Új Dunántúli Napló, 1998. február (9. évfolyam, 31-58. szám)
1998-02-28 / 58. szám
1998. február 28., szombat Kultúra - Művelődés Dunántúli Napló 11 Népdal az utolsó pillanat után Budai Ilona az elmúlt hétvégén Mohácson megrendezett Schneider Lajos népdaléneklési verseny öttagú szakmai zsűrijének egyetlen aktív népdalénekes tagja volt. A vetélkedő után beszélgettünk vele.- Milyen színvonalú volt ez a verseny?- Főleg a gimnazisták között voltak igen jó produkciók, ez abból is adódik, hogy ők érzelmileg kiforrottabbak. De az általános iskolai korosztály néhány képviselője is rendkívül érett előadást nyújtott.- Előfordul, hogy nem az életkori sajátosságaiknak megfelelő dalokat énekelnek?- Sajnos igen, és ez felveti a felkészítő tanárok felelősségét, hiszen gyakori, hogy a gyerek nem tud érzelmileg azonosulni azzal a súlvos balladával, amit énekel. Ennek ellenére akadt éppen ezen a versenyen ellenpélda is, nagyon meggyőző, hiteles produkció.- Nem furcsa, hogy a népdalénekes fiatalok zöme városi?- Ma már nem, hiszen ez a kultúra mindenkié, eltűntek a különbségek.- Megfigyelhető fejlődés a népdaléneklésben ?- Feltétlenül. Táncházak alakultak és alakulnak folyamatosan, s igen sok fiatal foglalkozik a népzenével, sőt, ma is járnak Erdélybe, ahol még mindig van mit tanulni.- Elképzelhető, hogy egyszer már nem lehet?-Tíz évvel ezelőtt is azt mondták, hogy elérkezett az utolsó pillanat, amikor még rá lehet bukkanni eredeti adatközlőre, de úgy tűnik, ez nem volt igaz, hiszen ma is kerülnek elő újabb és újabb változatok.- Ön mikor kezdett el népdalt énekelni?- 12-13 éves koromban, aztán az 1968-as Ki mit tud? versenyében egyszál magam képviseltem ezt a műfajt. Akkoriban nagyon újnak számított a népdaléneklés kíséret nélkül.-Milyen esélye van manapság lemez megjelentetésének?- Ha van az embernek megfelelő anyaga, akkor már csak pénz kell hozzá. 1995-ben adtam ki saját költségemen, 8-9 szponzor segítségével CD-t és kazettát. Akkor mindez kilenc- százezerbe került. Ma elképzelhetetlen, hogy odajön egy kiadó, és tekintettel az esetleges tehetségemre, felkér egy lemez elkészítésére. Cseri László Morvay Gyula halálára Családi kalendáriumunk megőrizte a történetet. Anyám mesélte: még a negyvenes évek első felében történt, Nagykanizsán. Egy hirtelen jött, kiadós nyári zápor két bőrig ázott, ismeretlen kisfiút kergetett be hozzánk. Anyám száraz és meleg ruhát adott rájuk, úgy eresztette haza őket. Két nap múlva levelet hozott a postás. A levelet a gyerekek édesapja, Morvay Gyula küldte. írásban köszönte meg az ismeretlen emberek jótéteményét. Szüleim, akik efféle írást életükben nemigen kaptak, úgy emlegették ezt a történetet, mint az emberi figyelmesség és hála példamutató jelét: tanuljak belőle. Morvay Gyula éppen akkor, a negyvenes évek elején Nagykanizsán élt. A bécsi döntéssel visszacsatolt Felvidékről települt át és költözött a városba. Morvay Gyula jóformán az egész századot megélte. 1905- ben Tardoskedden született, Pozsonyban tanítói oklevelet szerzett, s előbb Pereden, majd Rimaszombaton tanított. A két háború között a csehszlovákiai magyar értelmiség meghatározó csoportosulása volt az 1928-ban alakult Sarló mozgalom. Főiskolai diákok, tanárok, írók, cserkészek vettek benne részt, s programjukban kulturális, szociális és politikai célok szerepeltek: a Duna menti népek összefogását, a szellemi önművelés fontosságát, a demokratikus társadalmi berendezkedés szükségességét hirdették. A mozgalomnak Morvay Gyula alapító tagja volt, s neve a mozgalom történetétől elválaszthatatlan. Mindenekelőtt íróként szolgálta a Sarló céljait. Lázadó hangú versei, a szegény emberek életét megörökítő riportjai, szociográfiai írásai, falusi tárgyú szépprózai munkái a radikális népi mozgalom képviselőjévé tették. Verseskötetei és regényei - szám szerint nyolc önálló mű - 1930 és 1948 között jelentek meg. A Valami készült a pécsi Janus Pannonius Társaság adta ki. 1985-től Pécsen élt családja körében, visszavonultan. Közszereplést nem vállalt, többnyire akkor mozdult ki, amikor a Széchenyi tér alsó sarkán álló pavilonban újságot vásárolt. A posta azonban sűrűn hozta és vitte leveleit. Hosszú életének és írói működésének nem minden mozzanata, döntése, megnyilatkozása mondható szerencsésnek, ezeket bizonyára önmaga ^ is a kritika mérlegére tette. Élete végéig kapcsolatban maradt szülőföldjével és a Sarló mozgalom élő tagjaival: gazdag ajándékokat küldött régi iskoláiba, a tardoskeddi és a perekedi magyar diákoknak. Pécstől kapta élete utolsó éveinek igazi örömét: a Pannónia Könyvek jelentette meg 1992-ben Az öreg kőfejtő címmel válogatott elbeszéléseinek gyűjteményét. A kötet írásai is igazolják: Morvay Gyula munkásságát méltó és megbecsült hely illeti meg a csehszlovákiai magyar irodalom történetében. Morvay Gyula hosszú életet élt, volt ideje mindent megköszönni, mindent elrendezni. Nemeslelkűségét, figyelmességét haláláig megőrizte. Azt a borítékot, amiben a gyászjelentés halálának hírét meghozta, még ő címezte meg. Az a régi, kanizsai köszönő levél és ez a halálon átnyúló gesztus egymást igazoló harmóniát alkot: egy elrendezett, megbecsülésre érdemes élet bizonyítéka. Tüskés Tibor Egyéves háború - ismét Pécsi szerző könyvének harmadik kiadása Az ifjúsági regények között a hozzáértők kincsként emlegetik néhai Péterfia Karola családregényét, amely immár harmadik kiadását érte meg. Akad olyan baranyai általános iskola is, ahol az ajánlott olvasmányok között szerepel az Egyéves háború, amely a címével ellentétben nem militarista alkotás. Békét sugall és szeretetet. A történet dióhéjban: egy új család költözik a kisvárosba, tíz gyermekkel (vidám, vásott, csupa szív hadsereg), megszállva a városka ódon házát. Szinte természetes azonban, hogy azonnal összefog ellenük a szomszédság. Hiszen oda az addigi megszokott csönd és nyugalom. Persze, a jövevények velük együtt érző barátra is akadnak, miközben a szeretet furfangos eszközeivel megvívott „egyéves háború” megosztja az ellenük fellépő ellenséget is. Újabb és újabb híveket nyernek meg, és szinte természetes, hogy az ellenfelek felsülnek minden alattomos mesterkedésük ellenére. Az egykori pécsi tanárnő (aki nyelvtanár férjével maga is tíz gyermeket nevelt fel) pályamunkát nyert e kötettel, s hosszú évek szünete után előbb magánkiadásban kerülhetett az olvasók kezébe ismét, de gyorsan elfogyott. A Magyarországi Református Egyház Kálvin Kiadója pótolta hiányát. K. F. Sikeres bérletes hangversenyek Évtizedek múltán, januárban ismét indult Szigetvá- rott bérletes hangversenysorozat felnőtteknek a Zeneiskola szervezésében és a Soros-alapítvány támogatásával. Volt rá igény.- Eleinte magunk se mertük hinni, hogy a város felnőtt polgárai közül ennyi igényli az értékes zenét. A 80 személyes nagy hangversenytermükbe 40 bérlet szinte pillanatok alatt elfogyott, és január 22-én, a Mecsek Fúvósötös fellépésére, február 17- én, Bánky József zongoraművész szólóestjére minden belépőjegy is gazdára talált - mondja elégedetten Deichler András, a Szigetvári Zeneiskola igazgatója. Örülnek, hogy megpályázták ezt a négy hangversenyt magában foglaló lehetőséget. Az igaz, hogy a város két patinás együttesére, a Tinódi Vegyeskarra és az Ifjúsági Fúvószenekarra a helyi polgárok méltán büszkék, koncertjeikre szép számban el is mennek. De ugyanők a résztvevők- höz fűződő családi, baráti kapcsolatokon túl a nem helyi előadók által adott komolyzenei hangversenyekre nem ennyire nyitottak. Legalábbis így látszott eddig.- Erkölcsi kötelességünk, hogy a felnőttek zene iránti igényét is kielégítsük, de erre a szűkös anyagi keretünkből már végképp nem telik. Kapóra jött a pályázati lehetőség, amivel - joggal éreztük - élnünk kell. Elképzelésünket eddig siker koronázta. Reméljük, március 17-én Tímár Judit fuvolaművész, Sturcz László oboaművész és Bajic Ágnes zongoraművész közös hangversenyén és április 21- én Papp Gábor hegedűművész szólóestjén is megtöltik a nézőteret azok a felnőttek, akik a városban a zene barátai. S ha igen, alig várjuk, hogy megpályázhassuk a következő évi hangversenysorozatot is - összegez Deichler András. B. M. L. Történelmi városok Konferencia Pécsett Újabb bejegyzéssel bővül Pécs konferenciavárosi emlékkönyve: Kelet-Európa gazdag múltú városainak küldöttségei találkoznak június közepén nálunk. Mint ahogy dr. Újvári Jenó', Pécs alpolgármestere elújságolta: a Kelet-európai Történelmi Városok Konferenciájának résztvevői arról tanácskoznak majd, hogy múltjukat miként tudják hasznosítani, élővé és a jövőjük támogatójává tenni. A pécsi rendezvényen várhatóan észt, lett, litván, lengyel, cseh, szlovák, hor- vát, szerb, macedón, román, moldáviai és bolgár városok képviseltetik magukat. A konferencia előkészítői a jövő héten beszélik meg a részleteket Zamosc-ban. Ez a város a találkozó részvevőinek körére igazán jó példa. 1580-ban alapította Jan Zamoyski, az akkori leggazdagabb lengyel főúr, aki a Báthori Istvánt lengyel királlyá választó párt vezére, és Báthori Kristóf erdélyi fejedelem veje volt. Zamosc-t reneszánsz város- rendezés szerint tervezték, de hasonlóképpen gazdag barokk építményekben és a hozzá fűződő történelmi emlékben. D. I. Ragtime és jazz Tizennégy városban mutatkozik be a VII. Dreher Nemzetközi Bohém Ragtime- és Jazz Fesztivál március 19. és 30. között. A fesztiválon a nemzetközi dixieland- és jazzélet olyan kiválóságai járják az országot, mint a Golden Gate Quartet, a Port City Jazz Band és Butch Thompson zongorista az Egyesült Államokból, a Prague Jazz- Phonics Csehországból, valamint Bohém Ragtime Jazzband. A zenekarok Budapesten két helyszínen koncerteznek. Butch Thomson és a kecskeméti Bohém Ragtime Jazzband március 24-én, a Prague JazzPhonics és a Port City Jazz Band pedig március 25-én látható és hallható az IBS koncerttermében. A fesztiválnak Budapesten kívül Gödöllő, Sopron, Győr, Debrecen, Nyergesújfalu, Szombat- °hely, Pécs, Zalaegerszeg, ; Szeged, Kecskemét, Hódmezővásárhely, Sziget- szentmiklós és Kiskőrös ad otthont. (MTI) Jótékonysági orgonahangverseny Jótékonysági koncertsorozat indítását kezdeményezi a megyeszékhelyen a Pécs- Első Lions Klub, melynek bevételeit karitatív célokra, főleg a rászoruló (mozgás- korlátozott vagy szellemileg elmaradott) gyermekek megsegítésére szeretnék fordítani. E koncertsorozat első állomásaként a Pius templomban orgonahangversenyre hívnak minden érdeklődőt március 18-án, szerdán 18 órára. Ez alkalommal Tóka Szabolcs orgonaművész lép fel. Repertoárjában Johann Sebastian Bach, John Stanley, Georg Böhm, Cesar Frank és Liszt Ferenc művek szerepelnek majd. K. F. Bűvös erdő - A pécsi Sziporka Gyermekszínpad Samuel Marsak művének színpadi adaptációját mutatta be az Ifjúsági Házban, ahol márciusban, áprilisban és májusban további előadásokon várják az ifjú nézőket. fotó: tóth László Kulturális Ajánlatok A Művészetek Háza kínálatából. „Hagyomány és megújulás” címmel Vásárhelyi János Ferenczy Noémi-díjas formatervező legújabb bútorait mutatják be a Házban március 2-án 15 órakor. A kiállítás csak március 4-éig látogatható. 5-én 19 órakor Szecsődy Ferenc hegedűművész ad koncertet, míg 6-án 18 órától „A színjáték lételméletéről” című könyvről beszélget a szerzővel, dr. Bécsy Tamással P. Müller Péter. (ly) VersBlattolás. Ezzel a címmel rendez versmondó versenyt a József Attila Kör és a Pécsi Művelt Társalgó a Költészet napján. A kétfordulós versenyben egy szabadon választott és egy helyszínen kiosztott verset kell elmondani. Jelentkezni levélben a Pécs, Széchenyi tér 7-8. alatt, a Művészetek Házában március 20-áig lehet. (ly) Könyvismertetés. Dr. Péter Károly „1956 Baranyában” című könyvét mutatja be a pécsi Civil Közösségek Házában. A március 3-án 17 órakor kezdődő eseményt a Pécsi Városszépítő és Városvédő Egyesület helytörténei szakosztálya rendezi. (ly) Az Ifjúsági Ház programjaiból. Az IH-ban ma az ősi gyógymódokról, holnap a személyiségjegyek és betegségtünetek felismeréséről tart előadást 9-től 16 óráig dr. Taraczközi István. 2-án 18 órakor a villámolvasásról beszél Vas Pálné. (ly) 'í i 1 t
