Új Dunántúli Napló, 1998. március (9. évfolyam, 59-89. szám)
1998-03-01 / 59. szám
1998. március 1., vasárnap Közelről Harmadik oldal Pécs: mit rejt a föld? A légifotó önmagában nem bizonyíték (Folytatás az 1. oldalról) Természetesen gyakoribb eset, amikor a fotó valóban fontos felfedezésre vezeti a régészt. A sok példa közül meg lehet említeni, hogy a zóki Várhegy őskori települését védő árok nyomvonala a légifelvétel alapján jól követhető, de a színes fotó a betemetődött árok vonalában összefüggő vöröses sávot is jelzett. Azt már az ásatás, az árok átvágása tisztázta, hogy a sötét elszíneződés egy, a Kr. e. 2500 körüli bronzkori település védőárka volt, a vöröses sáv viszont a legkésőbbi, a magyar középkorban ott létesített tapasztott sánc nyoma. Ezzel érthetővé vált a névadás is, a Várhegy elnevezést a középkori magyar lakosság adta ennek a nevezetes szőlőhegynek - folytatta Ecsedy István (képünkön). A helyszíni vizsgálat és az ásatás döntheti el, hogy milyen eredetű és milyen korú a légifelvételen kirajzolódó alakzat. Nagyon fontos, hogy helyes sorrendben tegyük fel a kérdéseket, és így keressük a választ. Képzelni sok mindent lehet, de a régészet tárgyi anyaggal dolgozik, csak azt értékeli, amire vonatkozón leletei vannak. Először ki kell zárni, hogy természetes eredetű dologról van szó. Ha ugyanis csak talajbemo- sódás, vagy sajátos biológiai társulás hozta létre a feltűnő elszíneződést, akkor ott már nincs több dolga a régésznek. Ha leletek, összefüggések kerülnek elő, akkor ezeknek a kora és jelentősége már meghatározható. Egy dolog azonban biztos: a terület ásatása nélkül egy légifotó csak annyit jelenthet, hogy a régésznek a helyszínt érdemes közelebbről szemügyre vennie. Hogy az eredmény mi lesz, azt az ásatás dönti el. Pusztán a légifotó alapján tehát nem kell rögtön szabadjára engedni a fantáziánkat. Ismét a város kenyerén a kanizsai kultúrreferens Augusztus elsejétől Kisebbségi Közösségi Ház kezdi meg működését Nagykanizsán. Vezetői állására, amelynek bérköltségeit a város állja, öten pályáztak. Közülük a polgármesteri hivatalból másfél éve nagy hirtelen távozó volt kultúrreferens lett a befutó. Akkori döntését az váltotta ki, hogy vizsgálatot indított ellene a jegyző, majd az eredmény ismeretében, hűtlen kezelés büntette miatt feljelentést tett a helyi ügyészségen. A rendőrségi vizsgálat fényt derített arra, hogy a kultúrreferens egy helyi kiadvány - ami sosem jelent meg - támogatása kapcsán, ’92 őszétől ’95 tavaszáig öt alkalommal több százezer forintot utalt át néhány számlára, köztük két esetben a saját lakossági folyószámlájára. A volt kultúrreferens egyébként távozásakor visszafizette a teljes összeget, sőt azt a pénzt is, amit abban az évben a lakáscseréjéhez adott neki a hivatal. Az ügyészség végül is bizonyítékok hiányában megszüntette az eljárást, határozatában azonban utalt a művelődési osztály vezetőjének, valamint a kultúrre- ferensnek a fegyelmi felelősségre vonására. Erre a mai napig sem került sor. A mostani pályázat elbírálásakor és a kinevezés előtt a döntést hozók kikérték a polgármesteri hivatal több, magasabb beosztású dolgozójának véleményét - köztük a művelődési osztály vezetőjéét is. Dóró János Hiánycikk lett a koponya Azt meséli néhány orvostanhallgató Pécsett, hogy a temetőben néhány üveg pálinkáért, feketén, koponyához lehet jutni. A temető igazgatónője szerint ennek semmiféle alapja nincs, mindez az időnként szárnyra kapó rémhírek egyike. Az orvostanhallgatóknak, mióta világ a világ, mindig adódott valahonnan lehetőségük, hogy hozzájussanak koponyához, mondja dr. Sétáló György, a POTE Anatómiai Intézetének professzora. Az ő birtokában is van egy, amelyet harmincöt esztendővel ezelőtt talált egy szántóföldön. Az egyetemen oktatási célra biztosított koponyák egy része műanyag, másik része „naturális”. Az előbbiek nem mindenben felelnek meg az orvosegyetemi képzés szükségleteinek, hiányoznak a finom részletek. A naturális koponyákat harminc-negyven évvel ezelőtt szerezte be az egyetem, amikor is a hozzátartozók nélkül elhalt egyének az egyetemre kerültek boncolásra, s annak befejeztével koponyájukat oktatási céllal „elkészítették”. Mindez évtizedek óta már nem működik, még a boncoláshoz is alig akad tetemük. Ezért az elmúlt év folyamán indítottak egy mozgalmat, melynek különösen Zala megyéből igen jó a visszhangja. Nagyon sokan ajánlják fel ugyanis magukat ingyen, közjegyző előtt tett nyilatkozattal, hogy haláluk után az orvosi képzés számára engedik át testüket. A mozgalmat más megyékre is szándékoznak kiterjeszteni. A pécsi köztemetőben saját parcellájuk van, ahol reprezentatív temetkezési helyet alakítanak ki, itt az önmagukat az oktatás céljára fölajánlókat az egyetem költségén díszkertben temetik el, szoborral, köszönő emléktáblával. A POTE évek óta nem tud Magyarországon koponyához hozzá jutni. Öt évvel ezelőtt a professzor pályázatot nyert az intézetnek, mely pénzből külföldről szerzett be hivatalos úton koponyákat. Ugyanakkor, mondja dr. Sétáló, nem szükséges valakinek otthon koponyát tartania ahhoz, hogy tanulmányait sikeresen elvégezze, hiszen a hivatalos órákon túl a hét két délutánján kézbe veheti az intézet anyagait - és zavartalanul tanulmányozhatja. Cseri László Az igazi koponya valóságos kincs, ellentétben a műanyaggal, amely nem rendelkezik finom részletekkel illusztráció: wéber tamás A konzervgyáriak szívesen megválnának a felszámolótól Fizetés utoljára decemberben volt Pakson A közelmúltban a Tolna Megyei Bíróság felmentette a Paksi Konzerv Kft. felszámolóját, mivel nem a törvény szellemében dolgozott. Ezt azonban a Hunyadi Kft. megfellebbezte, így továbbra is Lakos Alfréd a felszámolóbiztos, akitől a hitelezői választmány, de a dolgozók is szívesen megválnának. A felszámoló a napokban újabb pályázatot írt ki a gyár egyben való eladására. Eddig négyen jelentkeztek, köztük amerikás magyarok is. A 143 dolgozó reménykedik a mielőbbi munkába állásban. Tavaly szeptemberben a volt résztulajdonos adott fizetésre 38 ezer márkát, majd decemberben 7 millió forintot, azóta nem láttak egy fillért sem. A nürnbergi Herbert Weigl bejelentette, hogy szeretné megvásárolni a paksi konzervgyárat, de csak akkor, ha kizárólagos tulajdont szerezhet. Ennek érdekében megszerezte a Magyar Külkereskedelmi Bank 300 milliós követelését is. A konzervgyáriak szeretnék, ha ő vehetné meg a gyárat. Egyébként évi 20 millió márkás megrendeléssel rendelkezik, vagyis tavasztól nyolcszáz embernek tudna a városban és a környékén munkát adni. Hazafi József HÍRCSOKOR Drávasztára Barcsra szállítja március 1-jétől a kommunális szemetet. A lakossági hulladékért havonta jön egy somogyi szállító és szeméttelepkezelő vállalkozó. (cs) Jár a komp. A Balatonon, Szántód és Tihany között szombat óta ismét jár a komp. Napközben 8-17 óra között óránként indul, és az újdonság az, hogy az idén először van kedvezmény a kompon: gyermekek, diákok, köz- alkalmazottak és egyházi dolgozók féláron kelhetnek át a tavon. A jegyárak egyébként 17 százalékkal emelkedtek tavalyhoz képest. (sz) A dombóvári Gyuri Sásdon. A város vasútállomási várótermének falfelületeit sűrűn borítják különféle feliratok; többségük szerelmi vallomás. A „Gyuri, Dombóvár!” szövegezésű graffiti majdnem három méter magasan, a mennyezet szegélyén olvasható, (cs) Megemlékezést és koszorúzást tartott szombat délután a Pécsi Magyar-Finn Társaság a Mátyás király utca 15. számú ház előtt, Vikár Béla, a Kalevala fordítója emléktáblájánál. (sz) Szavalóverseny. A Baranya Megyei Könyvtár szombaton Mázán tartotta hagyományos megyei szavaló versenyét. Idén a 10-14 éves korosztályt 20 iskola 78 növendéke képviselte. Az eredmény: 1. Ritzl Mónika (Vé- ménd), 2. Sramó Edit (Pécs), 3. Csiky Gergely (Bóly). A nyertesek a Lenau Egyesület jóvoltából németországi úton vesznek majd részt. (sz) Szlovén embercsempész. Tizenhat jugoszláv állampolgárt, köztük egy két és fél éves gyereket, illetve egy két hónapos csecsemőt próbált Ford kisteherautójával, dobozok mögé rejtve Szlovéniába szöktetni az az embercsempész, akit a kanizsai határőrök tartóztattak fel. (dj) Ma van a meteorológiai tavasz első napja. S tavasszal bizony meglódul a természet, mindenki érzi, hogy szinte pezseg a vére ... fotó: müller andrea Country-dalok a börtönben A pécsi Büntetésvégrehajtó Intézetben igyekeznek havi egy alkalommal kultúrren- dezvényt biztosítani az előzetes letartóztatásban lévőknek és az elítélteknek. Ilyen alkalom volt a szombati is, amikor délután Tom Walker amerikai énekes látogatott el az intézménybe, és adta elő repertoárját. A zenész-énekes a VDN-nek elmondta, már nem az első eset, hogy börtönben énekel, hiszen Grazban és Klagenfurtban szerepelt korábban. Dalaival fő üzenete a következő: az életben mindenki hibázhat, azonban ha jog szerint bűnhődnie is kell érte, ennél sokkal fontosabb a megbocsátás, amit elsősorban - ez a hitvallása - Istentől remélhetünk. Méhes K. Elbűvölő kényelem
