Új Dunántúli Napló, 1998. február (9. évfolyam, 31-58. szám)
1998-02-06 / 36. szám
1998. február 6., péntek Baranyai Tükör dunántúli Napló 5 Iparra cserélik a földet FELSŐEGERSZEG, SÁSD A község lakossága és a képviselő-testület hétfőn falugyűlésén döntött: átadja a városnak 150 hektárnyi egerszegi terület közigazgatási jogát, hogy oda ipartelep épülhessen. Ha nagyvállalatok nem is, de kisebb vállalkozások letelepedésére mindenképpen számítanak a Hegyhát szívében fekvő települések. A község lemondott a területről, hogy élénkülhessen a gazdaság. A jog átruházásáért cserébe a falu kisebb iparterületén is Sásd építi ki a közműveket - ismertette az önkormányzat várakozásait Papp Magdolna polgármester (képünkön). A jelenleg csak kis mértékben kihasznált egerszegi vízmű is gazdaságosabban üzemelhetne, hiszen innen táplálnák a felsőeger- szegi iparterület vállalkozásait. A legnagyobb jelentősége természetesen az új munkahelyeknek lesz. Az iparűzési adó is fontos bevételi forrást jelenthet az ön- kormányzatnak. A tervek megvalósulására, a mostani befektetés megtérülésére több év elteltével lát esélyt a polgármester. Zs. B. A költségvetés kérdőjelei SZIGETVÁR A város 201,5 milliós hiányt beállító idei első költségvetési tervezetét tegnap testületi ülés és közmeghallgatás keretében vitatták meg. A képviselők, az intézmény- vezetők és a megjelent polgárok között nem volt kérdéses, hogy elsődleges cél a város működőképességének fenntartása. Az nyilvánvaló, hogy ekkora hiánnyal nem tervezhetik a költségvetést. De melyik intézménynél kurtítsák meg a kért, a feltétlenül szükségesnek tartott összeget? A vitában kiderült, hogy az állami normatív támogatás közel sem fedezi az önkormányzatra ellátási kötelezettségként testált óvodai, általános iskolai és szociális kiadásokat. Többször is felvetődött: mi lenne, ha a város a számára nem kötelező középfokú oktatási intézményeket és a Városi Kórházat átadná a megyének? Ez a javaslat épp a város jövője érdekében sem nyerte el a jelenlévők zömének egyetértését. Nem lesz könnyű az igények lefaragása, eleve úgy, hogy elkerüljék a sokak által elkerülendőnek tartott fűnyíró elvet. A pénzügyi bizottságon a sor, hogy kidolgozza, és a február 26-ai testületi ülés elé terjessze a város számára a lehetőségekhez képest elfogadható idei költségvetési tervet. B. M. L. Egy új munkahely is kincs HEGYHÁT Ha szerényen is, de iparosodik a hegyháti térség, ahol mintegy félezren várnak munkalehetőségre. Munkahelyteremtő vállalkozások vannak kibontakozóban, és már idén 15-20 ember juthat álláshoz. Hegyhátmaróc polgármestere, Borbély Lajos (képünkön) azért drukkol, hogy a falujukban létesülő magán terményszárítóban legalább 3-4 munkanélküli helyezkedhessen el. A beruházó egyházas- kozári kft. azonban eddig nem döntött, hogy honnan vesz fel dolgozókat. Weisz Péter, Egyházasko- zár polgár- mestere régóta fáradozik azért, hogy falujuk német érdekeltségű mező- gazdasági kft.-je minél hamarább bővítse a profilját fémmegmunkálással. A lehetőségről Kiss Tibor, a Kereskedelmi és Iparkamara hegyháti képviselője is derűlátóan nyilatkozott. Azt is újságolta, hogy Mágocson, a csőszerelvényeket gyártó kft. új német gépeket kapott, és a beszerelés után tavasztól várhatóan tíz állásnélküli személyt tudnak foglalkoztatni. Csuti J. Őstermelők: adózásra fel! Vaskos adócsomagot kaptak idén az őstermelők, s négyféle változatból kell kiokoskodniuk, melyik iratot kell kitölteniük. A legszebb az egészben, hogy 80 százalékuknak egyáltalán nem kell adóbevallást készíteni. BARANYAI KORKÉP Első ízben kénytelenek adóbevallást adni február 15-i határidővel az őstermelők, s meg kell hagyni, nem könnyű eligazodniuk a nyomtatványok tömkelegében. Aki ugyanis múlt év november 30-áig bejelentette, hogy ilyen tevékenységet folytat - közel 30 ezer emberről van szó a megyében -, az száznál több lapból álló iratköteget kapott januárban az adóhivataltól. Aki ezt követően váltotta ki az igazolványt, az sem kivétel - nekik azonban személyesen kell kérni az APEH-től adócsomagot -, sőt, ha 1997 utolsó napján lett valaki őstermelő, akkor is kell adónyilatkozatot készítenie. Hogy a dolog még bonyolultabb legyen, hiába kapott adócsomagot, aki a múlt év végén visszaadta őstermelői igazolványát, neki záróbevallást kell csinálni, ami természetesen másféle nyomtatvány - ismertette lapunkkal a ki mit kapott listát Éváné Kamarás Zsófia (képünkön) a baranyai adóigazgatóságról. Az adóbevallás kitöltését illetően legfontosabb tudnivaló, hogy ha az őstermelői árbevétel nem éri el a 250 ezer forintot, akkor a polgár ebből a tevékenységéből eredően semmiféle kapcsolatba nem kerül az APEH-val. A baranyaiak négyötödénél ez a helyzet, úgyhogy nekik semmi dolguk a méretes csomaggal. Akik 250 ezer és másfél millió közötti éves árbevétellel rendelkeznek, és tételes költségelszámolást vezetnek, azoknak elég a személyi jövedelemadó-bevallásukon jelezni az adott rubrikában ezt a „mellékes” keresetet, vagy a kötegben található nyilatkozatot kitölteni, ha nincs szja-be- vallási kötelezettségük. Őstermelői adóbevallást csak annak kell készíteni, aki 250 ezer forint és másfél millió közti árbevételű, alkalmazottat foglalkoztat, tavaly átalány- adózást választott, ÁFA-alany volt, vagy 1,5 milliónál nagyobb árbevétele volt. Nem árt azt is megjegyezni, hogy az adóbevalláshoz nem kell semmit mellékelni (pl.: számlákat), a bizonylatokat csak a támogatási kérelmekhez (exporttámogatás, fagykár-igazolás, stb.) kéri az adóhivatal. Valójában az őstermelők adóbevallásra kötelezésével nem sokat nyer az államkassza, tudtuk meg adószakemberektől. Hiszen egy 5 fős efféle tevékenységet folytató család a különböző őstermelői adókedvezményeket igénybe véve úgy szerezhet évente 20 millió forint árbevételt, hogy csupán félmillió adót fizet utána. A cél: regisztrálni az őstermelőket és rászorítani őket, hogy számlát kérjenek minden vásárlásukról, rákényszerítve így a gép-, vagy vetőmag-értékesítőket is az adásvétel elszámolására. Persze elgondolkodtató, hogy a nyomtatványkötegeket miért postázzák feleslegesen az országban mintegy félmillió őstermelőnek? Igaz, semmibe sem kerül, hiszen az árát az adópolgárok fizetik ... Mészáros B. Endre Adóbevallások alakulása Baranyában □ szja társaságok ■ egyéni vállalkozók ■ őstermelők 19S7 Európai normával nyugtalanul Mentőállomás nincsen, tűzoltóság úgyszintén. A fiatal város elöljárói arra törekednek, hogy mindkettő megvalósuljon. A szakmabeliek véleménye szerint azonban itt nem kell aggódniuk a polgároknak, meglehet, van a mainál jobb megoldás is. SZENTLŐRINC A mentő akár Pécsről, akár Szigetvárról érkezik feltétlenül dupla távolságot autózik, míg a beteget, sérültet megfelelő helyre juttatja. Egy rosszullét, vagy baleset pedig gyorsaságot követel. A szigetvári mentő- szolgálat elvi álláspontja is az, hogy egy önálló állomás jelenti a mindenkor hatékony életmentést. Dr. Buda Péter, a megyei mentőszolgálat vezetője azonban megjegyezte, hogy bár folyt párbeszéd a szolgálat és az önkormányzat között az ügyben, de önálló állomásra gyakorlati esélye nincs a városnak. A mentő hívása után az európai normaidő alapján 15 perc alatt kell eljutni a beteghez. Éppen csak, de a mentősök tartani tudják ezt az időt. A körzet falvait már kis késéssel érik el, de ez még nem indokol külön állomást. Manapság még egy kifejezetten ínséges körzetben sincs négy éven belül esély érdemi változásra, hacsak hosszú távú garanciák mellett, az ön- kormányzat fel nem vállalja a költségek javát, ami viszont igen borsos összeg egy kisvárosnak. Egy önkormányzati tűzoltóság terve sem remélhet valós jövőt, ám egy felkészült, felszerelt önkéntes tűzoltóság létrehozása lehetséges, fontos és szükséges is, állítja Vozdeczki Attila szigetvári parancsnok. Az Önkéntes Tűzoltó Egylet már együttműködik velük, az ő bevonásukkal könnyebben teremthető meg egy hathatós, szakavatott, helyből érkező segítség. Bár a parancsnoknak igaza lehet, hogy elsőként talán a tüzivíz hálózat, vagyis a tűzcsapok kiépítésén volna jó iparkodni, hiszen a tüzet azért leginkább a víz oltja. Aradi P. Hírcsatorna Családnevelés Bicsér- den. Az önkormányzat pályázattal pénzt nyert egy családnevelési tanácsadó program indításához. Az egy éven át tartó előadássorozat témái lesznek például a terhesség, a szülés, a gyermekápolás. Az első rendezvény február 6-án 18 órakor kezdődik a faluházban, egyik előadó a pályázatot is megíró Börcsök Györgyné védőnő. (cs) Drávasztára Barcsot választotta. Az önkormányzat úgy döntött, hogy a kommunális hulladékot barcsi vállalkozóval viteti el egy Barcs környéki központi szeméttelepre. Az elszállítást havonta tervezik. (cs) Boda és a szomszéd községek pénzért pályáznak. Boda és több környékbeli település társulást kíván alapítani, hogy közösen szerezzenek állami támogatást a szennyvízelvezető hálózat kialakításához. (cs) Gödrén kevesebb a munkanélküli. Most már csak harmincán vannak állás nélkül a somogyi határszélen fekvő faluban, miután húsz nőnek sikerült elhelyezkednie egy kaposvári fonodában. (cs) Vízállások, vízhőfokok a Dunán és a Dráván. Mohács 211 cm, apadó, 0,9, Őrtilos -115 cm, apadó, 2,0, Barcs -66 cm, áradó, 1,7, Dráva- szabolcs 17 cm, apadó, 1,1 fok. Hamis a kártya PÉCS A bejelentőnek az tűnt fel, hogy a nyilvános fülkében telefonáló fiatalember már lassan egy órája tartja a kezében a kagylót anélkül, hogy szorgosan cserélné az általában gyorsan apadó telefonkártyákat a készülékben. Észrevételét jelezte a rendőrség felé. A helyszínre, vagyis a Fül-Orr- Gégeklinikára érkező járőrök nem jöttek hiába, az intézkedés során ugyanis kiderült, hogy a fiatalember végtelenített telefonkártyát használt. Az egyébként külföldi állampolgárságú orvostanhallgató ellen eljárás indult számítógépes csalás bűntette miatt. S. G. Az uránosok újra dolgoznak Az 1998-ban végzendő felszámolási munkák iuói 500 millión r 400 410 200 100 130 ' Külszíni Bánya- Ércdúsító Meddőhányó Rekultiváció bányatérség kiszerelés bontása felhagyása PÉCS Megkezdődött az uránbánya úgynevezett „fizikai” felszámolása: az aknákból a hét elején kezdték el az anyagok, gépek kimentését, a felszínen pedig környezetvédelmi beruházásokat végeznek. Tavaly szeptemberben gördült ki az utolsó csille az uránbányából, novemberben megkezdődött a termelő munkát végző, az ércbányászati vállalat által létrehozott Mecsek- urán Kft. végelszámolása, majd decemberben a felszámolása. Valamennyi bányásznak felmondtak, a kollektív szerződés szerinti végkielégítést rendben megkapták a volt dolgozók. Az uránosok egy része viszont nem maradt munka nélkül, hiszen a február elején induló aknabezáráshoz továbbra is szükség volt a tapasztalt szakemberekre. így azután az uránbányában dolgozó 1100 ember közül közel 400-an ismét munkába állhatták. Az aknák felszámolásával és a külszíni környezetvédelmi munkák végrehajtásával megbízott Mecseki Ércbányászati Vállalat egy 300 fős csapatot hozott létre a szakmunkák elvégzésére. A speciális tevékenységekre külső vállalkozásoknak pályázatokat írnak ki. Benkovics István, a cég vezérigazgatója meg is jegyzi, ennél több munkahelyet most nem is tudnak biztosítani, de mindig vannak kilépők (más munkahelyet talált, nem felelt meg a munkarend, megelégszik a járadékkal), ezeket rendszerint a régi szakemberekkel pótolják. A bányatérségek felszámolása még két évig ad munkalehetőséget, ezt követően az öt évig tartó, 18,5 milliárd forintba kerülő, állami költségvetésből finanszírozott aknabezárás csak egyre csökkenő létszámot tud foglalkoztatni. Ezt követően a bányavízkezelés még hosszú időn keresztül fog munkát biztosítani. B. G. A történelem nem futószalagon készül PÉCS A Baranya Megyei Levéltár tízéves „Baranya” című folyóiratát tegnap a Művészetek Házában ünnepelték szerkesztői, szerzői. Az 1988 őszén indult kiadvánnyal az ismeretterjesztés szerepét is betöltő tudományos periodika létrehozása volt a cél, mondta dr. Ódor Imre, a levéltár igazgatója (képünkön). Rangjáról, dr. Benda Kálmántól aZ eszéki Sran Stjepanon át a helyi kutatókig, kiváló szerzőgárda gondoskodik, s ma a szegedi Aetas-szal együtt a történelmi tárgyú publikációk legjelentősebb vidéki orgánuma. A tíz év során 83 szerző 173 tanulmánya jelent meg Baranyában, melyet ezer példányban adnak ki, a legfrissebb számához tegnap féláron juthattunk. Országos visszhangja volt az 1991-es, a pápalátogatást és a kereszténységet megtisztelő számuknak, a folyóiratban olvashattuk, hogy 1791-től 1947- ig - Ferdinand Müllertől Sztálinig - hány díszpolgára volt Pécsnek, a „Pro memoria” rovatban pedig a megye majd minden nagy személyiségének nevével találkozunk. B. R.
