyott zár (lakat) nyitása még nehezebb, mert esetleg a kulcsot sem tudjuk benyomni a lyukba. Ha lehet, próbáljuk égő gyufával, papírcsíkkal óvatosan kiolvasztani a befagyott kulcslyukat. Ez a hő lehet kevés, de ha túl sok, kárt is okozhat. Forró vízzel végképp ne kísérletezzünk, mert az kihűlve befagyhat, és még nagyobb galibát okozhat. Az autózár, lakat és kültéri cilinderzár kulcsnyílásának befagyását megelőzhetjük, ha fagyálló zárolajozó permetet fújunk bele. Csapadék és por behatolását megelőzhetjük ajtózárhoz rögzített felhajtható gumilapocskával, elfordítható zárcímkével, a lakatra helyezett védőburkolattal. TAVASZI AKCIÓ S AJÁNLATUNK: ★ FALI és ÁLLÓ GÁZKAZÁNOK (LAING-VEZUV, TERMOMAX * LAPRADIÁTOROK (KORAD) ★FŰTÉS és MELEGVÍZ KERINGTETŐ SZIVATTYÚK ( LAING ) 5%-15% KEDVEZMÉNNYEL! 7623 Pécs, Jászai M u. 2-4. Tel./Fax.: (72) 210-851 Húsvéti ajándéktárgyak készítése Készen is kaphatók nyuszik csokiból, plüssből, ám némi kézügyességgel és fantáziával magunk is készíthetünk nyuszit díszként, ajándékként vagy játékszerként fából, papírból. Ha van elég puhafa deszka, rétegelt lemez, pozdoija vagy farost maradékunk akár nyuszicsaládot is készíthetünk különböző méretben. Elsőként rajzoljuk meg kartonlapra és vágjuk ki a testet a fejjel együtt, majd a két hátsó és két mellső lábat, a füleket, az ovális fejformát, e sablonokat rajzoljuk fel a kivágandó deszka vagy más anyagunkra. Azután kezdjük meg lombfűrésszel vagy lyukfűrésszel a darabok kivágását. Egy nyúlhoz a testen felül, két-két fejlemez, első és hátsó láb tartozik. A nyuszi orrának kisebb, farkának nagyobb fagolyó is megteszi. A kivágott darabokat csiszoljuk, az éleit kerekítsük le csiszolópapírral. A test és a négy láb alsó éle vízszintes és egyenes legyen. A lecsiszolt darabokat ragasztással, csapolással vagy csavarozással erősíthetjük a testhez és fejhez. A kész, az asztallapon stabilan fekvő nyuszit hagyhatjuk festetlenül, de bármilyen színűre is befesthetjük műgyanta alapú, diszperziós vagy vízzel hígítható festékkel. A nagyobb nyuszi hátára akár színes kartonpapírból készített kettős puttonyt is helyezhetünk, abba kerülhet a cukorka, a sok kisebb csokitojás. Csinálhatunk akár kartonpapírból hengeres nyuszit, asztali díszt is (képünkön) festett külsővel vagy krepp-papír ruhába öltöztetve, de „műfüvet” is keskeny csíkokra vagdosott zöld színű krepp-papírból. 1 i J *
