Új Dunántúli Napló, 1998. február (9. évfolyam, 31-58. szám)

1998-02-05 / 35. szám

10 Dhnántúli Napló J OGSZABÁLY-ISMERTETÉS 1998. február 5., csütörtök Oldalszerkesztő: Dunai Imre Újabb változás előtt a Büntető Törvénykönyv Bűntett lesz az ember klónozása Jog-forrás Jogunk a külföldiekre. A Magyar Közlöny külön- számaként megjelent a kül­földiek magyarországi tar­tózkodásával kapcsolatos fontosabb jogszabályok gyűjteménye. A kiadvány 168 oldal terjedelmű! Hegesztő alkalmasság. Az ipari, kereskedelmi és ide­genforgalmi miniszter 3/1998. (I. 12.) IKIM rende­leté előírja egyes hegesztett szerkezeteket gyártók al­kalmassági igazolását. Ha­tósági bizonyítványt az ille­tékes bányafelügyelet, vagy műszaki-biztonsági felügye­let szervezete állíthat ki. Nemzeti szabványok. Az ipari, kereskedelmi és ide­genforgalmi miniszter 2/1998.(1. 12.) IKIM rende­let módosította az egyes nemzeti szabványok köte­lező alkalmazásáról hozott 1994-es IKIM rendeletet. Polgári védelem és föld. A földművelésügyi miniszter 2/1998. a- 12.) FM rendeleté az ágazat polgári védelmi fel­adatait határozza meg. Hatálya kiteljed a minisztérium és a közveüen felügyelete, irányí­tása alá tartozó intézményekre; minősített időszakban (vész­helyzet stb.) a miniszter ága­zati irányítása alá tartozó va­lamennyi szervezetre. A tervezett szabályozás legnagyobb horderejű kérdése az em­beri klónozás büntetőjogi tilalmának bevezetése, amelyet az előterjesztés öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztéssel fenye­get. Hasonlóképpen súlyos bűncselekménnyé nyilvánítaná az előterjesztés a jogellenes szerv- és szövetkereskedelmet. • Az Alkotmánybíróság meg­állapította, hogy nincs törvény­ben szabályozva: az egyéni ke­gyelem milyen feltételek esetén veszti hatályát, milyen feltéte­lek esetén és milyen eljárásban kell a büntetés, vagy annak hát­ralevő része végrehajtásáról rendelkezni, ha a köztársasági elnök a büntetés végrehajtását kegyelemből próbaidőre fel­függeszti és nem rendelkezik a büntetés elengedésének, vagy mérséklésének feltételeiről. Az előterjesztés pótolja a törvényi szabályozás hiányát. A rendel­kezéssel kapcsolatban szüksé­ges a hatályos büntetőeljárási törvény módosítása is. • Az orvostudomány fejlődése olyan távlatokat nyit meg az orvosbiológiai kutatások, illető­leg a genetika előtt, amelyek a hagyományos orvoslásban is­meretlenek voltak. Ugyanakkor nemcsak a gyógyítás és a kuta­tás lehetőségei tágultak ki, de ezzel együtt annak veszélye is nőtt, hogy ezeket a modem or­vosbiológiai eszközöket visz- szaélésszerűen alkalmazzák, il­letve a nem kívánt célok érde­kében használják fel. Mindez beláthatatlan következmények­kel járhat, a természet rendjébe történő mesterséges beavatko­zás hatalmas károkat is okoz­hat. Az Európa Tanács Miniszteri Bizottsága által 1996. novem­ber 19-én elfogadott Egyez­mény az emberi jogokról és a biomedicináról 2. cikkében le­szögezi: „az emberi lény ér­deke és jóléte elsőbbséget kell élvezzen a társadalom, vagy a Alacsonyabb jelölési küszöb Az önkormányzati képviselők és polgármesterek választá­sáról szóló törvény módosítá­sát javasolja a kormány. A választás rendszere, a szava­zás módja ugyanaz lesz, mint 1994-ben volt, csak a választási eljárásról szóló, tavaly hozott törvény alapján minden válasz­táson egységesítik az ajánlás módját: a jövőben csak ajánló­szelvényen lehet ajánlani. Az ajánlóíven való ajánlás meg­szűnt. 1998-ban egy választó- polgár jelölési fajtánként már csak egy jelöltet ajánlhat. Ugyanakkor az önkormány­zati választásokra a kormány a jelöltek, illetőleg listák állításá­hoz szükséges ajánlások szá­mának csökkentését javasolja a parlamentnek. Az indítvány ér­telmében a képviselőjelöltek indításához szükséges ajánlá­sok száma a választópolgárok 3%-áról 1%-ra, polgármesterje­löltek esetén a település nagy­ságától függően 5-3-2-1-ről 3-2-1-0,5%-ra csökken. A megyei lista állításához az ed­digi 0,5% helyett a választó- polgárok 0,3%-ának ajánlását kell összegyűjteni. mm Arra az esetre, ha On nem elérhető, ezért sokan emlegetik. Csuklások ellen Nokia 450 csak nettó (bruttó 37.375 Ft). Ráadásul további nettó mm Mi (bruttó 7.500 Ft) most vehet mellé 0 W0 készüléket* is. Ha most vásárol, a nettó 25.000 Ft-os rendszerbelépési díjat is elengedjük! Sőt, a készülékek a vételár 50%-ának befizetésével 12 hónapos részletre is kaphatók. Ha Interneten keresztül kapcsolódik az akcióhoz, további 10% kedvezményben részesül. Beszélgetéseihez, mint mindig, most is a legkedvezőbb mobil­percdíjakat biztosítjuk. Mire vár? , hogy kifogyjanak a készletek? Minden esetben *A készletlói és a típustól függően új vagy felújított készülék. • További információ: 06-80-450-450 • Internet cím: www.westel.hu WKSm.IRODA: RÉCS.762I RÁKÓCZI ÚT 19..TEL : 72/225-111.60/327-900 KÉRÉSÉRE ÜZLETKÖTŐNK FELKERESI ONT: KOVÁCS PETER TEL.: 60/327-9» . SZAKALOS GYÖRGY TEL.: 60/427-927 TÁTRÁI VIKTOR TEL.: 60/327-920 WISSTEL FORGALMAZOK: CENTRUM ÁRUHÁZ PASSAGE BT., PÉCS. 7622 BAJCSY ZS. UT 4 . TEL.: 72/232-500/228 MELL. PLATINA TRADE 97. KFT., MOHÁCS. 7700 RADNÓTI LTP. I.. TEL.: 69/311-628,60/361-444 tudomány puszta érdekével szemben. ” Több szempontból is indo­kolt tehát, hogy az egészség­ügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény által meghatározott szakmai szabályok - az embe­ren végzett orvostudományi ku­tatásokról, az emberi repro­dukcióra irányuló különleges eljárásokról, az embriókkal és az ivarsejtekkel végzett kutatá­sokról, a szerv- és szövetátülte­tésről szólók - megszegése bün­tetőjogi fenyegetettséget kap­jon. Indokolttá teszi ezt a szakmai szabályok által hatá­rolt eljárásoknak a fokozott ve­szélyessége és a szabályok megszegése esetén beállható következmények súlyossága is. Figyelemmel kell lenni arra is, hogy az önrendelkezési jog ezeknél az eljárásoknál, gyó­gyítási módoknál fokozottab­ban kell, hogy érvényesüljön. Ha ilyen eljárásra az önrendel­kezési jog megsértésével kerül sor, olyan alkotmányos alapjog A szépség reprodukáláshoz csak a hagyományos eljárások megengedettek. Két dimenzióban például a tükörkép. sérült, amelyre a büntetőjog eszközeivel kell válaszolni. A kormány előterjesztése ki­egészíteni javasolja a Btk-t a következő bűncselekmények tényállásával: beavatkozás az emberi génállományba; az em­beri ivarsejt tiltott felhaszná­lása; a születendő gyermek ne­mének megválasztása; az em­beren végezhető kutatás szabá­lyainak megszegése; az emb­rióval, vagy ivarsejttel végez­hető kutatás szabályainak meg­szegése; az egészségügyi ön­rendelkezési jog megsértése; az emberi test tiltott felhasználása. • A gépkocsilopások elleni ha­tékonyabb fellépés lehetőségé­nek megteremtése érdekében az előterjesztés új bűncselekményt iktat be a Btk-ba, az egyedi azonosító jel meghamisítása tényállását. Fotó: Müller Európai szociális normák Az Európa Tanács 1961-ben fogadta el a Szociális kartát. Hazánkban a karta megerősítése (ratifikálása) a munkavál­lalók jogainak, szociális biztonságának megerősítését, az eu­rópai szociális normákhoz való igazodást szolgálja. A Szociális Karta 19 cikkből áll, amelyből 7 tartozik az úgynevezett „kemény mag­hoz”. A ratifikálásnak az a fel­tétele, hogy a „kemény mag­hoz” tartozó cikkek közül leg­alább ötöt, összesen pedig leg­alább tíz cikket megerősítse­nek. A kormány összhangban az Érdekegyeztető Tanáccsal - egyelőre - 12 cikk ratifiká­lását javasolja. • A munkához való jogba a szabadon választott foglalko­zás joga, az ingyenesen igénybe vehető foglalkoztatási szolgálatok létrehozása és fenntartása, valamint a megfe­lelő szakmai pályaválasztás, képzés és rehabilitáció biztosí­tása és támogatása tartozik. • Az igazságos munkafelté­telekhez való jog magába fog­lalja az ésszerű napi és mun­kaóra meghatározását a törvé­nyes munkanapokra járó díja­zás biztosítását, a legalább évi kéthetes fizetett szabadság biztosítását, a veszélyes vagy egészségtelen munkát végzők számára további fizetett sza­badság, vagy csökkentett munkaidő, valamint a heti pi­henőidő biztosítását. • A biztonságos és egészsé­ges munkafeltételekhez való jogba a biztonsági és egész­ségügyi szabályzatok kiadása, megtartásának ellenőrzése, a munkaadói és munkavállalói érdekképviseletek további párbeszéde tartozik. • A szervezet-átalakítási jog az egyesülési jogra, a szak- szervezetek alapításának, és az azokhoz való csatlakozásnak a jogára vonatkozik. • A kollektív alkuhoz való jog érinti a munkavállalók és a munkáltatók közötti konzultá­ció biztosítását, a kollektív szerződések megkötését, a munkaügyi viták rendezését szolgáló érdekegyeztetési és önkéntes döntési mechaniz­musok létrehozását, felhaszná­lását, a munkavállalók és a munkaadók jogát a kollektív cselekvésre, beleértve a sztrájkhoz való jogot is. • A dolgozó nők védelmének körébe tartozik a fizetett távol­iét a gyermek születése előtt és után legalább 12 hétig, a felmondási tilalom az anyaság miatti távoliét idejére, a mun­kavállaló nők foglalkoztatási korlátozása éjszakai műszak­ban, a bányászati és egyéb ve­szélyes munkakörök tilalma. • A pályaválasztáshoz szük­séges tájékozódáshoz való jog alapján az ingyenes pályavá­lasztási és foglalkoztatási kép­zési szolgálatok fenntartása válik a ratifikáló állam kötele­zettségére. A lakásigény új mértéke A Kormány 3/1998. (1.12.) Korm. rendelet módosította a la­káscélú támogatásokról szóló 1988-as MT rendeletet. A rendeletmódosítás szerint a lakásigény mértéke - együtt lakó, fiatal házaspár esetében a legfeljebb két vállalt gyer­mekkel együtt számításba vett személyektől függően - két személyig egy-két; három személy esetében másfél-két és fél, négy személy esetében kettő-három lakószoba. Minden további személy esetében fél szobával nő a la­kásigény mértékének felső ha­tára. Három vagy több gyer­meket nevelő család esetében a lakásigény mértékének ha­tára minden további személy esetében egy szobával nő. Jogi tanácsadó Tóth L.-né kérdezi: kérhe- ti-e a bérlőtársa lakásbérleti jogviszonyának megszünte­tését, ha az nem fizeti a kö­zös költségek rá eső részét és rendszeresen zavarja nyu­galmát? A jogszabályi előírások ér­telmében a bérlőtárs és a társbérlő a bíróságtól kérheti a lakásban lakó másik bérlő­társ, illetőleg a társbérlő la­kásbérleti jogviszonyának megszüntetését, ha az, illető­leg a vele együtt lakó sze­mély a/ a lakással kapcsolatos közös költségek őt terhelő ré­szét nem fizeti meg; b/ a közös használatú helyi­ségeket szándékosan rongálja, beszennyezi, vagy a tisztántar­tásukra vonatkozó rendelkezé­seket megszegi; c/ a lakásban lakó szemé­lyek nyugalmát zavaija, vagy velük szemben az együttélés követelményeit durván sértő, botrányos magatartást tanúsít; d/ a lakásrészbe a törvény tiltó rendelkezése ellenére más személyt befogad. A fentebb ismertetetteket a házastársak és a volt házastár­sak esetében akkor lehet al­kalmazni, ha a lakásbérleti jogviszonyukat a házasság felbontását, illetőleg a házas­sági életközösség megszűné­sét követően bírósági eljárás nélkül megállapodással ren­dezték, vagy azt a bíróság kö­zöttük szabályozta. A kereset megindítása előtt a bérlőtársat, illetőleg a társ­bérlőt fel kell hívni a költség megfizetésére, illetőleg a ki­fogásolt magatartás megszün­tetésére. Nincs szükség előze­tes felszólításra, ha a magatar­tás olyan súlyos, hogy a sé­relmet szenvedett féltől a bér­lőtársi (társbérleti) jogviszony további fenntartása nem vár­ható el. Ha a felszólítás eredmény­telen volt, a keresetet, a felhí­vásban a költség megfizeté­sére megszabott határidő eltel­tétől, illetőleg a sérelmes ma­gatartás folytatásától, vagy megismétlődésétől, ha pedig a felszólításra nincs szükség, a tudomásra jutástól számított harminc nap alatt kell megin­dítani. E határidő elmulasztása jogvesztéssel jár. Ha valame­lyik bérlőtárs a lakást a vissza­térés szándéka nélkül hagyta el, a bíróság - a visszamaradt bérlőtárs kérelmére - az eltá­vozott bérlőtárs bérlőtársi jog­viszonyát megszüntetheti. S. Á. t j i k

Next

/
Thumbnails
Contents