Új Dunántúli Napló, 1998. február (9. évfolyam, 31-58. szám)

1998-02-04 / 34. szám

4 Dünántúli Napló Baranyai Tükör 1998. február 4., szerda Hírcsatorna Közalkalmazotti igazol­ványok érvényesítése. A MÁV Rt. közli, hogy az 1998-as évre a közalkalma­zotti igazolványok érvénye­sítését február 15-én meg­kezdik. Az új igazolvány igénylése 300, az érvényesí­tés 250 forintba kerül. A kimutatás-nyomtatvány ki­töltésében és a fenti össze­gek befizetésében nincs vál­tozás. (cs) Meghosszabbították a határidőt. Komlón a gáz­hálózat kiépítését még ma és a jövő hét szerdáján kér­hetik utoljára a város lakói. Az eredeti határidő lejártáig, január 31-éig több, mint 1600-an vállalták, hogy be­fizetik, vagy átutalják a há­lózatfejlesztési hozzájárulás összegét. (zb) Védőtöltés az abaligeti szeméttelep körül. Az önkormányzat töltéseket emelt, árkokat mélyített a községi szemétlerakó körül. Két vállalkozó szállítói így is tiltott hulladékot raktak le, amiért a polgármester a kovácsszénájai jegyzőségen feljelentést tett. (cs) Könyvek, alkotók. Két neves pécsi alkotóról, Ben- csik István szobrászművész­ről és Vidovszky László ze­neszerzőről adott ki könyvet a Jelenkor Kiadó Gaál Tekla, illetve Weber Kata szerkesztésében. A könyve­ket tegnap este mutatták be a Művészetek Házában, a művészekkel Csordás Gá­bor, a kiadó igazgatója be­szélgetett. (m) Kamarai napok SZIGETVÁR Tegnap délután a társas iro­daház (a volt állami gazda­ság székháza) földszinti nagytermében megkezdőd­tek a kamarai napok. Szűcs Csaba, a Pécs-Ba- ranyai Kereskedelmi és Iparkamara Szigetvár és tér­sége kamarai vezetőségének elnöke szerint ezután min­den hónap első kedd dél­utánján kamarai napokra várják a város és környéke vállalkozóit, akiket kamarai szakemberek tájékoztatnak a legújabb jogszabályi vál­tozásokról, az azzal kapcso­latos teendőkről. Az első kamarai napon a megváltozott adó, tb és más rendeletek kerültek terí­tékre. B. M. L. A dolgozók becsapottnak érzik magukat Elmaradt bér - és a munkaerő ára Az építkezésen dolgozók szerződést kötöttek ugyan a vállalko­zóval, de a papírt azóta sem látták. A nagyobbik gondnak azonban azt tartják, hogy a pénzüket sem. A dolgozók egyikét azért bocsátotta el nemrég a vállalkozó, mert azt találta mon­dani, hogy az ügyről értesíti lapunkat. PÉCS A munkások január máso­dik hetében kötöttek szer­ződést egy vállalkozóval- nevezzük Z. X.-nek - az egyik Ver­seny utcai raktárépület teljes vakolására. Z. maga is alvállalkozója az építkezésnek. A szerződések egy példányban készültek, azo­kat a művezető töltette ki és íratta alá a dolgozókkal, a vál­lalkozó otthon, egyszerre írta alá azokat. Másolat azóta sem készült ezekről. A szerződés szerint - avatott be minket Z. úr- a dolgozókkal 200 forintos nettó órabérben és havi elszá­molásban állapodott meg. A papír szerint a pénzt a követ­kező hónap 10-éig kell min­denkinek kifizetnie. Wagner Béla (képünkön), a BMMK Munkabiztonsági és Munkavédelmi Felügyelőségé­nek vezetőhelyettese arról tájé­koztat, hogy ez már eleve el­lenkezik a Munka Törvény- könyvének idevágó rendelke­zésével, mert a munkaviszony megszűnésekor a bért az alkal­mazó az utolsó munkával töl­tött munkanapon köteles kifi­zetni a dolgozónak. Z. X. úgy véli: „A gyakorlatban ez más­ként megy”. Arra a kérdésre, hogy miért nem kaptak a mun­kások a szerződésből, a vállal­kozó nem tud konkrét magya­rázatot adni, de ezzel így van­nak a munkások is, akik szintén nem tudják az okát, miért is nem kértek egy példányt. Az igazi problémának azonban az bizonyult, amikor a munkások előleget kértek a vállalkozótól. Bár Z. erre korábban tett ígére­teket, pénzt mégsem tudott fi­zetni. Elmondta: azért nem, mert neki is tartoznak. Ez a dolgozókat nem nyugtatta meg túlságosan, ekkor gondoltak arra, hogy lapunkhoz fordulnak vélt vagy valós panaszukkal. Az egyik kőműves, aki már nem dolgozik az építkezésen, úgy véli, ha valaki megígér va­lamit, akkor tartsa is be. Ők nem tudnak és nem is akarnak azzal foglalkozni, hogy a vál­lalkozónak milyen az anyagi helyzete. „Ha már egyszer al­kalmazottai vannak, akkor tudja is kifizetni őket” - véli. Wagner Béla arról tájékoztat, hogy a felügyelőségnek nem áll módjában a vállalkozó anyagi helyzetét vizsgálni. Amikor ja­nuár 23-án a dolgozók ismétel­ten azért keresték Z.-t, hogy fi­zessen nekik némi előleget, egyikőjük azt találta mondani neki, hogy ha nem fizet, akkor értesíti lapunkat. A vállalkozó úgy döntött, megválik ettől a munkástól. „Ilyen hangon nem beszélhet velem senki” - fűzi hozzá. A már említett kőműves is felmondott még aznap. Z ugyan korábban már adott pár ezer forintot néhány munkás­nak, azok türelme azonban el­fogyott. A kőműves abban sem biztos, hogy valaha lát még pénzt. „Ki tudja, hogy a szer­ződések megvannak-e még?” - kérdezi. Z. X. állítja, mindenképpen fizet. Annak is, akinek ő mon­dott föl. Igaz, a szerződésben arról nem esik szó, hogy ilyen esetben mennyi jár a dolgozó­nak. Z. szerint itt a törvény az irányadó. Lendvai Dávid Ha már egyszer van munka... . .. akkor mindenképpen kössünk szerződést. De ezt úgy te­gyük meg, hogy azon mind a munkavállaló, mind a munkáltató aláírása legyen rajta. Bármelyik hiányában ugyanis a szerződés érvénytelen. A szerződésből minden esetben kérjünk egy pél­dányt, amivel igazolni tudjuk, hogy legálisan, meghatározott feltételek alapján dolgozunk. A szerződésben feltétlenül legye­nek benne az alábbiak: a három legfontosabb alapelv: hol, milyen munkakörben és mennyiért dolgozunk az a munkabér, amelyben előzetesen megegyeztünk a minimálbér összegének pontos feltüntetése vagy a telje­sítmény meghatározott díjazása a napi munkaidő meghatározása, egy napra, egy hétre vagy egy hónapra vonatkoztatva Nem bíznak a gyors felemelkedésben Annak ellenére, hogy az Ormánságban idén talán nem növek­szik tovább a munkanélküliség, a gyors felemelkedésben csak kevesen bíznak. A horvát ajkú lakosság egy része ezért a kettős állampolgárság megszerzését fontolgatja. SELLYE A kilencvenes évek gazdasági szerkezetváltása és a helyi adottságok következtében a tér­ségben mára már szinte minde­nütt 25 százalék körül van a munkanélküliek aránya, ám ez a mutató a folyamat elemzői szerint most már „beállt”. A gyors felemelkedésben azon­ban csak kevesen hisznek. Vicze Béla, a Baranya Me­gyei Munkaügyi Központ sely- lyei kirendeltségének vezetője szerint rövidesen nagyon nagy gondot okoz majd, hogy a piac­képes munkaerő kiáramlik az Ormánságból. Nincsenek, vagy csak elvétve vannak olyan munkahelyek, melyek felszív­nák a magasabb végzettségű szakembereket. Dr. Fekete Zsolt, Sellye vá­ros aljegyzője nem hiszi, hogy ebben az évben jelentősen le­hetne csökkenteni a városban a munkanélküliséget. A hét tár­sult községgel együtt indított közmunkaprogram némileg enyhít a gondokon, ám a gáz­bekötés megindítása, vagy az ormánsági határátkelőhely, me­lyek nagy át­törést jelente­nének, még csak a dédel­getett terv ka­tegóriába tar­toznak. Felsőszent- mártonból sokan járnak Szigetvárra, Pécsre dolgozni. Csak jövedelempótló támoga­tásként 730 ezer forintot fizet ki az önkormányzat, ami egy ek­kora település esetében nagyon nagy összeg. Gulyás Pál pol­gármestertől (képünkön) meg­tudtuk, a horvát ajkú lakosság egy része fontolgatja, hogy ket­tős állampolgárságot szerez, hogy ezáltal nagyobb legyen az elhelyezkedés esélye. N. F. További gyógyszerek támogatás nélkül BUDAPEST -PÉCS Január 1-jétől mintegy 1300 gyógyszer szabadáras lett. A szakértők szerint a változás nem jelentős, mivel ezeket a készítményeket eddig sem támogatták. Egyes szereket azonban ingyen kaphattak olyanok, akiknek üzemi balesetük volt - ez most részlegesen megszűnt. Tavaly miniszteri rendeletben szabályozták, mely gyógysze­rek kerülnek ki a tb-támoga- tás köre alól. A tabletták ese­tében ezután a gyártó dönt ar­ról, hogy kérelmezi-e az általa készített szer ártámogatását. Ha igen, akkor a népjóléti mi­niszter dönti el a támogatás mértékét. Dr. Hamvas József, az Or­szágos Egészségbiztosítási Pénztár gyógyszerészeti fő­osztályának vezetője lapunk­nak elmondta, csaknem 1300 készítmény lett szabadáras, a szerek teljes skáláját átfogja a rendelet. A legtöbb gyógyszer esetében ez nem okoz válto­zást, inkább csak adminisztra­tív jellegű a váltás: a tabletták többsége eddig is úgynevezett „0 százalékos” támogatott­ságú volt. Ugyanakkor van­nak olyan szerek, amelyek árából 50 százalékot állt a tár­sadalombiztosító, ám az év elejétől azokat is teljes áron lehet megvenni. Baranyában nagyon sok ember, leginkább a leszázalé­kolt bányászok eddig ingyen kaphattak bizonyos köptető- ket, melyek a szilikózis keze­lésére szolgáltak. Dr. Wolf Agnes (képünkön), a Baranya Megyei Egészségbiztosítási Pénztár osztályvezetője arról tájékoztatott, hogy ezután az üzemi bal­eset vagy foglalkozási betegség mi­att fennálló kedvezmény, ingyenesség csak azokra a szerekre ad­ható, ame­lyeket valamilyen formában támogat a tb. Ha a kért szer szabadáras, akkor az orvos úgynevezett magisztrális köp- tetőt ír fel, amelyet a patiká­ban helyben készítenek el - ez továbbra is ingyenes. A megyei gyógyszertárak­ban megerősítették, hogy töb­ben is keresik a szilikózis ke­zelésére szánt köptetőket. So­kan csak az orvosnál tudták meg eddig, hogy a megszo­kott készítményt már nem kaphatják ingyen. Ny. Sz. Polgárok párbeszéde SIKLÓS A segélyre szorulók számá­nak csökkentését az önkor­mányzatnak munkahelyte­remtéssel kellene csökken­tenie - hangzott el a Polgári Kör legutóbbi fórumán. A hétfőn a késő estébe nyúló összejövetel napirendjén ezút­tal szociális kérdések szere­peltek. A találkozóra dr. Létai János aljegyzőt hívták meg, aki arról szólt, hogy a város­ban a legnagyobb számban lakásfenntartási támogatásban részesülnek a rászorulók; a 266 család részére tavaly csaknem 7 millió forintot fi­zetett ki az önkormányzat. Jövedelempótló támogatást 218-an kapnak a településen, a nekik kifizetett 27 millió fo­rintból azonban csak 7 millió hárult az önkormányzatra. Siklóson az elmúlt évben 34 fő kapott rendszeres szoci­ális segélyt, a szociális étkez­tetést 80-an igényelték, illetve a házi segítségnyújtás kereté­ben 16 embert kerestek fel rendszeresen a házigondozók. A találkozó résztvevőinek véleménye szerint a segélyre szorulók számát az önkor­mányzatnak munkahelyte­remtéssel kellene csökken­teni. Az aljegyző ezzel kap­csolatban beszélt arról, hogy 1997-ben a várost megkereste egy híradástechnikai cég, mely 1500-2000 főt foglal­koztatott volna. Az igényelt területet az önkormányzat jelképes összegért át is kí­vánta adni, azonban a felmé­rések során kiderült, a terüle­ten élő munkanélküliek kép­zettsége nem teszi lehetővé a terv megvalósítását. A találkozón elhangzott az is, hogy nagyobb gondot kel­lene fordítani az egészségügyi alapellátásban a rendelőkre. Az a polgárok véleménye, hogy az önkormányzatnak nem lenne muszáj eladnia az egykori, jelenleg használaton kívüli ifjúsági házat, hanem orvosi ellátási célra kellene hasznosítani azt. K. J. Autóbusszal ütközött tegnap a reggeli órákban egy személygépkocsi az Alsómalom utca és a Nagy Lajos király útja kereszteződésében. Személyi sérülés szerencsére nem történt, a reggeli csúcsforgalomban azonban fennakadást okozott a baleset. fotó: wéber tamás Program van, erdőtelepítés nincs Nagyszabású erdőtelepítési és szociális földprogramot hirde­tett meg együttesen a Földművelésügyi, a Munkaügyi és a Nép­jóléti Minisztérium. Állami támogatással a tartósan munka- nélkülieket akarják jövedelemhez juttatni. BARANYAI KÖRKÉP A baj csak az, hogy a két prog­ram feltételeit sem tisztázták még eléggé. A szociális föld­program végrehajtásakor első­sorban szóba jöhető hátrányos helyzetű települések önkor­mányzatai a konkrét támogatá­sok nélkül mozdulni sem tud­nak. Szabad földterületük még lenne, ám a földművesnek az induláshoz biztosítani kellene a gépeket, a vetőmagot, a műtrá­gyát - erre bizony nem tudnak fordítani egy fillért sem. Az er­dőtelepítéssel pedig az a baj, hogy még sem az önkormányza­tok, sem a területfejlesztési ta­nácsok nem adtak be erre vonat­kozó pályázatot. Az első határ­időről (december 20-a) már le­késtek, a másodikkal (március 31-e) meg még ráérnek. Min­denesetre a megyei munkaügyi központ felkészült a kiemelt közmunka-program lebonyolítá­sára - tájékoztat Apró Antal Zol­tánt hivatal munkatársa. Még az is bizonytalan, hol fognak dolgozni a közmunká­ban résztvevők. Papp Tivadar, a Mecsek Erdészeti Rt. főmér­nöke ugyanis kizártnak tartja, hogy részt vegyenek a prog­ramban, azon egyszerű oknál fogva, hogy telepítésre nincs egy négyzetméter területük sem. Szóba jöhetnének még a magán erdőterületek, itt viszont a tulajdoni kérdések sem telje­sen tisztázottak. Ahol viszont már magánkézbe került az erdő, ott meg pénz nincs a telepítés finanszírozására. B. G. lf i A

Next

/
Thumbnails
Contents