Új Dunántúli Napló, 1998. február (9. évfolyam, 31-58. szám)

1998-02-05 / 35. szám

1998. február 5., csütörtök Hitélet Dhnántúli Napló 11 Emlékeztető A pécsi Klimó György Társaság a hagyományos polgári értékek és napjaink atomizálódott közélete közti szakadékot kívánja munká­jával áthidalni. Ennek je­gyében kerül sor következő rendezvényükre február 5- én, 17 órai kezdettel a Civil Közösségek Házában (volt Nevelők Háza), Márton András filmrendező és egy­kor Los Angeles-i főkonzul tart előadást, melyet beszél­getés követ. Pécsi Keresztény Ka­pocs című tájékoztató füzet legújabb, februári száma is megjelent. A kiadványban az ökumené jegyében min­den fontos egyházi program, rendezvény szerepel. A fü­zet megkapható Pécsett, a Széchenyi téri Gránátalma könyvesboltban. Árpádházi Szent Erzsé­bet tisztelete Párizsban címmel tart előadást a pécsi Zárda templom klubtermé­ben, február 9-én 19 órai kezdettel dr. Somos Zsuzsa. A program nyilvános, a Ke­resztény Orvosok Magyar- országi Társasága Pécsi Csoportjának rendezvénye. Egy százalék. A jövede­lemadó 1%-át a következő számokkal lehet felajánlani az egyházaknak: 0011 Ma­gyar Katolikus Egyház, 0035 Magyarországi Evan­gélikus Egyház, 0066 Ma­gyarországi Református Egyház, 0073 Magyaror­szági Metodista Egyház, 0138 Evangéliumi Pünkösdi Közösség, 0248 H. N. Ad­ventista Közösség, 0286 Magyarországi Baptista Egyház. A Pálos Baráti Kör a pé­csi egyházmegye szakrális emlékeiről tart összejövetelt február 13-án 19 órakor a Pálos templomban, előadó: dr. Imre Mária. Ethos-napot tartanak a pécsi, Bokor utcai baptista gyülekezetben február 14- én délelőtt 10 órától, melyen részt vesz a szervezet svájci lapjának főszerkesztője, .Bruno Schwengeler. 40 éves papi jubileumát ünnepelte február 2-án, Gyer­tyaszentelő Boldogasszony napján Jónás János bonyhádi, Funk Gusztáv szajki, Gulner János gyárvárosi, Bamai Gyula nagymányoki, Kereke­res Szilveszter mázai és Klein Mihály nyugalmazott plébá­nos püspöki szentmise kere­tében, a pécsi Bazilikában. Egyházi iskolák Baranyában Tárt kapukkal a különböző felekezetű gyermekek előtt Elsősök a siklósi Sztárai Mihály Református Általános Iskolában fotó: Tóth A Baranyában működő-éledező különböző (egyelőre csak kato­likus és református) egyházi iskolák szélesre nyitották kapui­kat az ifjúság előtt. S nem kirekesztő módon, hanem kivétel nélkül fogadják az egyéb felekezetekből pályázó gyerekeket is. Ez az, amit a beiskolázásra való felkészülés jegyében ezekben a hónapokban mindegyikükről elmondhatunk. Körképünk során arra szerettünk volna ráte­kinteni - némi eligazí­tást és tanácsot is adva az érdeklődőknek -, hogy hol és milyen le­hetőségeket kínálva várják ezek az egyházi oktatási intézmények leendő diákjaikat. A Ciszterci Rend Nagy Lajos Gimnázi­uma mindig kiemelke­dett a régió iskolái kö­zül: 310 éves katolikus egyházi iskola, 1993- ban óta vezeti ismét a Rend. Magas szinten oktatják a természettu­dományi tantárgyakat, fejlesztik a nyelv- és a számítástechnikai oktatást ugyanakkor a katolikus hittan rendes órarendi tantárgy. Mint azt Páva Péter igazgató elmon­dotta, az 1998/99-es tanévben a kilencedik évfolyamon négy osztályt indítanak, amelyben egy általános tantervű, egy ké­mia-biológia, egy angol (ha­ladó) és egy számítástechnikai speciális osztály, a hetedik év­folyamon egy osztály indul humán és reál érdeklődésű ta­nulóknak. Vidékieknek kollé­giumi ' ellátást tudnak biztosí­tani. Február 14-én 9 órakor előzetes felvételi vizsgát tarta­nak, melyre az egyik szülő megjelenését is kérik. A siklósi Szent Imre Katoli­kus Általános Iskola és Gimná­zium igazgatónője, Kelbertné Szikora Beáta arról tájékoztatta lapunkat, hogy a nyolc éve el­kezdődött általános iskolai képzés mellé három éve beindí­tották a nyolcosztályos gimná­ziumot, az érettségire készülő, főleg továbbtanulási tervekkel rendelkező fiatalok számára. Idei tervük, hogy az általános iskolai oktatás keretében a „kis” elsősök képzése a művé­szetek befogadása felé fordul­jon, s ezért a tánc, az ének, a hangszeres oktatás, az agyago­zás, rajz kitöltse napjaik egy ré­szét. Nyílt napot az általános iskolában február 17-én és 18- án tartanak, s felvételit február 23-án és 24-én reggel 9-től 12 óráig. A nyolcosztályos gimnázi­umban az általános iskolák ne­gyedik osztályát befejezett ta­nulókat várják. Nyílt napot március 11-én tartanak, a felvé­zetiségi nyelvet oktató általá­nos iskolája - óriási érdeklő­dés közepette. A budapesti székhelyű Kapisztrán Szent Jánosról elnevezett Ferences Rendtartomány működteti az intézményt, s az ott dolgozó pedagógusok a szín­vonalas oktatás mel­lett kiemelt figyelmet fordítanak a keresz­tény szellemiségre, kulturális hagyomá­nyokra. Az iskolában feb­ruár 28-án tartják a nyílt napot, s a felvé­telikre március első hetében kerül majd sor. Bárki érdeklődhet náluk a 69/322-670-es telefonon. telit (magyar és matematika) pedig március 21-én 9-től 12 óráig tartják meg. A gimnázi­umba március 13-áig fogadják a jelentkezéseket. A pécsi Szent Mór Katolikus Iskolaközpontban naponta 8-14 órák között lehet tájéko­zódni a 72/315-804-es telefo­non. Mint azt dr. Pécsi Rita igazgatónő lapunk számára el­mondotta, azoknak a családok­nak a gyermekeit várják az ok­tatási intézményükbe, akiknek fontos, hogy a magas színvo­nalú képzés mellett egyértel­műen keresztény értékrendű légkörben nevelődjenek. Az is­kolában zeneiskola is működik: kilenc hangszer közül választ­hatnak a diákok és a negyedik osztály elvégzése után 8 osztá­lyos gimnáziumi képzésben vehetnek részt. Angol és német nyelvet az első osztálytól taní­tanak, emellett képzőművésze­tet, alapfokú latint, néptáncot, társastáncot, kertészetet, háztar­tást, szabás-varrást, gépírást, informatikát. Az iskolában a felvételi csu­pán elbeszélgetés és nem tehet­ségvizsgálat. Az írásbeli ideje április 1-jén délután 2 órától, a szóbeli pedig április 2-án ugyancsak délután 2 órától. A mohácsi Boldog Gizella Katolikus Általános Iskola 1996-ban kezdte meg első ön­álló évét, a múlt azonban ko­rábbra nyúlik vissza. Cserdi Andrásáé igazgató így el­mondhatja, hogy jelenleg hat évfolyammal működik a régió egyetlen katolikus német nem­A pécsi Református Kollégium Gimnázi­uma a református egyházi iskolák szel­lemi örökségét vál­lalja föl, beiskolázási körzetük - mivel kollégiumi elhelyezést tudnak biztosítani - régiós, túlmutat a megyeha­tárokon. Baka Sára igazgatónő arról tájékoztatta lapunkat, hogy február 16-án 8 órától tar­tanak előzetes felvételit, majd pedig március 9-én általános felvételit. Az idei tanévben három gimnáziumi osztályt indítanak: humán tagozatot, általános tan­tervűt, illetve a hatosztályos gimnáziumi képzésük kereté­ben egy humán osztályt. Az előzetes felvételin az általános műveltségre kérdeznek rá írás­ban és szóban (magyar nyelv, történelem, irodalom, bibliais­meret). Azokat a diákokat, akik a nyolcadik osztály félévében kitűnő rendűek voltak, felvételi nélkül felveszik. A siklósi Sztárai Mihály Re­formátus Általános Iskola és Óvoda a város többi oktatási in­tézményével egy időben tartja a beiskolázást. Mint azt Szántó Ákos igazgató elmondotta, az óvoda 2 vegyes csoporttal mű­ködik, az általános iskola nyolc évfolyamos, évfolyamonkénti egy-egy osztállyal. Azok je­lentkezését várják, ahol a szü­lők számára fontos, hogy gyermekeik hitbéli nevelésben részesüljenek. Német és angol nyelv oktatá­sára specializálódtak, sokféle szakköri foglalatosságot bizto­sítanak, köztük rajz, szövő, néptánc és számítástechnika is szerepel. Az iskola nyitott, kér­désekkel bármikor a tanítási időben fordulhatnak hozzájuk az érdeklődők a 72/351-902-es telefonon. K. F. Gyertyaszentelő Az egyház év ünnepei között a Gyertyaszentelő' Boldogasszony a kisebb ünnepek közé tartozik, nekem mégis szívet dobogtató. Kilencéves koromban kerültem Pécsre a Szé­kesegyházi Énekiskolába. Szeptemberben kezd­tük el tanulni a kottaolvasás tudományát és a következő' év február 2-án, Gyertyaszentelőkor öltöztünk be az énekiskolások „hecsedli” ruhá­jába (kis piros reverenda, fehér karing és piros birétum, sapka) és álltunk be a „nagyok” közé, kezünkben kottával és szentelt gyertyával. Büszkeségtől dagadó mellel zengtük csengő gyermek hangon? „Lumen ad revelatio- nem gentium ...” (Világosságul a pogány népek megvilágítá­sára . . .) A Székesegyházi Énekiskolát Dulánszky Nándor pécsi püspök alapította 1888-ban. Karnagyai és egyben az intézmény igazgatói jó zenei adottságú papok voltak. Az első igazgató-karnagy Glatt Ignác, őt követte Lajos Gyula, majd 1938-ban Mayer Ferenc. Mindhárman Regensburgban végezték zenei tanulmányaikat. Mayer karnagysága alatt jutott el a fiú-férfi vegyeskar a csúcs­pontjára. Bizonyítja ezt az 1938-ban tartott 50 éves jubileum, ahol a volt énekiskolások szinte hiánytalanul megjelentek. Egy 9-14 éves gyermeknek bizony nem kis megterhelést jelen­tett a vasárnapokra való felkészülés (délelőtt, délután kellett éne­kelni a székesegyházban!), a nagyhét három napja és húsvét kettős ünnepe szinte egyhetes megszakítatlan szereplést (szolgálatot) je­lentett, míg többi társaink élvezték a húsvéti szünetet. Emellett helyt kellett állni az iskolában is! Naponta követték egymást a stú­diumok és énekpróbák, rövid séták a Mecseken. De az aránylag kevés szabadidőt hihetetlen leleményességgel tudtuk felüdülésre kihasználni. Az egymás iránti szeretet, a családias légkör feled­tette velünk az otthon távollétét. Mayer Franci bácsi igazi apánk, atyánk volt. 1948-ban az énekiskola épületét államosították, de a kórus to­vább énekelt. A fiúkat a kisszemináriumban, később a püspöksé­gen helyezték el. 1953. január 29-én egyik napról a másikra meg­szüntették Kodály Zoltán személyes közbenjárása ellenére. Nem csoda hát, hogy ma is annyira összetartanak a volt énekis­kolások. Élünk még vagy hatvanan, két tucatnyian itt Pécsett. Megünnepeltük az alapítás 100. évfordulóját, több találkozót is rendeztünk. Még külföldről is eljöttek az Óreg énekiskolások. Az sem véletlen, hogy a Szent Ágoston templomban évek óta hagyománnyá vált, hogy a volt énekiskolás, Jandó Jenő által veze­tett Pécsi Madrigálkórus két alkalommal énekel: Gyertyaszentelő­kor és Szent Cecíliának, az egyházi zene védőszentjének ünnepén. Ezen mindig részt vesznek a volt énekiskolások is. Az idei Gyertyaszentelőt még az is emlékezetessé tette, hogy kántorunk, Könczöl Ferenc tanár úr több mint fél évszázados egy­házzenei működéséért átvehette az Országos Magyar Cecília Egyesület elismerő oklevelét. Az oklevelet Szamosi Szabolcs, a ba­zilika orgonistája adta át. A gyertyaszentelést követő szentmisén Könczöl Ferenc Ordináriuma és két motettája hangzott el. Báthory László apátplébános Boldogság Kora délelőtt állunk a Kossuth téri váróban. Sokan, mert ösz- szejövünk, mire a félóránként megjelenő autóbusz felszed minket, s többnyire idősebbek, akik már nem szívesen kaptat­nak gyalog a hegyoldalra. Az arcok egykedvűek, vizslatjuk az utca távolabbi pontját, amer- ről a busznak jönnie kell. A Rákóczi út sarkán váratla­nul felbukkan régi ismerősöm, az évek óta elváltán élt Bori. Túlöltözött, mint mindig, ro­han, mint szokott, a nyakában masnira kötött finom selyemsál lobog a válla fölött. Amint ész­revesz, szeme felcsillan, jelzi, hogy mondani akar valamit, de nincs ideje megállni, azért már messziről kezdi, ujjongva, nem zavartatva attól, hogy idegenek látják és hallják, amit mond: „Férjhez, mentem! Első sze­relmemhez! Evangélikus lel­kész, de már nyugdíjban van! És én boldog vagyok! Bol­dog!” Eltűnik, mint az égen át­húzó csillag, pillanatokon belül elvegyül a járókelők forgatagában. A buszra várók összenéz­nek, s az arcokon megbot­ránkozás helyett Bori bol­dogságának visszfénye ra­gyog­Leszkó Margit Ismerni, érteni Akit szeretünk és fontos szá­munkra, azzal szívesen beszél­getünk. Érdekel minket, mit csinál, mit gondol, miért örül vagy éppen miért bánatos. Szükségünk van rá, hogy meg­osszuk egymással gondolata­inkat. Sokszor gond, hogy nincs elég időnk erre, ritkán és keveset tudunk beszélgetni. Modem világunk problémája ez, melyre nehéz megoldást ta­lálni. Segítséget Istentől ka­punk és ezt csak hittel el kell fogadnunk. Istennel mindig tudunk be­szélgetni, mindig meghallgat minket és bármit elmondha­tunk neki. Sosem mondja azt, most nem érek rá, nem vág a szavunkba, hogy a magáét mondja. Sőt! Szüntelenül vátja, hogy szóljunk hozzá, de ha mégsem tesszük, nem szid meg érte. Önzetlenül ajánlja fel magát egy beszélgetésre. Ha ezt elfogadjuk, akkor nem te­szünk mást, mint imádkozunk. Az imádság különbözik az emberek közötti beszélgetéstől, hiszen itt valóságos, de szem­mel nem látható, füllel nem hallható személy, akivel beszé­lünk. Viszont így az imádság nincs helyhez, időhöz és felté­telhez kötve, mindig minden­hol és bármiről folyhat. Kár, hogy sokszor elfeledkezünk er­ről a rendkívüli lehetőségről. Az imádságnak a szeretet a lényege. Tehát nem beszéd, hanem párbeszéd. Nemcsak mi szólunk Istenhez, hanem ő is hozzánk. Két személy nyí­lik meg egymásnak, és befo­gadva a másikat mindketten gazdagodnak. Rozs Szilvia A ll. Vatikáni Zsinat egyik alapfeladata volt, hogy meghatározza a katolikus egy­ház helyét, küldetését és felada­tait a mai világban. Az, hogy az emberi társadalom két alappil­lére az igazságosság (justitia) és a béke (pax) evangéliumi in­díttatásból, az egyház hozzájá­rulásával miképp valósulhat meg, az a feladata az évtizedek óta működő Justitia et Pax pá­pai tanácsnak. A zsinat után szorgalmazták, hogy lehetőleg minden országban jöjjön létre a püspöki kar égisze alatt helyi bizottság. Magyarországon mindez azonban csak a rend­szerváltás után valósulhatott meg. A szervezet vezetője Mayer Mihály pécsi megyés püspök lett. — Fontos, hogy az egyház szociális tanításait ismertté te­gyük, tudatosítsuk - mondta Goják János titkár. - Általában egy-egy kérdéssel foglalkozunk Igazságosság és béke intenzíven, kialakítunk egy vé­leményt és szerény módszere­inkkel próbáljuk befolyásolni a döntéshozókat. Ilyen problé­makör például az egyház és a rasszizmus. Márciusban pedig jószolgá­lati küldöttség megy Boszniá­ba, melynek vezetője Roger Et- chegaray bíboros lesz, és ter­mészetesen vele tart Mayer püspök úr is. Azért mondom, hogy „természetesen”, mivel a délszláv háború idején Pécsett kétszer is volt bizalmas megbe­szélés a püspökségen, úgyhogy ez a téma - sajnos - nem új a számunkra. Szintén a jövő hónapban Bu­dapesten sajtótájékoztatón számol be a püspök úr a Vati­kánnak a földbirtokot, illetve a mezőgazdaság helyzetét elemző dokumentumáról, és nemzetközi konferenciát tar­tunk, melyet a magyar és oszt­rák bizottság szervez. A téma a NATO és az Európai Uniós csatlakozás lesz, ennek értel­mezése, továbbá a csatlakozó és az ebből kimaradt országok viszonya. Ezért is hívtuk meg előadónak jeles személyisége­ket Szlovákiából és Romániá­ból.- Tán nem sértő a kérdés: mennyire nézik jó szemmel a tevékenységüket?-Tán meglepő, de elsősor­ban a püspöki karon belül akadnak problémáink. Mert igaz, hogy az ő munkacsoport­jukként működünk, de legin­kább a saját nevünkben nyilvá­nítunk véleményt, hiszen auto­nómiánk és felelősségünk van. És ezek a vélemények nem fel­tétlenül egyeznek mindig min­den püspök nézeteivel. Méhes K. A Vatikáni Rádió magyar műsora Több olvasónk kérésére kö­zöljük, hogy a Vatikáni Rá­dió eredeti (első híreit felso­rakoztató) magyar nyelvű műsorát naponta 19. í 5-től 19.30-ig lehet meghallgatni a rádióban a középhullámon (196 m- 1530 kHz) és rö­vidhullámon (49 m, illetve a 75 m). Ismétlését minden másnap hajnali 5.45-től 6.00-ig a középhullámon (196 m- 1530 kHz). A vételhez a televízió is segítségül hívható. Akinél bejön a Duna Televízió, an­nak módjában áll hétközna­ponként 7.45 és 8.00 órák között, szombaton és vasár­nap pedig 6.45 és 7.00 órák között a televízión keresztül meghallgatnia a vatikáni magyar híreket. K. F. 4 t I

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents