Új Dunántúli Napló, 1998. március (9. évfolyam, 59-89. szám)

1998-03-01 / 59. szám

1998. március 1., vasárnap Közelről Harmadik oldal Pécs: mit rejt a föld? A légifotó önmagában nem bizonyíték (Folytatás az 1. oldalról) Természetesen gyakoribb eset, amikor a fotó valóban fontos felfedezésre vezeti a régészt. A sok példa közül meg lehet említeni, hogy a zóki Várhegy őskori telepü­lését védő árok nyomvonala a légifelvétel alapján jól kö­vethető, de a színes fotó a betemetődött árok vonalá­ban összefüggő vöröses sá­vot is jelzett. Azt már az ásatás, az árok átvágása tisztázta, hogy a sötét elszí­neződés egy, a Kr. e. 2500 körüli bronzkori település védőárka volt, a vöröses sáv viszont a legkésőbbi, a ma­gyar középkorban ott létesí­tett tapasztott sánc nyoma. Ezzel érthetővé vált a név­adás is, a Várhegy elneve­zést a középkori magyar la­kosság adta ennek a neveze­tes szőlőhegynek - folytatta Ecsedy István (képünkön). A helyszíni vizsgálat és az ásatás döntheti el, hogy milyen eredetű és milyen korú a légifelvételen kiraj­zolódó alakzat. Nagyon fon­tos, hogy helyes sorrendben tegyük fel a kérdéseket, és így keressük a választ. Kép­zelni sok mindent lehet, de a régészet tárgyi anyaggal dolgozik, csak azt értékeli, amire vonatkozón leletei vannak. Először ki kell zárni, hogy természetes eredetű dologról van szó. Ha ugyanis csak talajbemo- sódás, vagy sajátos biológiai társulás hozta létre a feltűnő el­színeződést, akkor ott már nincs több dolga a régésznek. Ha leletek, összefüggé­sek kerülnek elő, akkor ezeknek a kora és jelentő­sége már meghatározható. Egy dolog azonban biztos: a terület ásatása nélkül egy légifotó csak annyit jelent­het, hogy a régésznek a helyszínt érdemes köze­lebbről szemügyre vennie. Hogy az eredmény mi lesz, azt az ásatás dönti el. Pusz­tán a légifotó alapján tehát nem kell rögtön szabadjára engedni a fantáziánkat. Ismét a város kenyerén a kanizsai kultúrreferens Augusztus elsejétől Kisebbségi Közösségi Ház kezdi meg működését Nagykanizsán. Vezetői állására, amelynek bérköltségeit a város állja, öten pályáztak. Közülük a polgármesteri hivatalból másfél éve nagy hirtelen távozó volt kultúrreferens lett a befutó. Akkori döntését az váltotta ki, hogy vizsgálatot indított ellene a jegyző, majd az eredmény ismeretében, hűt­len kezelés büntette miatt feljelentést tett a helyi ügyészségen. A rendőrségi vizsgálat fényt derített arra, hogy a kultúrreferens egy helyi kiadvány - ami sosem jelent meg - támogatása kapcsán, ’92 őszétől ’95 ta­vaszáig öt alkalommal több százezer forintot utalt át néhány számlára, köztük két esetben a saját lakossági folyószámlájára. A volt kultúrreferens egyébként távozásakor visszafizette a teljes össze­get, sőt azt a pénzt is, amit abban az évben a lakáscse­réjéhez adott neki a hivatal. Az ügyészség végül is bizo­nyítékok hiányában meg­szüntette az eljárást, hatá­rozatában azonban utalt a művelődési osztály vezető­jének, valamint a kultúrre- ferensnek a fegyelmi fele­lősségre vonására. Erre a mai napig sem került sor. A mostani pályázat elbírálá­sakor és a kinevezés előtt a döntést hozók kikérték a polgármesteri hivatal több, magasabb beosztású dolgo­zójának véleményét - köz­tük a művelődési osztály vezetőjéét is. Dóró János Hiánycikk lett a koponya Azt meséli néhány orvostanhallgató Pécsett, hogy a temetőben néhány üveg pálinkáért, feketén, kopo­nyához lehet jutni. A temető igazgatónője szerint en­nek semmiféle alapja nincs, mindez az időnként szárnyra kapó rémhírek egyike. Az orvostanhallgatóknak, mióta világ a világ, mindig adódott valahonnan lehető­ségük, hogy hozzájussanak koponyához, mondja dr. Sé­táló György, a POTE Anató­miai Intézetének professzora. Az ő birtokában is van egy, amelyet harmincöt esztendő­vel ezelőtt talált egy szántó­földön. Az egyetemen okta­tási célra biztosított kopo­nyák egy része műanyag, má­sik része „naturális”. Az előbbiek nem mindenben fe­lelnek meg az orvosegyetemi képzés szükségleteinek, hiá­nyoznak a finom részletek. A naturális koponyákat har­minc-negyven évvel ezelőtt szerezte be az egyetem, ami­kor is a hozzátartozók nélkül elhalt egyének az egyetemre kerültek boncolásra, s annak befejeztével koponyájukat oktatási céllal „elkészítették”. Mindez évtizedek óta már nem működik, még a bonco­láshoz is alig akad tetemük. Ezért az elmúlt év folyamán indítottak egy mozgalmat, melynek különösen Zala me­gyéből igen jó a visszhangja. Nagyon sokan ajánlják fel ugyanis magukat ingyen, közjegyző előtt tett nyilatko­zattal, hogy haláluk után az orvosi képzés számára enge­dik át testüket. A mozgalmat más megyékre is szándékoz­nak kiterjeszteni. A pécsi köztemetőben saját parcellá­juk van, ahol reprezentatív temetkezési helyet alakítanak ki, itt az önmagukat az okta­tás céljára fölajánlókat az egyetem költségén díszkert­ben temetik el, szoborral, kö­szönő emléktáblával. A POTE évek óta nem tud Magyarországon koponyához hozzá jutni. Öt évvel ezelőtt a professzor pályázatot nyert az intézetnek, mely pénzből külföldről szerzett be hivata­los úton koponyákat. Ugyan­akkor, mondja dr. Sétáló, nem szükséges valakinek otthon koponyát tartania ah­hoz, hogy tanulmányait sike­resen elvégezze, hiszen a hi­vatalos órákon túl a hét két délutánján kézbe veheti az intézet anyagait - és zavarta­lanul tanulmányozhatja. Cseri László Az igazi koponya valóságos kincs, ellentétben a műanyaggal, amely nem rendelkezik finom részletekkel illusztráció: wéber tamás A konzervgyáriak szívesen megválnának a felszámolótól Fizetés utoljára decemberben volt Pakson A közelmúltban a Tolna Megyei Bíróság felmentette a Paksi Konzerv Kft. felszámolóját, mivel nem a törvény szellemében dolgozott. Ezt azonban a Hunyadi Kft. megfellebbezte, így továbbra is Lakos Alfréd a fel­számolóbiztos, akitől a hitelezői választmány, de a dolgozók is szívesen megválnának. A felszámoló a napokban újabb pályázatot írt ki a gyár egyben való eladására. Eddig négyen jelentkeztek, köztük amerikás magyarok is. A 143 dolgozó reménykedik a mi­előbbi munkába állásban. Tavaly szeptemberben a volt résztulajdonos adott fizetésre 38 ezer márkát, majd decem­berben 7 millió forintot, azóta nem láttak egy fillért sem. A nürnbergi Herbert Weigl bejelentette, hogy szeretné megvásárolni a paksi kon­zervgyárat, de csak akkor, ha kizárólagos tulajdont szerez­het. Ennek érdekében meg­szerezte a Magyar Külkeres­kedelmi Bank 300 milliós kö­vetelését is. A konzervgyáriak szeretnék, ha ő vehetné meg a gyárat. Egyébként évi 20 millió márkás megrendeléssel rendelkezik, vagyis tavasztól nyolcszáz embernek tudna a városban és a környékén munkát adni. Hazafi József HÍRCSOKOR Drávasztára Barcsra szállítja március 1-jétől a kommunális szemetet. A lakossági hulladékért ha­vonta jön egy somogyi szállító és szeméttelep­kezelő vállalkozó. (cs) Jár a komp. A Balatonon, Szántód és Tihany között szombat óta ismét jár a komp. Napközben 8-17 óra között óránként indul, és az újdonság az, hogy az idén először van ked­vezmény a kompon: gyermekek, diákok, köz- alkalmazottak és egyházi dolgozók féláron kelhet­nek át a tavon. A jegyárak egyébként 17 százalékkal emelkedtek tavalyhoz ké­pest. (sz) A dombóvári Gyuri Sásdon. A város vasútál­lomási várótermének fal­felületeit sűrűn borítják különféle feliratok; több­ségük szerelmi vallomás. A „Gyuri, Dombóvár!” szövegezésű graffiti majdnem három méter magasan, a mennyezet szegélyén olvasható, (cs) Megemlékezést és ko­szorúzást tartott szom­bat délután a Pécsi Ma­gyar-Finn Társaság a Má­tyás király utca 15. számú ház előtt, Vikár Béla, a Ka­levala fordítója emléktáb­lájánál. (sz) Szavalóverseny. A Ba­ranya Megyei Könyvtár szombaton Mázán tartotta hagyományos megyei szavaló versenyét. Idén a 10-14 éves korosztályt 20 iskola 78 növendéke kép­viselte. Az eredmény: 1. Ritzl Mónika (Vé- ménd), 2. Sramó Edit (Pécs), 3. Csiky Gergely (Bóly). A nyertesek a Le­nau Egyesület jóvoltából németországi úton vesz­nek majd részt. (sz) Szlovén embercsem­pész. Tizenhat jugoszláv állampolgárt, köztük egy két és fél éves gyereket, illetve egy két hónapos csecsemőt próbált Ford kisteherautójával, dobo­zok mögé rejtve Szlové­niába szöktetni az az embercsempész, akit a kanizsai határőrök tartóz­tattak fel. (dj) Ma van a meteorológiai tavasz első napja. S tavasszal bizony meglódul a természet, mindenki érzi, hogy szinte pezseg a vére ... fotó: müller andrea Country-dalok a börtönben A pécsi Büntetésvégrehajtó Intézetben igyekeznek havi egy alkalommal kultúrren- dezvényt biztosítani az elő­zetes letartóztatásban lévők­nek és az elítélteknek. Ilyen alkalom volt a szombati is, amikor délután Tom Walker amerikai énekes látogatott el az intézménybe, és adta elő repertoárját. A zenész-énekes a VDN-nek elmondta, már nem az első eset, hogy bör­tönben énekel, hiszen Graz­ban és Klagenfurtban szere­pelt korábban. Dalaival fő üzenete a következő: az élet­ben mindenki hibázhat, azonban ha jog szerint bűn­hődnie is kell érte, ennél sokkal fontosabb a megbo­csátás, amit elsősorban - ez a hitvallása - Istentől remélhe­tünk. Méhes K. Elbűvölő kényelem

Next

/
Thumbnails
Contents