Új Dunántúli Napló, 1998. március (9. évfolyam, 59-89. szám)
1998-03-08 / 66. szám
Tolnai múltkeresők Helytörténeti kiállítást gründolnak a tolnai civil szerveződések. A közelmúltban tíz egyesület ült le a tárgyalóasztalhoz, hogy megvitassák, miképpen is lehetne méltó módon megünnepelni a nagy nemzeti és városi évfordulókat. Az első ilyen együttes munkájuk, hogy márciusban, közadakozásból, felavatják az 1848-as emlékművet. Az államalapítás 1000. évfordulójának méltó megünneplésére 2000-re hely- történeti kiállítást kívánnak létrehozni. Erre már a legjobb helyszínt is megtalálták, abban a Festetics utcai épületben, ahol valaha Kiss Ernő aradi vértanú is lakott. Döntött a képviselő-testület, hogy a zeneiskolában két szobában helyet kap egy felbecsülhetetlen értékű amatőr gyűjtemény. Városi múzeum létrehozására Tolnán sincs pénz, más lehetőség nincs, mint a polgárok önszerveződése a helyi értékek megőrzésére. H. J. Szigetvári üvegcserepek A város önkormányzata 1998-ban a Városgondnokság feladataihoz 19 százalékos fejlesztési lehetőséget biztosított, ez tizenötmillióval jelent többet az elmúlt évi keretnél. Az egyik legfontosabb feladat, mondja Láng János, a Városgondnokság vezetője (képünkön), hogy a város idegenforgalmával növekvő arányban javuljon a közterületek rendje. Igen nagy gond, hogy a hétvégi diszkók után a fiatalok összetörik a padokat, eldobálják a szemetet, törött üvegcserepek találhatók szanaszét a városban. A három diszkó üzemelése után pedig a rendbetételhez nem elég az a 2-3 ember, akiket biztosítani tudnak seprűvel és lapáttal. Némi előrelépés, hogy a rendőrség és a polgárőrség kiemelten figyeli ezt a területet. De mindenképpen nagy segítség az a négymillió forint, amely lehetővé teszi, hogy negyven közhasznú munkást foglalkoztatni tudjanak, s új gépeket vásárolhassanak, amelyek a munkát gyorsabbá teszik. Ugyanakkor pályázatot is nyújtottak be a területfejlesztési tanácshoz, március végére várják a pozitív döntést. Cseri L. Közelről Ötödik oldal Új tó és gyógyszálló Gunarason Az elmúlt évben hagyta jóvá Dombóvár képviselő-tes- tülete Gunaras általános rendezési tervét, amely kijelölte a fürdő fejlesztéséhez a szükséges területeket. A dombóvár-högyészi közlekedési úttól északra és a jelenlegi üdülőterülettől délre lévő mezőgazdasági területekről van szó, mondja Gyöngyösi Tibor, Dombóvár alpolgármestere, továbbá a terv meghatározta egy részletes rendezési terv készítésének szükségességét. A pécsi Horváth és Patar- tics építész irodát bízták meg a programjavaslat elkészítésével, mely jóváhagyásra került, és ezek után közmeghallgatást tartottak. A terv, amely sikert aratott, és minden fórumon színvonalasnak A 648 ágyas városi kórház megnyugtató egyensúlyának titkát Erdős Ferencné, gazdasági igazgató abban látja, hogy időben bevezették az úgynevezett költséghatékony gazdálkodást. Először elszámoló egységgazdálkodással próbálkoztak 1995 második felében, amelynek lényege, hogy kereteket kaptak az egyes egységek, amellyel önállóan sáfárkodhattak. Ez bizonyos mértékben megteremtette annak a lehetőségét, hogy a szükséges szemléletváltozás találtatott, meghatározta az infrastrukturális beruházásokat, valamint a főbb intézményeket és szabadidős területeket. Kialakításra kerül egy nagy tó, körülötte a szabadidőparkkal, új építési övezetek, sportpályák. Összesen kilenc fejlesztendő területet jelöltek ki. Mindezek alapján egy megvalósíthatósági tanulmányt kell majd készíteni, mondja az alpolgármester, amely alapján lehetőség nyílna tőke bevonására. A területek egy részét azonban előtte az önkormányzatnak kialakulhasson. Az egységek, tehát a tizenöt fekvő osztály és harmincnál is több járóbeteg és diagnosztikai részleg vezetőinek megítélésére bízták, kit jelölnek ki e feladat gazdájaként. Mindezt továbbfejlesztették, s 1997-ben a controlling gazdálkodást kezdték el, amely nem keret, hanem fedezetelvű gyakorlatot jelentett. Mindez egyezségek megszületésével kezdődött az egységek között, amelyek meghatározták a teljesítményeket és az ahhoz köthető meg kell vásárolnia, s a gáz, ivóvíz és szennyvíz kérdését is a városnak kell megoldania. Az építészeti oldala képzelhető el majd vállalkozók bevonásával, tehát a fürdő és a kemping bővítése, illetve talán a leglényegesebb, egy gyógyszálló építése. A jelenleg legfontosabb teendő a meglévő fürdő fejlesztése, amely részint részvények eladásából befolyt ösz- szegből, részint az idegenforgalmi adóból és állami támogatásból történik. A fürdő, amely eddig az önkormányzat egyszemélyes káeft éjeként működött, január elsejétől részvénytársasággá alakult háromszázmilliós törzstőkével. Cseri László kiadási szinteket. Ezáltal elérték azt, hogy a kórház egészének gazdálkodása egyensúlyban maradhasson. Mindennek nem volt bejáratott gyakorlata Magyarországon, mondja Erdős Ferencné, részben saját kútfejükből kényszerültek a megoldások megtalálására, részben pedig külső tanácsadók bevonásával dolgozták ki a lépéseket. A legtöbb szakma esetében az ideiglenes működési engedély birtokában vannak, a minimumfeltételek teljesítésének, már ami a nagy hiányokat jelenti, eleget tudnak tenni. Ehhez minden pályázati és egyéb forrásteremtési lehetőséget igyekeznek igénybe venni. Cs. L. Nem jámbor paksi szoborvita Hónapokon át folyt a városban a vita, hogy a Jámbor Pálról - költő, paptanár, politikus, országgyűlési képviselő, a szabadságharc tisztje - készült szobrot hova is állítsák. A lektorátus, az alkotó és a Jámbor Pál Társaság az Erzsébet Szálló előtti parkban szerette volna látni, a képviselő-testület azonban úgy döntött, hogy oldalirányba, a Lengyel-parkba állíttassák fel a szabadságharc ünnepén. A botrány igazán akkor tört ki, amikor a képviselő- testület megszavazta, hogy a Jámbor Pál Társaság vezetője kapja meg a Pro Űrbe kitüntetést. Be- regnyei Miklós helytörténész, aki végigülte a testületi ülést, amelyen szerinte „ocsmány módon” döntöttek a szobor sorsáról, úgy határozott: ezt a kitüntetést ö nem fogadhatja el tiszta lelkiismerettel. Ezért levélben közölte a testülettel, hogy köszöni, de nem kéri. Az ügyben vitázó egyik tábor állítja, hogy Jámbor Pál, a város szülötte már kikopott az időből, a másik csoport pedig azt mondja, hogy korszakos ember volt, s méltó az utókor minden elismerésére. Életművét eddig a városatyák is említésre méltónak találtak, de most „megbokrosodtak”. A szobor mindenesetre ott áll majd március 15-e után a főutca mellékoldalán. Hazafi József Nincs vészhelyzet a bajai kórházban Egyensúlyozó gazdálkodás Hazánkban a kórházak jó része rendkívül súlyos gondokkal küzd, a szabályzók változásával némelyiküket a megszűnés veszélye fenyeget. A bajai kivételnek számít, gond nélkül átvészelte a nehéz időszakokat. Abortuszmentes egyházi kórház (Folytatás az 1. oldalról) Megkérdeztük Mayer Mihály pécsi megyés püspököt (képünkön), hogy vajon a katolikus egyház a siklósi „irgal- masrend jelzővel ellátott kórházat” magáénak tekinti, avagy magáénak tekintheti-e?- Csak akkor tekinthetjük magunkénak, ha a katolikus egyház erkölcsi törvényei szerint működik a kórház. Ilyen és ehhez hasonló esetekben az erkölcsi probléma általában ott szokott jelentkezni, ha a szülészeti és nőgyógyászati osztállyal is rendelkezik az egészség- ügyi intézmény, s ahol erre specializálódva általában megtörténnek a művi terhességmegszakítások is. Egyházunk az abortuszt elutasítja, s ez konkrétan azt jelenti, hogy a siklósi kórházban több abortusz nem végezhető el. A kórháziak véleményét nem sikerült kikérnünk - információnk szerint a vezető külföldön tartózkodik, s helyette senki sem nyilatkozhat a sajtónak. Ezért Máté János siklósi polgármesternél érdeklődtünk, aki merőben újnak értékelte a kialakult helyzetet. Szerinte a dilemma feloldható: a legközelebbi kórházzal, esetleg a pécsi klinikával kell a siklósiaknak e kérdésben megállapodni: azaz átadni az abortuszokat. A Pécsi Orvostudományi Egyetem szülészeti klinikájának adjunktusa, dr. Vereckei Gábor szerint a szülészetek- nőgyógyászatok számára szakmailag nem szükséges, hogy interrupciót is végezzenek, de az osztály számára anyagilag sem döntő, hiszen az egészségbiztosítás alig téríti meg az abortuszok költségeit. Egyébként ma a terhességek megszakítását sok szülészorvos erkölcsi okokból nem vállalja, s ez sem okoz semmiféle gondot sem neki, sem kollégái számára. Kozma F. Mitől telik a hócipő . . . ? Mert telik bizony, akár nap mint nap, az ember szinte naponta találkozik olyan elképesztő jelenségekkel, amire kínjában felkiált: „Tele van a hócipőm velük . . . !” Akár azokra gondolok, akik a liftünkben kifüggesztett, keretezett - és igazán ízléses - reklámtáblát rendszeresen szétszabdalják, vagy azokra - fiatalok, idősek egyaránt -, akik elöl sáros időben kitérek, hogy ők a betoncsíkon loholhassanak dolguk után, és azt sem mondják, hogy „Köszönöm!” - vagy csak annyit, hogy „Kösz!”, és hát némelyik rám sem néz, holott egyiket-másikat ismerem - mint környékbeli lakót -, legföljebb bámul, mint borjú az újkapura. De felháborító az is, hogy valami okos és lelkes plakátragasztó a megállóban függő mocskos és szemetes szemétgyűjtőre ragasztja fel az egyik parlamenti párt - előadásokat, lakossági fórumokat hirdető - falragaszát és bár semmi dolgom az illető párttal, mégis felháborítónak tartom. Bandi barátom - kicskocs- mánk törzsasztalánál hábo- rog, mert az általa már egyszer - még 1970-ben 25-30 ezer forintért - megvásárolt garázst most ki kell ürítenie és visszaadnia az önkormányzatnak. Miért? Azért. Bérletet eddig is fizetett - mert a telek az államé és bármikor visszavehetik az „objektummal” együtt - most értesítették, hogy a bérleti díj „áfával” együtt túlmegy a havi négyezer forinton. Papírokat többször is kapott mindig újabb ötletektől tűzdelve, amelyek neki soha nem biztosítottak előnyt. Voltak helyszíni szemlék is, ahol az illetékesek pontosan felmérték, melyik garázs kié?! Értik ezt? Eszükbe sem jutott, hogy azé, aki építette, és aki ráadásul még havi bért is fizet. Ilyen egyszerű. Ha pedig most nem fizet havi négyezret, legkésőbb májusig ki kell ürítenie és a kulcsot leadni, a meghatározott címen, a Hivatalnak. Mert a terület fejlesztés előtt áll. Vagyis majd egyszer építenek oda valamit, ám addigra rend legyen! A területrendezés terve természetesen - bevett, jó magyar szokás szerint - még a holdban van... Tele van a hócipőm a biztosítóval is. A nekem küldött levél - nyomtatvány - elején megköszönik nekem, hogy bizalommal viseltettem irántuk hosszú évek óta. A másik oldalon két táblázat: Én 150 forint havi „cséb” díjat fizettem. A táblázat szerint „... 65. életév betöltéséig kifizetésre kerülő haláleseti összeg” 120 ezer forint, eny- nyit kapna a fiam, illetve kapott volna utánam. Csakhogy eszem ágában sem volt elhunyni az említett években, sőt, már néhány hónapja betöltöttem a hetvenet. Mit gondolnak a másik táblázat mennyi dohányt ígér? Ötvenezret. Mert volt pofám tovább élni. Tavaly két csekket küldtek - 900-900 forintról, egyiket júniusig kellett feladnom, a másikat év végén befizetni. Most egyetlen csekket hozott a postás: 1800 forintról. Ezt kell június 30-áig feladnom. Vagyis az egész évit egy ösz- szegben .........Most már hagy ományosan” ez lesz a gyakorlat - írják. Tehát egyben, előre, akár élek, akár halok ötvenezer forintért. Kérem, ennél otrombább üzleti fogást még nem tapasztaltam. Buta, megalázó és embertelen intézkedés. De megköszönik, hogy bizalmammal évek óta a széles körben jól ismert céget tiszteltem meg. Ne akarják megtudni, most mit érzek irántuk. I
