Új Dunántúli Napló, 1998. március (9. évfolyam, 59-89. szám)

1998-03-07 / 65. szám

1998. március 7., szombat Kultúra - Művelődés Dunántúli Napló 11 Gershwin és a pécsi jazzélet- Nagyon gazdag az az ország, amelyik megengedheti magá­nak, hogy olyan jazzénekesnő, mint a pécsi Bornemissza Má­ria ne Budapesten, a műfaj fel­legvárában alkosson, hanem vidéken élve esetenként kerül­jön csak reflektorfénybe. Pedig abból a zsigerből jövő dzsesz- széneklésből, melyre csak Bor­nemissza Mária képes, a szakma mai kitűnőségei is so­kat tanulhatnának - ezekkel a gondolatokkal nyitotta meg a hétvégén Gonda János, a Ma­gyar Jazz Szövetség tisztelet­beli elnöke a nagy amerikai ze­neszerző, George Gershwin születésének centenáriumi ün­nepségsorozatát Budapesten. Hogy mi köze Gershwinnek Bornemissza Máriához? Nos, az énekesnő a legjobb fiatal ha­zai dzsesszmuzsikusokból álló Trio Midnight együttessel az alkalomra In Memóriám cím­mel jazz-scat song CD albumot jelentetett meg, melyen a Summertime-tól az I Love You Porgy-n át az It’s Wonderfulig 14 Gershwin szám feldolgozása található meg.- Az amerikai zeneszerző már gyerekkoromban megfo­gott azzal a szabadságtudattal, mely műveiből árad, de még inkább azzal, hogy kompozíció­iban lehetőséget teremt az im- provizatív előadásnak is. Szá­momra ugyanis a dzsesszben a téma csak kiindulás, a megfor­málás, az előadás a döntő - nyi­latkozta lapunknak az éne­kesnő. Ez a szaggatott, scat-telős stí­lus pedig gyakorlatilag megta- nulhatatlan - ez a szakemberek véleménye - csak valami ösz­tönös ráérzéssel és kifejező- készséggel lehet művelni, amit hazánkban egyedül Bomemisz- sza Mária képes bemutatni a színpadon. Az űj produkcióra azonban várnia kell a baranyai jazzrajongóknak, leghamarabb szeptemberben, a Magyar Jazz Ünnepének nyitórendezvényen hallható az énekesnő és a Trio Midnight Gershwin emlékmű­sora. Mészáros B. E. Bornemissza Mária FOTÓ: TÓTH LÁSZLÓ Magyarul magyarán Nyelvünk hangzása Napjainkban egyre többen te­szik szóvá a hangzós hírközlő eszközök hivatásos beszélői­nek, valamint a nagy közélet alkalmi szónokainak botlá­sait. Minden bíráló megjegy­zés alapja a közmegegyezé­sen alapuló szabályrendszer. Az írás helyességét megszabó szabálygyűjteményünk A magyar helyesírás szabályai c. kiadvány. Ehhez hasonló a kiejtésre vonatkozóan nin­csen. Ez a hiány jórészt a do­log természetéből következik. Az egyes beszédhangok, a hangkapcsolatok kiejtése a beszélő személy anatómiai és fiziológiai adottságainak függvénye. Ennek ellenére beszélünk az ún. artikulációs bázisró\, vagyis a hangkép­zés, az intonáció tudati és szervi alapjáról, amely min­den beszélőben igen mélyen gyökerezik. Ez ugyanazon a nyelven belül (köznyelv - nyelvjárás) is különbözhet. Illyés Gyula erről ad hírt a Puszták népé-ben az utolsó oldalakon. A nyelvjárásias beszéde miatti megszégyenü- lését mondja el. Egyenest hú­zott a Bé és az Áf pontok kö­zött. A dunántúli nyelvjárás­ban ugyanis az e hangot még ma is nyíltabban ejtik, any- nyira, hogy az átlagos magyar fül a-nak fogja föl (Vászp- rém, Kászthály, kázádát). Fo­netikai kísérletekkel megálla­pították ugyan az egyes han­gok, hangkapcsolatok kiejté­sének normáját. De ezek. eleve nem lehetnek abszolút értékek, mint pl. a zenében a normál á. Csak ún. tóligosak. Minden hangnak megvan az a sávja, amelyben még azonos önmagával. Ezek találhatók meg A magyar beszédhangok atlaszá-ban ún. palatogramok (szájpadlás rajzolatok) formá­jában. Lotz János nyelvész, hazánkfia, a New York-i Co­lumbia Egyetem egykori ta­nára röntgenfilmet készített a magyar beszédhangok és hangkapcsolatok normának számító kiejtéséről valamint a folyamatos beszédről. Ez egy­részt a hibák megállapításá­nak a viszonyító eszköze, másrészt óriási segítség a be­szédhibák javításával foglal­kozó logopédusok számára. A magyar artikulációs bá­zis bizonyos vonatkozások­ban különbözik minden más nyelvétől. Feledhetetlen isko­láskori emlékem bizonyítja ezt. A tanító úr ún. fonomi- mikai módszerrel tanította az olvasás-írást az osztatlan elemi iskolában. Az emléke­zetes órán az ü, ű volt az anyag. A tanító úr bemutatta, utána a tanulók egyenként hangoztatták. Ment is ez min­den baj nélkül, amíg Kolom­pár Jozsóra nem került a sor. Jozsó magabiztosan fújta: i - í. Többszöri kísérlet után az egész iskola elé kellett kiáll­nia. Két magyar gyerek a fü­lébe ordította a helyes hangot. Jozsó sűrű könnyhullatások között elhaló hangon is csak azt suttogta: i - í. Miért? Mert az ő kolompárcigány anya­nyelvének artikulációs bázi­sában nem volt és ma sincs ü - ú. A magyar anyanyelvű ta­nuló német nyelvi tanulmá­nyainak az elején azért ejt az ich szóba k-1, mert a magyar­ban nincs ún. ichlaut (ach- laut). Helyette ugyanott a magyarban k hangzik. Az an­gol th-val jelölt hangot ki t- nek, ki sz-nek ejtette, pl. a vaslédi nevében. Gondot okoz a horvát nevek végén az éke­zetes c ejtése is. Ezért kinek Babity, kinek Babies. Rónai Béla A formatervezők próbaköve Furcsán hangzik először, ha va­laki azt mondja, hogy a szék a bútorok között a legbeszéde­sebb tárgy. Az Erdélyből Ma­gyarországra jött Vásárhelyi János, aki most Debrecenben tervező, mégis ezt állítja. Szerinte a széktervezés pró­bakőnek számít egy formater­vező pályáján, hiszen ennek a bútordarabnak már a szimboli­kus értéke is nagyobb a többi­nél. Jelezhet korszakot, stílust, lehet státusszimbólum, sőt megmutathatja azt is, ki a leg­hatalmasabb egy teremben.- A tárolóbútor, mondjuk egy szekrény a számomra a próza - vallja a dizájner. - A szék viszont a vers, sőt azok kö­zül is a haiku, pontosan szer­kesztett egység. A bútorok több­sége kétdimenziós hatású, álta­lában a falak mellé tolva látjuk őket, a szék azonban igazi mo­bilia, izgalmas háromdimen­ziós alkotás. Vásárhelyi János idáig öt kü­lönböző tervezői nívódíj birto­kosa. A tavalyi legutóbbi díjas munkáját el is kapkodták, egyik része egy óceánjáróra került klub-berendezésnek, a másik pedig egy hongkongi szállo­dába. A brassói politechnikai inté­zet után 1979-ig Marosvásárhe­lyen dolgozott. Ma is úgy látja, a székely mesterek tudása utá­nozhatatlan. Arrafelé jók az anyagok, jók az asztalosok is. Ő maga egyébként az olyan mestereket hívná vissza, akik a századforduló Magyarországán dolgoztak, nem bort ittak, ha­nem fröccsöt, és csak mérték­kel, dalkörbe jártak, micisapkát viseltek és kiskönyvtáruk volt otthon. Beszélgetőpartnerem, akinek bútorait a pécsi Művészetek Háza mutatta be nemrég, Ma­gyarországon iparművészeti szakmenedzserképzést is ta­nult, ami jól is jött neki, amikor 48 évesen szabadúszó lett. A Balatoni Bútorgyárban eltöltött 13 év után került a Hajdútho- nethez, 1993-ban. Évente 15-20 munkát készít. A ma már kultúrtörténetnek számító Thonet-bútor valóban a mániája. Hosszú percekig so­rolja a különlegességeit, a hajlí­készít, melyekben nincs meg a műalkotás önteltsége. Az ő munkái azért többek egyszerű használati tárgyaknál, mert ezek már jogdíjas termé­kek. Félti is a szellemi értékeit annyira, hogy még terveiről sem beszél. Ellophatják az ötle­tet. tás, a fa sajátosságait, hogy Thonet még a csavart is maga találta ki a székeihez, s hogy egy-egy számozott darab ma már annyit ér szinte, mint az arany. Szomorúan említi, hogy míg Trianon előtt hazánkban közel 30 Thonet-üzem műkö­dött, ma már csak egyetlenegy van. Vásárhelyi János művésze hivatásának, mégsem nevezné magát művésznek.- A formatervező kötőszövet a gazdasági élet, a piac és a mindennapok kultúrája között - mondta. - Egy tárgyba nem próbál többet belegyömöszölni, mint ami belefér. Eszközöket Olyasmit akar csinálni, ami használható és szép is. Nem érti, ha valaki „tervezői terror­ról” beszél, s nem érti, miért kellene egy bútorcsaládnak az igazgató jó-rossz ízlését tük­röznie. Nem híve a tömegter­melésnek, szerinte nem a sok a szép. Újító szellem, tele krea­tív elképzelésekkel. A díjak szakmai berkekben elismert­séget hoznak ugyan, de a hét­köznapi ember nem tudja, ki­nek a székében érzi olyan ké­nyelmesen magát. És talán nem is a név számít, hanem az az örömteli jóérzet, amit búto­rainak látványa és használata jelent. Hodnik I. Gy. Frankofon hét Március 16-án 17 órakor a Művészetek Házában fotó- kiállítással veszi kezdetét a VI. Pécsi Frankofon Hét. A programban középiskolások novella- és versíróversenye, tárlatok, irodalmi előadások szerepelnek. Március 18-án Kanadai Oktatási Központot nyitnak a Janus Pannonius Tudományegyetemen, már­cius 19-én kezdődik a VII. Francia nyelvű Színházi Di­ákfesztivál. Filmfesztivál Pécsett Március 16-án 10 órakor a Dominikánus Házban dr. Aknai Tamás művészettör­ténész megnyitójával film- fesztivál veszi kezdetét „Szabadság magyar módra” címmel a Laterna Magica Egyesület szervezésében. Az egyesület Dominiká­nus Házban működő Újhul­lám filmklubja hagyomány­teremtő szándékkal kezde­ményezte a fesztivál létre­hozását, amelyen ezúttal az elmúlt harminc év filmter­méséből látunk majd gondo­latébresztő válogatást. A fesztivál védnökei Bíró Yvett és Kovács András Bá­lint. A közel egyhetes ese­ményre Jancsó Miklóstól Gothár Péterig a film­szakma legjelentősebb kép­viselőit várják, de a meghí­vottak közt szerepel számos író, zeneszerző, színész, esz­téta és pszichiáter is. A fesztivál fő témája a szabadság. A bemutatott, már klasszikussá vált nagy filmek mellett premier lesz Surányi András „Negatív lenyomat” című munkájá­nak bemutatása, és váloga­tást láthatunk a győri Medi- avawe Fesztivál anyagából is. A tervezett kerekasztal- beszélgetések is a szabadság témáját járják körül a filmek elemzésével. Mesteriskolás tárlata Pécsett a Mátyás király ut­cai Közelítés Galériában március 10-én 19 órakor a JPTE Képzőművészeti Mes­teriskoláján tanuló fiatal művész, Lukács József anyagkollázsaiból nyílik ki­állítás. A március 14-ig nyitva tartó, 13-tól 18 óráig, szombaton 10-től 13 óráig látogatható tárlaton Hegyi Csaba képzőművész mond bevezetőt. Hírcsatorna Irodalmi kávézó a Lenau Házban. Pécsett a Lenau Házban március 12-én 9 órakor a magyarországi német nemzetiségi gim­náziumok második országos fordító és tolmácsolási versenye kez­dődik. Március 13-án 15 órakor az irodalmi kávézóban német nyelven alkotók és lektorok műhelybeszélgetésére kerül sor. Vasutas fúvósok Balatonföldváron. Március 14-én a bala- tonföldvári Ránki György Zeneiskola vendége lesz a pécsi Mű­vészeti Szakközépiskola rézfúvós együttese és a Pécsi Vasutas Fúvószenekar. A két együttes Vida Loránd illetve Neumayer Károly vezényletével a helyi Ránki-nap alkalmával ad koncert. A Nemzeti dal spanyolul. A Pécsi Magyar-Spanyol Társaság március 10-én 17 órakor klubestet tart, amelyen a magyar sza­badságharc 150. évfordulóját ünnepük meg. Az esten 48-as da­lokat énekelnek, Petőfi „Nemzeti dalát” elmondják spanyolul is. Nagy Sándomé, a társaság elnöke Czetz Jánosról tart elő­adást, akinek Buenos Airesben állítottak szobrot. Selymek a Harlekinban. Az évtizedekig a Pécsi Tervező Vállalatnál dolgozó Sulyok Eszter kézikötő és a győri Csurák Erzsébet selyemfestő iparművész tárlata nyílik március 8-án 16 órakor a Harlekin Galériában. A kiállításon Juhász Mária, Szen­tes főépítésze mond bevezetőt. Az érzelmek vállalása Egyetlen vidéki szereplője volt a Mihályfi Imre rendezte Szó- rád-ház című, négy részes tele­víziós sorozatnak, a pécsi Völ­gyi Melinda. A produkcióban szereplő Szarvas József nemrég a monte-carlói televíziós fesz­tiválon díjat is kapott. A forga­tásról a pécsi színművészt kér­deztük, aki az eredetileg 12 epizódra tervezett munkában Mucit játszotta. A lány egy há­zas emberbe szerelmes, s a sze­relméért bármire képes.-Ha egy nő egy nős férfiba szerelmes, mindent odaad ezért. A férfi azonban többnyire csak depressziós lesz. Muci vál­lalja az érzelmeit. Mucit vetkőzős jelenetben is látjuk. Völgyi Melinda nem szégyelli, büszke erre. Megtisz­teltetésnek érzi, hogy bár már túl van a csikókoron, olyan sze­repeket bíznak rá, ahol így is meg kell mutatnia magát.-A 40-50 tagú stáb helyett ilyenkor intim környezetben, 4- 5 emberrel forgatunk - mesélte. - A közhiedelemmel ellentétben nem szeretünk bele egymásba a partnerrel, ez csak egy jelenet. Vidékről ritkán kerül be va­laki filmes produkcióba. A Szó- rád-házba is öt hónapig válo­gatták a szereplőket. A forgatás profi munkát igényel, hiszen az egész folyamat rendkívül gyors, külön felkészülési idő nincs. A körülmények sem mindig eszményiek, a színész, ha kell, órákig ül a forró autó­ban egy jelenetért, miközben ötpercenként sminkelik. Völgyi Melinda ettől függetlenül szí­vesen emlékszik vissza a forga­tásra, és már új filmszereppel is kecsegtetik H. I. Gv. 1

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents