Új Dunántúli Napló, 1998. március (9. évfolyam, 59-89. szám)
1998-03-14 / 72. szám
12 Dunántúli Napló Március is 1998. március 14., szombat 150. évforduló Az államalapítástól napjainkig ívelő' történeti folyamatban bizonyosan az 1848/49. évi polgári forradalom és szabadságharc hozta a legjelentősebb fordulatot a magyar nemzet életében: a hajdan kialakult feudális királyságot ekkor váltotta fel a parlamentáris államszervezet, a középkori gazdasági és társadalmi intézmények helyén ekkor indult korlátok nélküli fejlődésnek a piacgazdaság és a polgári társadalom. Százötven évvel ezelőtt a márciusi magyar polgári forradalom és szabadságharc egyszerre, s egymástól elválaszthatatlanul akarta és érte el a polgári tulajdon- viszonyok kialakítását és az ország önállóságának megteremtését. Az 1848 áprilisi törvények - akkor még királyi szentesítéssel - utat nyitottak a polgári szabadságjogok érvényesülése előtt, az egyéni és kollektív önrendelkezési jogok megteremtése olyan vívmánynak bizonyult, amelynek őrzése azóta is alapkövetelménye a jogállamiságnak, a polgári társadalomnak. A polgári átalakulás és a nemzeti önállóság majd a függetlenség kivívásáért és megőrzéséért dúló fegyveres küzdelemben mutatta meg erejét először az évszázadok óta formálódó közösség, az immár modern korszakába lépő magyar nemzet. A népek tavaszán vívott magyar küzdelmeket nem csak a polgári s nemzeti akarat vezérelte, áthatotta az európaiság gondolata is, hisz a kontinens egészén - Palermo, Nápoly, Párizs, Bécs, Milánó, Berlin, Velence, Krakkó, Prága - végigviharzó eseményekkel egy időben s egy irányban, azokkal szoros kölcsönhatásban cselekedett az ország. S bár a térség népei közötti szolidaritás konfliktusokkal volt terhelt, mégis évszázados távlatban tette nyilvánvalóvá azt a felismerést, hogy a térség közös gondjaira tartós megoldást találni csak az európai környezettel való gazdasági s politikai harmóniában lehet. Bankók, amelyek ereklyévé váltak A forradalom pénzeinek egy csokorja a pécsi Várostörténeti Múzeumban fotó: laufer László Az 1848 áprilisi törvények kapcsán felvetődött az ország pénzügyi függetlenedése Ausztriától; az volt az igény, hogy osztrák gulden helyett magyar forint legyen a fizető- eszköz. Az Osztrák Nemzeti Bank elzárkózott a békés megoldástól, ezért Kossuth pénzügyminiszterként maga vette kézbe a dolgokat. így születtek meg az első magyar papírpénzek.- A klasszikus bankjegyek az elnevezéshez híven bankhoz kötődnek - magyarázza dr. Pallós Lajos numizmatikus, a Magyar Nemzeti Múzeum kutatója. - A Kossuth-bankókból az elsőt, a 2 forintos papírpénzt 1848 augusztusában bocsátotta ki a Magyar Kereskedelmi Bank. A 12 millió értékű papírpénz kinyomatásához Kossuth a nemesfémalapot gyűjtésből akarta előteremteni. A szabadságharc alatt - a fennmaradt források szerint - csak 3 millió forint értékű nemesfém gyűlt össze, de ettől a Kossuth-bankó még becses fizetőeszköznek bizonyult. Szépek ezek a pénzek, míves munkák - mondja a kutató. - Bizonyos Tyroler József grafikus rajzolta őket. A hamisítások megelőzése végett meglehetősen bonyolult, de mutatós ábrákat vetett papírra, ezek ölelik körül a magyar és a nemzetiségek nyelvére is lefordított feliratokat, fogják közre a magyar címert. A 2 forintost az 1, majd az 5, a 10 és a legszebb, a 100 forintos követte. Később, 1849 januárjában váltópénzt, 30 és 15 krajcárost is kibocsátottak, papírból. Fegyverre kellett a fém - teszi hozzá a numizmatikus. - A bankókon Kossuth Lajos pénzügyminiszter aláírása látható. Kivétel a 10 forintos, amelyen az akkor már kormányzóvá előlépett Kossuth kézjegye mellett ott van a miniszterelnök Szemere Pálé is. Az utókor különösen nagy becsben tartja ezt a címletet, de nem elsősorban a kettős aláírás miatt. Inkább azért, mert kevés maradt fenn belőle; a Nemzeti Múzeum is csupán két példányát őrzi. Érdekesség, hogy nemrégiben aukción felbukkant egy példánya - 200 ezer forintos kikiáltási áron. A szabadságharc leverése után a Kossuth-bankó fizető- eszközként megszűnt létezni, összeszedték, begyűjtötték a császári csapatok, még nyugtát is adtak róla. A bécsi udvar sokáig tanácstalan volt, mi legyen a nyugtákkal, végül aztán úgy döntött, hogy az 1 és 2 forintosok kivételével nem ad kártalanítást a Kossuth-bankókért. Ezt azonban sokan nem is bánták, mert - szembeszegülve a be- szolgáltatási paranccsal - ereklyeként őrizték e pénzeket padlások mélyén. És reménykedtek abban, hogy majdcsak visszatér a kormányzó. Az emigrációba kényszerült Kossuth is hitt a folytatásban, olyannyira, hogy Amerikában, majd Angliában nyomatott pénzeket. Az osztrák-olasz háború kirobbanása Kossuth számára ismét felcsillantotta a hazatérés reményét. Londonban érte a hír, s nyomban meg is szervezte a pénznyomtatást. Mindez nem maradt titokban Bécs előtt, s Ferenc József magánkeresetet nyújtott be felségjog bitorlásáért. Az angol bíróság el is marasztalta Kossuthot. A súlyos bírság kifizetésében 111. Napóleon segített, a bankókat pedig - az ítéletnek megfelelően - elégették. Csak néhány példány maradt meg belőlük. A kormányzó utolsó próbálkozása Turinhoz kötődik. 1866- ból valók azok - a Magyar Nemzeti Múzeum tulajdonában lévő - vörösréz nyomólemezek, amelyekkel kis címletű Kos- suth-bankókat kellett volna nyomni. Ez a terv azonban álom maradt. Deregán Gábor Márciusban vívmány, áprilisban törvény Fegyverek zajában született jogszabályok. Nem fogott rajtuk az idő vallás államvallási rangjának megszüntetése. A forradalmi napokban született törvények rögzítették a nép- képviseleti alapon nyugvó, felelős kormányzattal rendelkező magyar állam létrejöttét. Választópolgároktól kapott megbízatással rendelkező követek alkották a törvényhozás tagjainak döntő többségét, s e követek akarata ellenére nem működhetett a végrehajtó hatalmat gyakorló kormány. Intézkedések születtek, amelyek kimondták, hogy a megyék, városok, községek ügyeit népképviseleti alapon választott testületek intézik.- Természetesen a szabadságharc leverése lehetetlenné tette, hogy e jogszabályok, a gyakorlat próbáján átesve, kiteljesedjenek, komplettebbé váljanak. Máig szóló hatásuk azonban könnyen lemérhető, hiszen egyebek közt a miniszteri felelősségről szóló cikkelyek - némi módosítással - napjainkban is „élnek”. A rendszerváltáskor jogalkotóink az 1848-as eszmei örökséghez nyúltak visszáf, amikor a népképviseletről szóló törvényt hozták. A köztársasági elnök jelenlegi gyönge jogi pozíciójának eredete szintén másfél évszázaddal ezelőttre tehető, amikor az uralkodó törvényi mozgásterét igyekezett a rendi országgyűlés szűkíteni. Ugyanígy a ’48-as tradíciók élnek tovább a fő bírák, a számvevőszék elnökének parlamenti megválasztásának jelenlegi szabályaiban. S amit talán elsőként kellett volna említeni: voltaképp a jobbágyfelszabadítás pillanatában született, alakult ki az önálló parasztgazdaságokból ösz- szetevődő magyar mezőgazdaság is. Újvári Gizella az átalakulás törvényi megszilárdításával.- Melyek voltak az áprilisban szentesített legfontosabb jogszabályok?-Feltétlenül ezek közé sorolható a kötelező örökváltság eltörlése - ez tudniillik a társadalmi átalakulás egyik legfőbb záloga volt. Azonnal hatályba lépett a jobbágyfelszabadítás, megszűnt a nemesi tulajdon monopóliuma, s jogilag megteremtődött a társadalmi egyenlőség. Megszűnt az úrbéri pénz- és terményjáradék, fölszámolták a robotterheket és eltörölték az úriszéket, valamint az egyházi tizedet. A parasztság a föld szabad tulajdonosává vált. A forradalom egyik, saját korán messze túlmutató vívmánya volt a sajtótörvény. Hasonlóan nagy léptékű törvényi döntés volt a keresztény vallásfelekezetek egyenjogúságának deklarálása, a katolikus A magyar forradalom volt az egyetlen olyan társadalmi megmozdulás Európában, amelynek törekvései és vívmányai szinte születésükkel és megfogalmazásukkal egyidejűleg törvényekben rögzültek. Méghozzá olyan jogszabályokban, amelyek gyökeresen átalakították a társadalmat, s kitörölhetetlen nyomot hagytak a sok évtizeddel későbbi törvényalkotói munkában is.-A forradalom kitörését követő hónapban, 1848 áprilisában hozott törvények különös súlyát és szerepét két tényező magyarázza: születésük időpontja és tartalma - mondja Gergely András történész. Voltaképp történelmi véletlennek köszönhető, hogy a forradalom kitörése utáni hetekben a törvények tárába kerülhettek a megmozdulás korszakos vívmányai. Ebben az időszakban ülésezett ugyanis az utolsó rendi országgyűlés, amely a frissen kivívott jogokat azonnal szentesítette, az uralkodó pedig - a körülmények nyomására nem tehetett mást - jóváhagyta azokat. Mindebben kiemelkedő szerepe volt Kossuthnak, aki a lehetőségeket átlátva megfogalmazta: „Emeljük fel politikánkat a pillanat színvonalára; használjuk ki, hogy Európa megingott és rögzítsük a forradalom vívmányait.” Javarészt ennek köszönhető, hogy hazánkban 1848 tava- szán-nyarán már konszolidált, rendezett volt a helyzet - szemben a kontinens több más országával, ahol a harcok lezajlása, a forradalom győzelme után kezdtek csak foglalkozni Sorsfordító helyszín Képünkön a régi pesti Városháza, amelynek tárgyalótermét és környékét március 15.- e délutánján elözönlötték az ifjak a 12 pont megvitatását követelve. A városatyák a nyomás hatására engedni kényszerültek. A polgármester, tiszténél fogva, a polgárság nevében aláírta a 12 pontot és az ablakban lobogtatva bemutatta a kint várakozó tömegnek. Ebben az épületben ma az Eötvös Loránd Tudomány- egyetem Bölcsész Kara működik. „1848 emléke megerősítheti bennünk a magunkba vetett hitet. A magyarság ereje, a nemzet bölcsessége abban mutatkozik meg, hogy a történelmi pillanatokban egységes tud lenni. Történelmünkben eló'ször élvezhetjük most a garantált biztonságot, azt, hogy nem a túlélés a tét. Százötven éve birodalmak fogtak össze ellenünk. Ma erős és segítőkész népek okos gyülekezete nyit előttünk kaput. Százötven évvel ezelőtt a nagy kihívás a független, polgári Magyarország megteremtése volt. A jelen nagy kihívása az európai integráció. Rajtunk áll a sikere. Békében teljesedhet be az a folyamat, amely vér és könnyek között 1848-ban kezdődött el. ” Horn Gyula miniszterelnök „A márciusi ifjak feltámadtak és a százötvenedik évfordulón nem kell félniük a történelemhamisító hatalomtól. Ezen a napon megmozdulnak a forradalom és a szabadságharc szobrai és közénk jönnek. Tükröt tartanak elénk, amelyben pillanatra legigazibb arcunk néz vissza ránk. Értékeink ma is ugyanazok, mint voltak az ő liberális-demokrata értékeik. Polgári szabadság, emberi méltóság, türelem, műveltség, jogegyenlőség. Haza a szabadságban, szabadság a hazában. Ezen a napon mindany- nyian megfiatalodunk. ” Magyar Bálint művelődési és közoktatási miniszter „Az 1989-90-es forradalomnak nem volt olyan dicsőséges napja, mint március 15. Mégis, az alkotmány és az alkotmányos jogokat kibontó törvények nemcsak a jogállam megalapozásában méltó utódai a márciusi törvényeknek, hanem a „jogállami forradalom” körülményei között ők hordozzák a bűn nélkül való, csak pozitív arcát mutató forradalom pátoszát. ” Sólyom László elnök, Alkotmánybíróság
