Új Dunántúli Napló, 1998. március (9. évfolyam, 59-89. szám)

1998-03-12 / 70. szám

1998. március 12., csütörtök Hazai Tükör Dunántúli Napló 3 Bős: átszakadt a titoktartás gátja A külügyminiszter szerint államtitkot sértett a közlés „Megállapodástervezet Bős-Nagymaros ügyében” címmel egy teljes újságoldalon jelentette meg szerdai számában a Nép­szava a közelmúltban Pozsonyban aláírt szakértői keretmeg­állapodás tervezetének szövegét. A dokumentum egyebek közt rögzíti: Magyarország, nemzeti beruházásként, saját területén jogosult létrehozni egy tározót a dunakiliti duzzasztómű és a cunovói létesítmények közötti árterületen, tengerszint fölötti 128 méterig terjedő feltöltéssel. A tározót másodpercenként 150 köbméteres átlagos és 300 köbméteres maximális vízho­zamra tervezik. Ha szükséges, a felek nemzetközileg elismert független szakértők segítségét veszik igénybe. A tervezet alternatív megol­dásként szól a vízlépcsőrend­szer nagymarosi, illetve az azt helyettesítő pilismaród részé­nek megépítéséről. Megálla­pítja, hogy a tervezett technikai megoldásnak szavatolnia kell az árvizek biztonságos leveze­tését, a sport és pihenési célú kisméretű hajók közlekedését és a szükséghajózási útvonalat. Kitér a költségterhek, valamint a termelt villamos energia megosztására, s tartalmaz olyan passzust is, hogy a megállapo­dás érvényessége alatt egyik fél sem fordulhat a hágai nemzet­közi bírósághoz.- Azoknak fűződhetett érde­kük a tervezet nyilvánosságra hozatalához, akik a kérdést kampánytémává akarják tenni - nyilatkozta Kovács László kül­ügyminiszter. Hozzátette, hogy a nemzetközi szerződések elő­készítő anyagai államtitkot ké­peznek. Mint mondta, az ügy nem használ Magyarország te­kintélyének, s valószínű, hogy a nyilvánosságra hozatalt Szlo­vákia föl fogja használni ha­zánkkal szemben. A Népszava főszerkesztője szerint az anyagon nem szere­pelt a titkos minősítés; ezt cá­folva Kiss Elemér államtitkár úgy nyilatkozott: a lapnak tud­nia kellett - ezt több nyilatko­zat is nyilvánvalóvá tette -, hogy a Szöveg szigorúan titkos volt, ezért közlésével az újság bűncselekményt követett el. A feljelentést Kiss Elemér fonto­lóra veszi. FEB A jövő évezred elejéig változhat még az európai vízumpolitika Hazánk versenyképes az EU piacán Tegnap két miniszter kapott lehetőséget, hogy a parlament európai integrációs bizottsága előtt fejtse ki véleményét ha­zánk társulási felkészültségéről. A belügyi és az ipari-keres­kedelmi tárca vezetője egyaránt bizakodóan nyilatkozott. A határon túli magyarok ügye alapvetően nem tágíthatja a schengeni megállapodás kere­teit - szögezte le Kuncze Gá­bor belügyminiszter az Or­szággyűlés Európai Integrá­ciós Ügyek Bizottságának ülé­sén, ahol beszámolt a tárca csatlakozási felkészüléséről. Kuncze hozzátette: ugyanak­kor elképzelhető, hogy a belé­pés időpontjáig még változhat az EU vízumpolitikája. Az Európai Unió harmadik pillérének számító közös igaz­ságügyi és belügyi rendszer teljes átvételére mintegy 130 milliárd forintot kell fordítani Magyarországon. Ebből 28 milliárd forintot tesz ki a ha­tárellenőrzés megerősítése. Emellett jelentős informaükai fejlesztésekre és a köztisztvi­selői kar képzésére is szükség van - közölte Kuncze Gábor.- Magyarország számára gazdasági szempontból nem okoz sokkhatást az Unióhoz való csatlakozás, hiszen a reálszféra már jelenleg is EU- érettnek mondható - hangoz­tatta Fazakas Szabolcs ipari, kereskedelmi és idegenfor­galmi miniszter a társulási megállapodás végrehajtásáról, valamint a kormány szabadke­reskedelmi politikájáról tartott beszámolójában. Az ipari miniszter az Euró­pai Unióval szemben tavaly elért mintegy 350 millió dol­lárnyi kereskedelmi többletre hivatkozva hangsúlyozta: a hazai vállalkozások már az EU-piacán is bizonyítani tud­ják versenyképességüket. A kis- és középvállalkozások támogatásáról szólva Fazakas azt mondta: először technoló­giai és képzési segítséget kell nyújtani a kisvállalkozások­nak, és csak ezt követően ke­rülhet sor anyagi támogatásra. ( A tegnapi pécsi tájékozta­tóról lapunk 5. oldalán olvas­hatnak) A társadalombiztosítás állja öt próbálkozás költségeit Lézerrel a meddőség ellen Már megvannak az első „gyümölcsei” annak az új lézertechni­kának, amit hazánkban elsőként a budapesti Szent János Kór­ház meddőségi centrumában alkalmaztak. A lézersugár az anyaméhbe visszaültetendő embrió - gyakran a kívánatosnál vastagabb - tokjának meghasításával segíti a lombikbébi meg- tapadását úgy, hogy közben a sejtek nem sérülnek. Dr. Konc János, a rendkívül családiasán és szépen berende­zett meddőségi centrum főor­vosa szerint világszerte mind­össze nyolc-tíz kórházban al­kalmazzák ezt a kifinomult lé­zertechnikát, amit a NASA egyik fizikusa fejlesztett ki. Az Amerikai Egyesült Államokban mindössze kettő, de a szomszé­dos Ausztriában is csak egyet­len készülékre „tellett”. Kelet- Közép-Európában pedig a Já­nos Kórházban most üzembe helyezett készülék az egyedüli. Ä mikroszkópos, video­kamerás lézerrendszert egy magáncég, a Diagnoszticum Rt. adományozta a kórháznak, il­letve sok száz - az élet legszebb „ajándékától” megfosztott - családnak. A különleges készü­lék révén már létrejöttek az első terhességek. A legnagyobb „ellenség” itt az idő. Jó lenne, ha minél fiata­labb korban, már kétéves meddő periódus után jelentkez­nének itt a párok. Negyven fö­lött az öregedő kromoszómák s az esetleges magas vérnyomás rontja az esélyeket. Az embrió­tok is vastagabb az esetükben, tehát a lézeres segítség szá­mukra különösen nagy jelentő­ségű. Ahhoz, hogy ebbe a cent­rumba eljussanak a párok, csu­pán egy orvosi beutaló szüksé­ges, amit a háziorvos is kiállít­hat. Előzetes telefonbejelentke­zés alapján fogadják a rászoru­lókat. A társadalombiztosítás minden pár részére ötszöri pró­bálkozást finanszíroz. Ebbe a vizsgálatok, a szükséges be­avatkozások és az esetleges bent fekvés költségei egyaránt beleértendők. A vidéken élők ingyenes utazási utalványt is kérhetnek. Viszont a gyógysze­res „rásegítés” térítési díja egy- egy család számára 70-80 ezer forintos megterhelést is je­lenthet. Németh Zsuzsa Csak a gazdaságilag erős média lehet politikailag független Sajtó és szabadság A 150 évvel ezelőtti forradalmi napok - Petőfi, Táncsics nevé­vel összeforrva - a magyar sajtótörténelemben is fényes kor­szakra emlékeztetnek. Ez indította a Magyar Újságírók Orszá­gos Szövetségét arra, hogy szerdán megrendezze A sajtó sza­badsága, a szabadság sajtója című konferenciáját. A téma szakértője, Lengyel László rámutatott arra, hogy a- társadalom konszolidálódó vi­szonyai és a sajtóberkekben dúló éles harc frontvonalai erő­sen elválnak egymástól. Úgy vélte, hogy a sajtó politikai és gazdasági érdekcsoportok nyomása alatt dolgozik. Szor­galmazta átgondolt hírstratégia kidolgozását, szakmailag erős - ahogy mondta - újságírócsapa­tok kialakítását. Dr. Bayer József, az Axel Springer Magyarország Kft. ügyvezető igazgatója a lapki­adásról, mint az egyik legkoc­kázatosabb üzleti vállalkozás­ról szólt. Kiemelte, hogy e te­vékenység kulcsszereplője az olvasó, hiszen az ő ízlésének, érdeklődésének kell megfelelni ahhoz, hogy piacképes áru le­gyen az adott lap. Ha ez sikerül, akkor gazdaságilag erős lába­kon áll a kiadó, és ellent tud állni a politikai nyomásnak. Rámutatott arra, hogy a lapki­adói piacon a koncentráció vi­lágjelenség. Tamás Pál szociológus sze­rint a magyar sajtópiac „túlfű­tött”. A sok orgánum közül az marad fönn a rostán, amelyiket az olvasó hitelesnek tartja. Wisinger István, a MÚOSZ elnöke bejelentette, hogy a szö­vetség nem vesz részt a köz- szolgálati rádiót és televíziókat felügyelő közalapítványi kura­tóriumok munkájában, mert a médiatörvény hiányosságai mi­att a szakmai szervezetnek nincs érdemi beleszólása a mé­diumok ügyeibe. FEB Hírek röviden ■ ■<» Többnyire jut a fizetésemelésre A kórházaknak mindössze 20 százaléka nem ju­tott hozzá a márciustól esedékes, 16 százalékos béremelés fedezetéhez - közölte a tárca vezetője. Kökény Mihály szerint az eltérés alapvető oka a kórházak különböző pénzügyi helyzete. Patthelyzet a Metész-ügyben Az Országgyűlés úgynevezett Metész-bizottsága nem fogadott el jelentést a tavaly november 3-ai budapesti tüntetéssel kapcsolatos vizsgálatról. A testület szerdai ülésén kiderült, a kormánypárti és az ellenzéki képviselők a legfontosabb kérdések­ben nem tudnak egyetértésre jutni. Tizenegyezer bizottság Az ország 176 egyéni választókerületében mint­egy tizenegyezer szavazatszámláló bizottság ösz- szesíti a szavazatokat és ellenőrzi a választás tisz­taságát - közölte az Országos Választási Iroda helyettes vezetője. Rytkó Emília elmondta: min­den bizottság egy szavazókört ellenőriz. Egy vá­lasztókerület minimum 50-60 szavazókörbői áll. Országos nyilvántartási rendszer Az idén elkezdi működését a büntetőeljárás alá vont személyek országos nyilvántartási rend­szere, amely már nagyrészt ki is épült - közölte Bencze József dandártábornok, a Gazdaság- védelmi Koordinációs Bizottság vezetője. Magyar polgármesterek itthon Tegnap megnyílt Gödöllőn a magyar polgármes­terek II. világtalálkozója. A háromnapos rendez­vénysorozaton kilenc országból 863 küldött vesz részt, magyar és európai témákról tárgyalva. Elfogták a sorozatgyilkost A távirati iroda értesülése szerint egy büntetett előéletű férfiról van szó, aki már egy hete rend­őrkézen van, és állítólag beismerő vallomást is tett. A rendőrség ezt nem erősítette meg. Halló, újabb bomba robbant A rendőrség egyelőre nem tudja, hogy van-e összefüggés a korábbi, budapesti robbantásos merényletek és a Halló bárban tegnap történt detonáció között, bár annyi bizonyos, hogy a Király utca és a Nagykörút sarkán lévő szóra­kozóhely nem először kerül az érdeklődés kö­zéppontjába. Tavaly tavasszal valaki kézigráná­tot dobott a bejárathoz, míg pár hete a bár tulaj­donosnője - egy kábítószerügyekkel foglalkozó rendőrtiszt társaságában - autójával a Margit híd korlátjának rohant. »Szerda reggel 7 óra 50 perckor szerzett tu­domást a BRFK ügyelete a Halló bár ajtajában bekövetkezett robbanásról - idézte fel a történ­teket Gergelics Zsóka sajtószóvivő, aki el­mondta: a tűzszerészek szerint nem házilag ké­szített robbanószerkezetről van szó. Az állító­lagos csőbombáról keringő híreket a szóvivő nem tudta megerősíteni, bár elismerte: a deto­náció olyan erejű volt, hogy 50-70 méteres út­szakaszon nem maradt sértetlen ablak, s 5-6 autó is megrongálódott. Egy járókelőt a fején találtak el a szétrepülő szilánkok, de sebének el­látása után kiengedték a kórházból. A Halló bár „megfenyítése” csupán egy a nyilvános helyeken történt merényletek sorá­ban, a tavalyi 38 robbantásos bűncselekmény zöme ugyanis autókereskedést vagy vendéglá­tóegységet érintett. Molotov-koktélt hat, kézi­gránátot kilenc helyszínen használtak. Az elrettentésnek, figyelmeztetésnek szánt akciók során a tettesek többnyire ügyeltek arra, hogy senki se sérüljön meg, míg az esetek 15 százalékában biztosra mentek: a kiszemelt ál­dozatot komolyabb eszközökkel tették el láb alól. Meghalt például a balatoni országúton fel­Ép ablak nem maradt fotó: feb/kovács zsolt robbantott gépkocsi tulajdonosa, és pár hét múl­tán özvegyének autóját is felgyújtották. Olykor hiba csúszik a számításba: tavaly a Szépvölgyi úti leszámolás volt az első olyan eset, amikor két járókelő is komolyabban meg­sérült a nem neki szánt bombától. (takács) Szerencseposta Fortuna hívei már tudják, hogy ha tizenharmadika pén­tekre esik, akkor sokkal na­gyobb az esélyük a szeren­csére, mint bármely más napon. Péntek 13. Ezen a héten meg különösen nagy sansszal játszhatnak a lottózók és kenózók, mivel a Szerencsejáték Rt. háromna­posra prolongálta a szerencsés napok számát, megtriplázta, s egy csodaautóval megtetézte a nyereményeket. A nyerni vágyóknak nincs más teendőjük, minthogy 11- én, 12-én vagy 13-án - vagy mindhárom napon - reggel 9 és este 18 óra között minimum 140 forint értékben kitöltenek hatos vagy ötös lottót, netán kenót, vagy ugyanennyiért te­lefonon fogadnak, aztán hall­gatják a Danubius Rádiót. Itt minden óra negyvenedik per­cében elmondják, hogy az előző órának melyik volt a szerencseperce és az e percben játszók közül melyik számú szelvény tulajdonosa nyerte az 1 millió forintot. Ha valaki éppen nincs rádióközeiben, az sem baj, mert a nyertes szel­vények számát megtudhatja a 06-80-313-313-as zöldszámon vagy a Teletexten. Meseantó kenózóknak De ez még nem minden! Pén­teken, 13-án este az MTV 1-es csatornáján 22 óra 30 perckor kezdődő szerencsenapi show- műsorban, a sok-sok millió fo­rint pénznyeremény mellett, 2 Audi és egy robogó is gazdára talál, valamint a szerencsenap csúcsnyereménye egy gyö­nyörű Chrysler Grand Voya­ger családi álomautó. Ezt a kenó 2 éves születésnapja al­kalmából azok között sorsol­ják ki, akik március 13-án, a ráadásként kisorsolt szeren­csepercben legalább 140 forin­tért kenóztak. Rekordot döntött a hatos A szerencsehét a lottósorso­lással tetőzik, ahol most fan­tasztikus nyereményekre van kilátás. A telitalálatos ötös lottó a héten közel 200 millió­val kecsegtet. Rekordot dön­tött - 303 millióval - a hatos lottó. Ez az összeg a játék fennállása óta a legnagyobb főnyeremény kétszerese. Ha valaki ráadásként még meg­kockáztatja a Jokert is, akkor - ha mázlija van - 19 millió fo­rint hullhat az ölébe. E nagy nyeremények mel­lett szerénynek tűnhet a totó 5 milliót érő plusz egy találata. Aligha akad azonban olyan já­tékos, aki emiatt búslakodásra adná a fejét. A Tippmixen a múlt héten közel 1,8 millió alapjátékra fogadtak a sportrajongók. A legügyesebb tippelő 1000 fo­rint ellenében 139 600 forintot könyvelhetett el. Ötmilliós mázli A Telemázli-show keddi adá­sában a Szigetszentmiklósról érkezett játékos, Vörösné K. Andrea aratott babérokat, a Jackpottal együtt több mint 5 millió forinttal gazdagabban térhetett haza. A jövő héten 3 millió forint várja a játékosokat, amelyből 2 millió a Jackpotot rejtő fiók­ban lapul. (x) >

Next

/
Thumbnails
Contents