Új Dunántúli Napló, 1998. február (9. évfolyam, 31-58. szám)

1998-02-06 / 36. szám

1998. február 6., péntek Főzőcske - Receptek - Háztartás DUnántúli Napló 7 Vendégváró költemény Vegyes rakottas Kelkáposztából, fehér ká­posztából, kínai kelből, kel­bimbóból egyaránt összeállít­ható, és gyorsan elkészíthető egytálétel a vegyes rakottas. A káposzták valamelyikéből és burgonyából fél-fél kiló kell négy személynek, két szál póréhagyma, negyven deka sárgarépa, diónyi vaj, négy deka parmezán sajt, két tojás, négy deci tej, só és egy kevés szerecsendió. A káposztát ujjnyi csí­kokra, a pórét, burgonyát ka­rikákra, a sárgarépát 3-4 cen­tis hasábokra vágjuk és eny­hén sós vízben sorban pár percig előfőzzük. Kivajazott sütőtálba fajtánként egymás mellé rakjuk a zöldségeket. A tojásokat a tejjel simára ke­verjük, hozzáadjuk a reszelt sajtot, sózzuk, csipetnyi sze­recsendióval ízesítjük és a zöldségekre öntjük. Alufóliá­val lefedve a sütőben ötven percig pároljuk, majd a fóliát levéve a tetejét enyhén pi­rosra sütjük. Megmaradt a kenyér, kifli? Ha valamiért túl sok kenyeret vásároltunk, és megszáradt, akkor se dobjuk ki. A veknit fölülről úgy vágjuk be vékony szeletekre, hogy alul a ke­nyérhéj még összefogja. A szeletek közé vajból, zúzott fokhagymából ízlés szerint sózott krémet kenjünk vala­mivel vastagabban, mint ahogy szoktuk, majd jó szoro­san csavarjuk alufóliába. Előmelegített sütőbe tegyük és öt-hét percig süssük. A frissen átsült fokhagymás, va­jas kenyér illatos, ropogós csemege, amit egyébként Angliában előételnek szol­gálnak fel az éttermekben. Mi a családnak reggelire vagy vacsorára is kínálhatjuk egy pohár teával. A megszáradt péksüte­ményből - kifliből, zsemléből - igen finom édesség készül­het. Vágjuk szeletekre a szik­kadt, vagy száraz péksüte­ményt, mártogassuk cukros­tojásos tejbe - aminek a mennyiségét mindig ahhoz igazítsuk, hány kiflit, zsemlét szeltünk föl - és vajjal kikent tűzálló tálba rakjunk egy sort belőle, hintsük meg durvára vágott dióval, kristálycukor­ral, majd sorjában ismételjük addig, míg elfogy. Forró sü­tőbe 10-15 percig süssük. Savanyú a citrancs Ha ismereteim nem csalnak, akkor a grape fruit a citrom és a narancs „házasításából” szü­letett a biológusok alkimista konyhájában. Meg is látszik rajta, narancssárga, mint az egyik keresztező szüleje, sa­vanyú, mint a citrom általá­ban. Ahogy Magyarországon a kubai árucsere eredménye­képpen is kedveltté vált, a nyelvi lelemény azonnal rára­gasztotta a citrancs nevet, utalván az elődökre. Azt hamar észrevették a táplálkozástudományi szak­emberek, hogy fogyasztása jó hatással van az emésztésre (éppúgy mint a citrom). Az orvosok viszont csak később figyeltek fel a gyümölcsnek arra az erényére, miszerint aki rendszeresen grape fruitot fo­gyaszt, jobb lesz a közérzete, tűri a keményebb megpróbál­tatásokat, kevésbé fáradt, mint aki a fogyasztását vala­milyen oknál fogva elmu­lasztja. Ha fanyar ízét kis porcu­korral, és citromlével is feled­tetjük, akkor sokféleképpen lehet tálalni. Gyümölcssalá­tát, gyümölcskoktélokat, fris­sen sajtolt gyümölcslé keve­réket készíthetünk belőle. Limonádét is felszolgálha­tunk a citrancsból, esetleg ebbe is keverhetünk egy kis citromlevet, hogy a keserű ízét mérsékeljük. A lényeg az, hogy csak hűtve élvezetes a fogyasztása. Aki szereti, teát is ízesíthet a grape fruittal, de jobban meg kell cukrozni, mint a gyümölcslét. B. G. Ismert emberek a konyhában Péter Gizi, színművésznő Kedvenc étele a rántott csirke uborkasalátával, amihez a köre­tet sem feltétlenül hiányolja - ám a vendégeinek általában a Mohácson élt édesanyjától tanult tepsiskrumplival rukkol elő.-Nagyon mutatós a pirospap­rikától pöttyös burgonya, fan­tasztikus az illata is, amikor asztalra teszi az ember, ráadá­sul kiadós és olcsó egytálétel az az összeállítású tepsiskrumpli, amit valamennyi barátom, is­merősöm megkóstolt már, aki nálam járt - mondta Péter Gizi művésznő, aki ezúttal kóstolóra nem invitált, csupán az étel re­ceptjének ismertetésére vállal­kozott, mert éppen egy siófoki tájelőadásra készült a Pécsi Nemzeti Színház társulatával.-Egy tepsi alját karikákra szelt vöröshagymával telera­kom (általában két-három fej hagyma kell hozzá), erre egy ujjnyi vastagon rizst terítek. A meghámozott burgonyát apró kockákra vagy vékony szele­tekre vágom, ez jön a rizsre, majd körülbelül húsz deka füs­tölt szalonnát csíkokra vágom, bevagdosom, és a tetejére te­szem. Az öntethez egy evőka­nál lisztet, egy púpos teáskanál pirospaprikát egy kiskanál sót fél liter vízzel simára keverek és a krumplira öntöm. Végül az egészet egy-két kanál olajjal vagy olvasztott zsírral meglo­csolom és a sütőben addig sü­töm, amíg a tetején ropogósra sül a szalonna és szép piros lesz a krumpli. Az idénynek megfe­lelő salátával vagy bármilyen savanyúsággal kínálom.- Az ételek közül legjobban a rántott csirkét szeretem ubor­kasalátával, s amikor ezt eszek, még a köret sem kell. Az édes­séget válogatás nélkül mind imádom. A krémes sütemények a kedvenceim, és imádom a gesztenyepürét. Ősszel általá­ban egy napom rámegy, amikor megfőzök egy halom geszte­nyét, cukorpótlóval, rummal ízesítem és adagonként csoma­golva a hűtőládában tárolom. A szép szobanövény hasznos is Hiába szellőztetünk, tudjuk, hogy lakóhelyiségeink levegőjébe a poron, benzingőzön kívül is számos káros anyag kerül. Am a gondosan összeválogatott szobanövények nem csupán díszei lehetnek lakásunknak, hanem tisztítják is a levegőjét. Az azálea például félámyékos helyre állítva, 15-20 fokos hő­mérsékleten szépen fejlődik, és kiszűri a levegőből az ammó­niát. A földjét langyos vízzel, mértékletesen öntözzük, tápol­datot csak virágzás után hat hét­tel adjunk az öntözővízhez és néha a leveleit permetezzük meg tiszta vízzel. A bambuszpálma kedveli a világos, nagy ablak közelségét és a 20 fok körüli hőmérsékle­tet. Földje folyamatosan kicsit legyen nedves, és a növekedési hónapjaiban rendszeresen táp- oldatozzuk. Leveleit másfél- kéthavonta mossuk le, hogy a levéltetvek ne támadják meg. A levegőből a formaldehidet és a benzolt szűri ki. A borostyán világos helyre állítva gyorsabban, félámyékon lassabban fejlődik. A 16-20 fo­kos hőmérsékletű helyiségben érzi jól magát, s a bambusz­pálmához hasonlóan a formal­dehidet és a benzolt szűri ki a levegőből. Télen a földjét in­kább tartsuk kissé szárazabban és ne tápoldatozzuk. A borostyán szereti a fényt A fikuszt is állíthatjuk akár ablak közelébe, akár félámyé­kos sarokba. Szereti a meleget, akár 27 fokos helyiségben is jól fejlődik. Rendszeresen tápolda- tozni csak nyáron kell, és ügyeljünk rá, hogy a cserépben a földje soha ne legyen túl ned­ves. Levelei a formaldehidet szedik magukba a levegőből. FOTÓ: TÓTH Ínyencek kemencéi és főzősarkai Mind több helyen építenek köztéri kemencét az önkormányza­tok, a kultúrházakban pedig főzőcske-sarkot alakítanak ki. Va­lamennyi a régi korok népi emlékeit is idézi. A dunaszekcsői búbos kemen­cét a folyópart közelében azért keresik fel, mert bárki begyújt­hat benne vagy az ott ügyködő szakács mellé társulhat alkalmi segítőnek. Sokan maguk vásá­rolják az alapanyagokat és örömmel választják a szabad­téri sütés-főzést. Drávapalko- nyán, az új faluházban Németi Sándor, derecskéi születésű kőművesmester banyakemen­cét tapasztott agyagos sárból. Még nincs konyhai üzem a lé­tesítményekben, de várhatóan alföldi szokások szerint töltött káposzta készül elsőnek az új kemencében. Pogányban, a Petőfi és a Zrí­nyi utcák kereszteződésében kialakított „petyka”, Stencz Já­nos és Velenczei László remeke már vizsgázott: tököt sütöttek benne. Bárki ingyen használ­hatja, csak hozzon tüzelőanya­got. Pálé főzőcske-sarkot sze­retne a művelődési házba, ahol végre kirukkolnának a régi, he­lyi és tájjellegű hántolt köles­sel, a reggelire tálalt kék hátú és piros gomba-specialitásokkal. A magyarszékiek főzőcske zuga régóta népszerű. A Háza­sok Klubja készíti ott különle­gességeit, aztán a töltött ká­posztát és kuglófot. Férjek, fe­leségek együtt hódolnak a konyhaművészetnek. A férfiak tálalnak, sőt néha még moso­gatnak is. Csuti J. Oldalszerkesztő: Berta Mária fik Morzsák A húst szeletelésnél mindig a rostjainál keresztbe vág­juk, mert különben a legpu­hább hús is rágós lesz. A sülthúsokat többnyire pecsenyelevükkel tálaljuk. A fehér húsú pecsenyéket viszont - mint például a jérce, pulyka melle, a karaj - nem leöntjük a pecsenye­lével, hanem a tálaló edény­ben mellé öntjük. Díszíteni az ételt ízlése­sen, mértéktartóan, és csak ehető anyagokkal szabad. A pörköltre például friss paprikából, paradicsomból tehetünk vékony szeletet, a sertéssültet vöröskáposzta­salátával, a sült csirkét cék­lával vagy salátalevéllel, a rántott csirkét néhány szál zöldpetrezselyemmel dí­szíthetjük. A köret maga is lehet dí­szítő. A salátaféléket, köre­teket színek, ízek szerint vá­logatva helyezzük el úgy, hogy kiemeljék a húsételt. A párolt és főtt húsokhoz nem illik salátafélékből dí­szítést készíteni, legfeljebb néhány főtt zöldségből vagy tormából rózsát formázha­tunk rá. A párolt hús ízletesebb lesz, ha két kockacukrot adunk hozzá. A húst csak kevéssel a ké­szítése előtt sózzuk be, kü­lönben levet ereszt, a lével pedig a vitaminok eltávoz­nak belőle, tehát veszít az ízéből. Sütés, főzés közben a húst ne szurkáljuk villával, mert az értékes íz- és táp­anyagok kifolynak belőle. Ha a hús már szép piros, de még nem puha, az ízesítésé­től függően locsoljuk meg egy kanál ecettel vagy víz­zel. Ennek hatására a hús rostjai megduzzadnak és megpuhul. A bundázott húsokat bő, forró zsírban vagy olajban, a natúrszeletet, rostélyost, bélszínféléket kevés forró zsírban süssük, a baromfit előbb pároljuk puhára. Forgácsfánk kétféle változatban A farsang jellegzetes süteményét, a fánkot, számos változatban készítik a háziasszonyok. A bécsi töltött fánk receptje után most az egyszerűbb, ám finom forgácsfánk sütésére biztatunk. A mellékelt fotón is látható tá­nyérnyi mennyiség duplája lesz abból, ha két deka élesztőt ke­vés cukros tejben fölfuttatunk, majd hatvan deka lisztet négy tojás sárgájával, tíz deka vajjal, csipetnyi sóval, egy evőkanál cukorral és az élesztős tejjel összegyúrunk. A metélt tésztá­nál valamivel lágyabbra gyúr­juk, ezért ha kell, langyos tejet még tegyünk hozzá. Nem kell várni, hogy megkeljen, azonnal késpenge vékonyságúra sodor­hatjuk, majd derelyevágóval négyzet alakú darabokra szab­juk. A négyzeteket ujjnyis szé­lességű csíkokra behasítjuk, a tészta négy sarkát kicsit össze­nyomva kis batyukká formálva nem túl forró olajba vagy zsírba téve, többször megforgatva ki­sütjük. Ha kész, papírszalvétára szedve lecsepegtetjük és vaní­liás porcukorral meghintve tá­laljuk. Miután a fánk csak fris­sen igazán jó, és egyszerre nem akarunk nagyobb mennyiséget sütni, a tészta felét műanyag zacskóba csomagolva akár né­hány napig is tárolhatjuk a hű­tőben. A forgácsfánk élesztő nélküli változatához 35 deka liszt, öt tojássárgája és egy egész tojás, egy-egy evőkanál tejföl és rum. valamint egy csipet só kell. Mindezt összegyúrva két cipóra osztva a tésztát fél óráig pihen­tetni kell. Lisztezett gyúródesz­kán késfok vékonyságúra nyújt­juk ezt is, s a továbbiakban ugyanúgy készítjük elő, illetve sütjük ki, mint a fent leírtat. Hal, házilag fűszerezve Pácolt hek házilag. Nemcsak akkor ehetünk a halszaküzle- tekben, a nagyobb élelmi­szerboltok hűtőpultjaiban kí­nált ízletes tengeri halat, ha készen vesszük meg. Az érté­kes anyagokat tartalmazó halhús finom rántva, sütve, főzve, de pácolva is. Hozzá­valók: 1 kiló hek, 40 deka vö­röshagyma, 1 púpozott ká­véskanál só, 2 deci 10 száza­lékos ecet, 1 evőkanál cukor, 3 babérlevél, 15 szem bors, 1 kávéskanál koriander és mus­tármag. A fagyott halat csak annyira hagyjuk fölengedni, hogy lepikkelyezhessük és a hasi részen gerincoszlopig bevághassuk. A sót, az ecetet, sót, cukrot és fűszereket 3 deci forralt és lehűtött vízzel elkeverjük, úgy, hogy a só és a cukor fölolvadjon. A kari­kára vágott hagyma egy ré­szét 2 literes üveg aljára he­lyezzük, a többit betesszük a hek hasüregébe, elhelyezzük a halakat az üvegben, és le­öntjük a páclével, hogy el­fedje. Hűvös helyen hagyjuk állni. 5-6 nap alatt fogyaszt­hatóvá válik. A pácolt hal önmagában is fogyasztható, de még kiadósabb, ha halsalá­tát készítünk belőle. Egy na­gyobb pácolt halat centis ka­rikákra vágunk, teszünk hozzá 2 fölkarikázott főtt to­jást, 1 kockára vágott almát, 1 ecetes uborkát, végül elkever­jük 1 nagy tubus, 2 deci tejföl­lel lazított, kevés mustárral ízesített majonézzel. Egy-két órára hidegre tesszük, hogy az ízek összeérjenek. W. M.

Next

/
Thumbnails
Contents